Iveta Radičová kormányának kétes jövője miatt könnyen a kukában végezheti az a két kormányrendelet, amelyet Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatala a kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazásához dolgozott ki – írta csütörtökön az Új Szó.
Az újság szerint Chmel hivatala két kormányrendeletet készített, amelyekkel a júniusban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlati érvényesítését segítenék. Az egyik a hivatali érintkezéshez nyújt útmutatót, a másik pedig az 1994-es táblatörvény település-mellékletét frissíti. Ebben a mellékletben szerepelnek azok a települések, amelyek nevét a nemzeti kisebbségek nyelvén is fel lehet tüntetni. Eddig hiányoztak közülük például a szlovák történelmi személyekről elnevezett települések eredeti, magyar elnevezései.

Ha a kiegészített listára a kormány nem bólint rá, továbbra is a pontatlanságokkal teli és hiányos helynévlista marad érvényben. A rendeletet még megtárgyalja a kormányhivatal kisebbségi bizottsága, novemberben pedig az említett másik rendelettel mehet a kormány elé. Addigra viszont már nem biztos, hogy egyáltalán lesz kormánya Szlovákiának.

“Egy esetleges új kormányt semmi nem kötelezne arra, hogy az előző kabinet napirendjére került vagy oda szánt rendeleteket jóváhagyja” – nyilatkozta a lapnak Juhász László, a kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályának vezetője.

Hozzátette: a törvény feltételezi a rendelet elfogadását, amíg nincs elfogadva, tulajdonképpen jogi vákuum van érvényben a kisebbségi helységnevek használata terén. “Ennek fenntartása semmilyen kormánynak nem lehet érdeke” – magyarázta Juhász.

Azonban a rendelet életbe lépésétől függetlenül, legkésőbb 2012. július 1-jéig ki kell helyezni a hiányzó kisebbségi nyelvű település névtáblákat.

Chmel hivatala ugyancsak kormányrendeletet dolgoz ki a kétnyelvű hivatali érintkezés szabályairól.

“Egyrészt egységesíteni szeretnénk a hivatalok által kibocsátandó kétnyelvű űrlapok és határozatok formáját, másrészt pedig könnyíteni és gyorsítani akarjuk a hivatali ügyvitelt” – mondta lapnak a kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályának vezetője.

A kormány jóváhagyására váró dokumentum rendelkezik a kisebbségi nyelveken kibocsátandó formanyomtatványokról és a kisebbségi nyelveken készülő határozatok, állásfoglalások, végzések formájáról. A miniszterelnök-helyettes azt javasolja, térjenek vissza a két világháború között bevált módszerhez, vagyis a kétnyelvű határozatok esetében egymás mellett, két oszlopban szerepeljen a szlovák és a magyar szöveg, egyforma betűméretben. A javaslat tartalmazza annak a tájékoztató szövegnek a mintáját is, amelyet a törvény értelmében minden érintett hivatalnak ki kell függeszteni az épületében, jól látható helyre. Része a rendeletnek, hogy a magyarul is beszélő hivatalnok névtábláján ez fel lenne tüntetve, hogy a magyar ügyfeleknek ne kelljen találgatniuk, hogyan szólítsák meg.

A rendelet kedden került tárcaközi egyeztetésbe, 15 napig lehet véleményezni, november folyamán kerülhet a kormány elé.

(MTI)

Méltó tisztelgés lenne 1956 hősei előtt, ha a Magyarországgal szomszédos államokban orvosolnák a magyar kisebbségeknek a kommunizmus idején okozott sérelmeket – jelentette ki Andy Harris, az amerikai képviselőház egyetlen magyar származású tagja.
A politikus törvényhozásban elmondott beszéde helyi idő szerint szerdán jelent meg a kongresszusi jegyzőkönyvben.

“Az 1956-os magyar forradalom nemcsak a szabadságért, a demokráciáért és a függetlenségért folytatott magyarországi küzdelemnek a tetőpontja volt, hanem egyúttal előrevetítette a szovjet birodalom bukását. Az 1956-os forradalom és szabadságharc valójában az első szakadás volt a vasfüggönyön” – szögezte le a republikánus párti marylandi képviselő. Rámutatott, hogy 1956 hősei a szabadságért, a többpárti demokráciáért és a Szovjetuniótól való függetlenségért harcoltak és adták az életüket. Felidézte két amerikai elnöknek, John F. Kennedynek és Ronald Reagannek a magyar szabadságharcról mondott szavait.

Kennedy szerint “1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. Ez a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt még egy olyan nap, amely világosabban megmutatta volna az ember csillapíthatatlan vágyát arra, hogy szabad legyen – bármilyen kicsi is az esély arra, hogy ezt kivívja, bármekkora legyen is az áldozat”.

