Szabadság: A helyi mezőgazdasági kft-nél dolgozom a feleségemmel együtt. Most már mindketten nyugdíjasok vagyunk. Amióta megkaptuk a nyugdíjat, már nem kapunk fizetett szabadságot és táppénzt sem, mivelhogy az a nyugdíjasnak már nem jár. Mi az igazság? Jár-e vagy nem, esetleg jár-e visszamenőleg is, mert már öt éve ez a helyzet.
Sajnos nem közölte, hogy milyen szerződés alapján dolgoznak a kft-ben.
Feltételezem, hogy rendes munkaszerződésük van (vagy meghatározatlan időre szóló,
vagy pedig meghatározott időre – egy évre szóló, amit évente megújítanak). E
szerződés szerint végzik a munkájukat és kapják a fizetésüket, amiből a munkaadó
levonja az adót és az egészségügyi biztosítást és a szociális biztosító által
előírt biztosításokat (a munkanélküliség esetére való biztosításon és a
rokkantsági nyugdíjjuttatás esetére való biztosításon kívül).
Mivel a munkaviszonyuk munkaszerződésen alapszik, teljesen egyenrangú alkalmazottak
azokkal, akik nem nyugdíjasok, illetve nem kapnak havonta öregségi nyugdíjat. Ez azt
jelenti, hogy betegség esetén jár önöknek a táppénz. Csupán az a különbség,
hogy nem vonatkozik a nyugdíjasra a 42 napos védelmi idő betegség esetére a
munkaviszony megszűnése után.
Ugyanez a helyzet a fizetett szabadsággal is. Önöknek egy naptári évben 5 hét
fizetett szabadság jár. Az az alkalmazott, aki ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
ledolgozott 60 napot egy naptári év folyamán, jogosult a szabadságra, illetve annak
arányos részére, ha a munkaviszony nem tart az egész naptári évben.
Az önök munkaadója jogtalanul járt el, amikor megtagadta a szabadság kifizetését
és betegség esetén nem fizetett táppénzt. Ezzel a magatartásával megszegte a
Munkatörvénykönyv rendelkezéseit.
A munkaadójukat fel kell szólítaniuk arra, hogy határozza meg, mikor vegyék ki a
szabadságot, mivel a Munkatörvénykönyv 111-es paragrafusa szerint ezt a munkaadó
határozza meg. Az éves szabadságot a lehetőségek szerint a naptári év végéig ki
kellene meríteni. Ha ezt nem teszi meg, töltsék ki a kérvényt a szabadságra (ez egy
nyomtatvány, aminek minden személyzeti osztályon kell lennie) úgy, ahogy az önöknek
megfelel, terjesszék a munkaadó elé aláírásra – jóváhagyásra. Az így
jóváhagyott szabadságot pedig a munkaadónak a fizetéssel együtt meg kell fizetnie.
Ha ezt nem teszi meg, panaszt tehet a munkaadóra a megyei (kerületi) székhelyű
munkabiztonsági felügyeletnél.
Ami a visszamenőleg követelhető juttatásokat illeti, ez különbözik a táppénz és
a szabadság esetében. Eléggé körülményes és bajos most követelni azt a
táppénzt, ami pl. tavalyi betegség esetén járt volna önnek. Ezt szerintem nem
igazán tudnák sikerrel behajtani, nagyon sok utánjárásra lenne szükség. Nem tudom,
hogy egyáltalán az orvos kiállította-e az ideiglenes munkaképtelenségről az
igazolást (az ún. betegállományos fekete papírt). A jövőre nézve viszont
tanácsolom, hogy betegség esetén pontosan ugyanúgy járjanak el az orvosnál és a
munkaadónál is, mintha nem lennének nyugdíjasok, és a munkaadótól követeljék a
táppénz kifizetését. Ha ezt nem teszi meg, be lehet perelni.
Ami a szabadságot illeti, az elévülési idő három év a Polgári Törvénykönyv
szerint. Ez az időszak a fizetés napjától számítódik, amit azért a hónapért
kapott, amelyikben szabadságot merített. Írásban fel kell szólítani a munkaadóját,
hogy fizesse ki – visszamenőlegesen – a merített szabadságot, és erre szabjanak
meg egy határidőt (pl. 1 hónap). Ha ennek a kötelességének a munkaadó nem tesz
eleget, be kell perelni.
