A már lapunkban is többször ismertetett határidőkkel és fogalmakkal kell
kezdenünk. Még mindig akadnak ugyanis kételkedők és félreértők. Először is:
minek a határideje (végső terminusa) 2004. 12. 31.?
– Az 503/2003 törvénytári számú (tt.sz.), a földtulajdon
visszaadásáról szóló törvényben meghatározott módon az állam tulajdonába
került földtulajdon visszaigénylésének jogvesztő határideje ez év utolsó napja. A
jogvesztő határidő annyit jelent, hogy aki nem adja postára az illetékes
földhivatalnak címzett viszszaigénylési beadványát, vagy nem adja le a
földhivatalban legkésőbb Szilveszter napján, többé már nem teheti meg.
Melyik törvény szabta meg ezt a határidőt, és mi az, ami rá halasztó
hatállyal bír?
– A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. 10. 24-én fogadta el a
földtulajdon visszaadásáról és a 180/1995 tt. sz., a földtulajdon rendezéséről
kiadott törvény módosításáról szóló törvényt, amely a Törvénytárban 503/2003
sz. alatt került kihirdetésre, és 2004. 1. 1-től hatályos. Ez a törvény határozza
meg a földtulajdon visszaigénylésére a 2004. 12. 31-i jogvesztő határidőt.
A jogvesztő határidőt elhalasztani nem lehet, ezért mindenkinek, aki úgy gondolja,
hogy jogosult lehet a földtulajdon visszaadására, azt tanácsolom, hogy legkésőbb
2004. 12. 31-ig igényelje vissza a földjét.
A teljesség érdekében jegyzem meg, hogy a földtulajdonjog visszaadása a 71/1967 tt.
sz., az igazgatási eljárásról szóló törvény alapján történik. Az említett
törvény 28. §-a alapján van lehetőség az elmulasztott határidő elengedésére.
Senki se tekintse ezt a lehetőséget a törvény kiskapujának, mert csak nagyon komoly
ok miatt és a törvényben meghatározott feltételek mellett lehet kérvényezni az
elmulasztott határidő elengedését.
Milyen földek tulajdonjogát lehet visszaigényelni?
– Azoknak a földeknek a tulajdonjoga igényelhető vissza, amelyek 1948. 2.
25. és 1990. 1. 1. között kerültek az állam vagy más jogi személy tulajdonába a
törvényben meghatározott módon:
– vagyon elkobzásáról szóló, semmisnek nyilvánított ítélet alapján,
– az első földreform, ill. földrevízió következtében, mindenféle
ellenszolgáltatás nélkül,
– az úrbéri társulásoktól és a hasonló jogi személyektől a 81/1949 tt. sz.
törvény alapján kártérítés nélkül elvett földek,
– külföldön tartózkodó állampolgár szlovákiai vagyona,
– válsághelyzetben kötött szerződések alapján,
– államosítás útján, ha az az érvényben levő törvényekkel ellentétben vagy
ellenérték kifizetése nélkül történt,
– térítéssel kisajátított földek, amennyiben a kisajátított földterület soha
nem szolgálta azt a célt, amire kisajátították,
– politikai meghurcoltatás és az emberi szabadságjogok megsértése nyomán,
– mindenféle jogalapot nélkülöző ingatlanátvétellel,
– erdők és erdőszövetkezetek állami tulajdonba vételével, amennyiben annak tagjai
fizikai személyek is voltak stb.
Számunkra, szlovákiai magyarok számára nagyon fontos az, hogy a törvény lehetővé
teszi
– a Szlovák Nemzeti Tanács 104/45 tt. sz., a magyarok, németek, árulók és a
szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasági vagyonának, valamint a szlovák nép árulói
és ellenségei mezőgazdasági vagyona elkobzásáról és annak gyors szétosztásáról
szóló rendelet, valamint
– a köztársasági elnök 108/1945 tt. sz., az ellenséges vagyon elkobzásáról és a
Nemzeti Megújulási Alapról szóló elnöki dekrétuma szerint elvett földtulajdon
visszaadását is. Tekintettel arra, hogy a Magyarországra kitelepített személyek
vagyonát is többnyire e jogszabályok alapján kobozták el, fontosnak tartom
hangsúlyozni, hogy az 503/2003 tt. sz. törvény alapján jogosult személy csak szlovák
állampolgár lehet.