Reagannek a magyar forradalom 30. évfordulója alkalmából kiadott és a képviselő által idézett proklamációja szerint “az 1956-os magyar forradalom valódi népi, a nép által a népért vívott forradalom volt. Ami ezt motiválta, az az emberiség egyetemes vágya az életre, a hitre, a békés munkára és arra, hogy maga határozza meg a sorsát. A magyar forradalom örökre megcáfolta a kommunizmus azon állítását, hogy az embereket képviseli, és azt üzente a világnak, hogy vannak még bátor szívek, amelyek szembeszállnak az igazságtalansággal.”

Harris rámutatott, hogy a szovjet inváziónak súlyos következményei lettek a Magyarországgal szomszédos országok magyar közösségeire nézve. Így például az, hogy a sztálinista román kormány gyakorlatilag felszámolta a magyar nyelvű kolozsvári Bolyai Egyetemet. Öt évvel ezelőtt Nobel-, illetve Wolf-díjas kiválóságok, köztük Elie Wiesel és Oláh György, valamint 69 más, nemzetközileg elismert tudós felszólította Romániát, hogy azonnal tegyen lépéseket az egyetem visszaállítása érdekében, ami mind ez idáig nem történt meg.

Szlovákia még mindig nem rehabilitálta Esterházyt

A képviselő felidézte: Esterházy János a kommunizmus áldozatává vált annak ellenére, hogy 1942-ben a szlovák parlamentben egyedüliként szavazott a zsidók deportálása ellen. 1957-ben csehszlovák börtönben halt meg, és noha Oroszország már rehabilitálta a maga részéről, Szlovákia még nem.

Hangsúlyozta: a magyar kisebbségek által a hidegháború idején elszenvedett sérelmek orvoslása és e kisebbségek jogainak tiszteletben tartása méltó megemlékezés lenne 1956-ról, és egyben tisztelgés a mindennapi hősök ezreinek emléke előtt. Harris szerint a mai generációnak – amely haszonélvezője a helyreállított szabadságjogoknak a kommunizmus bukása után – a demokrácia megerősítése és a szabadságjogok védelme érdekében szerte a régióban éberen őrködnie kell az alapvető emberi jogok és a nyugati normák felett, valamint fel kell lépnie a kisebbségi jogok megsértése ellen.

Andy Harris kitért arra, hogy a több mint egy évszázada alapított Amerikai Magyar Szövetség – amelyet ő a legrégebbi és legnagyobb amerikai ernyőszervezetnek nevez – most is, mint ahogy a forradalom bukása óta mindig tiszteleg azok emléke előtt, akiknek hatalmas áldozata 55 évvel ezelőtt hiábavalónak tűnt. Ma azonban már általánosan elismert, hogy a forradalom hozzájárult az Közép- és Kelet-Európa feletti szovjet uralom végső bukásához, a szabadság és a függetlenség helyreállításához Magyarországon és a régióban – tette hozzá.

(MTI)

Pozsony|Kormányrendeletet dolgoz ki a kétnyelvű hivatali érintkezés szabályairól a kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatala.

„Egyrészt egységesíteni szeretnénk a hivatalok által kibocsátandó kétnyelvű űrlapok és határozatok formáját, másrészt pedig könnyíteni és gyorsítani akarjuk a hivatali ügyvitelt” – mondta lapunknak Juhász László, a kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályának vezetője.

A kormány jóváhagyására váró dokumentum rendelkezik a kisebbségi nyelveken kibocsátandó formanyomtatványokról és a kisebbségi nyelveken készülő határozatok, állásfoglalások, végzések formájáról. Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes (Híd) hivatala azt javasolja, térjenek vissza a két világháború között bevált módszerhez, vagyis a kétnyelvű határozatok esetében egymás mellett, két oszlopban szerepeljen a szlovák és a magyar szöveg, egyforma betűméretben.

A javaslat tartalmazza annak a tájékoztató szövegnek a mintáját is, amelyet a törvény értelmében minden érintett hivatalnak ki kell függeszteni az épületében, jól látható helyre.

További része a rendeletnek, hogy a magyarul is beszélő hivatalnok névtábláján ez fel lenne tüntetve, hogy a magyar ügyfeleknek ne kelljen találgatniuk, hogyan szólítsák meg.

A rendelet kedden került tárcaközi egyeztetésbe, 15 napig lehet véleményezni, november folyamán kerülhet a kormány elé.

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái ma videóüzenetben reagáltak arra, hogy a közútkezelő vállalat eltávolította a Dunaszerdahely közelében felállított közlekedési táblát.

