|
Interjú
Beszélgetés Kvarda Józseffel,
a kulturális minisztérium államtitkárával két fontos törvénytervezetről
Rendezni
kell végre a kisebbségek helyzetét
Reméljük, a többségi
nemzet képviselői részéről lesz hajlandóság annak megértésére, hogy ideje már a
kisebbségek helyzetét is európai módon rendezni. Ha szükség lesz rá, segítségül
hívjuk a jó szándékú uniós tisztségviselőket is.
––> teljes cikk
Január 17-én lesz a
hivatalos megnyitó - Új alapokra kell helyezni a pedagógusképzést
Magyar
egyetem születik
Albert Sándor 2002-től
parlamenti képviselő, az oktatási bizottság tagja. 30 évig dolgozott a kassai
„Ipariban”, melynek 1990-től ’97-ig igazgatója volt. ’97-től a Kassai Műszaki
Egyetemen az általa alapított mérnöktanár-képző tanszék vezetője. Tavaly
megbízást kapott az oktatási minisztertől arra, hogy szervezze és felügyelje a
magyar egyetem beindítását (a hivatalos megnyitóra január 17-én kerül sor). Ezt
megelőzően beszélgettünk vele eddigi munkájáról és új feladatáról.
––> teljes cikk
Napjaink
A szlovákiai családok
egyharmadának nincs spórolt pénze
Kevés
pénzből – ésszerűen?
A felmérések szerint az átlagos
szlovákiai családok többsége a lakására és az élelmére képes előteremteni a
pénzt. A családok a bevételük 70 százalékát erre a két szükségletre fordítják,
a maradék összeget az autó (ha egyáltalán el tudnak tartani egy autót), a telefon,
illetve a háztartással kapcsolatos egyéb, futó kiadások nyelik el. Nem marad pénzük
kirándulásra, kikapcsolódásra, szórakozásra. Ez így sehogy sincs rendjén, hiszen
minden családnak szüksége lenne tartalékra.
––> teljes cikk
Humánium
Iránban a szlovákiai mentőosztag
21 személyt talált a romok alatt
Pozsonyi
rendőrkutya is kutatott túlélők után
Tavaly december 26-án kora reggel,
5 óra 25 perckor Irán délkeleti részén, Bám városában és környékén rengeni
kezdett a föld. A rengés mindössze tizenegynéhány másodpercig tartott, ám a
Richter-skála szerint 6,7-es erősségű földmozgás a város lakóházainak mintegy 97
százalékát romba döntötte. A romok között és alatt tízezrek lelték halálukat.
––> teljes cikk
Régió
Csicsó: Terveznek, pályáznak,
hangyamunkával fejlesztik, szépítik falujukat
Kitartóan
teszik, amit kell
A téli erdő fái barnán, kusza
összevisszaságban maradoznak el alattunk, s innen, a Duna-töltésről a Lion, a holtágból
kerekedett, náddal-fákkal keretezett tó is – decemberi széltől borzolt vize hattyúkat
ringat – szinte a festői képzelet szüleménye csupán. Hogy a fagy beköszöntött és
a hó leesett, talán az erdő is megszelídült, a Lion vize is jéggé sűrűsödött,
és a hattyúk is messze szálltak. Meglehet, a parti jégen gyerekek korcsolyáznak, s a
nyári fürdőzés zajához hasonlatos, nevetős lárma ússza be a hólepte tájat...
––> teljes cikk
Nemzet
A mádéfalvi veszedelem
– a székely népirtás 240. évfordulójára emlékeztek
Ahol
a gonoszság emelt magának oltárt…
A császári csapatok 1764. január
elején véres leszámolás rendeztek Székelyföldön. Az éppen 240 évvel ezelőtti
tragikus eseményre SICVLICIDIVM (Siculicidium, azaz „a székelyek legyilkolása“) néven
emlékezünk – a latin szóban a betűk római számként olvasva a gyászos évszámot
adják ki. Milyen körülmények vezettek a bécsi udvar kegyetlen megtorlásához, és
milyen következménnyel járt a tragédia?
––> teljes cikk
x
|
|
 Csaknem 500 millió kilométeres utazás után hatalmas légzsákokkal
sikeresen landolt a Marson az amerikai Spirit marsjáró. A szonda előbb fekete-fehér,
majd nagy felbontású panoráma képeket küldött a Földre, amit kitörő örömmel
fogadtak a NASA munkatársai.
Belföld
Április 3-án (és 17-én)
elnökválasztás
Ki
költözik a Grassalkovich-palotába?
Pavol Hrušovský, a szlovák
parlament elnöke április 3-ára tűzte ki a köztársaságielnök-választásokat.
Amennyiben ezen a napon egy jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges abszolút
szavazattöbbséget, akkor az első forduló két legeredményesebbje között az április
17-i második forduló dönt majd. Noha a hivatalos jelölésre egész január 30-ig van
idő, máris csaknem húsz jelölt neve vetődött fel a szlovákiai közéletben.
––> teljes cikk
Krónika
Új műsorok a közszolgálati
televízió képernyőjén
Mennyibe
került az „Új kezdet”?
