Az egészségügyi reform törvényei (2)

Egészségbiztosítás és egészségbiztosítók

A parlament az elmúlt hetekben hagyta jóvá az egészségügyi reform törvényeit, amelyek 2005 januárjában lépnek életbe. A reform szempontjából a 2005-ös év átmeneti lesz, valójában a változásokat 2006-tól kezdődően fogjuk megérezni igazán mind az orvosi rendelőkben, mind a kórházakban. A reform célja az, hogy egyfelől javítsa az anyagi eszközök felhasználását, megakadályozza a pazarlást, másfelől pedig a jobb ellátási színvonal érdekében több pénzt juttasson az egészségügynek az állami és a kötelező egyéni járulékok emelése, valamint a betegek közvetlen térítése útján. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter szerint a betegek a reform bevezetése után sem fognak többet fizetni, mint most. Csakhogy míg a gyógykezelési költségek fedezésében jelenleg készpénzfizetéssel nem veszünk részt, ennek lehetőségét a reform feltételezi. Most folytatjuk a jóváhagyott reformtörvények vázlatos ismertetését

TÖRVÉNY AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL

Meghatározza:

• az egészségbiztosítási járulék nagyságát,
• a járulékfizetőket,
• a biztosított biztosítóval szembeni jogait és kötelességeit,
• az egészségbiztosító jogait és kötelességeit,
• az egészségügyi ellátás térítését,
• a büntetéseket,
• a biztosítási díj újraelosztását.

Az egészségbiztosítás keletkezése

Az általános egészségügyi biztosítás a Szlovákia területén állandó lakhellyel bíró természetes személy számára a születéssel keletkezik.

Járulékfizetők:

a) az alkalmazott,
b) az önfoglalkoztató személy,
c) a munkaadó,
d) az állam és
e) mindazok, akiknek adóköteles jövedelme nagyobb a minimálbérnél.

A járulék a kivetési alapból

• alkalmazott esetében 4 százalék,
• önfoglalkoztató személy számára 14 százalék,
• egészségkárosult önfoglalkoztató személy esetében 7 százalék,
• munkaadó számára 10 százalék,
• egészségkárosultat foglalkoztató munkaadó számára 5 százalék,
• 14 százalék mindazok esetében, akiknek adóköteles jövedelme nagyobb a minimálbérnél,
• az állam számára 4 százalék.

A kivetési alap

– alkalmazott esetében a bér,
– kft-társtulajdonos esetében a természetes személyek jövedelemadója alá eső jövedelem,
– önfoglalkoztató személy számára a jövedelmi adóalap fele,
– az állam számára a havi átlagkereset 12-szerese.

• A minimális kivetési alap a minimálbér 12-szerese.
• A maximális kivetési alap a havi átlagkereset 36-szorosa.

A járulékot nem fizetők büntetése

– Késedelmi kamat. Függ a tartozás összegétől és a késedelem napjaitól. A késedelmi kamat a Szlovák Nemzeti Bank alapkamatának 2,5-szerese.
– Annak, aki 3 hónapig nem fizet járulékelőleget, vagy akinek járulékhátraléka van, csak a haladéktalan egészségügyi ellátás biztosítói térítésére lehet igénye. Ez nem érvényes, ha a munkaadó a nem fizető.
– A felügyeleti hivatal a törvényes kötelességeit nem teljesítő biztosítottra 5-től 100 ezer koronáig terjedő büntetést róhat ki.

A biztosítottnak joga van

• választani az egészségbiztosítók közül,
• a következő év január elsejének dátumával más biztosítót választani. A más biztosítóba legkésőbb a naptári év szeptember 30-ig kell beadnia a jelentkezési lapot,
• információra arról, hogy az adott egészségbiztosító milyen egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerződést,
• részt venni az egészségügyi ellátás ellenőrzésében,
• követelni jogainak és jogos érdekeinek védelmét a felügyeleti hivatal előtti eljárásban (bővebben az egészségbiztosítókról szóló törvényben),
• az egészségügyi ellátás törvény szerinti térítésére.

Ha a biztosított nem fizet járulékot, vagy több biztosítóba adott be jelentkezési lapot, csak a haladéktalan egészségügyi ellátásra tarthat igényt.

