Mintegy tízévi dicstelen vajúdás után megszületett a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény tervezete. A koalíciós tanácsban azonnal akadtak ellenlábasai, ezért Rudolf Chmel kulturális miniszter vezetésével egy szakmai bizottságnak kell október 15-ig olyan változatot elkészítenie, amely minden koalíciós partner számára elfogadható lesz.Ha már a politikusok vitatkoznak róla, miért ne tehetnék meg ugyanezt azok is, akiket majd a jóváhagyott törvény közvetlenül is érinteni fog. Legfontosabb részeinek közreadásával (különben teljes szövege megtalálható a kulturális minisztérium honlapján) a törvénytervezetről szóló szakmai, olvasói véleménycserét igyekszünk serkenteni. A tartalmas észrevételeknek helyük lesz lapunk hasábjait. Ismét egy alkalom: rólunk ne döntsenek nélkülünk!
1-5. § A hivatal és elnöke
A törvény a kisebbségi kultúrákat támogató hivatal jogállásáról és
hatásköréről (a továbbiakban „hivatal”), a kisebbségi kultúrákat támogató
állami alap létesítéséről és tevékenységéről, valamint a kisebbségi kultúrák
finanszírozásának feltételeiről és módjáról szól.
A pozsonyi székhelyű hivatal az államigazgatás központi szerve.
a) Kidolgozza a kisebbségi kultúrák támogatásának koncepcióját és megvalósítja
azt.
b) Részt vesz a kisebbségi kultúrák prezentálásában az ország területén és
külföldön.
c) Megteremti a kisebbségi kultúrák fejlesztésének feltételeit.
d) Részt vesz a kisebbségi kultúrákat érintő, általánosan kötelező jogszabályok
javaslatainak előkészítésében.
e) Részt vesz a kisebbségi kultúrákat érintő, az SZK által megkötött nemzetközi
együttműködési megállapodások előkészítésében és teljesítésében.
A hivatal élén elnök áll, akit távollétében alelnök helyettesít.
A hivatal elnökét a kormány javaslatára az SZK Nemzeti Tanácsa választja meg és
hívja vissza. A jelöltre a kormány illetékes tanácsadó szerve tesz javaslatot. Az
elnök megbízatási ideje hat év.
Ugyanazt a személyt legfeljebb két, egymást követő időszakra lehet kinevezni.
Az elnök nem tölthet be tisztséget a közhatalom más szervében, politikai pártban
vagy mozgalomban, nem fejthet ki vállalkozói tevékenységet stb.
A hivatal tevékenységéről évente jelentést tesz a Nemzeti Tanácsnak.
Az alelnököt a hivatal elnöke pályázat alapján nevezi ki.
6. § A kisebbségi kultúrákat támogató állami alap
Ebben az alapban halmozzák fel a kisebbségi kultúrák támogatására szánt
eszközöket.
Az alap eszközei a 12. § rendelkezéseivel összhangban felhasználhatók a bolgár,
cseh, horvát, magyar, morva, német, lengyel, roma, ruszin, ukrán és zsidó
nemzetiségi kisebbség kultúrájának támogatására. Az alap eszközeinek
elosztásakor tekintettel vannak arra, hogy az utolsó népszámláláskor a polgárok
milyen számban vallották magukat az egyes nemzetiségi kisebbségek tagjának.
A pozsonyi székhelyű alap jogi személy.
7. § Az alap tevékenysége
Az alap főként
– elbírálja, vajon a támogatásért folyamodók kérelmei tartalmazzák-e a
szükséges adatokat, és szerződést köt az alapból folyósított támogatásról,
– az év folyamán kidolgozza az alap költségvetésének javaslatát, és azt a
hivatal elnöke elé terjeszti,
– jelentést készít az alap gazdálkodásáról, és azt közzéteszi az interneten,
– központi nyilvántartást vezet az alapból folyósított támogatások
kérelmezéséről,
– nyilvántartást vezet a pénzeszközök merítéséről,
– a kérelmezőknél ellenőrzi a támogatás feltételeinek teljesítését,
– szemmel tartja a kérelmezők könyvelését, és ellenőrzi az alap bankszámláit,
– a személyi adatok védelme mellett tájékoztat az alap tevékenységéről.
8. § Az alap kezelése
Az alap élén igazgató áll, akit pályázat alapján a hivatal elnöke nevez ki. A
hivatal elnöke tanácsadó testületeként létrehozza az Alap Tanácsát (a
továbbiakban „tanács”). A tanács javaslata alapján a hivatal elnöke szakmai
bizottságokat alapít. Ezek tagjait a tanács ajánlása alapján nevezi ki.
A tanács
– a szakmai bizottságok ajánlása alapján javasolja az egyes tervezetek
támogatását, illetve támogatásának elutasítását,
– megtárgyalja és jóváhagyja 1. az alap naptári évre szóló költségvetési
tervezetét, 2. az alap zárszámadásának javaslatát, 3. az alap év végi
jelentését,
– megtárgyalja és jóváhagyja az alap szabályzatát, tanácskozási rendjét,
– tagjai sorából elnököt választ, aki üléseit vezeti.
A tanács üléseit az alap igazgatója hívja össze szükség szerint, de évente
legalább kétszer.
Az igazgató köteles összehívni a tanácsot, ha ezt a hivatal elnöke vagy írásban a
tagok több mint fele kéri.
9. § A tanács tagjai
A tanácsnak 21 tagja van. Összetételének meghatározásakor tekintettel vannak
arra, hogy az utolsó népszámláláskor a polgárok milyen számban vallották magukat
az egyes nemzetiségi kisebbségek tagjának.
