Nyelvtörvény: Hogy mi változik, majd a konkrét törvénymódosítás során dönti el a koalíció

Felvidék Ma, 2010. augusztus 19.

Az államnyelvtörvény eltörlése szóba sem jöhet Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint, mert ilyen lépés a kormányprogramban nem szerepel. Krajcer arról sem tud, hogy a kormánykoalíció nagy része számára elfogadható megoldást jelentene a szankciók és pénzbüntetések megszüntetése. „Nekem ilyen információim nincsenek” – nyilatkozta Krajcer a TASR hírügynökségnek, az MKP nyelvi jogokkal kapcsolatosa állásfoglalására reagálva. Krajcer kifejtette: a programnyilatkozatban az áll, hogy a kormány támogatni fogja az államnyelv fejlődését, és változásokat eszközöl a kisebbségek irányában a 2009. szeptember 1-je óta hatályos nyelvtörvényben. „Ez az elvi álláspont e témában” – fogalmazott a miniszter, aki ilyen szellemben tárgyalt kedden Rudolf Chmel kormányalelnökkel is. „Tárgyalunk a kérdésről, mert törvény-kezdeményezői hatásköre e téren a kulturális és idegenforgalmi miniszternek van” – jelentette ki Krajcer.
Szigeti László, az MKP alelnöke nyilatkozatban fogalmazta meg, hogy pártja számára a legjobb megoldást az államnyelvtörvény eltörlése jelentené. A pénzbírságok megszüntetése az MKP szerint nem oldja meg a kisebbségek nyelvhasználati problémáit, mert maga az államnyelvtörvény diszkriminatív, és ellent mond a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott szabályoknak.
A Most-Híd elnöke, Bugár Béla az MKP állásfoglalására úgy reagált, hogy maga is többször állította már, nem elég csak a büntetéseket eltörölni. Kijelentette: erről a koalíciókötésről folytatott tárgyalások során minden partnerrel beszélt. A hírügynökségnek most hozzátette: a konkrét jogszabályi változásokról egyeztet még a koalíció, de Bugár az államnyelvtörvény eltörlését nem fogja kérni, csak azokban a cikkelyekben akar majd változásokat, amelyek kedvezőtlenül érintik a kisebbségeket.

Rudolf Chmel a kormány kisebbségpolitikájáról

Szabad Újság, 2010. augusztus 19.

Oktatási, kulturális és nyelvhasználati, illetve emberi és kisebbségjogi kérdésekben a szlovákiai kisebbségek számára olyan végrehajtói kompetenciákat kell kialakítani, amelyek nagyobb beleszólást biztosítanak ezeknek a közösségeknek az őket érintő kérdésekben – véli RUDOLF CHMEL (Híd-Most).

A kormány kisebbségekért is felelős alelnöke azt is célul tűzte ki, hogy a hazai közéletből örökre kiiktassa a magyar kártyát. Elképzeléseiről, a tervezett változásokról kérdeztük.

Kormányalelnök úr, még közvetlenül a választások után is azt nyilatkozta, már nem akar a végrehajtó hatalomban dolgozni, mégis elvállalta a kisebbségekért felelős kormányfő-helyettesi posztot. Döntésében mi volt a meghatározó?
– Az emberi jogokért és a nemzeti kisebbségekért felelős kormányalelnöki pozíció várhatóan jelentős változáson fog átmenni. A tervek szerint a pozíciót az új kormánykoalíció megerősíti és végre hatékonyabb jogkörökkel ruházza fel, ami komolyabb beleszólást tesz lehetővé a poszthoz tartozó területeken zajló folyamatokba. Nemcsak azért döntöttem a végrehajtói hatalomban való munkakör mellett, mivel ehhez a hivatalhoz került az eddig a kulturális minisztérium alá tartozó kisebbségi támogatási rendszer, s én biztos voltam abban, hogy mint egykori kulturális miniszter, hasznosítani tudom magam ebben a munkakörben. Hanem elsősorban azért, mert évtizedek óta hangsúlyozom, hogy oktatási, kulturális és nyelvhasználati, illetve emberi és kisebbségjogi kérdésekben a hazánkban élő kisebbségek számára olyan végrehajtói kompetenciákat kell biztosítani, amelyek nagyobb beleszólást biztosítanak számukra az őket érintő kérdésekben, s amely egy érlelési folyamatban viszonylagos önállóságot garantál majd számukra. Ez a poszt tehát nemcsak a támogatási rendszerről szól, noha az is vitathatatlanul fontos, hanem az emberi jogok egész rendszeréről és a kisebbségi érdekvédelemről, s ez olyan politikai kihívás, amelyre minden magára valamit is adó politikus és értelmiségi igent mond.