Az aktivisták Pozsony, Bős és Dunaszerdahely magyar nevét is feltüntették az általuk felállított irányt mutató közlekedési táblán, melynek az állami önkény miatt ma már csak hűlt helye van.
“Itt állunk azon a helyen, ahol pár nappal ezelőtt október 15-én huszadmagunkkal együtt elhelyeztük az ország első kétnyelvű közlekedési tábláját. (…)
Sajnálattal vettük észre, hogy a második munkanapon az útkezelő vállalat felsőbb rendelkezésre eltávolította a táblánkat.
Levélben fordulunk a közútkezelő vállalathoz. Tételesen felsoroljuk azokat a településeket, amelyek megjelölésénél a magyar helységnév hiányzik. Indul a stopperóra. Várjuk, figyeljük, hogy vajon ezt a kérést is képes-e a közútkezelő vállalat 24 órán belül teljesíteni.
Köszönjük a támogatást. Biztatunk mindenkit, hogy bátran használja az anyanyelvét, és álljon ki a kétnyelvűség mellett” – hallható az aktivisták videóüzenetén.

Már közel 20 komáromi vállalkozás, intézmény csatlakozott a Fontos vagy! mozgalomhoz, melynek célja, hogy a magyarlakta településeken mindenhol kétnyelvűek legyenek a feliratok. Ha fontos a pénzünk, legyen fontos a nyelvünk is – hirdetik a civilek.
A Fontos vagy! mozgalom ötlete idén tavasszal született meg, azt követően, hogy civil aktivisták – az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás tagjai – sikeresen követelték, hogy újra kétnyelvűsítsék a komáromi kórház üdvözlőtábláját – mondta el a Bummnak Boldoghy Olivér, aki az akkori tiltakozásban is részt vett. Az akció sikerén, valamint az egyre terjedő, kétnyelvűséget követelő matricakmpányokon felbuzdulva fogtak bele az új kezdeményezésbe.

Közölte, a nyár folyamán kezdett kikristályosodni, milyen módon indítják el kampányukat, melynek fő célja a dél-szlovákiai, magyarok által is lakott városok és falvak kétnyelvűsítése. Jelenleg Boldoghy Olivér a Fontos vagy! mozgalom koordinátora.

A komáromi kezdeményezés honlapján gyűjti össze azokat az üzleteket, vállalkozásokat, intézményeket és vendéglátóhelyeket, melyek a szlovák mellett magyar feliratokkal, reklámokkal is kommunikálnak vevőikkel, ügyfeleikkel.

Kampányuk ezekben a hetekben indult be igazán, aktivistáik első körben a komáromi vállalkozások, inzézmények vezetőit keresik fel, s felajánlják nekik, hogy csatlakozzanak. Amennyiben az adott hely vállalja, hogy a fontos információkat magyarul is feltünteti, illetve munkatársaik magyar nyelven is beszélnek, a vállalkozás egy Fontos vagy! feliratú matricát kap, s a mozgalom honlapjára is felkerülnek a cég, illetve intézmény adatai.

„Ahol ezt a matricát látod, ott biztos lehetsz abban, hogy a kiszolgálásnál és az ügyintézésnél megtisztelnek nyelvedben és kultúrádban, mely szülőföldünkön évszázadok óta őshonos. A matrica használója büszkén hirdeti, számára az őslakosok nyelve fontos, használata pedig elengedhetetlen. Egy ilyen helyen biztos lehetsz abban, hogy a tulajdonos számára kiemelten Fontos vagy!“ – áll a mozgalom honlapján.

„Egyáltalán nem arról van szó, hogy nem értünk, vagy nem akarunk érteni az állam hivatalos nyelvén. Távol álljon tőlünk! Egyszerűen mindenkinek el kell fogadnia, hogy mi is itt élünk, ezt a tényt pedig következetesen szeretnénk viszontlátni közös ‘házunk’ homlokzatán, a ‘csengőn’ és a ‘postaládán’ is, mégpedig abban a természetes alakban, melyet az őseink hagytak ránk, akik fáradságos munkával építették meg számunkra ezt a csodálatos házat-hazát. Ezért született ez a kezdeményezés“ – közlik a mozgalom létrejöttének indítékait.

Boldoghy Olivér elmondta, jelenleg elsősorban komáromi vállalkozásokat keresnek meg, a későbbiekben viszont városi és állami intézményeket, hivatalokat is meg akarnak szólítani. Hozzátette, szeretnék ellenőrizni azt is, hogy az önkormányzati, illetve Komárom városa által támogatott intézmények betartják-e a július elején született határozatot, mely előírja számukra a kétnyelvűséget.

Egyelőre csak Komáromban aktívak, de amennyiben a kezdeményezésük életképesnek bizonyul, a távlati célok között szerepel, hogy más dél-szlovákiai városokban is elindítják kampányukat – a következő körben Somorján és Dunaszerdahelyen kerülhet erre sor.