A biztosított köteles

• járulékot (biztosítási díjat) fizetni,
• visszaadni az egészségbiztosítótól kapott igazolványt, ha más biztosítót választ,
• éves járulékelszámolást készíteni,
• a biztosító számlájára átutalni az éves elszámolás alapján nyilvánvalóvá vált hátralékot,
• jelenteni a biztosítónak, ha változik a neve, a lakhelye, a járulékfizetője, a biztosítója.

A biztosító jogai és kötelességei

A biztosító köteles

• olyan egészségügyi ellátást biztosítani a biztosítottnak, amilyenben az általános egészségbiztosítás eszközeiből térített egészségügyi ellátás értékéről szóló törvény szerint részesülnie kell,
• fölösleges halogatás nélkül elfogadni az állampolgár jelentkezőlapját, kivéve, ha más biztosítóba is jelentkezett,
• a jelentkezőlap elfogadásától számított hét napon belül kikézbesíteni a biztosított igazolványát,
• kérésre tájékoztatni más biztosítókat a benyújtott és elfogadott jelentkezőlapokról,
• minden naptári hónap 20. napjáig közzétenni és pontosítani az interneten:

a) azoknak az egészségügyi ellátást szolgáltatóknak a jegyzékét, akikkel, illetve amelyekkel szerződést kötött,
b) azoknak a biztosítottaknak a névsorát, akik már három hónapig nem fizettek járulékot, nem fizették meg a hátralékot vagy az önrészt.

A biztosítónak joga van ellenőrizni a járulékfizetőket, mind a természetes, mind a jogi személyeket. Az ellenőrzés a kivetési alap helyes nagyságára és a kimutatott járulékra irányul.

A biztosítási díj újraelosztása

Azt megakadályozandó, hogy az egészségbiztosítók csak a gazdaságilag aktív, tehát kereső ügyfeleket részesítsék előnyben, az egészségbiztosításban ún. újraelosztási mechanizmust alkalmaznak. Ezzel gondoskodnak arról, hogy azok az intézetek, amelyek például nagyobb számú nyugdíjast biztosítanak, akik után az állam fizet járulékot, ne legyenek hátrányban azokhoz viszonyítva, amelyekben az ügyfelek túlnyomórészt kereső személyek.
A biztosítók számára fontos az is, hogy a lehető legnagyobb mértékben begyűjtsék a járulékokat. Ha az intézet a biztosítottaktól a járulékok 95 százalékánál kevesebbet gyűjt be, a különbözetet maga fizeti meg. Viszont ha a 95 százaléknál többet sikerül begyűjtenie, a különbözet csak az ő bevétele, tehát azt nem érinti az újraelosztás

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓKRÓL ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A törvény a következőket szabályozza:

• Az egészségbiztosító átalakulását részvénytársasággá.
• Az egészségbiztosító tevékenységét, szervezetét és irányítását.
• Az általános egészségbiztosítás feltételeit.
• Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal létesítését, hatáskörét, tevékenységét, irányítását és gazdálkodását.

Az egészségbiztosító átalakulása részvénytársasággá

• Az átalakulás a Kereskedelmi Törvénykönyv alapján és az alapítók többsége által jóváhagyott átalakulási projek szerint történik.
• Az egészségbiztosító rt. alaptőkéje legkevesebb 100 millió korona, a tartalékalap pedig az alaptőke 10 százaléka, de legkevesebb 10 millió korona.
• Az átalakult egészségbiztosító alapítójának új működési engedélyt kell kérnie a felügyeleti hivataltól.
• Ha a mai egészségbiztosítók 2005. június 30-ig nem alakulnak át részvénytársasággá, és nem szereznek új engedélyt, eddigi jogosítványuk csak 2005. szeptember 30-ig lesz érvényes. Ezt követően felszámolják őket.
• 2005. március 31-ig részvénytársasággá alakul át az „állami” Általános Egészségbiztosító és Közös Egészségbiztosító is. Ezek teljes részvényállományának az állam tulajdonában kell lennie.
• A megszüntetett biztosító törzsállománya a felügyeleti hivatal egyetértésével más biztosítóhoz kerül.
• A törvény nem korlátozza az új egészségbiztosítók létrejöttét, ha teljesítik a megalakulás feltételeit.