Mennyire nehezíti a helyzetét, hogy pártján belül sem támogatja mindenki, legalábbis Gyurovszky László meglehetősen élesen fogalmazott jelölését követően.
– Gyurovszky Lászlót nagyon régről ismerem és tisztelem eddigi munkásságát, respektálom, hogy ő másvalakit szeretett volna ezen a poszton látni. A szlovákiai magyar sajtó egy része ugyan visszhangozta az ő ellenvéleményét, de igazából nem is tudom, milyen alapon, hiszen a párton belül már nincsen vezető pozícióban. Vitathatatlan, hogy néhányan kétségbe vonták politikai habitusomat, ez azonban még inkább arra serkent, hogy vállalt feladatomat maradéktalanul teljesítsem. Én kész vagyok a párton belül mindenkivel együttműködni, és el is várom a párt támogatását. Hiszen az emberi jogi és kisebbségi politika terén nyújtott teljesítményünk fontos tényező lesz nem csak a párt sikeressége, hanem a szlovákiai magyarok és minden egyéb kisebbségi polgár elégedettsége szempontjából is.

A kormány, úgy tűnik, a kisebbségeket illetően elsősorban a 2006-os status quo megtartásában érdekelt, és nem a jogbővítésben. A kormányprogram megfogalmazásakor Ön is azt nyilatkozta: a többség nem tudatosítja, hogy történelmi helyzetben van, most megváltoztathatná a szlovák-magyar viszonyt. Ön szerint az új hatalom miért nem akart élni ezzel a lehetőséggel?
– A kormányprogram számos helyen tartalmaz utalást arra, hogy milyen mértékben kívánjuk átértékelni a korábbi korszakok emberi jogi és kisebbségi politikáját. Amellett, hogy el kell törölni a Fico-kormány által hozott rossz intézkedéseket, figyelembe kell vennünk a nemzetközi szervezetek ajánlásait és a józan ész diktálta elvárásokat. Gondolok itt elsősorban a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályok területén szükséges változtatásokra. A kormányprogram egyértelműen leszögezi, hogy módosításra szorul a kisebbségi nyelvhasználati törvény, és kilátásba helyezi a nemzetiségi kultúrák védelméről és támogatásáról szóló törvényt. Ezek a prioritásaink között szerepelnek. Remélem, a szlovákiai magyarok mihamarabb érzékelni fogják a változásokat.