Kérdésünkre elmondta, rajta kívül 4 aktív tagja van a mozgalomnak, de több komáromi cég és magánember is segíti, támogatja őket.

Aktivistáik folytatják tevékenységüket a közeljövőben, de a vállalkozások s hivatalok önként is nyugodtan megkereshetik őket csatlakozási szándékukkal.

(bumm)

Amíg a külföldi állampolgárság megszerzése az állami szervek számára hitelt érdemlően be nem bizonyosodik, addig az adott személy szlovák állampolgár, aki választhat és választható a szlovákiai parlamenti választás során – jelentette ki a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának szakértője.
A hatályos törvények értelmében csak szlovák állampolgárok indulhatnak a parlamenti választásokon, s vehetnek rajta részt – azaz az aktív és a passzív választójog állampolgársághoz kötött. A szlovák állampolgársági ellentörvény értelmében elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másikat szerez.

Mint ismert, az elmúlt hónapokban többen is nyilvánosan bejelentették, hogy honosítás útján kérvényezik a magyar állampolgárságot, s akadt olyan is, aki közölte, már meg is kapta azt. Közülük többen a Via Nova Ifjúsági Csoport tagjai, mely az MKP társszervezete, így nagy valószínűséggel számíthatnak arra, hogy rákerülnek a párt választási listájára.

Bizonyíték nélkül nem szűnhet meg a szlovák állampolgárság

Arra voltunk kíváncsiak, van-e ennek törvényi akadálya. Megkerestük Lancz Attilát, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogászát, aki hangsúlyozta, a jelenleg hatályos szlovák állampolgársági törvény egyértelműen a külföldi állampolgárság megszerzésének tényéhez köti a szlovák állampolgárság megszűnését, nem pedig az állampolgársági kérelem benyújtásához. Ez tehát azt jelenti, hogy a kérelem benyújtását nyilvánosan bejelentők minden további nélkül indulhatnak a választáson.

Ez elvileg azok számára sem jelenthet gondot, akik a sajtóban közölték, már megkapták a magyar állampolgárságot. “Amíg a külföldi állampolgárság megszerzése az állami szervek számára hitelt érdemlően be nem bizonyosodik, addig az adott személy szlovák állampolgár, aki választhat és választható a parlamenti választás során” – jelentette ki Lancz, hozzátéve, ez nem zárja ki azt, hogy a későbbiek során valamelyik állami szerv esetleg kérdéssel fordul hozzájuk az állampolgársági státuszukat illetően.

A hivatalok nem véletlenül kérnek Gubíktól hivatalos okiratot

Elsőként Gubík László jelentette be nyilvánosan, hogy magyar állampolgárságot szerzett, azonban nem hajlandó lemondani szlovák állampolgárságáról sem. A Jogsegélyszolgálat szakértője szerint az ő esetében az a kérdés, hogy a sajtóban tett nyilatkozatai és a hivatalos szerveknek tett bejelentése az állam számára mennyire elégséges bizonyíték arra vonatkozólag, hogy valóban magyar állampolgár lett. “A hivatalok nem véletlenül kérnek tőle második körben hivatalos okiratot – pl. magyar útlevelet, honosítási okiratot –, ami feketén-fehéren bizonyítaná a külföldi állampolgárság megszerzését” – mutatott rá Lancz.

A belügyminisztérium szóvivőjének augusztus végi közlése szerint Gubík már elveszítette szlovák állampolgárságát, azonban a fiatal MKP-s politikus kérdésünkre elmondta, a mai napig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott erről. Gubík egyébként nem töltötte ki a szlovák állampolgárság elvesztésének bejelentése című nyomtatványt, amit a belügy kért tőle. Válaszában azt írta a hivatalnak: szlovák állampolgárságáról nem akar lemondani, s így az alkotmány értelmében azt el sem vesztheti.

Lancz Attila felhívta a figyelmet arra is, az eddigi gyakorlat az volt, hogy az állampolgárságról való önkéntes lemondás esetén addig nem is jegyezték be az adott személyt a belügyminisztérium által vezetett “Szlovák állampolgárságukat elveszített személyek jegyzékébe”, amíg az nem szolgáltatott hiteles, okirati bizonyítékot a külföldi állampolgárság megszerzéséről. Szélsőséges esetben ugyanis az is előfordulhat, hogy valaki csak “szórakozik” a bejelentéssel, pédául fogadásból, s valójában a szlovákon kívül nincs más állampolgársága. Ilyen esetben az adott személy hontalanná válhat, ez pedig az állam számára is probléma lehet, hiszen Szlovákia nemzetközi kötelezettséget vállalt a hontalanság elkerülésére.

