A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara mellett működő NATO –
Honvédelmi Baráti Kör A népek együttélését mennyire változtatja meg az EU?
mottóval idén 2004. július 5-e és 11-e között immár hetedik alkalommal tartotta
Sárospatakon táborát. A hazai, illetve felvidéki hallgatók – ezúttal mintegy
hatvanan – időszerű honvédelmi-, NATO- és uniós ismeretekre tehettek szert,
emellett megemlékeztek jeles irodalmi és történelmi évfordulókról, meglátogatták
a Rákóczi, Kossuth és Kazinczy emlékhelyeket. Délutánonként pedig hódoltak az
egészséges életmódnak, hiszen lehetőségük nyílt az úszásra, a kajakozásra, a
labdajátékokra.
Dr. Hegedűs László kari főigazgatót, a baráti kör elnökét a tábor ötletének
megszületéséről, illetve jövőjéről kérdeztem:
– A magyarországi felsőoktatásban a 90-es évek második felében újító
törekvések egész sora indult útjára, ennek szerves részét képezte az Európa felé
történő kitekintés. A tartalmi megújulás keretében a felsőoktatási
intézményeknek végig kellett gondolniuk, hogy a 10 hónapos oktatáson túl mit
tudnának még pluszban nyújtani az érdeklődőknek. A nyári egyetemi rendszer
Magyarországon ez idő tájt alakította ki fő gyűjtőhelyeit, s mintájukra mi is azon
kezdtünk gondolkodni, milyen újdonságot tudnánk kínálni, mi az, ami hiányzik még e
gazdag palettáról. Miután 1998-ban Sárospatak adott otthont az Európa Parlament
bizottsági tanácskozásának, ez az esemény olyan szakmai töltést jelentett
számunkra, amely a cselekvés irányát is meghatározta.
Miközben tagjává váltunk az Euroatlanti Klubnak, amely a NATO-t, a polgár-, illetve a
hadvédelmet mutatja be, az Európa Parlament Oktatási Bizottsága a mai napig olyan
segédanyagokat küld számunkra, amelyek jól hasznosíthatóak oktatási rendünkben.
Egy ilyesfajta program azonban nemcsak számunkra lehet hasznos, ezért igyekszünk a
környező országokat is bevonni a tájékoztatásba, olyan fiatalok és tanáremberek
személyében, akik munkájuk során ehhez valamilyen szinten kötődnek. Vendégeinknek
minden évben – a legkülönbözőbb hivatalok irányítóitól a minisztériumi
alkalmazottakig – olyan előadókat biztosítunk, akik a legfrissebb, újdonságnak
számító információkkal tudnak szolgálni. Szeretném ugyanakkor, ha idővel
létszámában, terjedelmében és témájában is mindezt bővíteni tudnánk, illetve
azt, ami adott, nagyobb volumenben megjeleníteni. Az előadások anyagából már az
idén kiadvány lát napvilágot, a jövő pedig arról szólhatna, hogyan változzunk át
vándortáborrá. El tudnám pl. képzelni egy kéthetes változatban, amelynek egyik hete
nálunk zajlana, a másik pedig akár Szlovákiában folytatódhatna. A jövőben
feltétlenül többet kell szólnunk a felsőoktatásról, épp azért, mert
intézményeink mára már nyitottakká váltak egymás irányában.
Ezek szerint hosszú távra terveznek a tábort illetően is, hisz bőven akad
téma.
– Hát hogyne, hiszen egy ilyen típusú tábornak nemcsak jelene, hanem
jövője is lesz. Nem azért szükséges a változás, mert a mai forma rossz, hanem
azért, mert másra van szükség. Ezt a másságot kellene továbbvinnünk. Érdekes
lenne pl. rendezvényünket összeegyeztetni az anyanyelvi világtáborral is. Mivel az a
világ minden tájáról hoz hozzánk – zömmel középiskolás – fiatalokat, ha
táboraink párhuzamosan működnének, az kitűnő kommunikációs kapcsolatot jelentene
az ifjúság körében. Mindkettő mozgásban lenne és átjárhatóságot is
biztosítana. A különböző korosztályok képviselői sejtekben dolgoznának, és olyan
témákat vetnénk fel számukra, amelyekről mint EU-s lehetőségekről fogalma sincs az
itt élőknek.
Épp az európaiság okán több oktatási tájékoztatást kell nyújtanunk a jövőben,
feltétlenül bevonva olyan előadókat, akik nálunk régebbi európai tagországokból
érkező szakemberek, hadd osszák meg velünk tapasztalataikat a mindennapok szintjén.
Most ki finanszírozta a rendezvényt, amelyen térítésmentes a részvétel?
– Több forrásból fedezzük a költségeket. Részben a Honvédelmi
Minisztérium, a Külügyminisztérium, az oktatási tárca biztosítja az anyagiakat, de
saját alapítványunk is részt vállal. Van, aki pénzt ad, van aki egyéb támogatást
nyújt számunkra.
Zsebik Ildikó