Sokaknak csalódást okozott, hogy a kormányprogramba nem került be a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, holott ezt nemcsak az „örökké elégedetlenkedő” magyarok, de a többi kisebbség képviselői is igényként fogalmazták meg. Lát esélyt arra, hogy ennek ellenére még ebben a választási időszakban ez is napirendre kerüljön?
– Őszintén sajnálom, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvény, illetve a szlovák-magyar megbékélési alap, mindkettő a Híd-Most programjában szerepelt, a kormányalakító tárgyalások során nem talált teljes megértésre. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ez a koalíció legalább nem gonosz és rosszakaró, mint a durván, nyersen, sértően nacionalista szlovák kormányzatok voltak és lesznek a jövőben is. A politika nem a remények, hanem a realitások mezeje. A szlovák demokraták mentális berendezkedését, tradicionális előítéleteit ismerve, ezt a hivatalt meglehetősen fontos előrelépésként értékelem. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem leszek eszköze semmiféle rejtezkedő kisebbségelnyomó hatalmi törekvésnek. Ebben a lapban azt is szeretném elmondani, hogy valamennyi szlovák politikus kollégám ismeri azt a véleményemet, hogy a kisebbségek jogállását szorgalmazó törvényt elodázni igen, de megúszni nem tudja Szlovákia, s én mindent megteszek azért, hogy ezzel a mindmáig halogatott, elmulasztott kötelességével a szlovák politikai elitet és a szlovák társadalmat folyamatosam szembesítsem. A kormányprogram egy széles körű kompromisszum eredménye, és nem kerülhetett bele minden, amit az egyes kormánypártok vagy tárcák szerettek volna. Mindezek ellenére nem egészen állja meg a helyét az az állítás, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény nem került bele a kormányprogramba. Bekerült, mégpedig olyan formában, hogy egy szakértői csoport fogja elkészíti a módozatait és ezek kerülnek aztán politikai megtárgyalásra. Az igazat megvallva, nekem az a tapasztalatom, hogy még kisebbségi körökben sem teljesen világos, mit kellene egy ilyen törvénynek tartalmaznia. Megjegyzem, hogy a kisebbségi kultúrák védelméről és támogatásáról szóló törvény az én elképzelésem szerint az államjog felől nézve előszobája a kisebbségek jogállásáról szóló törvénynek.

A kisebbségi nyelvhasználati küszöb húszról tíz százalékra történő csökkentése EBESZ és ET ajánlásként is megfogalmazódott. A kormány már foglalkozott ezzel a kérdéssel, de döntés nem született. Hivatala tervez ez ügyben, illetve a kisebbségi nyelvek egyenrangúsítása ügyében további lépéseket tenni?
– A kisebbségi nyelvhasználati törvény számos pontban módosításra szorul, ezek közül az egyik a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése. Ezzel kapcsolatban az Európa Tanács már kétszer fogadott el ajánlást Szlovákiára nézve, először 2005-ben, aztán 2009-ben. A 2009-ben elfogadott ajánlással lezárult a Nyelvi Charta második monitorozási ciklusa. Ezt vette tudomásul a múlt szerdán a kabinet, mert az előző kormány még ezt sem tette meg. A kormány nem foglalt állást abban a kérdésben, leviszi-e a nyelvhasználati küszöböt 10 százalékra, vagy sem, mint ahogy az különböző sajtótermékekben megjelent. Erről a kormányprogram szól, amely kimondja, hogy a Nyelvi Charta végrehajtását be kell fejezni, mégpedig az Európa Tanács ajánlásainak figyelembevételével. Ehhez pedig módosítani kell a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényeket – ez a vállalás is szerepel a programban. Természetesen tudatosítom, hogy ezzel együtt sem lesz egyszerű ezeket a célokat a számunkra legmegfelelőbb formában megvalósítani.

