Püspök úr, a különböző magyarországi médiáknak adott
tájékoztatókból értesültünk arról, hogy ülésezett a Generális Konvent. Van-e
valamilyen előzménye a magyarországi egyház történetében a Generális Konventnek, s
ha igen, mi volt az igazi jelentősége?
– A Generális Konvent mint fogalom ismert a magyar reformátusok körében.
Tudatosan, határozott elgondolással már a 19. század első negyedében, 1821-22-ben
ilyen megnevezés alatt ülésezett az akkori magyarországi református egyház
vezetése. Ennek a konventnek a határozatai, végzései kötelező erővel bírtak.
A másik nagy jelentőségű ülésezés – bár más megnevezéssel illettük – az
1881-es Debreceni Zsinat volt, amely alkotmányozó zsinatként él tovább a magyar
reformátusság tudatában. Mivel 1867-ben Erdély visszakerült Magyarországhoz, joggal
mondhatjuk, hogy a Debreceni Zsinat volt az első egyetemes zsinata a magyar református
egyháznak. (A Magyar Református Egyház története, 380. oldal.) Maga a konvent
kifejezés nagygyűlést jelent, a Magyar Református Egyház (MRE) vonatkozásában
végrehajtó szervet is jelentett.
Az 1881-es Debreceni Zsinat jelentősége abban rejlett, hogy megfogalmazta az egyház
alkotmányát, szervezetét, az egyházi közoktatás egységes rendjét, továbbá a
demosztika felállítását, (támogatási közalap), de sok más fontos határozatot is
hozott.
Voltak-e a 1821-22 Generális Konventhez, illetve az 1881-es Egyetemes
Zsinathoz hasonlítható próbálkozások az MRE története folyamán?
– Igen, több mint egy századdal később, más történelmi helyzetben, más
problémákkal küzdve, de voltak, mégpedig az 1989-es fordulatot követően. A
hagyományaink szellemében, új tapasztalatok birtokában létre- jött a Magyar
Református Világszövetség (MRVSZ), elsősorban, de nem kizárólagosan
egyház-társadalmi jellegű küldetéssel. Létrejött továbbá a Magyar Református
Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS), amely eredeti elgondolás szerint egyetemes
zsinatnak indult, azonban a Református Világszövetség (RVSZ) genfi központjában
némelyek ezt – számunkra érthetetlen okok miatt – ellenezték, hamis vádakkal
illették. Mindezek következtében az MRETZS jelenleg csupán tanácskozó jelleggel
bír. Hozzátenném azonban, hogy mint minden más szervezet, ha életképes, így az
MRETZS is változik, fejlődik.
Megragadva az alkalmat, összehasonlítási alapként is szeretném elmondani, hogy
mindkét szervezetünk felöleli, magába foglalja a Kárpát-medencei, valamint a
nagyvilágban szétszóródott magyar reformátusságot. Nem mindenki előtt ismert tény,
hogy a világ több mint 35 országában vannak szervezett gyülekezeteink, egyházaink.
Az MRVSZ többek között a Magyar Református Világtalálkozókat szervezi, míg az
MREZS elsősorban bizottságokban fejti ki a munkáját, és igyekszik sokirányú
segítséget nyújtani a tagegyházaknak. Például új református énekeskönyvet
jelentetett meg (Magyar Református Énekeskönyv, Bp., 2000). Megjelentetés előtt áll
az ifjúsági énekeskönyvünk. Tavaly megjelent a Református Egyházak
Kárpát-medencei kétnyelvű útiatlasza és a Magyar Református Egyház Istentiszteleti
Rendtartása. Akadályoztatva bár, de a többi bizottság is végzi a maga fontos és
szükséges munkáját, így a szórvány-, miszsziói-, diakóniai-, sajtó-, jogi-,
oktatási stb. bizottság. Ezek mindegyike, egységünk fenntartását fontosnak tartva,
egységes anyaggal igyekszik ellátni a különböző országokban élő egyháztesteket,
egyháztagokat.
Miben van a legújabb kezdeményezésnek, a Generális Konventnek a
jelentősége, és mikor merült fel összehívásának a gondolata?
– Az utóbbival kezdeném a választ. Sokunkban már régóta ott bujkált a
gondolat, itt-ott meg is fogalmazódott. Az azonban bizonyos, hogy jómagam már 2002
nyarán a nagykőrösi évi közgyűlésen felvetettem, sürgősen kezdjük el a jogi
bizottságban az egyeztetést és az alkotmányunk, valamint szabályrendeleteink
összehangolását. Természetesen a többi bizottságban is konkrét és egységes
munkaprogramokat kell kidolgozni, esetleg egyházkerületenként beépíteni a helyi
jellegzetességeket vagy értékesebb helyi hagyományok gondozását. Különben, és ez
rendkívüli jelentőségű, szétdarabolásunk és megosztottságunk ellenére is
mindvégig egységesek maradtunk az alapvető hitelvi kérdésekben.
A Generális Konvent jelentősége teljes legitimitásában van, mert hiszen a Magyar
Református Egyház Zsinati Elnöksége mint kezdeményező július 8-ra meghívta mind a
64 Kárpát-medencei egyházmegye elnökét (esperesek és egyházmegyei gondnokok).
Fontos továbbá az is, hogy a Generális Konvent jogi bizottsága felgyorsíthatja a
megkezdett jogharmonizációs folyamatot. Külön szeretném kiemelni azt, hogy a
Generális Konvent az egész Kárpát-medencei reformátusság egységét a legfontosabb
vonatkozásokban megjelenítheti, és kijelölheti jövőnk útját.
Az EU-ból jelenleg még kimaradt magyar református egyházkerületek és egyházak
számára igen biztató az, hogy az EU-ban minden félelem és gyávaság nélkül
nyugodtan munkálkodhatunk egyházunk egységének a kiépítésén. Ugyanez vonatkozik
más egyházakra, sőt nemzetekre is – már amennyiben aktuális a számukra, mert az
EU-tagsággal együtt járó egységesülés és egyesülés igazi és nagy kihívás
mindenki, így a magyar reformátusság számára is. Ez a folyamat különösen nagy
jelentőséggel bír a gyakorlati egyházi élet területén, nemkevésbé a teológiai
tudomány, illetve lelkészképzés szempontjából is. Nem szabad késlekednünk.
A Generális Konvent már a közeljövőben olyan platform lehet, ahol akár a gyülekezetek képviselőivel együtt, egységben távlatosan felmérhetjük a tennivalóinkat vagy éppen megbeszélhetjük adott helyzetünket, vagy akár mérlegre helyezhetjük az egyházkerületekben, az országos egyházakban és a két nagy világszervezetünkben végzett munkánkat.
A mi Szlovákiai Református Keresztény Egyházunk, melynek hívei a nem református testvéreinkkel együtt az elmúlt 60 évben a viharos 20. században talán a legtöbb próbatételnek voltak kitéve (kitelepítés, deportálás, konfiskáció, kényszermunka, másrészt betelepítés stb., és maga a sokszor megalázó kisebbségi lét szörnyű megpróbáltatásai ellenére) Isten kegyelméből mégis megmaradt, él és munkálkodik, teljes odaadással támogatja a megadatott lehetőség nagy esélyét, az egységesülést és egyesülést. (–)