Magyar könyvesbolt nyílt Nyitrán

Újabb lépés a zoboraljai magyarság megőrzéséért

Magyar nyelvű könyvesbolt nyílt Nyitra belvárosában október végén. Mesterségek boltja is egyben: kosarak, képek, csuhébabák, és más kézimunkával készült termékek találhatók benne. Az üzletben kaphatók nyitrai, zoboraljai kiadványok, érdekességek egyes falvakról, és ottani szerzők által írt könyvek, verseskötetek. A kínálatban fellelhetők a zoboraljai hagyományőrző csoportok és énekkarok által kiadott cd-k és kazetták.

– Természetes, hogy a helyi sajátosságokat sem hagyjuk figyelmen kívül: van ott egy Zoboralja sarok, ahol hazai kézművesek munkáiból mutatunk be egy kis ízelítőt, és árulunk egyes darabokat – mondta büszkén Ladányi Lajos, a Zoboraljai Kulturális és Információs Központ vezetője, parlamenti képviselő. Nyitrán ugyanis elég sok magyarországi turistával lehet találkozni, akik ebben az üzletben megismerhetik a térség életét.
A nyitrai könyvesbolt megnyitása jelentős esemény a Nyitra vidéki, zoboraljai magyarság életében. Az 1945 utáni időkben magyar könyveket forgalmazó könyvesbolt nem volt ebben a városban. Némelyik üzletben lehetett csupán magyar nyelvű könyvet kapni. Ott is csak néhány darabot, és nem biztos, hogy olyat, amely az olvasó igényeit kielégítette volna.
– Állami ellenőrzés alatt töltötték fel a boltokat, nem vették tudomásul a szükségét, hogy a könyvesboltokban magyar könyvek is megjelenjenek. Pedig a mostani két egyetemet – amelyek korábban főiskolák voltak – sok magyar olvasó, könyvszerető diák látogatta. Ezen kívül a Zoboralján élő tízezer magyar ember szintén szeretett volna anyanyelvén művelődni – vélekedett Ladányi Lajos.

Zoboralja Kulturális és Információs Központ

Az üzlet egy olyan épületben található, amely egyfajta magyar ház szerepét is betölti. Noha hivatalosan még nem nevezhetjük így, mivel csak egy bizonyos részében foglalnak helyet magyar szervezetek. Ezért került a köztudatba Zoboralja Kulturális és Információs Központ néven. Létesült egy tanácsterem, amely egyben kiállítóhelyiség is, és helyet kap a társadalmi szervezetek titkársága.
A cél az, hogy együtt legyen minden olyan szervezet vagy kezdeményezés, amely a magyarság ügyeivel foglakozik. Ezen kívül különböző rendezvényeknek is helyt ad az otthon. Heti két alkalommal angol nyelvtanfolyamot tartanak magyar anyanyelvűeknek, szombatonként pedig kézműves foglalkozást.
A könyvesbolt gazdája a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya. Az intézmény nem fizet bérleti díjat, az eladók pedig a központ munkatársai. Ellenben a minden eladott könyv után adódó nyereség a Csemadokot illeti.

Asszimiláció Zoboralján

A könyvesbolt létrehozása része egy nagyobb elképzelésnek. Ennek célja az asszimiláció fékezése, megállítása Zoboralján. A három szlovák város, Aranyosmarót, Nyitra és Verebély közé beékelt tízezres népcsoport jócskán ki van téve a természetes beolvadás veszélyének.
– Mindezt nem akarjuk tétlenül végignézni. Ehhez kellettek bizonyos eszközök és tevékenységek. Mert ha nem történik semmi, nem lehet csodálkozni az asszimiláció felgyorsulásán – mondta Ladányi Lajos.

A zoboraljai magyarság a teljes nyelvi megsemmisülés határára jutott. Oktatási intézményei is nagy veszélyben vannak: kevés gyermek születik évente. Léteznek bizonyos tartalékok olyan családokban ahol magyar nemzetiségű a gyerek, de szlovák iskolába jár, vagy oda készül. Zoboraljára a legjellemzőbb ez a jelenség az országban, ott a magyar nemzetiségű gyerekek ötven százalékával van ez így. Hasonló helyzetben van még Pozsony és Kassa is. Zoboralja egy ,,sziget“ a szlovák környezetben, nem része az összefüggő magyar nyelvterületnek. Az utazás is nagyon körülményes, főleg, ha messzebbre akarnak jutni Nyitra vidékéről. Először be kell menni Nyitrára, utána lehet utazni Pozsonyba, Érsekújvárra, Dunaszerdahelyre, Komáromba. Nincs egyenes út a községekből.
Már működnek iskolák

Ladányi Lajos szülőfalujában, Kalász községben 1994-ben még nem volt magyar iskola.

