A pénzügyi decentralizáció fonákságai

Részrehajló tervezetek

Hosszas, több mint egyéves huzavona után a pénzügyi tárca és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) megegyezett a közigazgatási reform pénzügyi decentralizációjának általuk elfogadható változatában. Ha minden az eredeti menetrend szerint történik, már a múlt héten a parlament napirendjére került volna a pénzügyi decentralizáció négy törvénytervezete, s azokat, mivel a pártok között látszólag egyetértés volt a kérdésben, a képviselők valószínűleg jóvá is hagyták volna.

A Magyar Koalíció Pártja azonban jelezte, hogy lényeges kifogásai vannak a tervezetekkel szemben, s javasolta, még ne kerüljenek a törvényhozás elé, előbb ismételten tárgyaljon róluk a koalíciós tanács.

Michal Sýkora, a ZMOS elnöke főként azzal indokolta elégedettségét, hogy sikerült elérniük: az önkormányzatok 2,1 milliárddal kapnak többet az eredetileg elgondolt összegnél. De mit tartalmaz a megállapodás többi része?

Az ingatlanadó vonatkozásában a minisztérium elfogadta a ZMOS-nak azt a javaslatát, hogy az ingatlanok után kategorizálás alapján szabják meg az adót. Sýkoráék elérték azt is, hogy az önkormányzatok gazdálkodhatnak a természetes személyek adójából származó bevételekkel, ami számottevő mértékben erősíti majd anyagi függetlenségüket. A pénzügyi tárca eredetileg azt javasolta, hogy az önkormányzatok 21,7 milliárd koronát kapjanak, de a ZMOS-szal folytatott tanácskozások után ezt az összeget 23,8 milliárdra emelték. Ez szavatolt összeg az önkormányzatok számára. Több akkor lehet, ha nagyobbak lesznek az adóbevételek.

Az MKP nem ért egyet azzal, hogy az adóbevételek felhasználásáról átmenetileg kormányrendelet döntsön. A minisztérium ugyanis a szabályokat csak 2006-ban akarja törvénybe foglalni. A magyar párt még határozottabban kifogásolja azt, hogy az oktatási intézmények fenntartására szolgáló keretet túlságosan részrehajlóan, az ország északi területein levő tanintézetek javára határozzák meg. Mégpedig azzal az indokkal, hogy náluk hosszabb ideig és többet kell fűteni. Az alapiskolák és óvodák kiadásaira szánt mintegy 9 milliárd koronát a ZMOS javaslatára megfeleznék. Az összeg egyik felét a gyermekek száma szerint osztanák el, a másikat pedig az adott község tengerszint feletti magassága alapján. Ez az osztási forma az MKP szerint azért helytelen, mert az iskolák kiadásainak 80%-a személyi jellegű, és csak a maradék 20% anyagi vonatkozású. Ebben a 20%-ban sem csak fűtési kiadások vannak, hanem villany-, víz-, csatorna-, távközlési és egyéb költségek is, tehát az 50-50%-os megosztás erősen túlzott. Az MKP legfeljebb egy 10-15%-os rész tengerszint feletti magasság alapján történő elosztását tartja indokoltnak, s úgy véli, a 85-90%-ot a gyermekek száma szerint kell elosztani. De a tengerszint feletti magasság helyett is jobb irányadó lenne az éves átlaghőmérséklet, amelyet a törvény más vonatkozásban már alkalmaz. Ha a decentralizációs jogszabály jelenlegi változatát fogadnák el a képviselők, az északi országrész pedagógusainak fizetését a déliek rovására lehetne emelni. Ez pedig igazságtalanság lenne.
Gond van a megyék finanszírozásával is. Az eredeti javaslat az volt, hogy a személyi jövedelemadó 70,9%-át kapják a helyi önkormányzatok, 27%-át pedig a megyeiek. Az újabb változat szerint a helyi önkormányzatok 71,5%-ot, a megyeiek viszont csak 23,5%-ot kapnának. Ráadásul a szolidaritási, illetve kiegyenlítő koefficienst, amely 1,0 körül van, a gazdaságilag leggyengébb megyék (Nyitra, Besztercebánya, Kassa) esetében csökkentették, viszont a gazdasági szempontból erősebb Trencsén és Zsolna vonatkozásában megemelték. Az MKP ezt is helytelennek tartja, hiszen a gyengébbek kapnának kevesebbet.
Vitatható a decentralizációnak az a tétele is, hogy az önkormányzatok nem intézményekre, hanem hatáskörökre kapnak pénzt. Így kaphatnak eszközöket olyan hatáskörökre is, amelyek keretében nincs intézetük (például iskolájuk), s a pénzt másra használhatják fel. Kérdés, ezzel mennyire szolgálnák településük fejlődését. (ZA)