1986 óta folyik a kataszteri területek megújított földnyilvántartási
regisztereinek, jegyzékeinek (registre obnovenej evidencie pozemkov, ROEP)
összeállítása. Mi a feladat célja, és teljesítése miért tart ennyi ideig?
– A feladat célja az, hogy az ingatlanok kataszterében megjelenítsük azokat
a földekhez fűződő tulajdonjogokat, amelyeket különféle okmányok tartalmaznak
(például az elkobzási határozatok, juttatási okmányok, örökösödési végzések,
adásvételi és ajándékozási szerződések stb.), s amelyeket eddig nem jegyeztek be
az ingatlanok kataszterébe. Leegyszerűsítve: a cél az, hogy feltüntessük a
kataszteri terület minden parcellájának tulajdonosát. A feladat teljesítésének
üteme egyenes arányban van az állami költségvetésből erre a célra kiutalt
összegek nagyságával.
Hány kataszteri terület van Szlovákiában, és hánynak a nyilvántartását
sikerült már felújítani?
– Azoknak a kataszteri területeknek a száma, amelyekben a regisztert össze
kell állítani, 3529. Ezek közül a regiszterek eddig 1639-ben készültek el, ami
46,4%-ot jelent.
A járások milyen részében újították meg a nyilvántartást?
– Jelenleg az ország minden kerületében és járásában folyamatban van a
regiszterek összeállítása. A legtöbb regiszter az Eperjesi kerületben (600), a
Besztercebányaiban (523) és a Kassaiban (378) készült el. A többi kerületben
valamivel kevesebb.
Mikorra tervezik a ROEP befejezését?
– Mint ahogy már jeleztem, a regiszterek összeállításának üteme a
számunkra kiutalt összeg nagyságától függ. Mi szeretnénk a regiszterek
öszszeállítását minél előbb befejezni. Az utóbbi három esztendőben a feladat
teljesítésére évente mintegy 85 millió koronát kaptunk az állami
költségvetésből. Ilyen anyagi juttatás mellett a regiszterek összeállítása
2023-ban fejeződne be. Ahhoz, hogy a folyamatot meggyorsíthassuk, több pénz
kiutalására van szükség. Elemzésünk szerint amennyiben évente 250 millió koronát
kapnánk, a feladatot nagyjából 2010-2011-ig befejezhetnénk.
Mikor és miért keletkeztek azok a hézagok, amelyek miatt a földek nyilvántartását meg kell újítani?
– Azt mondhatjuk, hogy a földtulajdon nyilvántartásával kapcsolatos problémák már 1945 után elkezdődtek (a telekkönyvekbe nem jegyezték be az elkobzási határozatokat és a földkiutalásokat), sokasodtak 1948 után (a földek szövetkezetesítése), majd teljes nagyságukban megmutatkoztak 1951-et követően, amikor a telekkönyv elvesztette konstitutív jellegét, vagyis a tulajdonjog keletkezésének már nem a telekkönyvi bejegyzés volt a feltétele. A földtulajdon pontos nyilvántartásának nem kedvezett a szocialista rendszer viszonya sem a magántulajdonhoz. Ez a rendszer nem a magántulajdon védelmére és következetes nyilvántartására, hanem inkább elnyomására törekedett.
Hogyan váltak a földtulajdonosok „ismeretlenekké”, és ennek mi lett a
következménye?
– A regiszterek összeállításakor és a földtulajdonosok meghatározásakor
azokat az okmányokat veszik alapul, amelyeket a regiszter összeállítójának és a
községben a regiszter összeállításának céljával megalakult bizottságnak az
eljárás során sikerül beszereznie, valamint természetesen az állampolgárok által
felmutatott okleveleket. Ezek bemutatására a lakosságot az eljárás megkezdéséről
szóló közlemény szólítja fel, amelyet a törvény szerint a szokásos helyen, tehát
a községi hivatal hirdetőtábláján függesztenek ki. Sok állampolgár nem követi
figyelemmel, mi kerül fel erre a táblára, így arról sem szerez tudomást, hogy
bizonyos okmányokat be kellene mutatnia. Azokkal a földekkel kapcsolatban, amelyekről
nem mutatták be a megfelelő iratokat, és nem közölték a szükséges adatokat, a
telekkönyvben bejegyzett adatokat veszik alapul. A telekkönyv azonban csak a tulajdonos
nevét tartalmazza, születési dátumát, lakcímét már nem. Ugyanakkor ezeket az
adatokat (a tulajdonos állandó lakhelyének címét, személyi számát vagy születési
dátumát) az ingatlan-nyilvántartásnak ma kötelezően tartalmaznia kell. Ha ezek az
adatok hiányoznak a regiszterből, az érintett földeket a 180/1995 törvénytári
számú (tt. sz.) törvény alapján azoknak a földeknek a kategóriájába sorolják,
amelyeknek ismert a tulajdonosa, de annak állandó lakhelye vagy székhelye ismeretlen.
Ezek a földek, valamint azok, amelyeknek tulajdonosa ismeretlen (például azért, mert
elveszett vagy megsemmisült a megfelelő telekkönyvi rész) alkotják az említett
törvény szerint a nem azonosított tulajdonosú földeket, s 2005. szeptember elseje
után ezek kerülnek állami, majd egy éven belül községi tulajdonba.
Csehszlovákia és Szlovákia történetében szerintem ez a legnagyobb beavatkozás az
állampolgárok tulajdonába, amit a magántulajdonosok földjének államosításaként
is értelmezhetünk.
Hány tulajdonost sikerült eddig azonosítani a ROEP összeállítása során?
– Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, de az eddigi eredmények alapján
azt mondhatjuk, hogy a földtulajdonosok mintegy 30%-a nem azonosított tulajdonos, vagyis
egyszerűbben mondva: minden harmadik. A rendelkezésünkre álló alapanyagok szerint
azoknak a nem azonosított tulajdonosoknak a száma, akiknek földje 2005. szeptember
elseje után az állam, majd a községek tulajdonába kerül, 700 ezer és 1 millió
között van.
Becslésük szerint hány parcella, mennyi föld megy át 2005. szeptember
elseje után az állam, majd a községek tulajdonába?
– Azoknak a parcelláknak a száma, amelyek az állam, majd egy éven belül a
községek tulajdonába kerülnek, mintegy 2 millió.
E földek együttes nagyságát egyelőre csak becsülni lehet, megközelíthetik a 600
ezer hektárt.
Hogyan rendezik a földtulajdon kérdését azokban a kataszterekben, ahol a
földek nyilvántartásának felújítása 2005. szeptember 1-ig nem fejeződik be?
– Azokon a kataszteri területeken, ahol a regisztert 2005. 9. 1-ig nem
jegyezték be a kataszterbe legalább egy éve, a nem azonosított tulajdonosok földjei
csak a regiszternek az ingatlanok kataszterébe történt bejegyzését követő egy év
után mennek át az állam tulajdonába, tehát mindez fokozatosan történik, amíg a
feladatot be nem fejezik. (Az egész eljárás az említett közlemény
kifüggesztésével kezdődik. A regiszter összeállításával megbízott társaság az
általa elkészített jegyzéket 30 napra a lakosság rendelkezésére bocsátja, hogy
mindenki megtehesse esetleges ellenvetéseit. Az észrevételek alapján rendezett
jegyzéket a kataszteri hivatal jóváhagyja, s ekkor vezetik be az ingatlanok
nyilvántartásába. A nem azonosított tulajdonosok földjei csak ettől az időponttól
számított egy év eltelte után kerülhetnek állami tulajdonba.)
A földnyilvántartás rendes vezetését nyilvánvalóan az állam hanyagolta
el. Az állam miért nem gondoskodik most a tulajdonosok azonosításáról, ehelyett
miért veszi el a nem azonosított, de valószínűleg létező tulajdonosok földjét?
– Már az elején elmondtuk, hogy a regisztrálás célja: minden, a kataszteri
területen található parcellának legyen bejegyzett tulajdonosa. A regiszterek
összeállításának költségeit az állam fedezi, s erre a feladatra eddig mintegy 2
milliárd koronát fordított. Kérdés, a regiszterek összeállítása során
kihasználtak-e minden alkalmat a tulajdonosokkal kapcsolatos adatok beszerzésére, és
helyénvaló-e, hogy a tulajdonjog bizonyításának legnagyobb terhét áthárítottuk az
állampolgárra, ráadásul annak fenyegető veszélyével, hogy tulajdonát elveszti.
Ebben a költői kérdésben benne van a megfelelő válasz. De hogyan oldják
meg a külföldi tulajdonosok azonosításának eseteit?
– Az eljárás ugyanaz, mint a szlovák állampolgárok esetében. Ha a
külföldi tulajdonosnak vagy örökösének Szlovákia területén földje van, és ez a
föld eddig nem ment át az állam tulajdonába (vagyis a hozzá fűződő tulajdonjog a
regiszter összeállítása idején még tart), a megfelelő okmányok bemutatása után
az ilyen külföldit vagy örökösét mint ismert tulajdonost jegyzik be a regiszterbe.
2006-ot követően a községek visszaadják a földet a későn jelentkező
vagy későn azonosított tulajdonosoknak? Kötelesek lesznek ezt megtenni? Milyen módon?
– Miután a nem azonosított tulajdonosok földjének tulajdonjoga átszállt a
községekre, ezek nem lesznek kötelesek visszaadni a földet azoknak a tulajdonosoknak,
akik ezt kérik és tulajdonjogukat bizonyítják.
Mit tesz a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal azért, hogy a nem
azonosított tulajdonosok azonosítottakká váljanak, és földjüket a jogos utódok
megörököljék?
– Az ideális az lenne, ha a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek
szerint a nem azonosított tulajdonosok földjei az állam, majd a községek tulajdonába
kerülnek, megváltoztatnák például úgy, hogy az állam, illetve a községek csak a
kezelői lennének az ilyen földeknek egészen addig, amíg a tulajdonos nem jelentkezik,
és fel nem mutatja a szükséges okmányokat. Az államnak, illetve a községnek
jogában állna gazdálkodni az ilyen földekkel, például bérleti díjat is kérhetne
használatukért. Igyekszünk javaslatot tenni az ilyen törvénymódosításra.
Szeretnénk javítani a polgárok tájékoztatását a regiszterekről, és például a
sajtó segítségével is felhívjuk a figyelmet a lehetséges következményekre. A
regiszterek összeállítóit arra igyekszünk kötelezni, hogy használjanak ki minden
alkalmat a tulajdonosokkal összefüggő szükséges adatok beszerzésére, s ezáltal
csökkentsék a nem azonosított tulajdonosok számát.
A jobb tájékoztatást szolgálják községi közleményeink a regiszterek
összeállításának megkezdéséről, s ez a célja a nem azonosított tulajdonosok
jegyzékei közzétételének is a sajtóban és az interneten. Köszönetet mondok
azoknak a napi- és hetilapoknak, amelyek a magas költségek ellenére hajlandók ezeket
az információkat térítésmentesen megjelentetni. A sajtóban és a világhálón
valószínűleg rövidesen megjelentetjük az eddig nem azonosított tulajdonosok egész
szlovákiai jegyzékét.
Alelnök úr, köszönöm a válaszokat.
SZABÓ GÉZA