Milyen földek tulajdonjogát nem lehet visszaigényelni?
– Nem adható vissza az a földterület, amely a Szlovák Nemzeti Tanács
33/1945 tt. sz., a fasiszta bűnözők, megszállók, árulók és kollaboránsok
megbüntetéséről és a népbíróságok létrehozásáról szóló rendelete alapján
került elkobzásra.
Nem adható vissza a fizikai személyek tulajdonában levő földterület, a beépített
földterület, temető, lakótelep, kerti lak, vízforrás, arborétum, növénynemesítő
állomás, sportlétesítmény stb. alatt levő földterület tulajdonjoga sem.
Kik lehetnek a visszaigénylők?
– A törvény alapján jogosult az a személy, aki
– szlovák állampolgár,
– szlovákiai állandó lakhellyel rendelkezik
– földjének tulajdonjoga 1948. 2. 25. és 1990. 1. 1-je között ment át az államra
vagy más jogi személyre a törvényben meghatározott módon.
Ezt a három feltételt egyidejűleg kell a jogosult személynek teljesítenie.
Amennyiben a jogosult személy elhunyt, jogosulttá válnak a végrendelet szerinti
szlovák állampolgárságú örökösei, gyermekei, házastársa. Ha elhunyt a gyermek,
akkor jogosulttá válik az ő gyermeke, esetleg annak a gyermeke. Természetesen
jogosulttá válhatnak szülei is. A jogosult személy testvérei, illetve azok halála
esetén gyermekeik is jogosult személyek lehetnek.
Fontos a törvénynek az a rendelkezése, hogy jogosult csak szlovák állampolgárságú
személy lehet.
Kik nem lehetnek viszszaigénylők?
– Nem lehetnek jogosult személyek azok, akik nem szlovák állampolgárok vagy
más módon nem teljesítik a jogosultság törvényben meghatározott feltételeit. A
tanácskérők közül sokan sérelmezték, hogy a jogosult személy testvérének
unokáiként nem teljesítik a jogosultság kritériumát.
Mire van szükség a viszszaigénylési eljárás elindításához?
– A visszaigénylési eljárás elindításához egy formanyomtatvány alapján
megírt beadványra és azokra az iratokra van szükség, amelyek a tulajdonjogot és a
jogosultságot bizonyítják:
az állampolgárságról és a tartós lakhelyről szóló igazolás, amennyiben az
eredeti tulajdonos igényli vissza az elvett földet.
Ha ő már elhalálozott, szükség van a halotti anyakönyvi kivonatára, a további
jogosult személy születési anyakönyvi kivonatára és a szlovák állampolgárságát
igazoló okmányra.
A földek tulajdonjogát igazoló iratokra abból az időből, amikor a földeket az
államra, ill. valamilyen jogi személyre átruházták,
– a telekkönyvi kivonatokra, tulajdonlapokra, egyéb érvényes okmányokra,
– a volt úrbéri birtokok esetében a telekkönyvi kivonatokra,
– a parcellák azonosságát bizonyító iratra (identifikáció),
– a tulajdonjog elvesztéséről szóló okmányokra,
– abban az esetben, ha ellenszolgáltatás nélkül vették el a földet a 142/1947 tt.
sz. vagy a 46/1948 tt. sz. törvény alapján, okmányra arról, hogy semminemű
ellenszolgáltatást nem nyújtottak, ha ilyen nincs, becsületbeli nyilatkozatra,
– ha az ügyintézéssel mást bízott meg a viszszaigénylő, meghatalmazásra.
A földhivatalnak az esettől függően jogában áll más iratokat is kérni.
Hol kell kezdeményezni, elindítani a visszaigénylési eljárást?
