Vasárnap estétől Pozsony már öt Duna-híddal büszkélkedhet. Pedig a városnak a
19. század közepén még csupán egyetlen fahídja volt.
Az első (460 méter hosszú és 3 pilléren nyugvó) beton- és acélkonstrukciós híd a
svájci Franz S. Cathry tervei alapján 1891. január első napjára lett kész. Ez az
Öreg híd. A hidat a második világégés végén a németek felrobbantották. Helyére
a Vörös Hadsereg utászai röpke öt hónap leforgása alatt teljes egészében
fémkonstrukciós hidat „alkottak“. A közúti forgalomnak 1946 februárjában
átadott híd, holott mindössze tíz évre szánták, a mai napig szolgál. „Hátán“
gyalogosok és gépjárművek egyaránt közleked(het)nek.
A második híd, a 432 méter hosszú és 21 méter széles Új híd, mely Pozsonyt Európa egyik legnagyobb lakótelepével, Ligetfaluval köti össze, három drótkötélen függ és ligetfalui végénél, a híd tetején 80 méter magasságban (remélhetőleg hamarosan újra működő, forgatható) étterem van.
A híd a főváros egyik nevezetessége. Építése 1967-ben kezdődött és a járműforgalom számára 1972-ben nyílt meg. A Bystrica étterem 1974-re készült el.
A harmadik híd az 1977 és 1985 között készült kétszintes Kikötői híd. Az alsó szintjén vonatok járnak.
A negyedik a Lafranconi híd: építése 1985-ben indult, s a maga 1134 méter hosszával a leghosszabb pozsonyi Duna-híd. És vasárnapig a város legfiatalabb hídja volt.
Vasárnaptól azonban a legfiatalabb a Kikötői híd és az Öreg híd között pompázó „Legújabb híd“. Egyelőre csak „munkaneve“ van: Kassai hídnak hívják. Hamarosan azonban új megnevezést kap (lehet, hogy Ľudovít Štúr vagy Mária Terézia nevét fogja viselni?), hisz a főváros önkormányzata pályázatot írt ki végleges elnevezésére.
A híd szerkezete Pozsonyban készült, a Duna pozsonyi partján épült, aztán,
miután kész lett, szállító uszályokra csúsztatták, s egyik végénél fogva, a
folyó sodrása segítségével, Ligetfalu felé forgatták, a ligetfalui hídpillérre
csúsztatták. (A pillér a ligetfalui parttól mintegy negyven méterre áll.) A párját
ritkító munkálatok péntektől vasárnapig tartottak. A „produkciót“ a folyó
mindkét partjáról ezrek figyelték.
Szó, ami szó, valóban lélegzetelállító látvány volt.
A kolosszus súlya 5240 tonna, a félkörívű díszítő acélszerkezet 231 méter hosszú, 36 méter magas és 32 méter széles. A hídszerkezet megépítéséhez 27 ezer köbméter betonra volt szükség, s 2300 négyzetméter (Kínából származó) gránittal borították be. A híd teljes hossza egyébként 854 méter. (A híd alatt a Duna 300 méter széles.)
A híd építése az eredeti tervek szerint 3,6 milliárd koronát emésztett volna
fel, ám a kiadások az építkezés elhúzódása miatt még 680 millióval
megdrágulnak. Az építési költségek egyik felét az állam, a másikat pedig az
Európai Befektetési Bank finanszírozza.
Az ötödik hidat a forgalomnak 2005 májusában adják át. A helyretételénél
alkalmazott elfordítós módszert ez idáig a világon mindössze egyszer,
Spanyolországban alkalmazták. A spanyolországi kivitelezőknek azonban jóval
köny-nyebb dolguk volt, mint szlovákiai kollégáiknak, hisz a spanyol hídszerkezet
jóval rövidebb volt, mint a pozsonyi.
A szerkezet egyébként azért készült a parton, árulta el Miroslav Maťaščík, a híd főtervezője, mert a tervezett helyszín mellett adott volt a szabad terület, ahol az összeszerelést, a konstrukciós munkálatokat zavartalanul elvégezhették. No meg aztán, a folyó fölötti építés, a bonyolult geometriai alakzat miatt, sokkal nehezebb és költségesebb is lett volna, mint a szárazföldi építkezés.
A szerkezetet végül is a négy uszályból kialakított hajóvonta segítségével
igazán nagy komplikációk nélkül sikerült a helyére rakni. Igaz, ha kicsit
felerősödött volna a szél, vagy némiképp megemelkedett volna a folyó szintje,
azonnal le kellett volna állítani a munkálatokat. Szerencsére azonban ilyesmi nem
történt. A munkálatok ideje alatt a Duna pozsonyi szakaszán természetesen szünetelt
a hajóközlekedés.
A konstrukciót már pénteken rácsúsztatták a vontára.
A beforgatásra azonban egészen szombat estig várni kellett, ugyanis a teflonos anyagból készült csúszótestek egynémelyike nem bírta el a hatalmas terhelést, felgyűrődött, s a felhomorodott testeket a mozduló konstrukció maga előtt tolta. A hibát aránylag rövid idő alatt sikerült kiküszöbölni, a további műveletet azonban már nem volt ajánlatos folytatni, s éjszaka végezni.
A nagy körültekintést igénylő munka dandárja tehát vasárnapra maradt. A művelet vasárnap reggel, fél nyolctól folytatódott. A konstrukciót a folyó sodrása hozta mozgásba. A mozgás iramát pedig acélsodronyokkal a partról fékezték.
A legújabb híd „munkába állása után“ jelentősen hozzájárulhat majd a már most is túlzsúfolt és akadozó fővárosi közlekedés javulásához. S mivel különleges formájú (leginkább az egyik sydneyi hídra hasonlít), turistacsalogató látványossággá is válhat.
A „hídpörgetés“ a főváros (és a környékbeli települések) lakosai számára nem mindennapi látványosság, a tervezők-építők-szerelők számára viszont hatalmas szakmai kihívás, no meg persze óriási bizonyítási lehetőség volt.
A bizonyítás pedig sikerült, a vizsgán mindenki helytállt, mindenki jól vizsgázott.
ZOLCZER LÁSZLÓ