Törvény szabályozza majd a kisebbségi kultúrák finanszírozását. Milyen alapelvekre épülne a finanszírozás, az arányosság elvét is bele kívánják építeni?
– Előrebocsátom, hogy mi a nemzetiségi kultúrák megőrzésének és fejlesztésének védelméről és támogatásáról szóló törvényről beszélünk, nem pusztán a finanszírozásról. Ez nem szójáték, hanem minőségbeli különbség. Először is definiálni kell, melyek az őshonos kultúrák Szlovákia területén. Ki kell mondani, hogy ezek fokozott védelemre jogosultak az állam részéről, meg kell határozni, kik és milyen módon képviselik ezeknek a kultúráknak a hordozóit, végül azt is, mennyi anyagi eszköz jut a támogatásra, és milyen alapelvek szerint, illetve milyen mechanizmusokon keresztül történik a pénz elosztása. Éppen ezért a struktúra kidolgozását nem szeretnénk elkapkodni. A kisebbségi nyelvhasználati törvény 1999-ben szintén meglehetősen kapkodva készült el, s ez meg is látszik rajta. Nem szeretnénk ugyanebbe a hibába esni. Az alapelvek megfogalmazásakor meg fogjuk kérdezni a nemzeti kisebbségek képviselőit, hazai és nemzetközi szakértőkkel fogunk konzultálni, s természetesen, kikérjük a koalíciós partnereink véleményét is. Mindezzel együtt szeretnénk, ha jövő év tavaszára elkészülne a jogszabály. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy törvénybeterjesztő jogköröm igazából csak a hatásköri törvény hatályba lépése után lesz, tehát leghamarább novemberben.

A tervek szerint Emberjogi és Kisebbségi Tanács alakul. Milyen tartalommal és hatáskörökkel töltik meg a tevékenységét? Kik és milyen arányban delegálhatják majd a testület tagjait?
– Az Emberi Jogi Tanácsnak (nem tévesztendő össze a kormány nemzetiségi tanácsával, amely terveink szerint átalakul a nemzeti kisebbségek állandó fórumává) elképzeléseink szerint a kormány egyik fő tanácsadó szervévé kellene válnia. Tehát olyan szervvé, amely még a törvény-előkészítési fázisban véleményezné és korrigálná a jogszabályokat abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az emberi jogi normáknak. Az elképzelések szerint az emberi jogokért felelős kormányalelnök vezetné, az illetékes kormánytagokon kívül neves emberi jogi és kisebbségjogi szakértők lennének a tagjai.

Kibővített jogkörei alapján ellenjegyezheti a kulturális és oktatásügyi tárca kisebbségeket érintő intézkedéseit is. E két területen mit tart a legégetőbb kérdésnek? Tervezi-e a szakmai szervezetekkel való kapcsolattartást?
– Ellenjegyzési jogom a tárgyalások jelen állása szerint elsősorban az oktatásügyi tárca kisebbségeket érintő – tartalmi, személyi és anyagi jellegű – ügyeiben lehet. Ez is fontos előrelépés, hiszen ezáltal a nemzeti kisebbségek oktatására nagyobb hangsúly kerül, nehezebben kerülhet sor a kisebbségeket esetleg hátrányosan érintő döntésekre. A hatásköri törvény értelmében azonban befolyásolhatom az oktatási rendszer egészében végbemenő folyamatokat is – például beleszólhatok az emberi jogi nevelés koncepciójába, saját magam kezdeményezhetek ilyen jellegű programokat, véleményezhetem azt, milyen módon tanulnak a nemzeti kisebbségekről a többségi iskolákban. Minderre pedig a tervek szerint anyagi eszközök is rendelkezésemre fognak állni.

Ön a nyelvtörvényből nemcsak a szankciókra vonatkozó részeket iktatná ki, a kettős állampolgárság ügyét pedig kétoldalú megegyezéssel rendezné. Erről, legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány néhány tagját is meg kell győznie… Van rá esély?
– Kétlem, hogy amennyiben erős racionális érveket sorakoztatunk fel, ne tudnánk meggyőzni partnereinket. Azon fogunk dolgozni, hogy a korábbi ideológiai alapú érvelést racionális beszéd váltsa fel. Terveinket az emberek reális érdekeire alapozzuk, nem pedig holmi hagymázas ideológiai elképzelésekre. Azt hiszem, ebben egyetértés van a kormány tagjai között.