A hivatal elnöke a tanács tagjait a kisebbségi kultúra alkotói és terjesztői által
javasolt jelöltekből nevezi ki.
A tanács tagja nem lehet politikai párt vagy mozgalom tisztségviselője, parlamenti
képviselő, kormánytag, minisztériumi szolgálati hivatal vezetője, annak helyettese,
polgármester, ügyész vagy bíró.
Az alap szervezeti rendjét és tevékenységét részletesebben az alap szabályzata
határozza meg.
11. § Az alap forrásai
– a hazai meg külföldi jogi és természetes személyek ajándékai és
juttatásai,
– az alap eszközeinek és vagyonának hozama,
– az állami költségvetés dotációja,
– banki hitelek,
– a szerződési feltételek megszegéséért járó büntetések,
– az alap eszközeinek jogtalan használatáért vagy visszatartásáért járó
büntetés,
– egyéb források, ha ezeket külön előírások elrendelik.
Az állami költségvetésből folyósított dotáció legkevesebb az adott
költségvetési év bevételeinek 0,15%-át teszi ki.
12. § Az alap
eszközeinek
felhasználása
Az alap eszközei felhasználhatók
– a kisebbségi kultúrák támogatására,
– az alap kezelésére,
– az alap bankhiteleinek és azok kamatainak törlesztésére.
Az alap eszközeinek felhasználásáról a tanács javaslata alapján a hivatal elnöke
dönt az alap jóváhagyott költségvetésével összhangban.
Az alap kezelésére fordított eszközök, a számlavezetés és a banki szolgáltatások
kiadásait kivéve, nem haladhatják meg az alap bevételeinek 5%-át, de legfeljebb a 10
000 000 Sk-t.
13. § A támogatás célja
Támogatás adható a következőkre:
a) a nemzetiségi kisebbségek kulturális aktivitásai és azok prezentálásának
finanszírozása,
b) a kisebbségi kulturális intézmények és szervezetek aktivitásainak
finanszírozása,
c) a kortárs művészi alkotások támogatása,
d) az időszaki és nem időszaki kiadványok kiadásának támogatása,
e) az anyagi-műszaki bázis építése, felújítása és megőrzése kiválasztott
tervezeteinek támogatása,
f) a kisebbségi kulturális intézmények és szervezetek tevékenységével
összefüggő rezsiköltségek fedezése,
g) a beruházási kiadások fedezése,
h) a kisebbségi nemzetiségi kultúra területén tevékenykedő hivatásos
intézmények, társulatok és egyének által alkotott, terjesztett és ápolt
kulturális értékek támogatása,
i) audiovizuális alkotások finanszírozása,
j) a kisebbségi kultúrák területén kifejtett tudományos-kutatási aktivitások
finanszírozása.
14. § A támogatás nyújtása
A támogatás formailag célirányos támogatás.
Az alap eszközeiből adott támogatásra nem keletkezik jogigény.
Az alap eszközeiből írásos kérelem alapján pénzbeli támogatás nyújtható annak a
jogi személynek, amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van, valamint
annak a természetes személynek, aki szlovák állampolgár, és állandó lakhelye
Szlovákia területén van (a továbbiakban „kérelmező”).
Az alap eszközeiből származó támogatás iránti kérelem tartalmazza főként
a) a kérelmező azonosítási adatait,
b) a kért támogatás felhasználásának célját,
c) a tervezet nevét és leírását, amelyre a támogatást kérik,
d) az alap eszközeiből igényelt öszszeget és felhasználásának módját,
e) a tervezet átfogó tételes költségvetését és pénzügyi fedezetének
javaslatát.
A támogatás megadásáról a tanács ajánlása alapján a hivatal elnöke dönt.
A szerződés főként a következőket tartalmazza:
a) a szerződő felek adatait,
b) az alap eszközeiből adott támogatás célját és összegét,
c) a támogatás formáját, kölcsön esetén az időszakot, amelyre a kölcsön szól, a
törlesztési összegeket és a visszafizetés határidejét,
d) a támogatás felhasználásának feltételeit,
e) a támogatás felhasználásának és a szerződési feltételek teljesítésének
ellenőrzési módját,
f) a szerződési feltételek megszegéséért járó büntetést.
Az alap eszközeiből adott támogatás csak rendeltetési céljára használható fel. A
fel nem használt eszközöket a kérelmező köteles visszaadni az alapnak. Ha a
kérelmező jogtalanul, a megszabott vagy kiegyezett feltételektől eltérően használja
fel vagy visszatartja az alap eszközeit, köteles azokat az alapnak megtéríteni, és
megfizetni a külön előírás szerint kirótt büntetést.
15.§ Gazdálkodás az alap eszközeivel
Az alap jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
Az alap eszközeit az Államkincstár külön számláján vezetik. A maradékot átviszik
a következő évre.
Az alap gazdálkodásáért a hivatal elnöke felel. A hivatal elnöke legkevesebb évente
egyszer tömeges hozzáférést lehetővé tevő módon jelentést tesz közzé az alap
gazdálkodásáról.
Az alap pénzét és vagyonát tilos felhasználni politikai párt vagy mozgalom
közvetlen vagy közvetett finanszírozására.
Az alap gazdálkodását az SZK Pénzügyi Minisztériuma ellenőrzi.
Amennyiben a törvénytervezetet a parlament jóváhagyja, a jogszabály 2005. január
elsején lép hatályba, és a tanács tagjait a hivatal elnöke ettől számított 60
napon belül nevezi ki.
(Nem teljes és
nem hitelesített fordítás.)