A berzétei református gyülekezet két évvel ezelőtt kezdett hozzá műemlék jellegű Árpád-kori templomának a restaurálásához. Első lépésként a legfontosabbnak a torony tetőzetének a felújítását tartották, ezzel viszont nem zárult le a templom évtizedek óta egyre romló állagának a helyrehozatala és az épület megmentése. Sőt, egyre több pénz szükségeltetik ahhoz, hogy ezt az értékes műemléket és annak környékét megmentsék a további enyészettől, elvégezzék a feltárási, régészeti munkálatokat. A kérdés az, hogy erre mikor kerülne sor? A válasz az anyagiak nagyságának a függvénye. Az adakozni tudó gyülekezetektől és magánszemélyektől viszont jól jönne még a csekély anyagi segítség is. Hiszen sok kicsi sokra megy. És hiszik ezt a lelkes berzétei gyülekezeti tagok is, akik abban is bizakodnak, hogy a még csak rövid ideig szolgáló fiatal lelkészházaspár, Mudi Róbert és felesége minden tőlük telhetőt megtesznek, ami a templom és a gyülekezet felvirágoztatását illeti. Ezért is készült a következő beszélgetés a gyülekezet lelkipásztorával, Mudi Róberttel.
Milyen titkokat rejteget magában a berzétei Árpád-kori református templom?
– A templom egy nagy talány a számunkra. Az idén kezdődtek el az ásatások és bízunk benne, hogy a feltárások ütemének megfelelően fokozatosan nagyon sok mindenre fény derül majd. Eddig, amiben biztosak vagyunk az az, hogy ennek a gömöri térségnek, de talán Dél-Szlovákiának is ez a legrégebbi temploma. Valószínű, hogy eredetileg nem a templom szerepét töltötte be. Lehet, hogy nemesi kúriának, székhelynek adott otthont. A helyiek azt is rebesgetik, hogy talán a híres berzétei vár romjait is megtaláljuk a feltáráskor. Ha ez így lesz, akkor igazi régészeti szenzációról beszélhetünk.
Miért feltételes módban mondja mindezeket? Ezek csak elképzelések, feltételezések és minden titokra, kérdésre a régészeti leletek eredményei adják meg a választ?
– Amit eddig tudunk, hogy a templom sokkal öregebb, mint azt gondoltuk. Románkori freskótöredékeket, ablakokat találtunk. Az épület méretei viszont valószerűtlenné teszik, hogy ez eredetileg is templom volt. Talán egy templommá bővített valamikori vár vagy erődítmény, esetleg nemesi kúria lesz. A tornya is nagyon érdekes, több mint valószínű, hogy egy háromszintes lakótorony szerepét töltötte be. Erre utalnak a méretei is, a 7,5 x 7,5 méteres nem szokványos alapterület. Mindenesetre abból kell kiindulnunk, hogy Berzéte nagyon régi település. Régebbi, mint maga Rozsnyó. Nemesi székhely volt, hiszen itt laktak a főurak, Rozsnyón pedig a munkásréteg. Ez arra enged következtetni, hogy Berzétén nemesek éltek. Fantáziálunk, tervezgetünk a régészekkel. Talán ezt, talán azt találjuk meg. Azt viszont elmondhatom, hogy a Felvidéken a magyar érdekeltségű dolgok között ez lesz a legjelentősebb ásatás ebben az évben. Istennek hála, hogy eddig eljutottunk.
Hogyan néz ki kívülről, belülről a templom, milyen építészeti megoldások vannak benne?
– A templom azért is unikum, mert szinte tökéletes állapotban megmaradt középkori kőfal veszi körül. A gömöri hegyek között áll ez a fantasztikus építmény, amelyről szinte lerí a régi korok hangulata, az íze, a zamata. A kőfalon belül helyezkedik el a templom, amely három részből áll: a már említett óriási alapterületű toronyból, egy nagyobb középső részből, amely belülről barokk stílusra emlékeztet, viszont vakolatveréskor kívülről románkori ablakokat találtunk. Ez azt feltételezi, hogy egy óriási románkori építményről van szó, amelynek a másik falát, oldalát még nem találtuk meg. A templomhoz tartozik egy gótikus stílusban épített pici kápolnarész is, amely dongaboltozatos.
Mivel műemléktemplomról van szó, még nagyobb felelősséggel kell eljárniuk a felújításkor. Ez viszont jóval nagyobb terheket is ró a gyülekezetre. Milyen anyagi megterhelést jelent a gyülekezet számára a templom teljes felújítása? Kiktől várnak még segítséget?
– Konkrét összeget még nem tudunk. Ami tény, hogy az idén kétmillió koronát
pályáztunk meg a Szlovák Kulturális Minisztériumnál. A teljes feltárás, ami az
eredeti állapotba való visszaállítást eredményezné, tehát az ablakok, a boltívek,
a szegletkövek rendbetételét, hosszú évekbe telne. A gyülekezet 192 főből áll,
ezért képtelen önerőből nagy terhekkel járó munkát vállalni, finanszírozni. A
gyülekezeti tagok inkább csak saját kezük munkájával tudnak hozzájárulni, mint
anyagiakkal. Anyagi helyzetünk – egyéb bevételi forrásunk nem lévén – annyira
szűkös, hogy a parókia fenntartását is csak önkormányzati segítséggel tudjuk
megoldani. Az önkormányzattól legfeljebb 15-20 ezer koronára számíthatunk.
Kopogtatunk, pályázatokat nyújtunk be, ahova csak lehet. Ennek ellenére hiszem azt,
hogy ha Istennek kedves a tervünk, akkor az akadályok elhárulnak. Eddig a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma támogatott bennünket, és szimbolikus összeget
kaptunk a Szlovák Kulturális Minisztériumtól is. Tavaly több mint 700 ezer korona
gyűlt össze a számlánkon, amit teljes egészében a templomra fordítottunk.
A Galatákhoz írott levélben Pál apostol azt üzeni: Egymás terhét hordozzátok és
így töltsétek be Krisztus törvényét. Bízom benne, hogy a mi terhünk nemcsak a mi
terhünk lesz, hanem lesznek olyanok, akik tudnak segíteni, anyagiakban, kapcsolatok
révén és imádságban, hogy ez a régi kort idéző templom hamarosan teljes
pompájában díszeleghessen.
Aki szívesen hozzájárulna
a templom felújításához, kérjük, tegye meg a következő bankszámlaszámon:
0510120133/0900 vagy a következő címen: Református Lelkészi Hivatal, Hámosi u. 190,
049 51 Brzotín.
Iski Ibolya