A címben szereplő mondat volt a Magyar Koalíció Pártja VI. Kongresszusának jelmondata. Ezzel a címmel a magyar párt egy kiadványt is megjelentetett, mely a választási program teljesítéséről ad átfogó képet a kormányzási ciklus félidejében. Bugár Béla pártelnök a sajtótájékoztatón értékelő kongresszusként jellemezte a Galántán sorra került közgyűlést. Leszögezte, az MKP stabil kormányzást kíván Szlovákiában, de tudatosítják: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Noha nem tisztújító közgyűlésről volt szó, az MKP Országos Tanácsának egy korábbi ülésén hozott határozata értelmében, miszerint az Európai Parlamentbe választott MKP-képviselők lemondanak minden párton belüli tisztségükről, az eredeti program szerint meg kellett volna választani Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád alelnökök utódait. A kongreszszus azonban Bugár Béla javaslatára hatályon kívül helyezte ezt a határozatot, és így a brüsszeli képviselők még két évig – az MKP legközelebbi tisztújító kongresszusáig, amely majd a parlamenti választások után lesz összehívva – alelnökök maradnak. A pártelnök ezt az európai gyakorlathoz való igazodással indokolta, valamint azzal, hogy nem érkeztek javaslatok a megüresedni vélt tisztségek betöltésére.
A kormányprogram teljesítéséről
„2002-ben többé kevésbé elégedettek lehettünk a kormányprogrammal, hiszen a szlovákiai magyarság szempontjából kulcsfontosságú javaslatok helyet kaptak benne, s ezzel végrehajtásukért az egész koalíció felelősséget vállalt. Nem mondtunk le azokról a céljainkról, amelyek az 1998-as választási időszakban nem valósultak meg: így nem mondtunk le a magyar egyetemről, a nevesítetlen földekről, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény kidolgozásáról. Arról sem mondtunk le, hogy minél gyorsabban és fájdalommentesebben megvalósítsuk az elmaradt reformokat. Mára elmondhatjuk, ez sikerült.” – fejtette ki többek között elnöki beszámolójában Bugár Béla, majd ismertette az MKP választási programja teljesítésének folyamatát is).
Brüsszeli jelentés
Az MKP közgyűlése először hallgathatta saját képviselőik beszámolóját az Európai Parlamentben végzett munkáról. Bauer Edit emlékeztetett arra is, hogy az MKP-nak lehetősége lett volna arra is, hogy a legnagyobb szlovákiai politikai erőként jelenjen meg az Európai Parlamentben, ám ehhez nem tudta mozgósítani kellő számban szimpatizánsait. Az Európai Unió bővítése az EP-képviselőnő meglátása szerint egy teljesen új helyzetet jelent, és ezért elkerülhetetlen az új stratégiák, paradigmák megfogalmazása.
„Nincsen olyan demokrácia, amely tovább nem fejleszthető” – mondta Bauer Edit. Ismertette, hogy eddig mindöszsze 24 ezer kérvény jelent meg a már most is két befogadó ország – Nagy-Britannia és Írország – munkaerőpiacán, tehát a munkahelyet célzó tömeges kivándorlások miatti aggodalmak nem voltak megalapozottak.
Duka Zólyomi Árpád meglátása szerint a magyaroknak lobbizniuk kell az Európai
Parlamentben a kisebbségi politika Európai Unióba való beépülése céljából. Mint
mondta, az Európai tanácsban már születtek ezzel kapcsolatos dokumentumok, azokat
kéne megpróbálni „átültetni” az Európai Parlamentbe, amelynek az új
alapszerződés érvénybe lépése után mind nagyobb szerepe lesz a jövőben. Mint
mondta, az Európai Néppártba tartozó 13 magyarországi képviselővel rendkívül jó
az együttműködés.
Annak ellenére, hogy Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád többnyire Strassbourgban és
Brüsszelben tartózkodnak, a Csemadok pozsonyi székházában képviselői irodát
tartanak fenn, így a kapcsolattartás a választópolgárokkal továbbra is megoldott.
Választási koalíciók
Az MKP kongresszusa foglalkozott a jövő évi megyei választásoknál létrejöhető, ún. magyarellenes koalíciók lehetőségéről is. A sajtó képviselőinek Bugár Béla kifejtette, hogy az MKP nincs ellene, hogy megyénként különböző koalíciók alakuljanak, amenynyiben azok képviselői majd megfelelően tudják képviselni az adott régiók érdekeit. De ha kifejezetten magyarellenes koalíciók alakulnak, akkor azoknak fel kell készülniük arra, hogy az MKP azt nem hagyja válaszlépés nélkül. Hogy ez milyen lesz, arról még a pártelnök nem nyilatkozott, mondván, hogy választ csak már meglévő kérdésre lehet adni. Az MKP kompromisszumkészségét és rugalmasságát az is bizonyítja, hogy az arra is hajlandó, hogy a legvitatottabb Nyitra-megyében feladja abszolút többségét a megyei parlamentben.