A magyar állam nem szolgáltat adatokat

Kérdésünkre, hogy mi a helyzet Berényi József MKP-elnökkel, aki többször is visszautasította a belügyminisztérium állampolgárságával kapcsolatos megkeresését, Lancz azt felelte, az ő esetében is a belügynek kell bizonyítania a ”hivatalos gyanút”, amelyet Ján Slota bejelentése alapján fogalmazott meg. “ Tudható azonban, hogy a magyar állam nem szolgáltat ki ezzel kapcsolatos adatokat” – tette hozzá a Jogsegélyszolgálat szakértője.

Berényi a Bummnak elmondta, a párt részéről semmi akadálya nincs annak, hogy a Via Nova tagjai rákerüljenek az MKP választási listájára, ez azonban még a jövő zenéje, hiszen a jelölési folyamat helyi szintekről indul, s természetesen még nem kezdődött el.

(bumm)

Három napig állhatott az a kétnyelvű útjelző tábla Dunaszerdahely mellett, melyet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport aktivistái helyeztek ki.
A tábla szombaton került ki a 63-as út mellé. Szerepelt rajta Bős, Pozsony, és Dunaszerdahely magyar neve is. Eltávolítása várható volt, hiszen az aktivisták nem kértek engedélyt felállítására. A táblát kedden reggel a pozsonyi közútkezelő vállalat távolíttatta el.

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport azzal indokolta a tábla kihelyezését, hogy a 63-as úton naponta több ezer autó fordul meg és a forgalom 81százalékát helyi járművek alkotják, az utazók legalább 65 százaléka pedig magyar nemzetiségű. Hozzátették, ezen állításuk nem puszta feltételezés, önkénteseik a táblaállítást megelőzően napokat töltöttek el az elhaladó forgalom felmérésével és elemzésével.

Mint arról beszámoltunk a tábla felállításáról videó is készült. Ezzel a csoport egyben arra is biztatni szeretné a kétnyelvűségért tenni akaró civileket, hogy lépjenek fel jogos nyelvi és kisebbségi jogaik védelmében akár hasonló szimbolikus akciókkal, akár a mindennapi tetteikkel. Mindehhez annyi is elég, ha valaki nem szégyelli anyanyelvét használni az üzletekben vagy a hivatalokban. “Ne féljünk jogainkat kihasználni ott, ahol adottak, és követelni ott, ahol nem!” – zárták hétfői nyilatkozatukat.

Kedden a csoport Facebook-oldalán így kommentálta a tábla eltávolítását: “Senki se csüggedjen, erkölcsi győzelmet arattunk az asszimilációs politika és a közömbösség felett. Hajrá civil mozgalmak!”

A csoportosulásnak nem ez volt az első, kétnyelvűséget követelő akciója. Szeptember elején az aktivisták megafonnal jelentek meg a párkányi vasútállomáson, majd magyarul és angolul is bejelentették a vonatok érkezését.

(bumm)

Kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul feltüntető közlekedési tábla jelent meg szombaton Dunaszerdahely mellett. Szerepel rajta Pozsony, Dunaszerdahely és Bős magyar neve is.
Az esetre olvasónk hívta fel a figyelmünket. A nagyméretű táblát néhány méterrel az eredeti, csak szlovák nyelvű tábla mögött állították fel. Betűtípusa és stílusa hasonlít a szlovák útkarbantartó vállalat tábláihoz.

Mivel az eredeti tábla továbbra is áll, feltételezhető, hogy nem az útvállalat helyezte ki a kétnyelvű változatát, és civil akcióról van szó. Több mint valószínű, hogy a kezdeményezéshez a dunaszerdahelyi városi hivatalnak sincs köze, hiszen a tábla a város területén kívül áll.

A tábláról a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport is beszámol Facebook-oldalán.

Dunaszerdahely és környéke a kétnyelvűség követelésében egyre aktívabb. Két héttel ezelőtt ismeretlenek festékszóróval néhány dunaszerdahelyi óriásplakátra a következő feliratokat írták fel: “Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!”

Az utóbbi hónapokban több, kétnyelvűséget követelő akcióra is sor került Dél-Szlovákiában. A dunaszerdahelyi festékszórós akció mellett matricakampány folyik több településen, melynek nyomán több önkormányzat a kétnyelvűség betartására szólította fel a helyi intézményeket és vállalkozásokat. Szeptember elején a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoportosulás aktivistái megafonnal jelentek meg a párkányi vasútállomáson, majd magyarul és angolul is bejelentették a vonatok érkezését.