A részvénytársasággá való átalakulásnak az a célja, hogy a biztosítók ún. kemény költségvetési korlátok közé kerüljenek. Eszerint ha valamelyik biztosító a rossz gazdasági eredmények miatt fizetésképtelenné válik, végül a csőd veszélye fenyegeti. Az ilyen helyzet elkerülése végett javítani kell a biztosítók ellenőrzési rendszerén, hogy
– a biztosítók az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak (kórházak, rendelőintézetek, orvosok) csak az indokolt költségeket térítsék,
– a betegnek nyújtott ellátás, beleértve a gyógyszereket is, a megállapított betegséggel arányos legyen.

Az egészségbiztosítók vállalkozása

• Az egészségbiztosítók fő tevékenysége a biztosítási díjak (járulékok) begyűjtése és az egészségügyi ellátás költségeinek térítése a megfelelő (az egészségügyi ellátás általános egészségbiztosítói eszközökből való finanszírozásáról szóló) törvény szerint.
• A biztosítókról szóló törvény nem tiltja, hogy ezek az intézmények a tulajdonosi felügyeletük alá tartozó társaságok révén egészségügyi ellátást is nyújtsanak, sőt lehetővé teszi egyéni ellátási szerződések megkötését is kereskedelmi elvek szerint. Feltehetőleg ez az egyéni biztosítás lesz a biztosítók közötti versengés fő területe.
• A biztosítókban keletkezett nyereség részvényesi osztalékként történő kifizetését a törvény erősen korlátozza. Először a biztosítottak igényeit kell kielégíteni, szükség esetén az egész nyereséget ilyen célokra kell fordítani. A túlzott szabályozás persze azzal a következménnyel járhat, hogy a befektetők az ilyen biztosítók helyett előnyösebb üzletet keresnek.

Az egészségbiztosítók ellenőrzési rendszere

Több szinten és többféle módon fog megvalósulni. Célja, hogy a lehető legkisebbre szűküljön az a terület, ahol a menedzserek és a részvényesek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek árthatnak a biztosítottak érdekeinek. Ugyanakkor lehetségessé válik, hogy a biztosító esetleges nehézségeire idejében felfigyeljen a külső környezet (a hivatal, a kormány, a hitelezők, a biztosítottak).

Az egészségbiztosító ellenőrző testületei és ellenőrei

a) A felügyelőtanács (tagjai tisztségük betöltése során a törvényből eredően felelősek az okozott kárért).
b) A biztosító belső ellenőrzése.
c) Az elöljáróság (tagjai tisztségük betöltése során a törvényből eredően felelősek az okozott kárért).
d) A biztosító részvényesei

Más ellenőrző testületek:

a) Az egészségügyi ellátást felügyelő hivatal.
b) A kormány.
c) Az egészségügyi minisztérium.
d) A hitelezők.
e) A biztosítottak.

Ellenőrzési mechanizmusok

a) A felügyeleti hivatal ellenőrzi a biztosító tulajdonviszonyait.
b) A felügyeleti hivatal ellenőrzi a biztosító eladósodási mértékét, például a bankokkal szemben.
c) A felügyeleti hivatal pontosan meghatározott és rendszeresen kiértékelt kritériumok alapján ellenőrzi a biztosító fizetőképességét.
d) A felügyeleti hivatal ellenőrzi a nyereség felhasználását a biztosítóban.
e) A felügyeleti hivatal, a kormány és a szaktárca kimutatásai alapján ellenőrzi a biztosítót.
f) A felügyeleti hivatal ellenőrzi, vajon a biztosító működési engedélyével összhangban végzi-e tevékenységét.

Szankciók a törvény vagy a működési engedély rendelkezéseinek megsértéséért

a) A biztosító menedzsmentje büntetőjogilag is felelős.
b) A büntetés 5 millió koronáig terjedhet.
c) A hivatal korlátozza vagy felfüggeszti a vagyonkezelési hatáskört.
d) A hivatal előzetes intézkedésként elrendeli, hogy a biztosító valamit elvégezzen, illetve tartózkodjon valamilyen tevékenységtől.
e) A működési engedély megvonása.
f) Helyrehozatali terv kidolgozásának elrendelése.
g) Kényszerigazgatás bevezetése.
h) Az új ügyfelek felvételének és a szolgáltatókkal való szerződéskötések megtiltása.
i) A felügyeleti hivatal elrendeli, hogy a biztosító törzsállományát más biztosító vegye át.
j) A részvényesi jogok érvényesítésének ideiglenes tilalma.
k) Az egészségbiztosító felszámolása.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓKRÓL ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

Az egészségbiztosítók és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolata

• A törvény szerint az egészségbiztosító köteles legalább a minimális hálózat mértékében szerződést kötni az egészségügyi szolgáltatókkal (kórházak, orvosok, gyógyszertárak, poliklinikák). A minimális hálózat az a minimum, aminek egy adott területen (megyében) orvosokból, patikákból, kórházakból lennie kell ahhoz, hogy biztosítva legyen az egészségügyi ellátás elérhetősége és szakszerűsége. A minimális hálózatot a kormány határozza meg rendelettel.
• Az eredeti javaslattól eltérően azt is kimondja a törvény, hogy az egészségbiztosítónak szerződést kell kötnie mindazokkal, akik rendelőintézeti ellátást nyújtanak, és legalább egy biztosítottal van szerződésük. Ez a rendelkezés nincs összhangban a minimális hálózat elvével, akárcsak az sem, hogy a biztosítónak szerződnie kell minden gyógyszertárral.
• A biztosítóknak arra kellene törekedniük, s ebben kellene versenyezniük is egymással, hogy biztosítottjaik számára minél előnyösebb feltételeket alakítsanak ki. Így, ahol arra lehetőség kínálkozik, a szolgáltatók számának meg kellene haladnia a minimális hálózatban meghatározott intézményekét.
• A minőségi feltételeket eredetileg a biztosítóknak kellett volna megszabniuk, viszont a törvényhozók úgy döntöttek, hogy az egészségügyi minisztérium dolgozza ki az ún. minőségi indikátorokat, s ezeket a kormány foglalja rendeletbe. A biztosítók aztán aszerint készítenek sorrendet a szolgáltatók között, hogy miként felelnek meg az indikátorok követelményeinek. A szerződéskötések alkalmával ezt a sorrendet természetesen figyelembe kellene venniük.
• A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a biztosító felmondja a szerződést azzal a szolgáltatóval, aki, ill. amely drágábbnak bizonyul, mint a konkurens. És fordítva: a szolgáltató is szerződhet azzal a biztosítóval, amely előnyösebb feltételeket kínál. Majd csak a gyakorlat mutatja meg, hogy az ilyen alkuk kinek lesznek a hasznára, s mennyire maradnak háttérben a betegek érdekei.

Az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal

• A törvényben megszabott feladatainak teljesítése során függetlenül és részrehajlás nélkül jár el.
• Az állami szervek, a területi önkormányzatok és a közhatalom más szervei, valamint az egyéb jogi és természetes személyek jogtalanul nem avatkozhatnak be tevékenységébe.
• Székhelye Pozsony.

A hivatal feladatai:

Felügyel a törvény betartására, szükség esetén büntetést ró ki.
Működési engedélyt ad az egészségbiztosítóknak.
Felügyeli, megfelelő-e az egészségügyi ellátás.
Meghatározza a biztosítási illeték kimutatását.
Meghatározza a biztosítottak igazolványának mintáját.

A hivatal vezetősége:

• Elnök – az egészségügyi minisztérium javaslatára a kormány nevezi ki és váltja le, megbízatási ideje öt év.
• Igazgatótanács – hét tagja van, elnöke, alelnöke és öt tagja, akik közül hárman nem a hivatal alkalmazottai. A tagokat az egészségügyi minisztérium javaslatára a kormány nevezi ki és váltja le, megbízatási idejük öt év. Az alelnököt az elnök nevezi ki.
• Felügyelőtanács – öt tagja van, akiket az SZK Nemzeti Tanácsa nevez ki és vált le. Megbízatási idejük öt év.

A hivatal bevételei főleg:

a) az egészségbiztosítók járuléka, ami az évi biztosítási díj 0,5 százaléka,
b) az olyan fizetségek, mint például az engedélyek kiadásának díja,
c) az előző könyvelési időszakok nyeresége.

A MENTŐSZOLGÁLATRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A törvény jogi személyek számára teszi lehetővé egészségügyi mentőszolgálat üzemeltetését. Ehhez működési engedélyre van szükségük. A két állami, a pozsonyi és a kassai mentőszolgálat részvénytársasággá alakul át. A mentőállomások tevékenységét operatív központok irányítják majd, amelyeket az egészségügyi minisztérium hoz létre mint költségvetési szervezeteket. A mentőállomások az integrált mentőszolgálati rendszer része lesznek.
A mentőszolgálat haladéktalan egészségügyi ellátást nyújt, amelyet az általános egészségbiztosítás eszközeiből finanszíroznak. Feladata a betegszállítás is, aminek költségeit részben a beteg téríti.

