Mintegy ezren gyűltek össze kedden délben Komáromban a Klapka téren, hogy kedves
ünnepség keretében üdvözöljék az athéni olimpia bronzérmes K 4-es csapatát és
edzőjét, a központi edzőt és a szponzorokat.
A Komáromi Motoros Klub tagjainak kíséretében érkező sportolókat hatalmas taps
fogadta, majd a város polgármestere, Bastrnák Tibor és a parlament alelnöke, Bugár
Béla, a város díszpolgára köszöntötte a téren felállított színpadon. Aki
eljött, jóleső melegség öntötte el a szívét, hiszen olimpikonjaink egy pozsonyi
díszebéd helyett választották a szülővárosuk szurkolóival való találkozást.
A köszönet és elismerés a négy fiút és mesterüket, Soós Tibort egyaránt
megilleti, hiszen Szlovákia – és természetesen Komárom – eddigi legnagyobb kajakos
sikerét érték el, amire mindannyian büszkék lehetünk. Jogosan zengett hát a
„Szép volt, fiúk!”, és szinte természetes, hogy a rögtönzött interjúk és a
szimbolikus pezsgős koccintás után egy gratuláció, kézszorítás, vállveregetés,
autogram erejéig sokan igyekeztek a négyes közelébe kerülni.
A már hosszú ideje talpon lévő sportolók fáradtan, de készségesen ünnepeltek a
komáromiakkal, és később elmondták, hálásak, amiért a polgármester és a
szülőváros csodálatos fogadtatást készített elő számukra, amilyenben máshol
talán még az aranyérmeseknek sem volt részük.
– Nagyon örülünk a bronzéremnek, csak a fáradtság, kimerültség miatt ez ott, a
győzelmi dobogón állva talán nem tükröződött eléggé – tették hozzá szinte
egy emberként.
– Rendkívül erős konkurenciában sikerült megszereznünk a harmadik helyet, büszke
vagyok a fiúkra – mondta a mester, Soós Tibor, és a helyezés értékét még tovább
növeli az a tény, hogy egy az egyetlen olyan legénység a világon, melynek tagjai egy
város szülöttei, és ugyanannak a klubnak a sportolói.
Pavel Blaho központi edző az ünnepséget követő rövid sajtótájékoztatón úgy
fogalmazott, a többszörös világbajnok fiúk remekül szerepeltek, és komoly
perspektíva áll előttük, hiszen még négy év múlva is fiatalok lesznek, és nagyon
jó esélyük van rá, hogy Pekingben az érmüket még fényesebbre csiszolják.
Ugyanakkor már most minden komáromi, sőt szlovákiai gyerek példaképei, és az ő
eredményeik láttán sokan választották - és ezentúl talán még az eddiginél is
többen lesznek - az evezős sportokat. Még akkor is, ha idejében, nagyon fiatal korban
kell elkezdeni, és sok kitartás, lemondás a siker ára - ezt a fiataloknak szóló
üzenetként maguk a fiúk is megfogalmazták. De a győzelem, az aranyérem megszerzése
utáni vágy rengeteg lelki erőt ad, feledteti a sok munkát, a fáradtságot.
A helyi és országos támogatók, szponzorok is tudják, jól döntöttek, jó helyre
került a pénzük, hiszen mint a főszponzor, a Szlovák Gázművek képviselője
kiemelte, a felkészülés idején tett látogatásai során személyesen tapasztalhatta,
a központban komoly munka folyik, a fiúk heti hat napon, napi nyolc-tíz órában
edzenek, keményen megdolgoznak az eredményekért. Már most biztosította az
olimpikonokat, nyilván a következő időszakról szóló egyeztetések is eredményesen
zárulnak, és a következő felkészülésben is támogatói, kovácsai lehetnek a
komáromi fiúk sikereinek.
Hogy mi következik most? Véget ért az olimpia, vele együtt egy négyéves ciklus, a
sikeres szereplés után végre a családi kör és a megérdemelt, kiadós pihenés,
nyaralás várja a fiúkat. Hogy meddig? Az edző szerint három-négy hétnél tovább
nem bírják egy könnyű edzés nélkül, de egyelőre senki nem fogja hajtani őket.
Utána pedig indul az újabb komoly munka, a felkészülés, amelynek a végén, a
központi helyén a pekingi olimpia lesz, ahol – ebben ma senki sem kételkedik – a
négy komáromi fiú, Riszdorfer Mihály, Riszdorfer Richárd, Bača Juraj és Vlček Erik
ismét helyet követel magának a legjobbak között.
Hernádi Anna