Kiss Dezső sajtótiszt egyike azon magyar katonáknak, akik hazájuk képviseletében már több misszióban is részt vállaltak. Dolgozott Boszniában, Koszovóban, az ENSZ-misszió tagjaként Cipruson, ill. 7 hónapot töltött Irakban, a többnemzetiségű hadosztály sajtószóvivó-helyetteseként. Ez a hadosztály egy lengyel vezetésű alakulat, amelynek alárendeltségében tevékenykedik a magyar honvédség szállító zászlóalja is.
Kiss Dezsőnek hármas feladatot kellett teljesítenie: egyrészt a magyar hadosztály, ill. a 25 országból érkezett 9 ezer katona érdekében végezte feladatát, másrészt a magyar színek képviseletében tudósította az eseményekről Magyarországot, harmadrészt pedig megpróbálta újságíróként tájékoztatni a külföldet arról, miért is vannak Irakban, hogyan dolgoznak és élnek a háborús övezetben. Néhányadmagával már a magyar zászlóalj megérkezése előtt elfoglalta állomáshelyét 9 km-re Al Hillahtól. Ekkor fő feladata a 25 országból érkező embertömeg kitelepítésének előkészítése volt.
Milyen a magyar kontingens katonai összetétele?
– Miután az országgyűlés 300 fő kinttartózkodását engedélyezte
egyidőben, ebből 292 a félmilliós Al Hillahban,a szállító zászlóaljnál
dolgozott, 7 Babilonban, a hadosztályparancsnokságon, 1 tábornokunk pedig Bagdadban, a
főparancsnokságon. Ő tábornoktársaival együtt 130 ezer ember irányításáért volt
felelős . A magyarok presztízséről csak annyit mondanék, hogy ő volt az egyedüli
nem angol vagy amerikai az egész vezetésben. A hadosztály felelősségi körzete 65
ezer négyzetkilométernyi, először nehézfegyverzettel próbáltuk fenntartani a
rendet, majd ahogyan a biztonsági helyzet javult, úgy kellett a fegyverzetet is
átalakítanunk. Utódainknak már sokkal kevesebb harckocsijuk, nehézfegyverzetük van,
most inkább a mozgékonyabb, páncélozott erőre van szükség.
Mennyire követnek szent, vallási célokat Irakban a terroristák?
– A békefenntartókat megtámadó terroristákat pusztán egyetlen dolog
motiválja: minél nagyobb pusztítást vigyenek végbe saját céljaik megvalósítása
érdekében. Káoszt teremtenek, mert amíg zűrzavar van, addig a múltban viselt
dolgaikért nem vonhatják őket felelősségre.
Megosztaná az olvasókkal iraki tapasztalatait?
– Az öntözéses művelést feltaláló nép ma óriási szegénységben él,
nem tudják hasznosítani azt a termelési kultúrát, azt a kincset, amiért a múltban
megdolgoztak. Iskoláikban pl. a táblán és a padokon kívül semmi sincs. Vidéken
vályogból építkeznek, pálmalevéllel fedik házaikat, és a mezőgazdaságon kívül
szinte semmi más nem létezik Irakban. Ez a szegénység is táptalaja a terrorizmusnak.
Az emberek nem látnak jövőt maguk előtt. A diktatúra ugyan keményen elnyomta őket,
de ha hallgattak, megvolt számukra az élethez szükséges alap. Most viszont a nyugati
szellem szerint versenyeztetjük őket, és csak a legjobbaknak adatik meg a lehetőség.
A katonai kormányzásból ugyanakkor mára eljutottak oda, hogy saját kezükbe vették
az ország irányítását, van saját hadseregük, rendőrségük, határőrségük,
határrendészetük.
Milyen nehézségekkel kellett Önöknek megküzdeniük a távoli Irakban?
– Irak 3000 km-re fekszik Magyarországtól, elsősorban az elszigeteltség, az
infrastrukturális nehézségek okozták a legnagyobb gondot. Az ivóvízről csak annyit,
sokan abból a vízből fogyasztanak, amelyen a döglött tehén teteme úszik. Nem csoda
hát, ha jelenleg csak minden 5. gyermek éli meg a nyolcéves kort. Nincs orvosi
ellátás, a higienis körülmények katasztrofálisak. Ha az ott élők életminőségén
bármivel tudunk segíteni, akkor jó ügyért tartózkodunk kinn. A mai Irak leginkább
az 50-es évek Magyarországára emlékeztet. A bankokban még kézzel könyvelnek. Csak a
nemzeti banknak van Bagdadban kiépített számítógépes rendszere. Irak veszélyessége
számunkra egyébként megítélésem szerint túl van dimenzionálva.
Hogy néz ki belülről a misszió élete?
– Az első hét hónapban folyamatosan minden nap dolgoztunk. Én 7.30 órakor
kezdtem az első eligazítást, és este 7.30-kor volt a nagy záró eligazítás. E 12
óra alatt a tájékoztatást illetően elsősorban a helyi médiát részesítettük
előnybe , mert az volt a legfontosabb, hogy nekik mondjuk el, honnan és miért
jöttünk. A hazaiakkal egyébként tolmács segítségével kommunikáltunk. Alkoholt
természetesen egész kinti szolgálatunk alatt nem fogyasztottunk, kizárólag vizet
ittunk. Elfogyasztott ételeink nagyon finomak voltak, zöldségekben és gyümölcsökben
gazdagok .
Az iraki nép hogyan ítéli meg a békefenntartók jelenlétét?
– Irakban a szunik kb. a lakosság 30%-át alkotják, míg a többség síta.
Szaddam idejében a szunik az élet minden területén előnyt élveztek. Ma a közemberek
min. 90%-a támogatja jelenlétünket, barátsággal fogad bennünket. Szaddamról, akit
csak kevesen láthattak, úgy beszélnek, mint egy kiskirályról, akiről máig
történetek keringenek, s ezek szájról szájra terjedtek.
Amikor Nagy Richárd hadnagy meghalt, három másik társa is bejelentette,
hogy katonai szolgálatából haza kíván térni. Kötelezi-e a HM őket
hazaszállításuk költségeinek térítésére?
– A missziókban csak szerződéses ill. hivatásos katona vállalhat
szolgálatot. Ők katonai géppel kerülnek kijuttatásra és a feladat helyszínéről
haza. Magyar katonai szállítógép biztosítja az utánpótlását a hillai bázisnak.
Ezek a katonák egy szállítmányt fuvarozó katonai repülőgépen fognak hazatérni.
Szállítási költséget pedig nem kell téríteniük.
Zsebik Ildikó