A szolgáltató kötelességei:

• körzetében készültségi központokat és mentőállomásokat hoz létre, ezek számát a minisztérium rendeletben határozza meg,
• gondoskodik róla, hogy a mentőautó egy percen belül elinduljon,
• a beteget, ha annak állapota megkívánja, abba a legközelebbi kórházba szállítja, amely betegségét képes meghatározni és gyógyítani,
• a feladat teljesítését haladéktalanul jelenti az operatív központnak,
• eljárásáról írásbeli feljegyzést készít, amelyet átad az egészségügyi intézmény orvosának és a betegnek, esetleg a páciens törvényes képviselőjének.

Büntetés késlekedésért

Az egészségügyi minisztérium félmillió koronáig terjedő büntetést róhat ki, ha a mentőautó nem indul el egy percen belül. 20 ezer koronáig terjedő büntetést kaphat a szolgáltató, ha nem készíti el az írásbeli feljegyzést, vagy az nem tartalmazza a törvényben előírt adatokat.
A meglévők kétszeresére van szükség

Egy, a szaktárca által megrendelt tanulmány szerint az ország területén 207 mentőállomásnak kellene működnie, de jelenleg csak 96 van. Ugyancsak a tanulmány szerzőinek a véleménye, hogy optimális eredmény az, ha a mentő 15 perc alatt megérkezik a beteghez. 208–215 mentőállomás esetén a 15 perces határidő az ország területének 95%-án tartható, a maradék 5%-ot a nehezen megközelíthető részek jelentik.

A légi mentőszolgálatnak hét állomással kellene rendelkeznie. Az új állomások létesítését a szolgáltatónak kell finanszíroznia. Egyelőre nem tisztázták, mi történik akkor, ha a szolgáltatás iránt nem lesz vállalkozói érdeklődés.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZOLGÁLTATÓIRÓL ÉS A KAMARÁKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A törvény szabályozza:

• Az egészségügyi ellátás állami szolgáltatóinak (kórházak, poliklinikák, szanatóriumok) átalakulását részvénytársasággá.
• Az egészségügyi hivatás feltételeit.
• Az egészségügyi rendi szervezetek (kamarák) létrejöttét és tevékenységét.
• Az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak, dolgozóinak kötelességeit.
• E kötelességek teljesítésének felügyeletét és a szankciókat.

Az egészségügyi ellátás szolgáltatói:
Azok a természetes vagy jogi személyek, akik, ill. amelyek az egészségügyi minisztériumtól vagy a megyétől engedélyt kaptak. Például:
a) mentőszolgálatok,
b) szakosított kórházak,
c) gyógyfürdők,
d) rendelőintézetek,
e) poliklinikák,
f) általános kórházak,
g) hospice-ek,
h) gyógyüdülők.

Az állami szolgáltatók átalakulása részvénytársasággá

• A Kereskedelmi Törvénykönyv szerint megy végbe.
• Az átalakulásnak és az új engedélyek kiadásának 2006. december 31-ig kellene befejeződnie. Az egészségügyi minisztériumnak a folyamatot 2005. március 30-ig kell előkészítenie.
• A részvénytársaságok törzsvagyonát a szolgáltatók jelenlegi, az 5 százalékot kitevő tartalékalappal csökkentett vagyona képezi.
• A részvények névre szólóak és a tulajdonosi szerkezet áttekinthetősége végett jegyzett (nyilvántartott) értékpapírok lesznek. Jellegüket vagy formájukat megváltoztatni tilos.
• Az átalakított szolgáltató korábbi kötelezettségei áthárulnak a részvénytársaságra, ami lényeges eltérés az eredeti javaslattól.
• A részvények 51%-ának most minden esetben az állam tulajdonában kell maradnia, ami azt jelenti, hogy a törvény módosítása nélkül nem kerülhet sor az egészségügyi létesítmények privatizálására.
• Az átalakítás célja hasonló, mint az egészségbiztosítók esetében: érvényesüljön a gazdálkodás költségvetési szigora és áttekinthető könyvelése. A rosszul gazdálkodó szervezeteket a fizetésképtelenség, az eladósodás, a végrehajtás, végül a felszámolás fenyegeti majd.