Az MKP határozata
A megfogalmazott dokumentum az egyes beszámolók és jelentések tudomásul vételén kívül feladatul adta a párt elnökségének, hogy az újítsa fel a kulturális albizottság tevékenységét, majd azzal dolgoztasson ki áttekintést a szlovákiai magyar kultúra helyzetéről. Ennek 2005. június 5-ig meg kell történnie. Az elnökség szakmai és politikai fórumok tervét is kidolgozza a 2006-ig terjedő időszakra, amelyet a párt országos tanácsának legközelebbi ülése elé terjeszt.
A kettős állampolgárságról
Annak ellenére, hogy az MKP kongresszusának programja tételesen nem tartalmazta a Magyarországon december 5-én tartandó kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás vitáját, a határozatba bekerült a küldöttként jelen lévő Hrubík Béla indítványa is. Eszerint az MKP kongresszusa természetesnek tartja, hogy egyik ország polgárai állampolgárságot kaphassanak egy másik országban, és a párt tagjai szabadon véleményt nyilváníthassanak a népszavazással kapcsolatban.
Bárdos Gyula, aki e hét végén Bugár Béla, Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád és A. Nagy László társaságában az MKP-küldöttségét alkotja a Budapesten sorra kerülő MÁÉRT ülésen, lapunknak elmondta: „A népszavazás okán a határon túli magyarság a magyarországi belpolitikai csatározás eszközévé vált. Ahogy a nagyobb magyarországi kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt reagált a népszavazás kérdésére, felháborított bennünket. Azt, hogy a NEM-mel való szavazást várják szimpatizánsaiktól, helytelennek tartjuk, tehát ebben az esetben az ellenzék álláspontját támogatjuk. Ezt az egyértelmű véleményünket a MÁÉRT-ülésén is megjelenítjük.”
A kongresszusig az MKP még nem kapta kézhez a MÁÉRT programjavaslatát. Ennek ellenére az MKP küldöttsége minden bizonnyal kitér a komáromi magyar egyetem ügyére is, azaz, hogy a költségvetési javaslat szerint az miért kapna jövőre 25%-kal kevesebb anyagi támogatást, mint idén.
(O.N.)
Választási programunkba
foglalt célkitűzéseink nagy része mára valósággá vált. Mégsem lehetünk
elégedettek, a jövőbe kell tekintenünk. Van még mit tenni. Az utóbbi időben
többször volt alkalmam járni a vidéket, találkoztam helyi szervezeteink vezetőivel,
járási elnökökkel, elnökségekkel. A tapasztalatom, hogy sajnos nem rendelkeznek
kellő információval az MKP eredményeit, az elnökség tevékenységét illetően.
Ezért arra a döntésre jutottunk, hogy elindítunk egy tájékoztatót MKP-Hírvivő
címmel. Ez havi rendszerességgel jelenik majd meg, benne megmagyarázzuk néhány
döntés, eredmény hátterét. Fontos elmondani, mi az, ami ebben a koalícióban az MKP
nélkül másként valósult volna meg. Az embereknek tudniuk kell, hogy az MKP
javaslatára enyhített a kormány az egyes reformok és intézkedések negatív
hatásain.
Tisztában vagyunk azzal, hogy sajnos, a délvidéken továbbra is óriási a
munkanélküliség. Sokan várták az MKP-tól, hogy munkahelyteremtéssel segít ezen az
áldatlan helyzeten. Az MKP önmagában ezt nem tudja elérni, ehhez csak segítséget tud
nyújtani mindazoknak, akik helyben állnak elő különféle kezdeményezésekkel.
Segíteni tudjuk azt a vállalkozót, aki bővíteni akarja vállalkozását, s ehhez
tőkére van szüksége. Segíteni tudjuk azt az önkormányzatot, amely ipari parkot,
vállalkozói inkubátorházat akar létesíteni, vagy bármilyen közösségi
kezdeményezést akar megvalósítani. Támogatni tudjuk azt a magánszemélyt, aki
például a falusi turizmus területén akar vállalkozást indítani. Sokféle
segítséget tudunk tehát nyújtani. Ehhez azonban egyetlen dolog kell. Helyben
megszülető ötlet. Ott, a Bodrogközben, Gömörben, a Vág völgyében, Medvesalján,
Gútán és somorján kell kitalálni, hogy mivel lehet fellendíteni a vidéket. Azért
ott, mert az ott élők tudják és ismerik a saját vidékük adottságait. (...)
Mindenekelőtt szeretnénk a parlamentben elfogadtatni a kisebbségi kultúrák
finanszírozásáról szóló törvényt. Megkezdjük a tárgyalásokat a kisebbségi
törvény elfogadtatása érdekében, amelynek keretében módosítani kívánjuk a nyelvi
charta által érintett törvényi szabályozásokat is. (...)
Programot indítunk ”Nő az esély” címmel, amelynek keretében megjelenítjük a
női társadalom jövőképét, megvitatjuk a családfenntartás, a gyermeknevelés, a
nők társadalmi szerepvállalásának kérdését. Párbeszédet kezdeményezünk arról,
hogy e területeken milyen legyen az MKP programja.
(Részletek Bugár Béla kongresszusi felszólalásából)