Pénteken Budapesten tartják a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) soron következő ülését. Ezzel összefüggésben kérdeztük Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét – két nappal a magyar párt kongresszusa előtt.
Elnök Úr, Ön azok közé a politikusok közé tartozik, akik többször sürgették a MÁÉRT összehívását. Melyek azok a területek, melyről a MÁÉRT-nak döntenie (állást foglalnia vagy legalább érdemben foglalkoznia) kellene?
– A Magyar Állandó Értekezlet eredetileg is azzal a céllal jött létre, hogy fórumává váljon a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok egyeztetésének minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarokat érinti. Ezen a fórumon kellene megvitatni a nemzetstratégia legfontosabb kérdéseit, annál is inkább, mivel valamennyiünk érdeke, hogy kormányváltás idején a határon túli magyarok ügye ne váljék politikai csatározások tárgyává. Sajnos, az utóbbi időben – éppen azért, mivel a MÁÉRT összehívása csaknem egy évet késett – csupán kétoldalú megbeszélésekre, rosszabb esetben a sajtóban való üzengetésre volt mód, amit tarthatatlan állapotnak tartok. Több olyan súlyos kérdés vár megválaszolásra, amely határon túli magyar pártokkal való egyeztetést igényel: ilyen a magyar költségvetés határon túliakat érintő része, vagy a kettős állampolgársággal kapcsolatos véleményünk.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban december 5-én ügydöntő népszavazás lesz Magyarországon. Így már tárgytalannak tűnik annak fontolgatása, hogy ez helyes-e vagy sem. Az MKP a népszavazás milyen eredményét tartaná jónak?
– Valószínűleg nem az MKP véleménye a döntő ebben a kérdésben, mivel a határátlépés, az anyaországgal való kapcsolattartás problémája inkább azokat a magyarokat érinti, akik kívül maradnak a schengeni határokon. A szlovákiai magyarok szabadon mozoghatnak az Európai Unió határain belül, szabadon vállalhatnak munkát akár Magyarországon is, így a kettős állampolgárságnak elsősorban eszmei értéke volna a számunkra. A népszavazás előtt azonban mindenképpen érdemes felmérni, hogy annak pozitív vagy negatív eredménye milyen hatással lenne a magyarságra: felgyorsítaná-e az elvándorlást, befolyásolná-e az asszimilációt – s ha igen, hogyan –, miként érintené a határon túli magyar értelmiség szülőföldön maradását stb. Nem kevésbé fontos az sem, hogy Magyarország tisztázza, mivel járna a kettős állampolgárság intézménye, kezdve a választójogtól befejezve egészen a szociális, egészségügyi és nyugdíjellátásig.
Noha nem a mi részvételünkkel, de velünk kapcsolatban döntenek. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a Magyar Koalíció Pártja részt vesz a népszavazás kampányában Magyarországon, például olyan formában, hogy politikusai megjelennek a kampányrendezvényeken?
– Az MKP nem kíván részt venni a népszavazás kampányában.
Az MKP politikusai, de akár személyesen Ön is kijelentette már, hogy Magyarországon a Fidesz az MKP testvérpártja. Elmondható ez valamelyik romániai politikai szubjektumról is?
– Az MKP korrekt kapcsolatokat kíván fenntartani a magyar politikai pártokkal s érvényes ez erdélyi barátainkra is. Nem zárkózunk el semmilyen együttműködéstől, vélemény- és tapasztalatcserétől. Nem kívánunk azonban beleavatkozni az egyes magyar szervezetek közötti csatározásba, mivel az érdekképviseletről a romániai magyarság dönt majd a választásokon.
Magyarország (új) kormányának pártjai nem javasolják szimpatizánsaiknak, hogy a népszavazáson igennel voksoljanak. Milyen üzenete van ennek a megnyilvánulásnak az MKP számára?
– A magyar kormánypártok üzenete azokat érinti, akik sokat várnak az ügydöntő népszavazástól. Személy szerint jobban örültem volna, ha a magyarországi parlamenti pártok között megállapodás születik ebben a kérdésben, mivel ez nem pusztán politikai, hanem nemzetstratégiai kérdés, amely a magyarság további sorsát hosszútávon befolyásolja.
Oriskó Norbert