Néhány héttel ezelőtt megszületett a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény tervezete. A koalíciós tanácsban azonnal akadtak ellenlábasai. Mit kifogásoltak a nehezen világra jött tervezetben?
– Azt hiszem, a politikai akarat hiányzik. Ezt persze nem mondja ki hangosan senki sem, ám úgy gondolom, mindenki számára, aki odafigyel a szlovákiai politikára, nyilvánvaló, hogy a szlovák politikai pártoknak nincs kisebbségi politikai koncepciójuk. Ezen a téren egyedül az MKP rendelkezik programmal és szakértőkkel, a többi párt a kisebbségi ügyekben való elmozdulást az MKP irányában tett engedményként éli meg. Ezt az állapotot én nagyon helytelennek tartom.
A koalíciós döntés az volt, hogy Rudolf Chmel kulturális miniszter vezetésével egy szakmai bizottság október 15-ig készítsen el egy, a koalíciós partnerek számára is elfogadható változatot. Ez az új tervezet miben különbözik az előbbitől?
– Ugyanazt a játékot játszottuk, mint az egyetem esetében. Az oktatási miniszter akkor ugyanúgy a tétlenséget választotta, mint most a kulturális miniszter. Mindkét esetben – az illetékességi törvényt megsértve – magam dolgoztattam ki a törvények tervezeteit, és küldtem őket tárcaközi egyeztetésre. Az egyetem kérdése is, a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény is ezáltal vált politikai kérdéssé. Az új tervezet 95%-ban azonos az eredeti javaslattal, amelyet a kulturális minisztérium és a kormányhivatal magyar szakértői dolgoztak ki.
Az új változatot az MKP is megfelelőnek tartja?
– Igen, az MKP elnöksége elfogadta a tervezetet.
Sajtóértesülések szerint múlt kedden a koalíciós tanács ismét
szakbizottság elé küldte a törvényjavaslatot. Most mi volt benne az, ami a többség
számára elfogadhatatlan?
– Néhányan kifogásolták, hogy létrejön a kisebbségi hivatal, hogy az
elnökének túl erős a pozíciója, hogy nem helyes, ha a kisebbségi kultúrák
támogatására szánt pénzeket a kisebbségek képviselői autonóm módon osztják el,
illetve, ha a kisebbségi pénzcsomag nagyságát a törvény a kulturális
költségvetés bizonyos százaléka arányában garantálja.
Hogyan kellene/lehetne a kifogásolt részeket módosítani?
– Az MKP szerint a javaslat jó, nem kell rajta változtatni. Valószínűleg
arra kényszerülünk azonban, hogy egynémely részletről újabb tárgyalásokat
folytassunk.
Sürget az idő. Ha az új jogszabálynak januártól hatályosnak kellene
lennie, már nincs sok lehetőség a vitára. Az ön véleménye szerint idén még lehet
törvény a tervezetből?
– Az idén valószínűleg már nem, a környezetvédelmi alap körül
kialakult politikai helyzet is nehezebbé teszi a kisebbségi kultúrák támogatásáról
szóló törvény elfogadását. Jó lenne azonban elérni, hogy legalább a kormány
fogadja el még az idén a tervezetet, ezáltal a parlament februárban megalkothatná a
törvényt.
Abban reménykedünk, hogy a kisebbségi kultúrák támogatásában
rendszeresen felmerülő problémákat az új törvény majd megoldja. Ön szerint is így
lesz?
– A törvény elfogadása után a helyzet mindenképpen jobb lesz, a javasolt
törvényi és intézményi garancia fontos számunkra és jogállamhoz méltó megoldás.
Köszönöm a válaszokat.
Szabó Géza