|
A
hét témája
Pogány Erzsébet, a Szövetség
a Közös Célokért központi irodájának igazgatója:
Megőrizzük
a státustörvény szellemiségét
 Tudjuk, hogy a
szlovákiai magyarok túlnyomó többsége érzelmi okokból kéri az igazolványt, az ő
számukra rossz üzenete volt a szlovák politikai körök elutasító nyilatkozatainak. A
státustörvény módosítása körüli hosszas előkészületek, a végrehajtó
rendeletek bizonytalansága is úgy csapódott le a szlovákiai magyar közösségben,
hogy a törvény kiüresedett. Nagy erővel próbáljuk ezt ellensúlyozni, hiszen az
igazolványunk a nemzeti összetartozás jelképe.
––> teljes
cikk
Interjú
Pomogáts Béla, az Illyés
Közalapítvány Kuratóriumának elnöke:
Kérjük,
a csökkentés ne történjen meg!
 A túlköltekezésnek
megszorítás a következménye. Mind a családi, mind az állami költségvetésben.
Magyarország új pénzügyminisztere 185 milliárd forint költségvetési kiadás
megtakarítását látja szükségesnek, s úgy hírlik, a pénzköltés visszafogásában
nem jelenthetnek majd kivételt az alapítványok sem. A várható fejleményekről Pomogáts
Bélát, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnökét kérdeztük, aki a múlt hét
végén látogatott Pozsonyba.
––> teljes
cikk
Kultúra
Ez inkább politikai gesztus volt
 Január
végén adta át Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter magyar kollégájának,
Hiller Istvánnak a Szlovákiában készülő Bartók népzenei kiadás harmadik
kötetét. A kiadásokhoz készített negyedik, kiegészítéseket tartalmazó kötet most
készül. Kvarda Józseftől, a kulturális tárca politikai
államtitkárától azt kérdeztem, mennyire segíti ez a most átadott kötet a
magyarországi Bartók-kutatást, és milyen tanácskozásokra kerül sor a
közeljövőben a magyar és szlovák fél között.
––> teljes cikk
Közoktatás
Pszichológusok az iskolahálózat
racionalizálásáról
Optimális
feltételekre kell törekedni
A szlovák költségvetésben az
oktatásügy a maga 41 milliárdos juttatásával a második legnagyobb költségvetési tételt
jelenti. Ennek ellenére ez az öszszeg kevésnek bizonyul ahhoz, hogy az iskolák
jelenlegi szerkezete megmaradjon, egyre többet emlegetik az intézmények összevonásának
szükségességét. Különösen érvényes lesz ez az új normatív finanszírozási
rendszer teljes bevezetése után, hacsak az önkormányzatok más forrásokból nem tudják
megteremteni azt a pénzügyi keretet, ami az állam kaszszájából hiányzik.
––> teljes cikk
Gazdaság
Az 51 kis- és nagyvágóhídból
8 felelt meg az elvárásoknak
Az
uniós pecsét sem örökérvényű
A múlt év végéig Szlovákiában
78 élelmiszergyártó cég fejezte be a működését. A többi, megközelítőleg 1060
állati eredetű terméket felhasználó gyártónak február végéig kell a további tevékenységhez
szükséges uniós működési engedélyt megszereznie. A gyártók csak a szigorú közegészségügyi
szabványok teljesítése után kaphatják meg a pecsétet. Akinek a kitűzött határidőig
nem lesz meg az engedélye, más munka, más vállalkozás után nézhet.
––> teljes cikk |
|
 Duray
Miklós:
A
státustörvény egyik legszomorúbb fejezete:
Az oktatási-nevelési támogatás kálváriája
 A hírügynökségi jelentésekben 2004. február 13-án megjelent egy hír:
a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma (végre) átadta a Magyar Köztársaság
pozsonyi nagykövetének az oktatási-nevelési támogatásról szóló kormányközi
egyezmény Szlovákia kormánya által elfogadott okmányát. Ugyanezt a magyar fél a
maga részéről még 2003 decemberében teljesítette.
––>
teljes cikk
Háttér
Bauer Edit:
Kinek
segítenek az új törvények?
Kiszolgáltatott helyzetben
a támogatásra szorulók
 Az elmúlt év végén a
parlament több olyan törvényt hagyott jóvá, melyek az emberek mindennapjait érintik.
Ezek egyike az anyagi rászorultságról szóló törvény (599/2003 T.t.), melynek módosítása
sok gondot okoz az érintetteknek, de a hivataloknak is. A törvény olyan körülmények
közt került bevezetésre, melyek megnehezítik az alkalmazását.
––> teljes
cikk
Régió
Csicser: A lakosok zöme zöldségtermesztésből
biztosítja jövedelme kiegészítését
A
fóliasátor a létbiztonság jelképe
Ung-vidék leggazdagabb községe
Csicser. A 840 lelket számláló falu élén 1994. december 1-je óta Varga Imre
polgármester áll, aki a két utóbbi választást úgy nyerte meg, hogy senki sem szállt
ringbe ellene.Állítása szerint vidékükön az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt
ugyan a magukat szlovák nemzetiségűeknek valló polgárok száma, ám Csicserben az
asszimiláció jelei nem mutatkoznak, hiszen a települést 94-95 százalékban továbbra
is magyarok lakják.
––> teljes cikk
Irodalom
Beszélgetés Szabó Lilla
művészettörténésszel
Süllyedő
világok, süllyedő jelek
A Magyar Képzőművészek és
Iparművészek Társasága a 2002-ben megjelentetett Külön világban és külön időben,
a 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól
napjainkig című tanulmánykötet után újabb kézikönyvet ad az olvasók, a
szakemberek kezébe. A könyv további részkutatásokat indít el. Címe: „Az elsüllyedt
jelek” – a 20. századi könyvillusztráció Magyarország határain kívül. A kötetről
a felelős szerkesztőt, a Pozsonyból elszármazott, jelenleg Budapesten élő Szabó
Lilla művészettörténészt, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának
elnökét kérdeztük, aki szívügyének tekinti az olyan kiadványok megjelentetését,
amelyek hírt adnak az egyes határon túli régiók képzőművészetéről, múltjukról
és jelenükről.
––> teljes cikk |
