Öregotthon és öröklés: Azt hallottam, hogy az olyan szülő halála után, aki több mint egy éven keresztül öregek otthonában, illetve szociális otthonban élt, annak minden ingó és ingatlan vagyonát ez az otthon kapja és a törvényes örökösöknek nem jár semmi. Valóban így van ez?
Az ember halálával összefügg a jogügyletekre való alkalmasságának megszűnése. Ezzel van kapcsolatban az elhunyt jogainak és kötelességeinek átszállása másokra az örökség institúciója révén. Az öröklést nagy vonalakban az ország alkotmánya, részletesen pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szabályozzák.
Az öröklés lényegében az elhunyt személy jogainak és kötelességeinek
átruházása más jogi vagy fizikai személyre.
Az ön esetében az édesapja tulajdonában volt bizonyos ingó és ingatlan vagyon, ami
lényegében az egyik alapvető feltétele az öröklésnek, vagyis, hogy legyen mit
örökölni. További feltétel az, hogy legyen jogilag alkalmas örökös,
vagyis akinek javára szól a törvény szerinti örökösödési ok. A Polgári törvénykönyv az örökösödés két jogi okát szabályozza: örökölni lehet a törvényes öröklés szerint vagy végrendelet szerint. Más öröklési okot a jogrendszerünk egyelőre nem ismer, mint pl. az örökösödési szerződést stb., amelyek más országokban léteznek.
A Polgári törvénykönyv az örökösök négy csoportját különbözteti meg: az első csoportba a legközelebbi hozzátartozók tartoznak, mégpedig a túlélő házastárs és a gyerekek. Ön mint gyermek tehát első csoportbeli örökös.
Ez csak akkor érvényes, ha az örökhagyó nem hagyott hátra érvényes végrendeletet, amiben más személyt jelölt volna meg örökösének. A végrendelkezésnél is korlátozza a végrendelkezési jogot a törvény azon megkötése, miszerint nem hagyhatja ki a végrendeletből a mellőzhetetlen örökösöket (a Pt 479-es paragrafusa szerint ezek az örökhagyó utódai). Ez nem vonatkozik azokra a gyerekekre, akik törvényes okok miatt kizárhatók az öröklésből. Az említett paragrafus alatt azt kell érteni, hogy a kiskorú utódoknak annyit kell kapniuk az örökségből, amenynyi a törvényes örökrészük. A felnőtt utódoknak annyi jár, amennyi a törvényes örökrész felét teszi ki. Ha ezzel a törvényes rendelkezéssel ellentétben van a végrendelet, akkor ebben a részben érvénytelen. Az utódok törvényes kitagadásának módját és feltételeit egy más válaszban fogom részletezni.
A fentiekből kitűnik, hogy az öregotthon, illetve szociális intézmény csak akkor örökölheti meg az ön édesapja vagyonát, ha ő erről így végrendelkezett, azt is csak akkor, ha az intézménynek jogi szubjektivitása van (van joga saját nevében cselekedni). Semmilyen más esetben nem szállhat át az édesapja vagyona harmadik személyre.
Az édesapja nem hagyott hátra végrendeletet, tehát az első örökösödési csoportba besorolt személyek fognak örökölni rendes hagyatéki eljárás keretén belül, vagyis az ön édesanyja, ön és a testvérei. Amennyiben valamelyik testvére már elhunyt, a rá eső örökrészt az ő gyermekei öröklik.
Az adott esetben az intézmény, ahol az édesapja halála előtt élt, a vagyonából nem kaphat semmit.
Dr. Balla Éva