A Pozsonyi Casino újraindítását is felvállaló Frideczky János annak idején létrehozta az Agentura Pacis Posonium Egyesületet, amely az egykor háromnyelvű és négy kultúrájú koronázó város múltjának hívebb bemutatását, a pozsonyi társadalom eddig nem tanulmányozott összefüggéseinek vizsgálatát tűzte programjára. Ennek a törekvésnek most érnek be az első gyümölcsei. Az Egyesület kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Közalapítványának, a budapesti Teleki László Intézet Teleki Alapítványának és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetnek a hathatós közreműködésével elindult egy Pozsony város története elnevezésű kutatási projekt, amelyben szlovákiai és magyarországi történészek egyaránt részt vesznek. A projekt keretében folyó kutatásokról a szakemberek konferenciákon és többnyelvű tudományos publikációkban számolnak majd be. Az első eredményeket már az érdeklődők elé tárták azon a kétnapos konferencián, amelyet 2004. október 8–9-én tartottak Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A város múltját kutató jeles magyarországi és szlovákiai történészeket vendéglátóként Czimbalmosné Molnár Éva igazgató és Frideczky János köszöntötte. Az előadásokat öt témakörbe csoportosították. Az első részben a várostörténetírás módszertani kérdéseiről és mai tendenciáiról volt szó. Olyan kiváló kutatók tartottak erről előadást, mint Bácskai Vera professzor, Gyáni Gábor, Viliam Čičaj és Elena Mannová. Pozsony városigazgatásának és társadalmának helyzetét a közép- és a kora újkorban hét előadás igyekezett megvilágítani. Vladimír Segeš pl. a pozsonyi bűnügyekről és az ítélkezés formáiról értekezett, míg Tomáš Tandlich a 16. század első harmadából származó dokumentumok tükrében vizsgálta a pozsonyi zsidóság helyzetét. Tózsa-Rigó Attila Polgári családszerkezet a 16. századi Pozsonyban, Juraj Šedivý Az egyház a középkori Pozsonyban, Michal Bada a kora újkori Pozsony historiografiája, Frederik Federmayer Leopold Peck (1560–1625) magyar királyi kincstartó és családja, Németh István pedig Városigazgatás fordulóponton, A 17. század utolsó harmadának abszolutista vonásai a városokban címmel tartott előadást.
A második napon kerültek terítékre azok a témák, amelyekről a múltban a szlovák és a magyar történetírás eléggé eltérően vélekedett. A reformkor és a nemzeti ébredés időszakának Pozsonyáról hat érdekes, sőt vitára késztető előadást hallhattunk. Jana Skladaná a szlovák nyelv használatával foglalkozott a 17–18. századi Pozsonyban. Vesztróczy Zsolt a reformkori szlovák politikai és szellemi törekvésekről adott áttekintést, miközben számos tévhitet és a heroizálás szándékával terjesztett állítást igyekezett cáfolni Ľudevít Štúr személyével kapcsolatban. Czoch Gábor a reformkori Pozsonyról és általában a városi kérdésről beszélt, míg Pálmány Béla a reformkori országgyűlések pozsonyi és Pozsony környéki követeiről tartott részletgazdag előadást. Tóth Árpád a hétköznapok városát vette górcső alá, Miskolczy Ambrus pedig annak a zsidóellenes atrocitásnak a hátterét igyekezett megvilágítani, amelyre 1848. április 23–24-én került sor Pozsonyban. A konferencia negyedik témaköre a többnemzetiségű Pozsony kulturális élete volt az újkorban. Radoslav Ragač A Rakovsky-pecsétgyűjteményről, Fukári Valéria Mossótzy Institoris Mihály levelezéséről, Rózsa Mária pedig az 1850–1920 között Pozsonyban megjelenő német lapokról beszélt. Az első világháborút és az impériumváltást követő időszak Pozsonyáról Szarka László tartott előadást Etnikai változások és a városi közigazgatás a két világháború között címmel, míg Filep Tamás Gusztáv a pozsonyi magyar polgárság dilemmáját boncolgatta Kormánypárton vagy ellenzékben? A pozsonyi magyar polgár és az 1925-ös választások c. előadásában. Vadkerty Katalin érintette talán a legfájóbb témát, hiszen Pozsony német és magyar lakosságának 1945–1948 közötti pokoljárásáról adott számot. Az egyes témaköröket lezáró vitában sok értékes és hasznos észrevétel, megjegyzés és kiegészítés hangzott el, s akik nem lehettek jelen a konferencián, bizonyára szívesen elolvassák majd az előadások szövegéből összeállított kiadványt, amely a tervek szerint 2005-ben jelenik meg a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában.
(zaér)