(bumm)

Interjút adott a Népszabadságnak Dobroslav Trnka volt szlovák főügyész. Elmondása szerint október végéig lezárulhat Malina Hedvig ügyének vizsgálata. Úgy véli, az ügyet a sajtó és a politikusok fújták fel.
Az ügyész szerint indokolatlan és elsietett lenne, ha Iveta Radičová kormányfő bocsánatot kérne Malina Hedvigtől emberi és állampolgári jogainak sérüléséért az ügy vizsgálata során. Véleménye szerint az erről szóló határozat elfogadása előtt konzultálniuk kellett volna a főügyészséggel, s akkor megtudhatták volna, hogy az ügyet hamarosan lezárják. Szerinte ezzel ismét politikai síkra terelték az ügyet. „A szlovák főügyészség a strasbourgi emberi jogi bíróság kérésére bizonyítékokkal ellátott állásfoglalást dolgozott ki, amelynek összefoglalóját aláírta a szlovák igazságügy-miniszter asszony is, tehát egyetértett az anyag tartalmával. Meg kellene tőle kérdezni, hogy ezek után most miért támogatta a kormányjavaslatot” – mondta Trnka.

Nem Kaliňák és Fico politizálták át az ügyet

A volt főügyész az interjúban felidézte az öt évvel ezelőtt történteket. Elmondása szerint a rendőrség nagy erőkkel kezdett nyomozni az ügyben, ám egyre több kétely merült fel a lány vallomásával kapcsolatban. „Egyetlen példát említek. Először azt vallotta, hogy a mobilján beszélt magyarul, de a bizonyítékok szerint aznap reggel ezt a készüléket nem is használták. Ezután úgy módosított, hogy egy magyarországi rendszámú gépkocsi vezetője kérdezte tőle, miként jut el Érsekújvárra. Ám az eset színhelyén és közelében nincs semmilyen út” – mondta Trnka, és hozzátette: bizonyítékaikat a Strasbourgba küldött állásfoglalás is tartalmazza.

Leszögezte: az eset átpolitizálása nem Robert Fico akkori kormányfő, és Robert Kaliňák volt belügyminiszter hírhedt sajtótájékoztatójával kezdődött, hanem akkor, mikor szlovák-magyar konfliktusként állították be az ügyet. Véleménye szerint az MKP akkori vezetői nyomás alatt tartották a rendőrséget. „Amibe a politikusok és az újságírók beletenyerelnek, ott a jog súlyosan sérül” – fűzte hozzá.

Hedvig Szlovákiában vethetné magát alá a vizsgálatnak

Megismételte: Malina Hedvig nem vett részt hazugságvizsgálaton Szlovákiában, míg a megverésével gyanúsított két fiatalember igen, és átmentek. Arra az újságírói felvetésre, hogy Hedvig Izraelben részt vett egy hazugságvizsgálaton, Trnka kijelentette: az izraeli vizsgálat eredménye csak annyit állapított meg, hogy a feltett kérdésekre Hedvig igazat mondott, de a kérdések nem szerepelnek a dokumentumban.

„A hazugságvizsgálat idehaza bizottság előtt történne, amelynek tagja lehet Roman Kvasnica, a védőügyvéd is. Én most is megismétlem, hogy ha a hölgy aláveti magát ennek a vizsgálatnak, amelynek az eredménye negatív lesz, akkor három munkanapon belül felmentjük őt a gyanú alól” – szögezte le.

Nem elegendő bizonyíték számára Jozef Hašto pszichiáter szakvéleménye sem, aki szerint Malina Hedvig nem hazudik, valóban megverték. Trnka úgy véli: véleményét Kvasnica rendelte be, és nyújtotta be.

Nem akarták veszélyeztetni egészségi állapotát

Arra a kérdésre, miért tartja vissza az aktákat csaknem négy éve a főügyészség, Trnka elmondta: a nyitrai rendőrök súlyos szakmai hibákat követtek el a nyomozásnál, s emiatt utólag kellett elvégezni több eljárást. „Időközben a férjhez ment hölgy kétszer is várandós volt, s kihallgatásokkal nem akartuk kockáztatni az egészségi állapotát. Késleltette az ügy lezárását a hölgy védőügyvédje is, aki kiváló szakemberként minden törvényes eszközt megragadott, újabb és újabb kihallgatásokat, szembesítéseket indítványozott és bizonyítékokat követelt” – jelentette ki Trnka. Hozzátette: sokáig készült az ügyészség által rendelt orvosi szakvélemény is, melyet átdolgozásra vissza is kellett küldeni.

Trnka szerint elképzelhető, hogy sosem derül ki, mi történt valójában. „Erről van személyes véleményem, de ezt nem mondhatom el, mert előítéletnek minősülne” – tette hozzá. A főügyészség eddigi következtetései szerint Malina Hedvig konfliktusba keveredhetett, de korántsem úgy, és olyan indokkal, ahogy állította. „Ha történt is bűncselekmény, akkor annak nem nemzetiségi elfogultság volt az indítéka. És az egészet minden kétséget kizáróan nem valamelyik titkosszolgálat szervezte meg. Ennél sokkal banálisabb a történet, amelyet az egyetemista leány állításait követően a politikusok és az újságírók fújtak fel” – mondta Trnka.