Egy korábbi lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy a magyarellenesség nemcsak a volt hatalom sajátja, hanem egyfajta szlovák politikai hagyomány. Ennek ellenére célul tűzte ki, hogy örökre kiiktassa a magyar kártyát. Mi segítheti elő a szemléletváltást?
– Ez a szemléletváltás egy összetett folyamat, és nem valósítható meg egyik napról a másikra. Elképzelhetetlen azonban anélkül, hogy a vezetők ne változtatnának kommunikációjukon és a kisebbségekhez való hozzáállásukon. Nem szabad a kisebbségi kérdésekben alibista álláspontra helyezkedni, egy újfajta, az eddigieknél sokkal nyitottabb politikára van szükség, ami aztán az embereket is nyitottabbá teheti. El kell fogadtatni az emberekkel, hogy Szlovákia nem homogén ország, ahol egyetlen nemzet él. Több nemzet él itt, s ezt alkotmányunknak is tükröznie kellene. Mivel azonban kormányunknak nincs alkotmányos többsége, legalább azokat a törvényeket kellene elfogadnia, amelyek nem kívánják meg ezt a többséget, mégis partnerként kezelik a kisebbségeket. Ez képezhetné kormányzatunk egyik alapvető étoszát, hogy Szlovákia végre a törvényei és a mindennapi államirányítási gyakorlatában is fontosnak tartja, és büszke arra, hogy többnyelvű ország a miénk. Mert ez a realitás, és nem az egynyelvű, kierőszakoltan egynyelvű Szlovákia. Mert van egy Bratislava, de van egy Pozsony is, s ezek jól megférnek egymás mellett. Pozitív hangvételű intézkedésekkel és az együttműködésen alapuló kommunikációval négy év alatt sokat tehetünk ennek érdekében.

MOLNÁR JUDIT

Krajcer: a nyelvtörvény eltörlése nem része a kormányprogramnak

Új Szó Online, 2010. augusztus 18.

Pozsony| A szlovák államnyelvtörvény átfogó módosítását szorgalmazza a Magyar Koalíció Pártja (MKP). A parlamenten kívüli magyar párt szerdai, az Új Szó Online-hoz is eljuttatott közleménye szerint az államnyelvtörvény diszkriminatív, sérti az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, nincs összhangban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával, ezért átfogó módosítására van szükség, s nem elegendő, ha a jogszabály tervezett módosításakor csak a pénzbüntetéseket törölnék.

Az MKP szerint “a legjobb megoldás a törvény megszüntetése lenne”, de a párt is elismeri, hogy a mai viszonyok között “ez nem reális”. Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint az államnyelvtörvény megszüntetése nem része a kormányprogramnak.
“Az államnyelvről szóló törvény módosítása a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek számára a néhány nappal ezelőtt elfogadott kormányprogram egyik fontos ígérete” – olvasható a közleményben, amelyet Szigeti László, a párt oktatási és kulturális alelnöke írt alá.
Úgy véli, az előző kormány szándéka a törvénnyel egyértelműen a megfélemlítés, a fejekben való zavarkeltés és a kisebbségi nyelvek használatának a közéletből való kiszorítása volt, ezért minél előbb napirendre kellene tűzni az államnyelvről szóló törvény módosítását. A legnagyobb gond a módosítás tartalmával lehet. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció jelentős része csak a büntetések és pénzbírságok eltörlését tartja elfogadható megoldásnak, az MKP szerint ez azonban elfogadhatatlan.
“Nem tudom, honnan vették ezt az értesülést, én nem tudok erről” – jelentette ki Krajcer szerdai pozsonyi sajtóértekezletén. Leszögezte: a kormányprogramban az áll, hogy támogatni fogják az államnyelv fejlesztését és módosítják a jogszabály kisebbségeket érintő részeit. “Ez ebben a témában elvi álláspont” – húzta alá. Hozzátette: a módosításokról már folynak a tárgyalások Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi kormányfőhelyettessel.
“Számtalanszor elmondtam, hogy nem elég csak a szankciók megszüntetése. És ezt nem ezért mondom, mert ez az MKP álláspontja, hanem mert nekem ez meggyőződésem” – reagált az MKP nyilatkozatára Bugár Béla, a Híd elnöke. Leszögezte: nem a törvény megszüntetését szorgalmazza, hanem “minden olyan paragrafus módosítását, amely negatívan érinti a kisebbségeket”.
Az MKP “elvárja a kormánykoalíció pártjaitól, s elsősorban a Híd párttól, hogy a törvénymódosítás szellemisége összhangban legyen azzal a gondolatisággal, amelyet a törvény 2009-es évi elfogadásakor módosító javaslataikkal Bíró Ágnes, az MKP alelnöke és A. Nagy László független parlamenti képviselő fogalmaztak meg. A törvénnyel kapcsolatos módosító javaslataik sok-sok hasonlatosságot tartalmaztak. Reméljük, hogy a Híd, s annak parlamenti képviselői, élükön A. Nagy Lászlóval, újra beterjesztik azokat a módosító javaslatokat, amelyeket annak idején mi is szorgalmaztunk, s azokat a parlamenti többség el is fogadja.”
A közlemény szerint a kisebbségi nyelvhasználatot elsősorban a földrajzi elnevezések, a magánrádiók és televíziók műsorai, a feliratok, reklámok és értesítések, a kulturális és oktatási rendezvények tájékoztatói, az emlékművek, emléktáblák feliratozása, az oktatásügyben az úgynevezett egyéb pedagógiai dokumentáció vezetése, valamint az egészségügy terén kellene módosítani.
Az MKP megítélése szerint csupán a pénzbüntetések megszüntetésével, az említett módosítások, vagy legalábbis azok többsége nélkül nem lehet elmondani, hogy megtartották és teljesítették a kormányprogramnak a nyelvtörvénnyel kapcsolatos ígéretét.

