Az Antall-kormány idején fokozatosan jöttek létre azok az
intézmények, amelyek elkezdték a kapcsolatok keresését a határon túli magyar
közösségekkel. Az egyik első ilyen intézmény az oktatási tárca keretében a
Töttössy Magdolna által fokozatosan kiépített Határon Túli Magyarok Főosztálya,
amely az egymást váltó magyar kormányok alatt hol „osztállyá”, hol megint
„főosztállyá”, hol csupán „titkársággá” minősült, de mindvégig jelentős
szerepet töltött be abban, hogy az önszerveződő határon túli egyesületek egymásra
találjanak, s tapasztalataikkal segítsék egymást. Lászlófy Pál István egyike
azoknak az erdélyi pedagógusoknak, akikkel már az első közös rendezvényeken
találkozhattunk.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vendégünk volt az idei
országos tanévnyitón. Még ott beszélgettünk vele a romániai magyar nyelvű oktatás
helyzetéről, illetve az RMPSZ munkájáról.
Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre s mik teljesültek az akkori
várakozásaiból?
– Szövetségünk szakmai és érdekvédelmi feladatok megoldására
vállalkozott. Ennek következtében az RMPSZ területi kiteljesedése, a magyar nyelvű
oktatás minőségi fejlesztése érdekében regionális oktatási központok
kiépítése, illetve működtetése, valamint a magyar nyelvű pedagógusok és az
oktatás érdekeinek képviselete képezte tevékenységünk lényeges részét.
Megelégedésünkre szolgál, hogy kiépült országos hálózatunk, három területi és
egy országos oktatási központot sikerült létrehozni, a Bolyai Nyári Akadémia pedig
a Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzés legnagyobb rendezvényévé nőtte ki
magát.
A módszertani központok az új évezred küszöbén jelentős mértékben
hozzájárulhatnak az erdélyi magyar közoktatás megújulásához, minőségi
fejlesztéséhez. Sok teendőnk van még. Minden régió saját érdeke, hogy maximálisan
kihasználja az oktatási központok által kínált lehetőségeket.
Az RMPSZ a megalakulástól kezdve nagy energiával „építkezett”. Hol
tart most?
– Kezdetben még irodánk sem volt, most az Országos Információs Iroda és
négy oktatási központ saját tulajdonunkban van és segíti munkánkat. Működtetjük
az Erdélyi Tankönyvtanácsot, a Bolyai Nyári Akadémiát és az Ábel Kiadót.
1994 és 2001 között sikerült létrehozni és állandóan fejleszteni a szovátai
Teleki Oktatási Központot az Illyés Közalapítvány, a békéscsabai Eötvös József
Iskola Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, az Apáczai Közalapítvány és az
egri Eszterházy Károly Főiskola támogatásával. 2001 végére a kétszáz
férőhelyes konferenciaterem, a könyvtár és szaktermi bővítés is megvalósult.
Az Illyés Közalapítvány támogatásával sikerült saját tulajdonú székházat
vásárolni a Partium, a kolozsvári Gál Kelemen és a Székelyföldi Oktatási Központ
számára. Ezek a központok szolgáltatásra alkalmas infrastruktúrával rendelkeznek,
amelyet ugyancsak az Illyés Közalapítvány támogatásával valósítottunk meg.
Az Illyés Közalapítvány támogatásával minden megyei és területi szervezetünk
számára is biztosítottuk a kapcsolattartáshoz szükséges minimális
infrastruktúrát. 2004 nyarán Szovátán a Teleki Kert nevet viselő ifjúsági tábort
adtuk át rendeltetésének.
Miből tartják fenn ezeket a létesítményeket?
– A központok fenntartását és működtetését kiemelten a Magyar Oktatási
Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának anyagi és szellemi
támogatásával biztosítjuk. További intézményeinket a magyar közalapítványok
támogatásával tartjuk fenn. A román állam ilyen irányú támogatást nem biztosít.
Hogyan segítenek politikusaik, illetve milyen az együttműködés a szakmai-
és politikai szervezetek között?
– Az RMPSZ tevékenységét önállóan szervező és kifejtő, politikai
csoportérdekeknek semmilyen formában alá nem rendelődő civil szervezetként
határozta meg önmagát. Legfelsőbb szerve az Országos Közgyűlés
(Küldöttgyűlés). Megyei, körzeti és helyi szövetségek és szaktestületek,
Országos Elnökség, Etikai Bizottság és Cenzor Bizottság működik a szervezeten
belül.
Politikusaink, az RMDSZ parlamenti frakciója a törvényes keretek, a jogalkotás terén
nyújt hathatós segítséget. Iskoláink védelme, fejlesztése terén nyújtanak
támogatást, együtt harcolunk jogaink érvényesítéséért.
Milyen változások jellemzik a tanügyet Romániában?
– Kétségtelen, hogy sok minden változott, sajnos az alapvető
szemléletváltás és minőségi ugrás nem következett be. Kaotikus sokszor a helyzet,
következetlenség nyilvánul meg oktatási rendszerünkben, s mindez nyilvánvalóan
anyanyelvű oktatásunkra is érvényes.
A pedagógusszövetség elnöki tisztének betöltése mellett igazgatója volt
a csíkszeredai magyar gimnáziumnak is. Nem volt túl megterhelő ennyi éven keresztül
együtt ez a két feladat?
– Az RMPSZ születését az 1991. december 14-én tartott alakuló
küldöttgyűlés jelentette. Ez a küldöttgyűlés választott a szövetség
elnökévé. 1991-1994 között a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium tanáraként,
majd 1994-2000 között az intézmény igazgatójaként voltam egyben a szövetségi
elnök is.
Kétségtelen, hogy a két felelős megbízatás igen sok volt számomra, de mindenképpen
jobb volt szövetségi elnökként az igazgatóság, mint a katedra, mert nagyobb volt a
mozgásterem. 2000-ben nyugdíjba vonultam, és azóta csak a szövetség szolgálata a
feladatom.
Köszönöm, és sok sikert kívánok a további munkához.
Lovász Gabriella