– A körzeti földhivatalban az igénylők rendelkezésére áll az a
formanyomtatvány, amelynek alapján megírható a földtulajdon visszaigényléséről
szóló beadvány. Ezt a beadványt az összes melléklettel együtt kell leadni, vagy
ajánlott küldeményként elküldeni az illetékes körzeti földhivatalba. Amennyiben az
igénylő személyesen adja le a beadványt, igazoltassa az átvételt. Az eredeti
dokumentumokat lehetőleg ne adja ki a kezéből, inkább készíttessen róluk
hitelesített másolatot. A hivatalnok is csak ember, a beadvány elveszhet, a
mellékletek elkallódhatnak.
Mit tehetünk, ha a hivatal elutasítja vagy indokolatlanul késlelteti a
visszaigénylési kérelem elfogadását?
– Ha a hivatal elutasítja a visszaigénylési beadványt, bírósághoz
fordulhatunk. Tudomásom szerint eddig főleg azért utasítottak el visszaigényléseket,
mert azokat nem a törvény szerinti jogosult személyek nyújtották be. Tekintettel
arra, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a jogosultság kritériumait, csak
akkor érdemes bírósághoz fordulni, ha a hatóság az esetet nem jól ítélte meg.
Mert megtörténhet, hogy hiányzik egy irat, nem eléggé körültekintő a hivatalnok
stb.
Azt nehéz megállapítani, még nehezebb bizonyítani, hogy a hivatal indokolatlanul
késlelteti a beadványok elintézését. Ha minden iratot időben benyújtottunk, és
egyik sem hagy kívánnivalót maga után, akkor is megtörténhet, hogy az ügy
elhúzódik, mert vannak olyan körülmények, amiknek levéltárakban, esetleg más
hivatalokban kell utánanézni.
Amennyiben a visszaigénylő úgy ítéli meg, hogy a hatóság méltatlanul járt el vele
szemben, panasszal élhet. Ha egyértelmű és bizonyítható, hogy jogsértés történt,
jelentheti a bűnüldöző szerveknek.
Ajánlatos már az elején ügyvéd segítségét kérnünk, vagy csak akkor,
ha bonyodalmak támadnak?
- Mindenkinek saját magának kell megítélnie, hogy mennyire jártas az
ügyintézésben, mennyi ideje van rá, mennyire bonyolult az okmányok beszerzése. A
formanyomtatvány annyira egyszerű, hogy annak alapján nem okozhat gondot a beadvány
megírása. Ami időigényes lehet, az a mellékletek beszerzése. Ha bonyodalmak
támadnak, feltétlenül jogban jártas szakember tanácsát kell kérni.
Tapasztalatai szerint a hivatalnokok hogyan viselkednek a földjüket
visszaigénylő ügyfelekkel?
A hivatalnok állami alkalmazott. Azért van ott, hogy teljesítse az
államhatalom utasításait. Tehát, ha azt az utasítást kapja, hogy amit csak lehet, az
állam tulajdonában kell hagyni, akkor úgy fog viselkedni, ha pedig azt, hogy amit
lehet, vissza kell adni jogos tulajdonosának, akkor úgy. Csak remélni tudom, hogy a
hivatalnokok segítségére lesznek a visszaigénylőknek.
A visszaigénylők mikor hibáznak leggyakrabban?
– Sok ember a jogosultságot a Polgári Törvénykönyv örökléssel
kapcsolatos rendelkezései szerint képzeli el, ám a valóság az, hogy a jogosult
személyek köre az 503/2003-as törvény szerint sokkal szűkebb. Ennek ellenére azt
tanácsolom, hogy aki úgy gondolja, jogosult lehet, nyújtsa be a visszaigénylési
beadványt. Kétes esetben már csak a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt is érdemes
ezt megtenni. Elődeink megdolgoztak földjeikért, az a legkevesebb, amit emlékükért
és a magunk érdekében megtehetünk, hogy visszakérjük elvett tulajdonukat.