Nyelvi charta: nem lesz kisebb küszöb

Új Szó Online, 2010. augusztus 12.

Pozsony| A kormány várhatóan az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása ellenére sem csökkenti 20százalékról 10-re a határt a kisebbségi nyelvek hivatali használata esetében. Akabinet tegnap tudomásul vette a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazásáról szóló második jelentést, de konkrét, kötelező érvényű javaslatot nem fogalmazott meg vele kapcsolatban.

A kisebbségi nyelvek hivatali használata azokban a községekben engedélyezett, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. A jelentés javasolja a határ csökkentését, egyes, nagyon kis létszámú kisebbségek esetében teljes eltörlését, mivel csak így lehet biztosítani, hogy legalább néhány községben használhassák anyanyelvüket a hivatali érintkezésben is. A kormány tegnapi határozata csak arra kötelez néhány minisztert, hogy ismerkedjen meg a jelentéssel, és mérlegelje az ajánlások megvalósításának lehetőségét. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a kisebbségi nyelvhasználatban és a Charta alkalmazásában már a második Dzurinda-kormány idején előbbre lehetett volna lépni. „Emiatt többször kritizáltuk Csáky Pál akkori miniszterelnök-helyettest, mert nem készítette el időben a végrehajtó rendelkezéseket, ezért nem tudtuk ezek elfogadását a költségvetés megszavazásához kötni” – mondta lapunknak Bugár. A 20 százalékos határ csökkentését nem tartalmazza a most elfogadott kormányprogram. Bugár szerint a kisebbségi nyelvhasználat kérdését nagyon nehezen értik meg a szlovák miniszterek. „Nem értik, hogy amikor mi 15 vagy 10 százalékra szeretnénk csökkenteni a határt, akkor elsősorban a számbelileg kicsi nemzetiségeknek szeretnénk segíteni, hiszen így sokkal több ruszin, német vagy roma helységnévtáblát lehetne kifüggeszteni – magyarázta Bugár. – Természetesen több faluban vagy városban használhatnánk hivatalosan a magyar nyelvet is, de arányait nézve ez a csökkentés sokkal fontosabb a többi kisebbség számára.”
A Miniszteri Bizottság javasolja a kisebbségi nyelvek oktatását az oktatás minden szintjén, a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi adásai vételének javítását, és a magán-televíziók és -rádiók kisebbségi műsorainak támogatását. A jelentés kifogásolja, hogy a kisebbségi tévéműsorokat feliratozni kell, ami elriasztja a magántulajdonú televíziókat az ilyen műsorok készítésétől.

