Európa több országában is bírálják a munkáltatók a 35 órás munkahetet, s néhol sikerült megállapodást kötniük annak meghosszabbításáról a szakszervezetekkel.
Szlovákia és Magyarország még távol van a 35 órától, a szakszervezetek által szorgalmazott 38 órás munkahét bevezetéséről is kiderült: ennek pillanatnyilag nincsenek meg a gazdasági feltételei. A régebbi tagállamokban a munkáltatók több vállalatnál elérték, hogy a munkahelyek fenntartása érdekében a szakszervezetek vállalják a hosszabb heti munkaidőt.
Két németországi gyárban például a munkahelyek fenntartása érdekében a dolgozók és az IG Metall szakszervezet elfogadták, hogy fizetésemelés nélkül visszatérjenek a heti 40 órás munkaidőre. A megállapodásban érdekelt Siemens már a munkaidőről folytatott tárgyalások kezdetén kilátásba helyezte, hogy ha nem sikerül egyezségre jutni, üzemeit Magyarországra helyezi át. A megállapodást követően viszont a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy az Észak-Rajna-Wesztfália tartományban működő gyáraiban mintegy 30 millió eurós beruházást hajt végre. Ott kezdik meg az új UMTS (európai egységes mobiltelefon-rendszer) telefonok gyártását. Korábban a munkaidő emelésére bérkompenzáció nélkül csak a veszteséges vállalatoknál volt lehetőség.
Franciaországban is a hoszszabb munkaidőre törekednek a munkaadók. A gyártás kihelyezésének lehetséges perspektívája itt is több alkalommal hangzott el a munkaidő meghosszabbítását indokoló érvként.
A 35 órás munkahét bevezetése a 80-as években vált az európai szakszervezetek prioritásává, amit Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban számos sztrájk és szakszervezeti megmozdulás támogatott.
A svéd szakszervezetek ugyanakkor határozottan elutasították, hogy csatlakozzanak
az európai kampányhoz. Mivel a 80-as években – ahogy napjainkban is – a svéd
munkaerő körülbelül 95 százaléka szakszervezeti tag volt, a svéd szakszervezetek
távolmaradása jelentősen gyengítette a kampány hatékonyságát. A svédek úgy
gondolták, hogy a heti munkaidő középpontba állítása hibás megközelítés.
Véleményük szerint inkább a több szabadnapra vagy a szülői szabadságra kellene
összpontosítani. A svéd szakszervezetek szerint a munkaidő rugalmassága fontos
szerepet játszik abban is, hogy a vállalatok megfelelhessenek a globalizáció egyre
nagyobb kihívásainak.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) véleménye szerint a heti munkaórák
számának növelése nem jelent megoldást. A munkaidő 15 százalékkal való növelése
például – amennyiben azt nem kíséri a kínálat és a kereslet ugyanilyen arányú
bővülése – együtt jár minden hetedik munkahely megszűnésével. (s)