Két Fegyvernek egymásra lelt

Találkozó a virágzó Tisza napján

Fölemelő érzés közhírül adni, hogy az alig ötszáz lelket (ebből 32 százalék magyar ajkút) számláló Garam menti Fegyvernek június legvégén részt vehetett a hétezernégyszáz lakosú Tisza menti Fegyvernek nagyközség virágzó Tisza napi ünnepségén. Két éve a világháló jóvoltából találkoztunk... Azóta megismertettük egymást gazdag történelmi múltunkkal, melyet tüzetesebben kutatva ez idáig a kabar fegyverkovácsságot tudhatjuk magunkénak.
Még május végén aláírta a két település polgármestere – Huber Ferenc és Bungyi András – a kölcsönös kapcsolatok ápolását rögzítő egyetértési nyilatkozatot.
A virágzó Tisza napján községünk nemrégiben alakult kultúrcsoportja is bemutathatta egyre bővülő repertoárját. A (Hont)Fegyvernek apraját-nagyját tömörítő együttes nótákkal, népdalokkal, klasszikus és modern táncokkal, pantomimmel, versekkel, prózával és színpadi jelenetekkel kedveskedett a vendéglátóknak. S a jutalom érte hosszas vastaps volt.
A program ezzel azonban még korántsem ért véget, hiszen tiszteletünkre református istentiszteletet tartottak, de volt katolikus szentmise is.
A két Fegyvernek labdarúgócsapata is összemérte erejét, a Tisza holtágán romantikus, lampionos csónakázásban is részünk lehetett. Gyönyörködhettünk a kérészek násztáncában és az eseményt záró csodálatos tűzijátékban. Egyéb látványosságban sem volt azonban hiány, vendéglátóink kitettek magukért. Láthattuk, hogyan élhetett Attila és a kun letelepedés korát idéző jurtákban is gyönyörködhettünk. Aki megéhezett, megkóstolhatta az ökörsültet. Aki kulturális csemegére vágyott, az megtekinthette a sváb táncok bemutatóját és citera-, valamint fuvolazenét hallgathatott. A fegyverkovács bemutatót már nem tudtuk megnézni, mert az idő hazaszólított minket.
Köszönet az étkezést és szállást biztosító önkormányzatnak, családoknak. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Tisza menti Fegyvernekkel így egymásra találtunk. Ahogy a Tisza (mint épp azon a napon) kivirágzik, úgy – hacsak pár röpke óra erejéig is – újból visszavágyunk és – várunk.

Szőllősy János
(Hont)Fegyvernek
helytörténet írója