– 1990 óta próbáltuk létrehozni, de nem sikerült. Az önkormányzatból, a templomból, az iskolából majdnem teljesen kiszorult a magyar nyelv. Szinte már egynyelvűek voltak a rendezvények, de ahol tizenhárom évig nincsen magyar iskola, ott nem lehet csodálkozni mindezen. Később sikerült megnyitni egy kisiskolát. 1994-ben olyan megoldást választottunk, hogy mikrobusszal szállítottuk a nagyobb gyerekeket a legközelebb eső magyar tanítási nyelvű iskolába. Oda addig nem járt busz – mesélte Ladányi. Nagyon sokat jelentett ennek a falunak, hogy újból van magyar iskolája, és a gyerekek más községben ugyanezen a nyelven folytathatják tanulmányaikat. Természetessé vált, hogy ahol iskolások, gyerekek vannak, mindenki másképp viszonyul ezekhez a dolgokhoz. Az idén létrehozott Selye János Egyetemre egy
diák már jár ebből a csoportból.

Emellett 2000-ben nyílt meg a Zoboraljai Vállalkozói Szakközépiskola. Nagyon jól működik, idén szeptemberben párhuzamos osztályt is kellett nyitni. Nem Zoboralján lettek többen, hanem más vidékről jöttek az iskola jó híre miatt.
Ladányi Lajos azért érzi fontosnak, hogy máshonnan is iratkoznak be ide fiatalok, mert hosszú távon talán jó példát mutat az itteni magyar közösségnek ez a jelenség:

– Az iskola hiányát sikerült kiküszöbölnünk. Azoknak a fiataloknak, akik eddig Nyitrára, Aranyosmarótra, esetleg Surányba jártak szlovák nyelvű közgazdasági, kereskedelmi középiskolába, az alsóbodoki vállalkozói szakközépiskola sokkal jobb környezetet biztosít. Természetesen főleg azért, mert anyanyelvűkön tanulhatnak. De nemcsak az oktatás nyelve magyar, hanem az iskola szellemisége is. Ugyanakkor azokat is támogatjuk, akik gimnáziumba szeretnének járni, mert természetesen rájuk is nagy szükség van. Zoboraljára visszatérve megállják majd a helyüket akár mint orvosok, jogászok, vagy más szakemberek. Ők Pozsonyba, Érsekújvárra, és Komáromba járnak leggyakrabban – mondta Ladányi Lajos.

Zoborvidékről röviden annyit, hogy Nyitra környékén, pontosabban a Nyitra fölötti Zobor-hegy két oldalán húzódnak az ide tartozó falvak (ezért használatos még a Zoboralja elnevezés is). Legtöbbjében máig is jelentős magyar nyelvű és kultúrájú többség él (várhatóan már csak néhány évig), némelyikük pedig már rég elszlovákosodott, ezeket a családnevek, az építészet, a viselet és más hagyományok kapcsolják a régióhoz. Szokás azt mondani, hogy Zoborvidék a legészakibb magyarlakta régió, nos ez földrajzilag bizonyosan nem igaz. Az azonban igen, hogy az Érsekújvár feletti, még napjainkban is fellelhető palócfélszigettől északra, elszigetelten helyezkedik el, és tájszólásban, viseletben, szokásaiban alapvetően eltér más felvidéki népcsoportoktól. Zoboralja a népzene gyűjtőinek is paradicsoma volt, számos közismert népdal származik innen. Kodály Zoltán 1906-1917 között többször is gyűjtött a vidéken, melynek 752 dallamát – pl. a Gerencséri utca, A csitári hegyek alatt, Villő, Szentiványi tiszta búza – vette fonográfra és jegyezte le. http://medvegyu.organic.hu/ éswww.zoboralja.sk

Országos jelentőségű rendezvények

A központ és az iskola mellett még egy fontos dolog hiányzott Zoboralján: legyen egy figyelemfelkeltő, országos jelentőségű rendezvény, hogy azzal is felhívja magára a figyelmet a térség. Mindez nagyban motiválja az ott élő embereket, akik mindebben segítenek, részt vesznek. Három éve indult a magyar amatőr rockzenekarok fesztiválja. Már második éve ,,Generációk Találkozása“ néven fut ez a háromnapos rendezvény. Tavaly és idén közel háromezer ember látogatta meg. A péntek a gyermekeké, a szombat a rockfesztiválé, a vasárnap pedig a hagyományőrző csoportoké, énekkaroké és a Csemadoké volt. Mindezt többen szervezték meg: az önkormányzatok, a Csemadok-szervezetek, és a Magyar Koalíció Pártja.

Zoboralján méltó módon megünneplik a magyarság jeles évfordulóit. A március 15-ére, az aradi vértanúkra vagy az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségek visszatérő résztvevői a magyarországi testvértelepülések képviselői is.
– Mindemellett 2005. január 22-én Nyitrán, a Csemadok Területi Választmánya főszervezésében bált szervezünk a zoboraljai magyarság megünneplésére. Az összes magyar társadalmi szervezet részt vesz a megvalósításában. Tíz év után tavaly újítottuk meg a magyar bál szervezését. Idén már nagyobb helyen, az Agrokomplex kiállító terület egyik pavilonjában lesz, ahol 800 ember is könnyen elfér – mondta Ladányi Lajos, majd hozzátette: azért van szükség ezekre a nagyobb társadalmi eseményekre, rendezvényekre, a könyvesboltra, hogy a zoboraljai magyarság érezze; egy fejlett magyar közösségként tud létezni ebben a szlovák közegben.

Bodnár Emese