Mi, magyarok, akik Magyarország határain kívül élünk, vagy onnan származunk, reménnyel támogatjuk a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz juttatását. Kéjük a magyar állampolgárokat, hogy pártállásuktól függetlenül a december 5-i népszavazáson vegyenek részt, és szavazzanak igennel.
A népszavazáson arról történik döntés, hogy a Magyar Országgyűlés alkosson törvényt erről a kérdésről. A törvény tartalmáról az Országgyűlés kétharmados többséggel fog határozni, arról is tehát, hogy a határon túli nemzettársaink milyen feltételek között élhetnek majd anyaországi állampolgári jogukkal.
A határon túli magyarok kívánsága az, hogy a szülőföld elhagyása nélkül is
megkaphassák ezt az állampolgárságot és útlevelet. Egy ilyen döntés semmilyen
terhet nem ró a magyar költségvetésre. Minden riogatás, mely annak súlyos
megterhelésével fenyeget, alaptalan
A szülőföldön való maradás a magyar nemzetpolitika fő célja. Az elvándorlást
Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról nem a magyar útlevél megtagadásával
lehet megszüntetni, hanem úgy, hogy megteremtjük a szülőföldön való gyarapodás
feltételeit, és létrehozzuk az autonómia intézményét.
A határon túli nemzetrészek magyar állampolgárság iránti egyöntetű igényét alapvetően erkölcsi okokból kell támogatnunk. A magyar útlevél hozzájárulhat a határon túli magyarok biztonságérzetének, nemzeti tudatának erősödéséhez és a schengeni határon kívül rekedő magyar közösségek akadálytalan kapcsolattartásához az anyaországgal.
A tét nagy! Ha az anyaország nem vesz részt, vagy nemmel szavaz a népszavazáson,
akkor akarva-akaratlanul szembeállítja egymással az anyaországi és határon túli
magyarságot. Mindez súlyos akadályokat gördíthet a kibontakozó, határokon
átívelő nemzeti újraegyesítés útjába.
Ne hagyjuk cserbe egymást! Minden magyar felelős minden magyarért!
Aláírták: Bodor Pál író-újságíró; Böjte Csaba ferences szerzetes; Cselényi László filmrendező; Duray Miklós író, politikus; Gál Kinga nemzetközi jogász, az Európai Parlament képviselője; Grendel Lajos író; Habsburg György utazó nagykövet; Kallós Zoltán néprajzkutató; Kiss B. Attila operaénekes; Püski Sándor könyvkiadó; Schöpflin György egyetemi tanár, az Európai Parlament képviselője; Selmeczy György zeneszerző; Sunyovszky Szilvia színművész; Sütő András író; Szőcs Géza író, költő; Szörényi Éva színművész; Szvorák Katalin népdalénekes; Tempfli József katolikus püspök; Tőkés László református püspök.