Hetekig tartó reklámhadjárat előzte
meg a szlovák televízió megújulását, mely az utolsó napokban visszaszámlálásban
csúcsosodott ki. A tévé vezetése mélyen az előfizetők pénztárcájába nyúlt,
amikor úgy döntött, változtat. Senki sem vitatja, ideje volt már megreformálni a
kommersz televíziók előretörésével egyre inkább háttérbe szoruló, elszürkülő,
ellaposodó közszolgálatit, meg kell próbálni többet és jobbat nyújtani, mint
eddig. Legfeljebb amiatt morgolódhatunk, hogy mennyibe kerül(t) ez nekünk.
––> teljes cikk
Póthagyatéki eljárás
Hiányos
örökség
A szüleimnek 56 ár mezőgazdasági
földjük volt. 1988-ban, haláluk után a közjegyző tanácsára ezt nem osztottuk fel
egymás között (négyen vagyunk testvérek), hanem az anyai részt a bátyámra, az apai
részt rám írattuk. A közjegyző azonban tévedésből csak 14-14 ár, tehát összesen
28 ár területet tárgyalt le. Erre csak 1990 után jöttünk rá. A közjegyző azonban
nem volt hajlandó kiigazítani a hibát, hanem azt mondta, kérjünk újra a hagyatéki tárgyalást.
Valóban nincs rá más mód? Más hibája miatt kell megint fizetnünk az eljárást?
––> teljes cikk
Gazdaság
Segíts magadon, s majd az
Isten is megsegít?
Az
idén tovább nőhetnek a gondjaink
Sokan tartanak, félnek az idei
esztendőtől. Érthető, hisz 2004 a „nagy változások éve“ (lesz). Természetesen
mindenki a maga mozgásterületén érzi, látja legjobban a hiányosságokat. A legtöbben
azt mondják, nem az a legnagyobb baj, hogy még szorosabbra kell (majd) húznunk a nadrágszíjat,
hanem, hogy hiányzik a megújuláshoz, a megújításhoz elengedhetetlenül szükséges
segítség.
––> teljes cikk
Kultúra
Magyarok Csehszlovákiában
1918–1938
Magyar
mérleg 1938-ból
Az első Csehszlovák Köztársaság
utolsó esztendejében, 1938 kora nyarán jelent meg az a kötet, amelynek szerkesztője
(Borsody István) és szerzői (a csehszlovákiai magyar szellemi élet kiválóságai, köztük
Brogyányi Kálmán, Darvas János, Duka-Zólyomi Norbert, Kovács Endre, Krammer Jenő,
Sziklay Ferenc, Szvatkó Pál és mások) arra vállalkoztak, hogy mérleget vonjanak a
kisebbségi sorba került felvidéki és kárpátaljai magyarság két évtizedéről, számba
vegyék azokat a veszteségeket, amelyeket ez a közösség elszenvedett a csehszlovák
hatalom hol nyíltan megnyilvánuló, hol ravaszul végrehajtott elnemzetlenítő
beavatkozásai következtében.
––> teljes cikk
Beszélgetés Cselényi László
költővel
Kő-ország
fia
„Plešivec–Paríž (Pelsőc–Párizs)
máig megvan még talán valahol, kuriózumként őrzöm a hajdani vonatjegyet, amellyel Párizsba
indultam. Ma már számomra is képtelenségnek tűnik, de így volt, itt a kézzelfogható
bizonyíték, a vonatjegy, hogy volt idő, s nemcsak a háború előtti boldog békeidők,
amikor egyenes vonatjegyet lehetett kapni Párizsba még egy olyan isten háta mögötti
vasútállomásról is, amilyen Pelsőc (Pelsőc alig tíz kilométerre esik szülőfalumtól,
Gömörpanyittól, s voltaképpen elég jelentős vasúti csomópont, így történt, hogy
ott váltottam jegyet Párizsig.)” Cselényi László: Kő-ország,
2003
––> teljes cikk
Varró Dániel: Túl a
Maszat-hegyen
Batman
helyett Muhi András a hős
Megleptem magam születésnapomra.
Jó két éve nem olvastam semmit, így mivel is kezdhettem volna, mint egy verses
regénnyel. „És én lefordítottam, íme, / Nektek, ti gyarló gyermekek, / Kik nem
beszéltek nyelveket. / Bámuljátok csupán a tévén / A batmant meg a pokemont, / Mi
lelketekbe beleront, / És elbutultok ezek révén.” Szerzőnk, mint ez ebből a pár
sorból is kiderül, nem szereti a bugyuta rajzfilmsorozatokat, inkább verses eposzokat
ír. Olyan elődök után merészkedik erre az útra, mint Zrínyi Miklós vagy Arany
János.
––> teljes cikk
Álmodj
csak, Homérosz!
Bizony mondom néktek, elfeledkeztünk
Fejes Endréről. Volt az elmúlt korszaknak három élő lelkiismerete: Fejes Endre, Sánta
Ferenc és Galgóczi Erzsébet, akik korszakmentesen az Embert keresték mindenütt. Hőseik
többnyire a társadalom peremvidékeiről jöttek, külvárosi hősök voltak. Akkor sem
volt divat a kisembert emberként felmutatni, a mai viszonyokról inkább ne is beszéljünk.
––> teljes cikk
|