Hiba lehet az is, ha nem teljes és nem pontos a beadvány. Ha már foglalkozunk vele,
érdemes a kataszteri hivatalban (správa katastra) alaposan utánanézni, hogy minden
föld, amire a visszaigénylés vonatkozhat, nyilvántartásban van-e. Úgy készítsük
el a beadványt, hogy több lehetőségünk a viszszaigénylésre már nem lesz.
Sokan úgy gondolják, hogy minden kisajátított földet viszsza lehet igényelni, hiszen
annak idején alig fizettek érte valamit. Némelyek fel sem vették a pénzt, mert
jogtalannak érezték az eljárást, megalázónak az összeget. Ennek ellenére a
kisajátítás jogszerű, hiszen a pénz letétben volt, és a tulajdonos felvehette
volna. Csak azok a földek adhatók vissza, ahol nem valósult meg a kisajátítás
célja. Például: kisajátították a földet egy új óvoda építésére, de az
építkezés a mai napig nem valósult meg. Vagy egészségügyi központot akartak
létesíteni, de nem volt miből.
Vannak nehezen bizonyítható visszaigénylési jogcímek is. Hogyan lehet ma már
bizonyítani, hogy válsághelyzetben volt az, aki az adásvételi szerződést kötötte?
Ki jön el tanúnak, hogy pszichikai nyomást gyakoroltak a nénikére, adja el a
földjét!? Ki hiszi el, hogy a hnb-elnök minden nap elment szegényhez, s azzal
fenyegette, elveteti a nyugdíját, ha nem adja el a földjét?! Hiszen ez ma már szinte
hihetetlen. De megtörtént, ezért a tanúskodás annak, aki látta, hallotta, átélte
– erkölcsi kötelessége.
Milyen törvény szerint történik a földek tulajdonjogának rendezése,
ahogy mostanában nevezzük, a földek nevesítése?
– Két különböző eljárás ad lehetőséget a földtulajdon rendezésére:
a) az államigazgatási eljárás az 503/2003 törvénytári számú (tt. sz.), a
földtulajdon visszaadásról szóló törvény szerint, ill. a folyamatban levő esetek a
229/1991 tt. sz., a föld és a mezőgazdasági vagyon tulajdonviszonyainak
rendezéséről szóló törvény alapján (az eljárási szabályokat az igazgatási
törvény rögzíti),
b) bírósági eljárás a Polgári Törvénykönyv öröklésről szóló rendelkezései
szerint.
Az államigazgatási eljárás keretében kérhetjük vissza az elkobzott, jogtalanul
elvett stb. földek tulajdonjogát a földhivatalban ez év végéig, a bírósági
eljárás során pedig megörökölhetjük azt.
Itt említem meg a többi, talán kevésbé ismert, de nagyon fontos törvényt is, melyek
alapján már évek óta folyik a földek rendezése, nevesítése:
– a 330/1991 tt. sz., a földterületek és a földtulajdon rendezéséről, a
földhivatalokról, a földalapról és a földtársaságokról szóló törvényt,
valamint
– a 180/1995 tt. sz., a földtulajdon rendezéséről szóló törvényt.
Az úrbéri társaságok, és a kiskertek körül kialakult gondokat oldhatjuk meg:
– a 181/1995 tt. sz., a földtársaságokról szóló törvény, továbbá
– a 64/1997 tt. sz., a kiskerttelepek földhasználatáról és tulajdonjogi
rendezéséről szóló törvény értelmében, melyet az alkotmánybíróság
módosított.
Milyen volt az eredeti határidő, s ezt melyik törvénnyel hogyan
módosították?
– Mindnyájan emlékszünk még rá, hogy a kilencvenes évek elején már volt
kárpótlás és földvisszaigénylés a 229/ 1991 tt. sz., a föld és mezőgazdasági
vagyon tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvény alapján. Lehetőség volt
nemcsak a földtulajdon visszaigénylésére, hanem az élő és holt leltár utáni
kárpótlásra is. Tekintettel arra, hogy sokan lekésték a jogvesztő határidőt, az
1992. 12. 31-ét, a törvényhozó testület elfogadta a földtulajdon visszaadásról
szóló, 503/2003 tt. sz. törvényt. Az új törvény csak a földtulajdon
visszaadásáról szól, az élő és holt leltár utáni kárpótlással nem foglalkozik.
