Nagymegyer: Négy óvodából kettő marad
Nagymegyer, a kilencezer lakosú csallóközi kisváros nevét hévízfürdője egyre
ismertebbé teszi, s talán ennek is köszönhető, hogy szemlátomást fejlődik,
változik: üzletek, új rekreációs létesítmények, motelek és lakóházak sora
épült itt a közelmúltban. Csak óvodáinak száma csökkent, illetve fog csökkenni
hamarosan...
Kucsera Ilona mérnök, a városi oktatásügyi osztály vezetője tájékoztatása
szerint a mostani négy óvodából hamarosan csak kettő marad. Eddig két vegyes, egy
magyar és egy szlovák óvodájuk volt, ősztől – a költségvetés szűkössége
miatt – a szlovákok a Bartók téri, a magyarok pedig a Corvin lakótelepi óvodába
járathatják majd csemetéiket. Tavasszal 246 gyermeket írattak be, ebből kb.
nyolcvanat a szlovák, a többit a magyar intézménybe. Egy kisebb óvoda működik a
városhoz tartozó Izsapon is, 16-17 gyermekkel.
A városi magyar óvoda egyetlen megmaradt épületébe így is mintegy 140 kisgyermek
jár majd, ami azt jelenti, hogy a városháza mögött található létesítményt ki
kellett bővíteni az egykori bölcsőde helyiségeivel – egész nyáron folytak a
belső munkák, az átalakítások, a tetőzetet is felújították, a helyiségek így
lényegében eredeti rendeltetésüknek megfelelően lesznek kihasználva az elkövetkező
időkben.
A város két iskolájában – az egyik szlovák (320 tanuló), a másik magyar (700
tanuló) – is sikerült kisebb-nagyobb javításokat elvégezni a nyáron. A
beruházásokra tanulónként 750 koronát utaltak át, így aztán modernizáltak,
fűtési rendszert, padlózatot javítottak, tették, amit kellett és amit lehetett. A
magyar iskola még a tavaszszal pályázott egy nagyobb összegre az európai
strukturális alapoknál – hiszen ott a tetőszerkezet is alaposabb felújításra
szorul –, de sajnos a pályázat elbírálása még nem történt meg. Az elsősök
számát tekintve a tavalyihoz képest nincs csökkenés – a szlovák iskolába 29, a
magyarba 78 gyermeket írattak be a 2004/2005-ös tanévre (egy évvel korábban ez az
arány 25:63 volt), az összlétszám azonban mindaddig csökkenni fog, amíg a
végzősök, a kilencedikesek száma több lesz a beíratottakénál. A szlovák iskola
körzete elég nagy, a januártól júniusig terjedő időszakra 89 ezer koronás utazási
hozzájárulást kaptak, s a rászorult gyermekek étkeztetéséhez,
tanszervásárlásához mindkét iskolában hozzá tudtak járulni, összesen havi 23 ezer
koronával.
Dunaszerdahely: Szűk esztendő elé néznek
Dunaszerdahelyen mostanáig 11 óvoda működött (egy szlovák, négy magyar és hat
vegyes oktatási nyelvű), de szeptemberben már csak 9 nyitja meg kapuit, két magyar
óvodát is bezárnak – tudtuk meg az oktatási osztály vezetőjétől, Nagy Évától.
A megszüntetés persze nem minden szülőnek tetszik, de a felszámolandó, Neratovicei
téri óvoda közelében több más óvoda is található, a Reptér utcai óvoda
épülete pedig már elöregedett, korszerűtlenné vált, ezért esett rá a választás.
Az is a két intézmény megszüntetése mellett szólt, hogy nem voltak eléggé
kihasználva. A szlovák óvodai osztályokban 285, a magyar osztályokban 510
kisgyermekkel számolnak. Az óvodaépületben kisebb-nagyobb „szépítkezés”,
felújítás folyt a nyáron, így a gyerekeket felkészülve várják. Csakhát félő,
hogy az óvodai illeték esetleges megemelése miatt csökkenni fog a gyermekek száma...
A csaknem 25 ezer lelket számláló járási székhelyen, ahol a lakosságnak kb. 80%-a
magyar, öt alapiskola működik: a két szlovák intézménybe 892 tanuló jár (elsőbe
100 gyermeket írattak be), a három magyarba pedig 2079 (a leendő elsősök száma 196).
Az elsősök száma a tavalyihoz képest városi viszonylatban 14-gyel csökken, a magyar
iskolákban viszont 18-cal növekedett. Talán a szülők kezdik komolyan venni a tényt,
hogy a gyermek személyisége számára az anyanyelvi közeg jóval több előnyt jelent,
mint az idegen környezet.
