B. L.: A hetvenes évek elején a telkünkön egy transzformátort helyeztek el a hozzá tartozó kapcsolóoszloppal együtt, ezeket összekötötték kb. 160 m földkábellel. Tönkretettek kb. 60 méternyi kerítést, kivágtak több gyümölcsfát. Ígérgetett az akkori HNB, hogy majd fizetnek valamennyi kártérítést, de 30 év alatt nem kaptunk semmit. Igényelhetünk-e kártérítést a kerítés tönkretételéért (a mai árakon kb. 30 000 Sk), a kivágott fákért, azért, hogy a telek értéktelenné vált azáltal, hogy 160 m 22 kV-os vezeték megy körbe rajta, továbbá bérletet a vezeték nyomvonaláért, a transzformátor és a kapcsolóoszlop által elfoglalt helyért? A fentiek telepítése persze a nagyszüleim (akkori tulajdonosok) megkérdezése nélkül és tiltakozása ellenére történt. Ha a kártérítési igényünk jogos, akkor kihez forduljunk?
Problémája nem egyedi, a villamos áram gyártásának fejlesztése és elosztása
(szállítása) minden társadalmi rendszerben létfontosságú, csupán megoldási módja
változhat.
Az önök esetében a munkálatok a 79/1957 T.t. sz.-ú, a villamosítási törvény és a
80/1957 T.t. sz.-ú, a törvényt alkalmazó kormányrendelet szerint történtek. Ezeket
a jogi előírásokat a 70/1998 T.t. sz.-ú, az energetikáról szóló törvény helyezte
hatályon kívül, ami az önökre vonatkozó elévülési időszak (3 év) utánra esik,
tehát önökre az új törvény nem vonatkozik.
A régi törvény 22-es paragrafusa, 1-es bek.-e értelmében az energetikai
vállalatoknak joguk volt idegen telken építeni és működtetni az építkezési
engedéllyel összhangban levő villamosvezetéket és eltávolítani, illetve lebotolni a
vezetéket akadályozó fákat.
A 2-es bek. szerint ezekért a jogosultságokért az energetikai vállalatok nem voltak
kötelesek térítést nyújtani. Amennyiben azonban a telek tulajdonosát (fizikai
személy) a villamosvezeték telepítése miatt jelentősen korlátozták az ingatlan
használatában, kérheti a szervtől, amelyik engedélyezte az energetikai létesítmény
építését, hogy az energetikai vállalat adjon egyszeri térítést. Az erre irányuló
kérvényt attól a naptól számított három hónapon belül kellett benyújtani, amikor
a létesítményt állandó jelleggel üzembe helyezték. Ha ezt a határidőt nem
tartották be, a jogigény végérvényesen elveszett. Az ön nagyszülei ezt nem tették
meg.
A törvény 28-as paragrafusa alapján a kerítésért és a gyümölcsfákért kérhettek
volna kártérítést. Ezt a kár nagyságának megállapításától számított 30 napon
belül kellett volna megtenni, legkésőbb azonban 6 hónapon belül. Mivel a
kártérítési igény benyújtása nem történt meg, a jogigény végérvényesen
elveszett.
Az új törvény (70/1998) 42-es paragrafusa szerint az idegen ingatlanokra vonatkozó
jogosultság, amely e törvény hatályba lépése előtt keletkezett, érintetlen marad.
A Polgári Törvénykönyv 102-es paragrafusa szerint azon jogok esetében, amelyeket
először fizikai vagy jogi személynél kell érvényesíteni, a hároméves elévülési
idő akkor kezd el telni, amikor ezt a jogot az illetékesnél érvényesíthette.
Véleményem szerint önök (ill. a nagyszülei) még a hetvenes években lekésték azt
az időt, amikor bármilyen jogigényt érvényesíteni lehetett volna. Mindenesetre egy
kérvény erejéig meg lehet próbálni a járási székhelyű villamosművek
(Západoslovenská energetika, a.s.) illetékeseinél bérleti díjat, illetve dologi
teherért (vecné bremeno) térítést kérvényezni. Nagyon valószínű, hogy negatív
választ kapnak majd, de próbálkozni lehet. Törvényes igényük azonban jelenleg már
nincs.
Dr. Balla Éva