A visszaigénylések benyújtására jogvesztő határidőt állapított meg: 2004.
december 31-ét.
Mi a különbség a földek visszaigénylése és a földek nevesítése
között?
– A nevesítés egy tágabb fogalom, magába foglalja a földek
államigazgatási eljárás keretén belüli visszaigénylését, a földnyilvántartás
felújítására irányuló eljárást a 180/1995 tt. sz. törvény szerint, és a
bírósági eljárás útján történő megöröklést is.
Visszaigényelni ez év végéig azokat a földeket lehet, amelyekre az 503/2003 tt. sz.
törvény vonatkozik. A hagyatéki eljárás keretében azoknak a földeknek a
nevesítése kérhető, amelyeket valamelyik elhunyt felmenőnk nevén vezetnek.
A Szabad Újság elkezdte a nevesítetlen földek adatbázisának közlését.
Mi a véleménye, mennyire segíthetnek a lap mellékleteiben megjelent és még
megjelenő listák a földek nevesítésében?
– Miután megjelentek az első nevek a Szabad Újság hasábjain, égtek a
Jogsegélyszolgálat telefonvonalai. Sokan érdeklődtek az ügyintézés módja felől,
de volt olyan telefonáló is, aki azt gondolta, hogy a földterület nagyságáról is
vannak adataink. Sajnos, a földek nagyságát, pontos kiterjedését csak a kataszteri
hivatalban (správa katastra) tudják megmondani.
Az említett listák csak azokról a kataszteri területekről tartalmaznak adatokat, ahol
már megvalósult a felújított földnyilvántartás (nevének közismert rövidítése
ROEP). Csak a tájékoztatás kedvéért: a Komáromi járásban több mint 30 kataszteri
terület van, ebből a földnyilvántartás felújítása csak alig több mint 10-ben
valósult meg. A többi községben levő földek azonosítatlan tulajdonosainak névsora
még nem készült el. Köztük van Gúta is, ahonnan ugyancsak kitelepítettek lakosokat
Magyarországra, deportáltak Csehországba, és betelepítettek Magyarországról és
Csehszlovákia más vidékeiről. Ilyen körülmények között nagyon fontos lenne, sokat
segítene a földek azonosítatlan tulajdonosainak névsora. Igaz, a földnyilvántartás
felújítása a földtulajdonosoknak kiadást és többletmunkát is jelent –
összeszedni a tulajdonjogot bizonyító iratokat, bemutatni a bizottságnak – de az
eredmény, ha a munkát tisztességesen végezték el, magáért beszél.
Mihez kezdjenek az utódok, ha a listák valamelyikén felfedezik ősük
nevét?
– Menjenek el a kataszteri hivatalba, és kérjék ki a tulajdonlapokat. Ha
kell, telekkönyvi kivonatok segítségével tisztázzák, valóban az ő felmenőjük-e
az örökhagyó. Ha igen, szerezzék be halotti anyakönyvi kivonatát, a hagyatékáról
szóló végzést, az örökösök születési anyakönyvi kivonatát, tehát a hagyatéki
eljáráshoz szükséges okmányokat, és a járási bíróságra adják be javaslatukat
az újonnan felfedezett vagyon megtárgyalására.
Miből áll a nevesítés? Hol kezdődik és meddig tart?
– Mint említettem, több törvény foglalkozik a földek jelenlegi
tulajdonosainak megtalálásával, bejegyzésével, a földtulajdon rendezésével. Az
államigazgatási eljárás általában a visszaigénylés benyújtásával kezdődik, és
a földtulajdon visszaadásával ér véget. Ez évekig is eltarthat. 1992. 12. 31. előtt
igényeltem vissza elkobzott vagyont. Az erdőket a mai napig nem kaptam vissza. Az
eljárás 12 esztendeje tart.
A hagyatéki eljárás a javaslat benyújtásával veszi kezdetét, és a határozat
jogerőre emelkedésével ér véget.