A dunaszerdahelyi iskolák – önálló jogi személyek – 300–700 ezer korona
összeget kaptak beruházási célokra, tehát a nyár folyamán festettek, ablakokat
cseréltek, felújítottak, amit tudtak. Az iskolák létét nem fenyegeti veszély,
csökkent viszont az osztályok száma, s az osztályösszevonásokhoz mérten a
pedagógusok száma is kevesebb lett. Szerencsére „csak” ideiglenesen felvett,
illetve nyugdíjas tanerőktől kellett megválniuk. Az óvodák megszüntetésével is
„megspóroltak” néhány munkahelyet, de a megtakarítások pozitív következményét
már csak a jövő évben fogják megérezni.
Az osztályvezető szerint nem lesz könnyű a 2004/2005-ös tanév. Aggasztó pl., hogy
az iskolák nem kevés pénzzel tartoznak a hőszolgáltató vállalatnak, de bíznak
abban, hogy a nehézségeket az önkormányzattal közösen sikerül majd leküzdeniük.
Komárom: Bezártak egy (szlovák) iskolát
Komáromban Weszelovszky Gábort, az oktatásügyi osztály vezetőjét sikerült
megszólítanunk. Elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok aránya (hetven : harminc)
közel sem tükröződik a magyar, illetve a szlovák óvodákba, alapiskolákba
beíratott gyermekek számában. Idén viszont összességében több kisdiák kezdi meg
tanulmányait, mint az eddigi években. Tavaly 144 szlovák és 181 magyar elsőst
regisztráltak az oktatásügyi osztályon, 2004-re ez a szám 159 szlovák és 212 magyar
tanulóra módosult – természetesen ezek még nem végleges adatok, ugyanis a
beíratkozások fél évvel ezelőtt zajlottak, s minden évben vannak olyan szülők,
akik a nyár folyamán úgy döntenek, hogy még egy évig otthon tartják
kisgyermeküket. A tizennyolc komáromi óvodában ebben az évben körülbelül
kilencszáz gyerkőcre fognak felügyelni az óvónénik. Sajnos arról nem kaptam
felvilágosítást, hogy ebből mennyi lesz a magyar és mennyi a szlovák óvodás,
viszont azt megtudtam, hogy a tizennyolc óvodából 7 magyar, 9 szlovák, a többi pedig
vegyes tanítási nyelvű.
Az oktatási intézmények fenntartásával Komáromban valamivel jobban állnak, mint a
többi szlovákiai városban. Szerencsére az összes óvodát el tudják indítani
szeptember elsejétől. A hat alapiskolából (3 magyar, 3 szlovák) azonban egyet be
kellett zárni, a Szabadság utcai szlovák nyelvű általános iskolát. Ebből
természetesen nemzetiségi botrány keletkezett, de a kiadások növekedése és a
csökkentett állami juttatás következtében – a tavalyi 135 millióval szemben ez
évben tízmillióval kevesebbet kaptak – az illetékes szervek ezt találták az
egyetlen járható útnak, s ezzel az oktatásügyi minisztérium is egyetértett.
Szerencsére a város bizonyos támogatásokat még mindig tud nyújtani a szociálisan
rászoruló családoknak, például ingyenes étkezési lehetőséget biztosítanak a
létminimumon vagy az alatt tengődő családok iskolás gyermekei számára.
Rimaszombat: Csak a legszükségesebbre futotta
Rimaszombatban Alevová Eva oktatási osztályvezetővel foglaltuk össze a nyári
történéseket, amelyek viszont az önkormányzat korábbi döntései alapján
valósultak meg. A városvezetők ugyanis már jó ideje tudatában vannak annak, hogy a
kiutalt keretből nem futja a tizenegy, részben kihasználatlan óvoda és a hat iskola
fenntartására. A ráfizetéses óvodák megszüntetése tehát nem volt kérdéses, így
három családi házban berendezett és egy további, ugyancsak kihasználatlan
kisóvodát szüntettek meg. A megmaradtak arányosan helyezkednek el a különböző
városrészekben.
A roma lakótelepen már januárban egy igazgatóság alá vonták a magyar óvodát és
kisiskolát – ott az óvoda két osztályába 41, az iskola négy osztályába 105
gyermek jár. A további öt teljes szervezettségű iskolából három a szlovák (több
mint kétezer tanuló) és kettő a magyar (nem egész 600 tanuló), az alapiskolások
száma a roma kisiskolásokkal együtt 2749. Nyáron a legszükségesebb javításokat
tudták csak elvégezni, a Tompa Mihály Iskolában még az utolsó héten is
katasztrófahelyzetet kellett elhárítani.
