Magyar-magyar parlamenti csúcs Budapesten

Kárpát-medencei Képviselők Fóruma

A magyar Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken Budapesten megalakult a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF), az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből álló konzultatív testület, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kiegészítő parlamenti dimenziója. A fórum ajánlást fogadott el a magyar kormány számára, a dokumentumot, valamint megfogalmazott egy közös nyilatkozatot, amelyben elítélik a vajdasági magyarellenes atrocitásokat. A két dokumentumot teljes terjedelmükben közöljük.

A KMKF ajánlása a Magyar Köztársaság Kormánya számára:

Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Európai Uniós csatlakozásával egész nemzetünk történelmi fordulóponthoz ért. Minden országos, helyi vagy európai mandátummal rendelkező magyar képviselő erkölcsi kötelessége, hogy figyelmet szenteljen mind az Európai Unión belüli, mind az Unión kívül élő kárpát-medencei magyar közösségek érdekeinek.
Az európai integráció új lehetőségeket nyit meg a magyar érdekek érvényesítése előtt, bár önmagában véve nem azonosítható nemzetünk belső integrációjával és a kényszerű megosztottságból eredő problémák megoldásával.
Az euro-atlanti integrációba történő bekapcsolódás új esélyeket kínál a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme szempontjából, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet keretében és az országos, helyi vagy európai mandátummal rendelkező magyar képviselők együttműködésének a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének bizottságaiban, illetve egyéb keretek között szükséges megvalósítani.
A magyar-magyar együttműködés egyik legfőbb célja a határon túli magyarlakta régiók kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása, amelynek fontos eszköze lehet a kedvező gazdasági környezet megteremtésének elősegítése.
A magyar nemzetpolitika fontos eleme a határon túli magyar nemzeti közösségek, nemzetrészek megmaradási stratégiáinak megteremtése. A kárpát-medencei határon túli magyar közösségek európai keretekbe illeszkedő autonómia elképzelései elősegíthetik a kárpát-medencei magyar közösségek szülőföldön történő megmaradását, és gyógyírt jelenthetnek a magyarság legégetőbb kérdésére, a tragikus népességfogyás mérséklésére. Ennek feltétele az is, hogy a Magyar Országgyűlés és a magyar Kormány – a határon túli közösségek képviselőinek álláspontját figyelembe véve - minden lehetséges segítséget megadjon. Ezért szükséges, hogy a határon túli magyar közösségek, nemzetrészek a KMKF következő üléséig dolgozzák ki saját jövőképüket. Az autonómia elérése a többségi nemzetekkel való együttműködéssel lehetséges.
Az Európai Unióban létező autonómiaformák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlatának megismerése céljából szükséges összehasonlító tanulmányok mielőbbi elkészítése. A KMKF ezért felkéri a Kormányt a tanulmányok elkészítésében történő együttműködésre.
A KMKF a magyar Kormány figyelmébe ajánlja a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli magyar véleményeket a kérdéssel kapcsolatos álláspontja kialakításához.
A KMKF felkéri a magyar Kormányt, hogy Magyarország és a szomszédos országok között segítse elő az Európai Unió által is támogatott határ menti, regionális és gazdasági együttműködési formák minél hatékonyabb kialakítását, illetve a már létezők minél dinamikusabb fejlődését.
A KMKF felkéri a magyar Kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország schengeni térséghez történő csatlakozását követően is biztosított legyen az akadálymentes kapcsolattartás a kárpátaljai, illetve vajdasági magyarok és az anyaország között.
* * *

A KMKF nyilatkozata a vajdasági kisebbségeket ért zaklatásokról és fizikai bántalmazásokról:

A KMKF tagjait – a Magyar Országgyűlés frakcióinak képviselőit, a határon túli magyar parlamenti és helyi megválasztott képviselőit, a magyar európai parlamenti képviselőket – aggodalommal töltik el a Vajdaságban élő magyarságot és más etnikai közösséghez tartozó személyeket érintő zaklatások és fizikai bántalmazások.
A KMKF szilárd meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása Szerbia és Montenegró esetében nem csupán Magyarország és déli szomszédja kapcsolatait, hanem a térség stabilitását veszélyezteti, és az egész európai közösséget érinti. A KMKF ezért reményét fejezi ki, hogy Szerbia és Montenegró demokratikus fejlődése és európai uniós integrációs folyamata során különös figyelmet fordít a nemzeti és etnikai kisebbségek fokozott védelmére. A KMKF üdvözli, hogy a magyar képviselők az Európai Parlament és az Európa Tanács fórumain kezdeményezték a vajdasági zaklatások és fizikai bántalmazások sürgősségi kivizsgálását.
A KMKF kinyilvánítja azon akaratát, hogy a magyar Kormány, a Magyar Országgyűlés és a KMKF tagjai otthon, nemzetközi szervezetekben és egyéb nemzetközi fórumokon lépjenek fel a vajdasági kisebbségeket hátrányosan érintő cselekmények ellen.
Ennek érdekében is a KMKF létrehoz egy „korai figyelmeztető rendszert” azzal a céllal, hogy mielőbb lehetővé tegye Magyarországnak, a határon túli magyar közösségeknek és a nemzetközi szervezeteknek a magyar kisebbségeket érintő jogszűkítő lépések, illetve zaklatások és fizikai bántalmazások elleni hatékony és összehangolt fellépését.

Budapest, 2004. szeptember 10.