Nem vagyok elfogult

Visszautasítja Roman Kvasnica vádját, hogy elfogult lenne. „Huszonnégy éve különböző tisztségekben igazoltam, hogy ügyészként sosem voltam elfogult, döntéseimet sosem befolyásolta a politikusok vagy a sajtó véleménye, netán nyomása” – tette hozzá.

Elmondása szerint október végéig lezárják a vizsgálatot. „Elméletben három lehetőségünk lesz: vagy véglegesen, esetleg feltételesen leállítjuk a büntetőjogi eljárást, vagyis Malina Hedvig meggyanúsítását vagy felfüggesztjük az ügyet, új bizonyítékokra várva, vagy pedig meggyanúsítjuk a hölgyet, s akkor bírósági eljárás következne” – magyarázta, és hozzátette: még nincs végleges döntés az ügyben.

A teljes interjú itt olvasható.

(bumm)

környezetvédelmi minisztérium honlapja júliustól már magyarul is elérhető, holott ezt korábban nem tudták megígérni. Az agrártárca viszont januárban 2 hónapon belül ígért magyar nyelvű weboldalt, ám még most sincs se híre, se hamva.Idén januárban megkérdeztük a Híd politikusai által vezetett minisztériumokat, mekkora teret kap náluk a magyar nyelvű tájékoztatás, tervezik-e a hivatalos honlapok magyar verziójának elkészítését, milyen mértékben kommunikálnak, tájékoztatnak magyarul is.

Eltelt közel háromnegyed év, s most szembesítettük a minisztériumokat korábbi ígéreteikkel.

Kormányalelnöki hivatal – továbbra is élen a kisebbségi nyelvhasználat terén

Rudolf Chmel emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős kormányalelnök hivatalának magyar nyelvű honlapja már Chmel hivatalba lépése után nem sokkal megszületett, s azonnal megkezdték a magyar nyelvű sajtóanyagok készítését is – ez azóta is így működik. A magyar nyelvű szervezetekkel magyar nyelven kommunikálnak, s a kormányalelnök nem egyszer hangsúlyozta, támogatnak minden kisebbségi nyelvhasználati kezdeményezést.

„Annak érdekében, hogy a kisebbségek által lakott települések önkormányzatai megfelelő információkkal rendelkezzenek a kétnyelvűsítéssel kapcsolatban, hamarosan cikkeket jelentetünk meg a kisebbségi jogokról – beleértve a kisebbségi nyelvhasználati rendelkezéseket is – az önkormányzatoknak szóló periodikumokban“ – jelentette ki Sidó Árpád, a kormányalelnök tanácsadója.

Hozzátette, folytatódnak a tárgyalások a központi államigazgatási szervekkel a kisebbségi nyelvhasználati törvény végerhajtásáról is, tekintettel arra, hogy 2012. június 30-át követően kétnyelvű okmányok (anyakönyvi kivonatok, igazolások, bizonylatok) állíthatók ki a kisebbségi nyelvhasználatra jogosult településeken.

Megjegyezte, nem mondtak le arról a tervről sem, hogy ruszin, ukrán és roma nyelven is elérhetővé tegyék a hivatal honlapját, jelenleg ez folymatban van.

Kérdésünkre elmondta, semmiféle gond nincs azzal, ha valaki magyar nyelven fordul Chmel hivatalához. „Érdemben válaszolunk rá, akár magyar nyelven is, mint például Keszegh Bélának is, aki a nyáron nyílt levélben fordult Rudolf Chmelhez éppen a kétnyelvűsítés ügyében. Az is igaz, hogy ritkán kapunk magyarul írt hivatalos levelet, talán ha kéthavonta. Sokkal gyakrabban informális jellegű levelek, meghívók érkeznek magyar nyelven“ – válaszolta a Bumm kérdésére.

Hozzáfűzte, a kormányalelnök maga sem zárkózik el a magyar nyelv használata elől, ahogy ezt a Selye János Egyetem ünnepi megnyitóján is megmutatta, sőt, a minap magyar nyelven adott interjút az egyik magyarországi rádiónak.

Sidó megemlítette még, jelenleg két kormányrendelet készül a miniszterelnök-helyettes hivatalában. Az egyik a kisebbségi nyelv használatát pontosítja a hivatali kommunikáció terén, s szabályozná a kétnyelvű dokumentumok konkrét formáját, a kétnyelvű ügyintézéssel kapcsolatos határidőket, a szakterminológia használatát, a kisebbségi nyelvhasználati lehetőségekről szóló információk tartalmát és formáját. A másik rendelet a települések magyar, s más kisebbségi nyelvű nevét tartalmazza majd.