Dr. Balla Éva
Ki a felelős, a mérnök vagy mégsem?:
Valamikor régen a férjemmel együtt vettünk három parcellát, amire házat építettünk. Mindent elintéztünk a kataszterben, kaptunk építkezési engedélyt. Most kiderült, hogy nincs a nevünkön sem a ház, sem a kert. Kb. két éve újra kimérettem telkeket, fizettem érte több mint 5.000 koronát, de a rajz olyan lett, hogy az egyik parcellát mi elhagytuk és a másik kettőre építettünk, a szomszédtól pedig elvettünk egy darabot. De ezt nem lehet, hiszen a szomszéd három évvel előttünk építkezett. Ha pedig mi elhagyunk az egyik parcellából, akkor a másik szomszédnak kellene nekünk fizetni. Figyelmeztettük a mérnököt, aki a rajzot készítette hogy így nincs jól, de ő csak hiteget, hogy majd kijavítja. Most meg azt mondja, hogy nem ő hibázott, hanem a kataszteri hivatal. Kihez forduljak? Fizessek újból egy másik mérnöknek? Miből, hiszen én egy öreg, beteg özvegyasszony vagyok. Ha viszont nincsenek rendben a dolgok, mit fognak örökölni a gyerekeim?
Leveléből számomra sajnos csupán az derül ki, hogy önök az építkezés során
követtek el hibát. Az a legcélszerűbb, ha még az építkezés megkezdése előtt
kiméreti a ház helyét, és berajzolják a kataszteri térképbe. Ha ezt az építkező
nem teszi meg, akkor a kolaudációs eljárás folyamán kell ezt megtenni, akkor nem
fordulhat elő, hogy a ház nincs sem berajzolva, sem beírva a kataszterben.
Leveléből nem egészen világos a számomra, hogy miért gondolják, a mérnök által
készített rajz a rossz (természetesen ez igaz lehet, de nem biztos). Lehetséges az is,
hogy valamikor régen, amikor a szomszéd és önök építkezni kezdtek, nem voltak a
megvásárolt telkek rendesen kimérve és elkerítve. Tény azonban, hogy a geodéta a
kataszteri adatokból indul ki, amikor vázrajzot (geometricky plán) készít.
Bizony elég sokszor előfordul, hogy évek múltán derül ki, hogy nem ott vannak a
telkek közti kerítések, ahol lenniük kellene. Ha úgymond csúsztatás történt, azt
csak úgy lehet rendezni, hogy szerződést kötnek a szomszéddal és ingyen átadják
egymásnak a vitás területeket. Erre persze csak megegyezés alapján kerülhet sor.
Ehhez a jogügylethez viszony olyan vázrajzra van szükség, ami meghatározza azokat a
telekrészeket, amelyeket a szomszédoknak egymás közt el kell rendezni. Ha nem lehet a
szomszéddal megegyezni, bírósághoz kell fordulni, ez persze legvégső lehetőség.
Ha az ön birtokában vannak olyan okmányok, amelyek bizonyítják, hogy a mérnök
végzett rossz munkát, fel kell szólítani a hiba kijavítására, mégpedig írásban.
Ha ezt nem teszi meg, bírósághoz kell fordulni.
Mindenképpen azt tanácsolom, hogy először próbálják meg a szomszédokkal
tisztázni, kinek milyen okmány és irat áll a rendelkezésére, ami dokumentálja a
tulajdonjogukat. kérdéses, hogy önnek a tulajdonlapján és a kataszteri térképen mi
szerepel? Kiadtak-e egyáltalán kolaudációs határozatot arról, hogy engedélyezik a
ház használatát? Beírták-e az új házat a tulajdonlapra?
Próbáljon meg időpontot kérni a telekkönyvi igazgatóság (Správa katasztra)
igazgatójától vagy más felelős alkalmazottjától, adja elő a problémáját. Az is
lehetséges, hogy a gondot meg lehet oldani kataszteri eljárás keretén belül –
telekhatár meghatározásával. Ezek eléggé bonyolult eljárások, de vagy önnek vagy
később a gyerekeinek muszáj lesz ezt lefolytatni, ha okmányt akar tulajdonáról.
Esetleg a gyermekei járjanak el az ügyben.
Ajánlatos lenne ügyvédhez fordulni tanácsadás céljából, aki pontosan elmagyarázza
a teendőket. Új geodétához is fordulhat, aki szintén tud tanácsot adni, nem biztos,
hogy új vázrajzra lenne szükség. Az is előfordulhat, hogy mind a hármuknak (a két
szomszédnak és önnek) fog kelleni új vázrajz, akkor pedig a kiadások osztódnak.
Dr. Balla Éva