Januártól emelkedik az egészségbiztosítási járulék

Kit terhel a többlet?

Januártól magasabb egészségbiztosítási járulékot lesznek kénytelenek fizetni azok az alkalmazottak, akik havi 32 ezer koronát vagy ennél nagyobb összeget keresnek. A legnagyobb különbséget azonban az eddigi és az új járulék között a kisvállalkozók egy része és azok az alkalmazottak fogják tapasztalni, akiknek havi keresete meghaladja a 43 ezer koronát. Az eddiginél mintegy 500 koronával nagyobb járulékot utalnak majd át a biztosítóknak.

Emelkedik a járulék azoknak a kisvállalkozóknak az esetében is, akik a minimálbérnél kevesebbet keresnek, és akik most kezdenek vállalkozni. A havonta 32 ezer koronánál kevesebbet kereső alkalmazottak ezután sem fizetnek többet, mint eddig.

Szükséges lépés?

Az érintettek talán nem is zsörtölődnének a többletkiadás miatt, ha a biztosítási díj drágulása javulást eredményezne az egészségügyi ellátásban. Csakhogy erre egyik napról a másikra aligha számíthatunk. Az egészségügyi minisztérium szerint a járulék emelése szükséges lépés, hiszen 1994 óta nem igazítottak rajta, pedig azóta gyakorlatilag mindennek emelkedett az ára.
A kisvállalkozók közül főként azokat érinti majd a népszerűnek semmiképpen sem nevezhető intézkedés, akik adóbevallásukban nulla nyereséget mutatnak ki, tehát akiknek a vállalkozása nem tartozik a legsikeresebbek közé. Ők eddig 3000 koronából fizettek 14 százalékot, januártól viszont a minimálbérből, a 6500 koronából teszik ugyanezt. A különbség 490 korona.
Meg kell jegyezni, nem éppen humánus döntés azokat megterhelni, akik különben is nehezen keresik meg a mindennapit. Az államnak állítólag nincs pénze nagyobb járulékra saját biztosítottjai után, de a kisvállalkozónak legyen. Mert az is az igazsághoz tartozik, mondja a hatalom, hogy az állam már így is vesztett vagy 10 milliárdot azért, mert a járulékot eddig nem valorizálta.

Többre van szüksége

Zajac egészségügyi miniszter szerint a reformnak az eddiginél több pénzt kell eredményeznie az egészségügy javára, mert annak többre van szüksége. Az ország gazdaságáról azt mondja, hogy nagyobb terhet már képtelen elviselni, s ezért is indítványozta, hogy az állam járuléka az átlagbér nem 5, hanem csak 4 százaléka legyen. Mert még ez a 4 százalék is 3 milliárddal többet hoz az egészségügynek, mint amenynyit az állam az idén adott az ágazatnak. Ha a parlament 5 százalékot hagyott volna jóvá, az egészségügy további 5 milliárddal kapna többet.

Mennyi lesz a havi járulék 2005-ben?

• 4 százalék az olyan alkalmazott számára, aki a gazdaságban kimutatott átlagkereset háromszorosánál (kb. 43 ezer korona) kevesebbet keres.
• 4 százalék az olyan alkalmazott számára, aki a gazdaságban kimutatott átlagkereset háromszorosánál többet keres (a járulék 2005-ben feltehetőleg 1723 korona lesz).
• A minimálbér 14 százaléka (910 korona) a kezdő és az adóbevallásában nulla nyereséget kimutató vállalkozók számára.
• Amennyiben egészségkárosultakról van szó, csak 7%, tehát 455 korona.
• A többi vállalkozó számára az előző évben kimutatott jövedelemadó-alap 1/12-ének 14%-a.

Hogyan emelkedik a járulék?

• A maximális havi kivetési alap most 32 000 korona.
• Példa: ha valaki havi 38 ezer koronát keres, a 4% járulékot a maximális kivetési alapból fizeti. Január elsejétől a 4%-ot a jövedelméből, tehát a 38 ezer koronából fogja kiszámítani. Járuléka eszerint havi 240 koronával lesz több.
• Azok az alkalmazottak, akik havonta 46 416 koronát vagy ennél többet keresnek, havi előleget fizetnek a biztosítóknak, a gazdaságban kimutatott átlagkereset háromszorosának 4 százalékát.
• 2003-ban az országos havi átlagkereset 14 365 korona volt.
• A maximális havi járulék tehát 1723,80 korona lesz.
• Most 1280 korona.
• A havonta befizetett többlet 443,80 korona lesz.
• Ha a gazdaságban kimutatott átlagkereset emelkedni fog, magasabb lesz a járulék is.

(Forrás: ŠÚ SR)