Az óvodába beíratott gyermekek létszáma az oktatási osztályvezető szerint a
magasabb díjszabás bevezetésével feltehetően változni fog, hiszen Rimaszombatban,
ahol az országban messzemenően legnagyobb a munkanélküliség, sok a rászorult, aligha
várható el a szülőktől, hogy a megélhetéshez szükséges pénzt az óvodára
költsék. Ezért sem lehet még pontos adatokat tudni arról, hogyan alakul a
gyermeklétszám, ez majd csak pár hét múlva derül ki...
Szepsi: Nem adják az óvodákat!
A Bódva melléki Szepsi lakosainak száma 9500 – szlovákok és magyarok nagyjából
fele-fele arányban élnek itt. Az oktatási vezető, Horváth Rozália arról
tájékoztat, hogy a városban öt óvoda működik, és egyelőre nem is lesz ez
másként. Ugyanis több évre előre szólóan végeztek felmérést a gyermekek
számának alakulásáról, és úgy néz ki, minimálisan két-három évig még telt
ház lesz az óvodákban. Az osztályvezető szerint a gyermekek száma a magasabb
illeték bevezetésével sem csappanna meg látványosan, mivel a környező falvakban
viszont anyagi nehézségek miatt több óvoda is bezárta kapuit, s a dolgozó szülők
Szepsibe hordják csemetéiket. A két magyar óvodába (ezek egyike az önkormányzatilag
Szepsihez tartozó Bodollón található) ősztől kb. 65, a három szlovákba kb. 240
gyermek jár majd az előzetes adatok szerint.
Az iskolákat tekintve sincsenek félelmeik: ha szűkösen is, de megélnek. A két teljes
szervezettségű szlovák iskola mellett a városnak egy magyar alapiskolája van, amely a
magyar gimnáziummal közös igazgatóság alá tartozik. Az iskolások száma összesen
1631, ebből 500 a magyar alapiskolások, 70 a gimnazisták száma. Az elkövetkező
tanévre összesen 156 gyermeket írattak be a három iskolába, közülük a magyarba
mindössze ötvenet.
A nyár folyamán kivétel nélkül minden iskola- és óvodaépületben végeztek
javítási, felújítási munkákat. Az állapotok korántsem ideálisak, de az új
tanévet felkészülten kezdhetik. A legnagyobb gondot az energiaveszteséggel működő
nagy iskolák okozzák, ahol sok a tágas, üres tér, a széles folyosó, amit lehetetlen
kifűteni, ráadásul az épületek külső szigetelésével is gondok vannak. Az
államtól kapott keret, valamint a szülők és a szponzorok támogatásai nem fedezik a
nagyberuházások költségeit, így az iskolák előtt egyetlen út áll: pályázni és
pályázni!
Királyhelmec: „Abból kell kijönni, amink van”
A városban négy óvoda, két általános iskola, egy művészeti alapiskola és
három iskolai étkezde is működik, s egyelőre mindegyik jövője biztosítottnak
látszik, legalábbis egy évre – nyilatkozta újságunknak Balog József
hivatalvezető.
A négy óvoda mindegyike vegyes nyelvű, s fele-fele arányban járnak oda magyar és
szlovák gyermekek. Annak ellenére, hogy a létszám nem csökken – körülbelül
kétszázan jelentkeztek tavaly és az idén is –, mégis ezek sorsa a
legbizonytalanabb.
A város oktatásügyre szánt évi költségvetése pontosan 40 millió 215 ezer korona,
amiből sajnos nem futja az iskolaépületek hiánytalan gondozására, karbantartására.
A nyáron igyekeztek kijavítani, amit lehetett: meszeltek, ezt-azt megjavítottak,
felújítottak. A magyar nyelvű alapiskola új épületének befejezésére azonban,
amelyet még a nyolcvanas években elkezdtek építeni, sajnos nincs pénz.
Az alapiskolákba jelentkezők száma szerencsére idén sem csökkent. A nyolcvan
százalékos magyar többség ellenére a 111 leendő elsősből hatvankettőt szlovák
iskolába írattak a szülei. Mint Balog Józseftől megtudtam, ez a furcsa arány annak
köszönhető, hogy a környező falvakban sok magyar alapiskola működik, szlovák
viszont szinte egyáltalán nincsen, így aki a szlovák nyelvű iskolát választja,
kénytelen első osztálytól a városba járatni csemetéjét. Az a tény, hogy a két
iskola (szlovák, magyar) körülbelül 600, illetve 570 tanulóval rendelkezik, egy ideig
még szilárd alapokat biztosít a további működés számára.
Rozbroy Viktor