A szolgáltatók minimális hálózata

A törvény szerint a minimális hálózatot a szolgáltatók olyan lehető legkisebb száma alkotja, amely még lehetővé teszi az egészségügyi ellátást az egészségügyi létesítmények valamennyi fajtájában egy megye vagy egy járás területén.
A minimális hálózatnak biztosítania kell az elérhető, folyamatos, rendszeres és szakszerű egészségügyi ellátást. Arról, hogy egy adott területen mennyi lesz a fogorvos, körzeti orvos, gyermekorvos, nőgyógyász, sebész vagy gyógyszertár, nem a piac, nem is az egészségbiztosító, hanem rendeletben a kormány fog dönteni.

A kormány mit vesz figyelembe a minimális hálózat meghatározásakor?
a) Az adott terület lakosainak számát,
b) a betegségek és az elhalálozások előfordulási arányát,
c) a külföldiek látogatását,
d) az állam biztonságát.

• Ahhoz, hogy az orvos vagy az egészségügyi létesítmény része lehessen az egészségügyi hálózatnak, szerződnie kell legalább egy egészségbiztosítóval.
• Ha olyan helyzet állna elő, hogy az egészségügyi hálózat – mert kevés az orvos – kisebb, mint a minimális hálózat, a törvény alapján nem világos, mi a megoldás, a hivatalok honnan teremtik elő a hiányzó orvosokat. Feltételezhető az is, hogy ilyen esetben a kormány nem az optimális szükséglet alapján határozza meg a minimális hálózatot, hanem bizonyos mértékig tekintettel lesz a reális lehetőségekre is.
• A parlament jóváhagyta a törvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint a minimális hálózat 2006. december 31-ig 15%-ot meghaladó arányban nem lehet sem kisebb, sem nagyobb a mai egészségügyi hálózatnál. A törvényhozás ezzel megkötötte nemcsak az egészségbiztosítók, hanem a minisztérium és a megyék kezét is.

Az egészségügyi szolgáltatók kötelessége

• Egészségügyi ellátást nyújtani az egészségügyi ellátásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.
• Fölösleges halogatás nélkül haladéktalan egészségügyi ellátásban részesíteni minden rászoruló személyt, és a mentőszolgálati operatív központ utasítása szerint együttműködni a mentősökkel.
• A kórháznak minden fölösleges halogatás nélkül át kell vennie a beteget az egészségügyi mentőszolgálattól.
• Látható helyen kifüggeszteni azoknak az egészségbiztosítóknak a jegyzékét, amelyekkel szerződést kötött egészségügyi ellátás nyújtásáról.
• Látható helyen kifüggeszteni azoknak az ovosi műveleteknek az árjegyzékét, amelyeket az orvos a beteg kérésére végez.
• A polgárnak bizonylatot adni arról az összegről, amelyet az orvosi ellátásért vagy szolgáltatásért fizetett.
• Állandóan gondoskodni a minőségi rendszer érvényesüléséről és fejlesztéséről.
• A gyógyszeres kezelés hatékony politikáját folytatni.
• Felelősségbiztosítást kötni arra az esetre, ha kárt okoz a betegnek.

Felügyeleti szervek és büntetések
Felügyeletet gyakorol:
a) az egészségügyi minisztérium,
b) a megyei önkormányzat,
c) az illetékes kamara.
Szankciók:
a) 20 ezertől 1 millió koronáig terjedő büntetés,
b) a működési engedély ideiglenes felfüggesztése,
c) az engedély megvonása,
d) fegyelmi intézkedés.

Minőségi rendszer

A törvény szerint a szolgáltató köteles gondoskodni az egészségügyi ellátás megfelelő minőségéről és annak javításáról mind a gyógykezelési eljárások, mind a személyzeti és anyagi-műszaki ellátottság szempontjából. A minőségi rendszer felülvizsgálói egy külön törvény alapján megbízott személyek lesznek.

A kamarák és fő feladataik

A szlovákiai orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, nővérek és szülésznők kamarája mellett létrejön a más egészségügyi dolgozók, asszisztensek, laboránsok és technikusok kamarája is.
A kamarák

• vezetik az egészségügyi dolgozók nyilvántartását,
• döntenek a működési engedély kiadásáról, ideiglenes felfüggesztéséről és bevonásáról,
• ellenőrzik, a kamara tagjai teljesítik-e kötelességeiket,
• fegyelmi intézkedéseket hoznak.

(AB)