Dr. Csapó I. József nyugalmazott szenátor, a Székely Nemzeti Tanács elnöke meglátása szerint a romániai magyarság a tizenkettedik órába érkezett, amikor még megvalósíthatja autonómia-elképzeléseit. De mit is kíván elérni a székely nemzet, a Székelyföld őshonos magyar nemzeti önazonosságú közössége?
Mikor és milyen céllal jött létre a Székely Nemzeti Tanács?
– Tudatában voltunk annak, hogy Románia az európai uniós integrációja során a tárgyalási folyamatok utolsó szakaszába érkezett, de ebben még mindig nyitott fejezet maradt a régióknak a kialakítása. Ezt kihasználva nélkülözhetetlennek tartottuk, hogy Székelyföld őshonos közössége ismételten nyilvánítsa ki akaratát a területi autonómiára. Erre alapozva szorgalmaztunk egy olyan közképviselet létrehozását, amely hitelesen képviseli az autonómia törekvéseket és a székelység megbízásából demokratikus eszközökkel felvállalja ennek a törekvésnek a következetes képviseletét.
A Székely Nemzeti Tanácsnak kendőzetlen célkitűzése a Székely autonómiának az elérése. Milyen módon kívánnak harcolni ennek az eléréséért?
– Nemcsak Románia keretén belül fogalmazzuk meg autonómiatörekvéseinket. Igényeljük a segítséget a törvényes keretek létrehozására. Bebizonyosodott ugyanis, hogy Romániában még mindig nincs meg az a politikai akarat és feltétel, hogy Székelyföldnek törvény általi területi autonómiát garantáljon. Ezért fordultunk törvénytervezetünkkel a román parlamenthez. De azt mind a képviselőház, mind a szenátus visszautasította, mégpedig Románia alaptéziseire hivatkozva. Megállapították, hogy a kérésünk alkotmányellenes és veszélyezteti Románia területi integritását az, ha Székelyföld autonóm területté, régióvá válna. Ugyanakkor azt is megfogalmazták, hogy az alkotmány egy másik tézise lehetetlenné teszi azt, hogy önkormányzási hatásköröket gyakoroljon a Székelység. Arra hivatkoznak, hogy Románia alkotmánya szerint a nemzeti szuverenitást a román nép gyakorolja. A kérdés az, hogy vajon a magyar nemzeti önazonosságot valló székelység része-e a román népnek? Mert ha igen, akkor nem tartozunk a magyar nemzethez. Holott az erdélyi és a romániai magyarság kijelentette, hogy ragaszkodik nemzeti önazonosságához és a magyar nemzet szerves részének tekinti magát. Megkértük az európai parlamentet és az Európai Uniót, hogy tegye előfeltétellé Románia integrációs folyamatában Székelyföld eurorégióvá válását.
Tehát, ha Románia nem biztosítja törvény által az autonóm terület létrehozását, akkor Önök igyekszenek megnyerni az európai uniós képviselőket céljuk elérése érdekében?
– Igen, de még ennek előtte elhatároztuk, hogy Romániában népszavazást kezdeményezünk minden olyan településen, amelyek a történelmi Székelyföldhöz tartoznak. Ennek tárgya Székelyföld önálló eurorégióvá válása és a Kovászna - Hargita megye, illetve a székelyföldi települések ezen önálló régióhoz, ezen autonóm Székelyföldhöz való tartozása. Nemzetközi szintéren megkerestünk néhány európai parlamenti tagot és kértük, hogy segítsenek abban, hogy az európai integrációs tárgyalások során a vegyes bizottságok munkálatai tegyék feltétellé, hogy Székelyföld elnyerje autonómiáját. Brüsszelben már korábban találkoztam európai parlamenti tagokkal és elnyertem néhányuk támogatását. Ugyanakkor megkerestük a magyar országgyűlés parlamenti frakcióit is, azért mert magyar nemzeti önazonosságunkat magunkénak vallva és a magyar nemzet szerves részeként ahhoz az államhoz is jogunk van fordulni, annak az országnak a támogatását kérve, amely a nemzet érdekeit is képviseli, tehát a magyar országgyűléshez. Az egyik legfontosabb út azonban mégis az Európai Unió, az Európai Parlament, mert Románia európai uniós integrációja tőlük függ.
Meddig kell még ezért a célkitűzésükért küzdeni?
– Románia Európai Unióba való belépése határidejét 2007-re jelzik. Mindenképpen az integrációs folyamatok lezárása előtt igényelnénk a területi autonómiát, nagyon gyorsan el is nyerhetnénk, hogyha az Európai Unióban is meglenne a politikai akarat, amely arra késztetné a romániai parlamentet, a politikumot, s a társadalmat, hogy a törvénytervezetünket fogadja el és törvény által Székelyföld önálló régióvá válhasson. Egyébként Románia törvénybe is fektetett nyolc régió kialakítását. Ezek közül ugyan központi régió a történelmi Székelyföld is, azonban úgy, hogy hozzácsatolnának három megyét is, Brassót, Fehér- és Szeben megyét, ahol túlnyomó többségben románok élnek. Ennek következtében ebben a központi régióban a magyar nemzetiségű lakosoknak a részaránya harminc százalékra csökkenne le. Így elveszítenénk a jogot a területi autonómiára. Számbeli kisebbségbe kerülnénk, ahol már nem lehet a demokrácia eszközével területi autonómiát igényelni és gyakorolni. Éppen erre hívtuk fel az európai parlamenti képviselők figyelmét, és fogjuk is szorgalmazni, hogy figyeljenek oda, mi lesz a sorsunk.
Iski Ibolya