Környezetvédelmi tárca – a szavak helyett a tettek beszélnek

A környezetvédelmi minisztérium januárban még úgy gondolta, nincs kapacitásuk magyar nyelvű webfelület üzemeltetésére. Néhány hónappal később azonban mégis elkészült a magyar verzió, mely július eleje óta működik.

A tárca a Híd vezette minisztériumok közül a legaktívabb a magyar nyelvű sajtóhírek kiadása terén, ezek – ahogy a kormányhivatal esetében is – elolvashatók a hivatalos weboldalon.

“Nem jelent gondot számunkra, ha magyar nyelven írásban fordulnak a tárcához, ilyen esetben igyekszünk magyarul válaszolni. Nemcsak magyarul, de angolul és németül is meg lehet a tárcát szólítani” – mondta el Nagy József miniszter.

A magyar nyelvhasználat kapcsán megjegyezte, pozitívan értékeli a matricakampányokat is, amelyek szerinte ebben a pillanatban teljesítették küldetésüket. “Felhívta a figyelmet a törvényváltozásra, de nem lenne jó ezzel hosszan traumatizálni a társadalmat, mert ellenszenvet szíthat. Ha kevés változást fog hozni, nem fog ártani megismételni egy idő után. Szerintem eddig jól csinálták” – kommentálta a civil akciókat.

Ejnye-bejnye agrártárca

A Simon Zsolt vezette földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium ellenben rosszul teljesít. A minisztérium sajtófőnöke még januárban azt ígérte, nagyjából két hónap múlva elkészül a tárca új honlapja, melynek magyar nyelvű változata is lesz, s nem csak magyar nyelvű sajtóhíreket, de az alapinformációktól kezdve az éppen legaktuálisabb pályázati felhívásokat is megjeleneníti majd. Ez azonban a mai napig nem valósult meg.

Barak Bálint, a tárca sajtófőnöke azon kérdésünkre, hogy mi az oka ennek, azt felelte, elnézést kérnek a késésért, a minisztériumi honlap magyar verziójának elkészítése folyamatban van, s még az idén elkészül. Azt nem pontosította, eddig miért nem sikerült megvalósítani a terveket.

Közölte, ami a jövőt illeti, ugyanaz az álláspont, mint ami volt januárban is: bármilyen információs kampány meg fog jelenni a magyar nyelvű médiában is, a magyar nyelvű pályázati kiírások pedig majd a weboldalon lesznek elhelyezve. Kérdésünkre elmondta, idén még nem indult új kommunikációs kampánya a minisztériumnak, a folyamatban levő Značka kvality – Szlovák Termék kampányt pedig az egyetlen nyomtatott szlovákiai magyar napilapban is hirdették, természetesen magyarul.

Barak ismételten kiemelte, szóban, e-mailben, levél formájában is szolgálnak magyar nyelven információval, miután ez semmilyen gondot nem okoz. Megjegyezte, eddig nem fordult elő, hogy az információs törvényre hivatkozva hivatalos magyar nyelvű megkeresés érkezett volna a tárcához.

Lesz magyar nyelvű verziója a belügyminisztérium honlapjának is?

Más pártok által vezetett minisztériumoktól is megkérdeztük, tervezik-e honlapjuk magyar változatának elkészítését. Azokat a tárcákat kerestük meg, melyek a legtöbb közérdekű, a lakosságot leginkább érdeklő információval szolgálhatnak. Egyébként minden minisztérium weboldalának van angol nyelvű mutációja is.

Grendel Gábor, a belügyminisztérium szóvivője közölte, kommunikációs osztályuk az elkövetkező hónapokban versenytárgyalást ír ki a tárca honlapjának teljes felújítására. “Nem zárjuk ki, hogy a felújítás része lesz a honlap nem szlovák nyelvű változata” – nyilatkoza a szóvivő. A tárca élén Daniel Lipšic (KDH) áll.

Az Eugen Jurzyca (SDKÚ) vezette oktatási minisztérium felvetésünkre, hogy tekintettel a szlovákiai magyar iskolákra és pedagógusokra, nem tervezik-e magyar nyelvű honlap indítását, azt válaszolta, feltételezik, hogy a magyar iskolák végzősei elsajátították az államnyelvet, így nem látják okát a tárca honlapjának magyar nyelvre történő lefordításának. “Ezen kívül egy ilyen lépés további költségeket jelentene a munkaerő tekintetében” – indokolta a tárca elutasító álláspontját a sajtóosztály.

Kérdéseinkkel megkerestük a külügyi, az egészésgügyi és a szociális tárcákat is, ám egyelőre nem válaszoltak.