Farkas Iván parlamenti képviselő tagja annak a tárgyaló delegációnak, melyben a tanügy- és pénzügyminisztérium, valamint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, illetve parlamenti képviselők egyeztetnek a pénzügyi reform során elfogadott törvényekhez készülő kormányrendeletről. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által iskolaigazgatóknak és polgármestereknek szervezett fórum keretében a várható változásokról kérdeztük őt.
Milyen jogi normák vonatkoznak a fiskális decentralizációra?
– Az 1999-2003 között két ütemben lezajlott közigazgatási reform során
az önkormányzatok új hatásköröket kaptak, eredeti költségvetési bevételek
nélkül. A várható pénzügyi reform ezeket a bevételeket határozza meg. Négy
törvény és egy kormányrendelet lép életbe: a közigazgatás, valamint az
önkormányzatok költségvetési szabályairól szóló törvény, a helyi adókról és
illetékekről szóló törvény, valamint a személyi jövedelemadóból származó
bevételek költségvetési meghatározásáról szóló törvény, s vélhetően november
végéig megszületik a hozzá tartozó kormányrendelet, amely az elosztás módját,
kulcsait és kritériumait határozza meg.
Mik az új szabályozás jellemzői?
– 2005. január 1-től 3 éves költségvetési időszak kezdődik. Lazulnak a
303-as jogszabály eddigi szigorú megkötései, a költségvetésben tervezett kiadások
– a beruházási keretet is beleértve – átvihetők lesznek a következő évre. Az
utolsó negyedévre betervezett üzemeltetési költségek a következő év első
negyedévében is felhasználhatók lesznek. Lényegesen szigorodik a hitelfelvétel.
Hitelfelvétel csupán beruházásokra lesz lehetséges, bizonyos feltételekkel az
üzemeltetési költségek, pl. az energiaárak átmeneti fedezésére. A pillanatnyi
tartozás értéke nem haladhatja meg az előző év valós bevételeinek 60%-át. Az
éves törlesztés kamatokkal együtt nem haladhatja meg az előző év valódi
bevételeinek negyed részét.
Új elemek: a konszolidáció (ha az önkormányzat 60 napon belül nem tud eleget tenni
fizetési kötelezettségeinek, és ezek meghaladják az előző évi bevételeinek
15%-át), és a kényszerfelügyelet (ha 120 napon belül képtelen téríteni
kötelezettségeit). Fokozott szerepe és felelőssége lesz a főellenőröknek.
A reform az átruházott állami hatáskörökre is vonatkozik?
– A pénzügyi decentralizáció csak az önkormányzatok eredeti hatásköreit
érinti. Az átruházott állami hatáskörök továbbra is az állami költségvetésből
lesznek finanszírozva, az egyes szaktárcák költségvetési fejezeteiből. A kerületi
tanügyi hivatalokhoz kerül a magán- és egyházi iskolák finanszírozását szolgáló
310 millió koronás pénzcsomag. A községek eredeti hatáskörében maradnak a község
által fenntartott oktatási intézmények. Ez a pénzcsomag közel 12 milliárdos.
Hogyan jutnak hozzá az önkormányzatok, és mire használhatják?
– Ebből kell fedezniük az óvodák, napközi otthonok, művészeti iskolák,
szabadidő-központok és más – eredeti hatáskörbe tartozó – tanintézmények
fenntartását és működését. Az oktatási intézményekhez hasonlóan a
gondozószolgálatot, a kultúrát és a helyi tömegközlekedést is. Itt lényeges
változás abban van, hogy eddig intézményeket finanszíroztunk, most hatásköröket
fogunk, függetlenül az adott intézmény körülményeitől. A község dönti el, az
adott hatáskörön belül milyen intézményt kíván finanszírozni.
Az új rendszerben az adóhivatal megszabott kulcsok alapján a beszedett
adóelőlegekből közvetlenül továbbítja a pénzt a községeknek és megyéknek, a
következő hónap 20-áig.
Milyen elvek alapján kapják az önkormányzatok az adók hányadát?
– A 2005. évi 33,4 milliárdos költségvetéséből 23,3 milliárd jut a
helyi, 10,1 milliárd korona a megyei önkormányzatoknak. A személyi jövedelemadó
bevételeinek 70,3%-a kerül a helyi önkormányzatokhoz. Ennek 23%-a a községben
állandó lakhellyel rendelkező lakosok száma alapján, 32% ugyanezen mutató szerint,
módosítva a település nagyságától függő együtthatóval, 40% a község oktatási
intézményeiben tanuló diákok létszáma szerint, 5% pedig a községben állandó
lakhellyel rendelkező nyugdíjasok száma szerint. A személyi jövedelemadók 23,5%-a a
megyei önkormányzatokhoz kerül.
A legkomolyabb változások éppen az oktatásügyben történtek. Nem a község
területén élő 3-14 éves gyermekek száma szerint, hanem a község által fenntartott
intézményt látogató gyermekek száma szerint kerül a pénz a községhez.
A kis települések nem kerülnek hátrányba?
– A lélekszám szerint az egyes településtípusokra nem várható
egységesen pozitív vagy negatív változás. Konkrét település esetén az eredeti
hatáskörben vállalt feladat hozhat változást. Az elfogadott törvények erősítik az
önkormányzatok autonómiáját. Eddig a járulékos adó mennyisége évente változott
a parlament határozata alapján, az új rendszer kiszámítható és tervezhető lesz.
Alapvető feladatunk a kormányrendelet elkészítésénél, hogy megvédjük kis
községeink érdekeit, ha lehet, a pénzügyi decentralizációt követően ne
kerüljenek hátrányos helyzetbe.
L. G.