A szóban forgó határidőig, vagyis 2005. 9. 1-jéig elég elindítani a
nevesítést vagy már le is kell zárni?
– Az 503/2003 tt. sz., a földtulajdonjog visszaadásáról szóló törvény
szerint az igényeket ez év végéig kell benyújtani. 2005. szeptember elsején a
nevesítetlen földek a 180/1995 tt. sz. törvény későbbi rendelkezései alapján
átmennek az állam tulajdonába, majd a következő évben a községek tulajdonába
kerülnek. A községek a földeket 10 esztendeig nem idegeníthetik el, és nem
terhelhetik meg jelzáloggal.
Azok a földek, amelyekre az 503/2003 sz. törvény szerint igényt nyújtottak be, nem
kerülnek a községek tulajdonába addig, amíg a hatóság nem dönt a beadványról.
A SZK Alkotmánya szerint (20. cikkely) minden tulajdonos tulajdonjoga egyforma
tartalommal és védelemmel bír. Mivel a végrehajtó rendelkezéseket még nem
módosították, azt tanácsolom, hogy nyújtsák be visszaigénylésüket, illetve
beadványukat a hagyatéki eljárás lefolytatására, és amikor jogerőre emelkedik a
végzés, kérjék vissza földjüket attól, aki használja. Az alkotmány szerint joguk
van tulajdonukhoz.
A nevesítetlen földek kiterjedése 578 ezer hektár. Állítólag több mint
egymillió parcelláról van szó. Még kimondani is sok, nem még tulajdonjogilag
rendezni. Győzni fogják a hivatalok?
– Nem egy-két éven belül. Ezért a törvényhozóknak el kellene
gondolkodniuk azon, hogy pontosítsák pl. a 180/1995 tt. sz. törvény 20 §-át, vagy
más törvényben határozzák meg a pontos ügyintézést.
A törvény szerint a nevesítetlen földek 2005. szeptember 1-jén állami
tulajdonba, majd 2006-ban községi tulajdonba mennek át. Nem kellene a határidőket
meghosszabbítani?
– Tanácsos lenne vagy a határidők kitolása, vagy a további teendők
pontosítása. Például ha a tulajdonos felmutatja a tulajdonlapot, a község ugyanúgy
köteles legyen a földet 10 év múlva kiadni, mint most a Szlovák Földalap. Nem tartom
valószínűnek, hogy az összes hagyatéki eljárás, az összes
földtulajdonjog-visszaigénylési eljárás 2006-ig befejeződik, ezért az
ügyintézést bizonyára törvényben pontosítják majd.
A Magyarországra kitelepítettek milyen esetben válhatnak szlovákiai földek
jogos tulajdonosává?
– Megörökölhetik elődeik el nem kobzott földjeit. Vissza kell térni az
előző generációk vagyonához. Ugyanis a kitelepítettek itt maradt vagyonát,
földjeit az esetek többségében elkobozta a csehszlovák állam, és a két állam
megegyezése alapján beleszámították a Magyarország által Csehszlovákiának
fizetett háborús jóvátételbe. Ami pedig az államé, az nem örökölhető.
Az 503/2003 tt. sz. törvény szerint jogosult személy szlovák állampolgár lehet, így
a kitelepítettek leszármazottai nem teljesítik a törvény kritériumait. Egyrészt,
mert a kitelepített nem volt szlovák állampolgár, másrészt, a gyermekei, unokái sem
azok.
A jogászok egy része úgy véli, nem konfiskálták azt a földet, amelynek
telekkönyvi kivonatán nincs rajta az elkobzási záradék. Más jogászok ennek az
ellenkezőjét állítják. Miért?
– Az elkobzási határozatok az egész vagyonra vonatkoznak. Függetlenül
attól, hogy minden telekkönyvi kivonaton rajta van-e az elkobzási záradék, minden
földterület el volt kobozva. Az más kérdés, hogy volt rá példa, megörökölték az
elkobzott földeket, de nem ez a jellemző. Annál is inkább, mert a közjegyzők
magyarországi örökhagyó esetében kikérik a kerületi hivatalból vagy a
levéltárból, hogy az illető rajta volt-e a kitelepítettek listáján. Így csak
minimális az esély arra, hogy ezt a kettős szűrőt (elkobzási záradék,
kitelepítettek listája) el lehet kerülni.
