Végrehajtás: Írtak arról, hogy július 1-től érvénybe
lépett egy törvény, amely szerint kártérítést kapnak azok az ügyfelek, akiknek az
ügyeit késve intézik a hivatalok, pl. a bíróságok, végrehajtók stb. Nekem sajnos
van két végrehajtási problémám. Egy nem jól sikerült adásvételt adtam
bíróságra, a pert megnyertem. A bírósági végzést bírósági végrehajtónak adtam
még 1999-ben. Azóta ő csupán egyetlen felszólítást küldött az adósnak, hogy
fizesse meg a tartozását és a végrehajtási díjat.
A másik ügy is hasonló és ilyen régi. Azt a pert is megnyertem és a végrehajtást a
bíróság mellett működő végrehajtóra bíztam. Ő előre megkérte a végrehajtási
díjat. Felszólították az adósomat a fizetésre, és mivel ezt nem tette meg,
lefoglalták a bútorait. Ezzel az ügy elaludt. Mivel semmilyen eredményt nem tudtak
felmutatni, kértem, adják vissza az ügyet és az előre kifizetett díjazást. Erre nem
hajlandóak, sőt még pénzt kérnek azért, hogy visszaadják az ügyet. Miféle
kártérítés jár nekem, amiről a végrehajtók főnöke nem tud, aki maga is bíró?
Kérdéseire a kimerítő válasz nagyon terjedelmes lenne, ezért megpróbálok
röviden útbaigazítást adni. Az első esetben bírósági végrehajtási eljárásról
van szó, amely az ön indítványa alapján lett elindítva. Ezért erre a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. Leglényegesebb az, hogy mint az eljárás
résztvevője, jogosult beletekinteni az ügy irataiba a bíróságon. Tegye ezt, így
sikerül teljes és aktuális képet szereznie az ügy körülményeiről. Sajnos nagyon
gyakori, hogy a végrehajtás nagyon hosszadalmas és sikertelen. Az olyan esetben, amikor
a törvény adta lehetőségek szerint nincs mit elvenni az adóstól, az adósság
örökre behajthatatlan marad. Ennek ellenére a végrehajtási kísérlet költségeit az
indítványozónak kell állnia. Amennyiben az iratokból kiderül, hogy valóban a
bíróság végrehajtója volt az, aki indokolatlanul hosszú ideig nem tett meg az
ügyben mindent, amit lehet, panaszt kell tennie elsősorban a bíróság elnökénél.
Itt jegyzem meg, hogy sajnos sokan félreértik a törvényt, amit fent említ. Erről a
törvényről bővebbet a következő válaszcikkek valamelyikében fogok írni.
A másik eset bírósági végrehajtóról (egzekútorról) szól. Ez teljesen más eset. Az egzekútorok tevékenységét részletesen a 233/1995 Tt. számú törvény szabályozza. Fontos tudni, hogy a végrehajtó jogosult előleget kérni, azután pedig munkadíjat. Ha nem sikerül a végrehajtás, erről a végrehajtó értesíti az ügyfelet és elszámolja vele a kiadásokat. A végrehajtásnak bonyolult módja a lefoglalt berendezések értékesítése. Kevés az érdeklődés az ilyen használt tárgyak iránt, az értékesítésnek a pontos módja meg van szabva. Ha a végrehajtó látja, hogy minden tevékenységének költségét és az egyéb kiadások öszszegét nem fogja fedezni az értékesítendő tárgyak értéke, leállíthatja mint célszerűtlent az egész eljárást. Viszont elszámol az addigi költségeivel, ezt az ügyfél köteles megfizetni. Ajánlatos mindig előre felmérni a körülményeket, tájékozódni az illetékes törvényekről stb. mielőtt belekezd valaki valamilyen törvényes eljárásba, hogy utólag ne csodálkozzon.
Mindez nem jelenti azt, hogy önnek nincs igaza, amikor kártérítést szeretne, de mivel nem ismerem (és szerintem még ön sem) az ügyek pontos és fontos körülményeit és helyzetét, ebben a kérdésben egyelőre nem tudok állást foglalni. Sokszor bizony nem mindenre van jogosultság, bár első ránézésre úgy tűnik.
Dr. Balla Éva