A Szövetség a Közös Célokért ön által vezetett Jogsegélyszolgálata,
amely az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával működik, sokaknak segített
már. Ügyfeleinek elmondása és saját ügyintézési tapasztalatai szerint milyen
akadályokba ütközik a földek nevesítése?
– Komoly gond az ügyintézéshez szükséges összes okmány beszerzése.
Halotti anyakönyvi kivonatok, hagyatéki végzések, telekkönyvi kivonatok – nem
biztos, hogy olyan egyszerűen beszerezhetők. A másik gond pedig az ügyintézés
hosszadalmassága. Még ez, még az szükséges, de bármennyire is igyekszik az
igénylő, az ő ügye is csak egy a sok közül. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy
igyekezzen beszerezni minden iratot, amit a hatóság kér, mert az elutasító határozat
ellen van jogorvoslat – bírósághoz lehet fordulni, sőt fellebbviteli bírósághoz,
az alkotmánybírósághoz meg az Emberi Jogi Bírósághoz is Strasbourgba. De ha az
eljárást azért állították le, mert nincsenek meg a szükséges iratok, érdemben nem
lehet tenni semmit. Indokolt esetben feltétlenül élni kell a jogorvoslat
lehetőségével, az ügyet a bíróságon kell folytatni. Nem szabad egy
kézlegyintéssel belenyugodni a visszautasításba.
Mit tehetnek azok, akik a hivatali bürokrácia falába ütköznek?
– A „hivatal packázásai” nem újkeletűek, mindig is voltak olyan
hivatalnokok, akik nem álltak hivatásuk magaslatán, és nem tartoztak a római jellemek
közé sem. Ha ilyenhez van „szerencsénk” ügyintézésünk során, jogunk van
panaszt, törvénysértés esetén pedig büntetőjogi feljelentést tenni.
Szlovákiában 3549 kataszteri területet tartanak számon. Úgy hírlik, eddig
csak 1200-ban történt meg a földek nyilvántartásának megújítása. Mi lesz azoknak
a földeknek a tulajdonjogával, amelyekről csak 2005. szeptember elseje után derül ki,
hogy nevesítetlenek?
– Bízom benne, hogy megörökölhetők lesznek azok a földek is, amelyek
nevesítetlen voltára csak 2005. 9. 1-je után jönnek rá, hiszen az alkotmány védi a
tulajdonjogot. Igaz, a községek 10 évig nem adhatják el és nem terhelhetik be a
földeket, de hasznos lenne, ha pontosítanák a többi kötelességüket is. Átfogó
szabályozás híján csak remélni tudom, hogy a földek kezelése, visszaadása terén
ugyanazok lesznek a kötelezettségeik, mint most a Szlovák Földalapéi. Tehát ha
valaki a tulajdonlapot felmutatja, visszakapja a földjét. Remélem, minden igénylő
viszszakapja jogos tulajdonát.
Sok minden, például az Európai Unió követelményei is amellett szólnak,
hogy mielőbb rendezzük a földek tulajdonjogát. A rendezésnek ez a módja nem
túlságosan elkapkodott, és nem jelent újra államosítást?
– Ha valóban igazságosan akart volna eljárni a hatalom, állampolgárságra
való tekintet nélkül adta volna vissza a volt tulajdonosoknak, illetve azok
leszármazottainak az elkobzott, elvett, államosított vagyont. Nem csak azt, ami 1948
február 25-e után került tulajdonába, hanem azt is, ami korábban. Mert nem csak a
magyarok, németek kárpótlása késik, hanem a zsidóké is.
Tudom azt is, hogy egy törvény kompromisszumok eredménye. Így az állam, majd a
község tulajdonába kerül olyan föld is, amelynek van tulajdonosa.
Köszönöm a válaszokat.
SZABÓ GÉZA