A kormány a kisebbségi nyelvhasználatot érintő ET-jelentéséről is tárgyalt

Felvidék Ma, 2010. augusztus 12.

Az ET kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos ajánlásait 2011 végéig vizsgálják meg az érintett minisztériumok, s eddig dolgozzák ki azt is, mit tartanak megvalósíthatónak az ET Miniszteri Bizottságának ajánlásai közül. Többek közt ilyen határozatot hozott mai ülésén a kormány, amely jóváhagyta az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának szlovákiai végrehajtásáról készült II. jelentést. Szlovákia kormánya a döntéssel a III. ellenőrző jelentésre készül, melyet 2012 novemberében kell benyújtania az Európa Tanácsnak. A nyelvi charta Szlovákiában 2002. január elsejétől hatályos. Rendelkezései kilenc kisebbségi nyelvre vonatkoznak, a bolgárra, a csehre, a horvátra, a magyarra, a németre, a lengyelre, a romára, a ruszinra és az ukránra. Ezek a nyelvek különböző kritériumok alapján három csoportba vannak besorolva: 1) magyar nyel, 2) ruszin és ukrán nyelv, 3) a többi nyelv.
A második ellenőrző jelentést az SZK Külügyminisztériuma 2008. június 4-én fogadta el és 2008. július 30-án terjesztette az Európa Tanács főtitkára elé. Az ET szakértői bizottsága 2009. február 12. – 13-án vizsgálódott Szlovákiában, egyrészt terepen, azaz a kisebbségi közösségek soraiban vizsgálta nyelvi jogaik érvényesíthetőségét, másrészt Pozsonyban a központi államigazgatási szervekkel konzultált. 2009 májusában a kormányzati szervek elé terjesztette jelentését észrevételezés céljából. A 115 oldalas, részletes értékelő jelentés minden szlovák kötelezettségre kiterjed, mind a 9 nyelv vonatkozásában. A jelentés nagyra becsüli a szlovák szervek készséges együttműködését, ám általánosan komoly problémának tartja a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai érvényesítésének feltételéül megszabott 20 %-os lakossági arányt, mivel el lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelv hivatali használatát ott, ahol ugyan jelentős számú kisebbség él, de nem teszi ki ezt a 20 százalékot. Ezt a „területi behatároltságot” a bizottság összeegyeztethetetlennek tartja a charta szellemével, és felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy ezt a korlátot küszöböljék ki. A jelentés foglalkozik az egyes kisebbségi nyelvek közoktatásban, bíróságokon, közigazgatási szerveknél, médiában, kultúrában, gazdasági és társadalmi életben, határokon átnyúló együttműködésben betöltött szerepével. Ezekhez Szlovákia megjegyzéseket fűzhetett 2009 augusztusának végéig. Ezek összegzését követően születtek meg azok az ajánlások, melyeket az ET Miniszteri Tanácsa címezett Szlovákiának 2009. november 18-án, s főleg az alábbiak végrehajtását kérik:
1. bírálják felül azt a feltételt, hogy egy adott településen akkor használható a kisebbség nyelve a hivatali érintkezésben, ha az egy nemzetiséghez tartozók lélekszáma eléri legalább a 20 százalékot;
2. biztosítsák be az összes kisebbség nyelvének oktatását az oktatási rendszer minden szintjén, s erről a lehetőségről tájékoztassák a szülőket;
3. javítsák a pedagógusok felkészítésének színvonalát és hozzanak létre az elfogadott intézkedés megvalósítását figyelő, illetve az elért haladást értékelő szervet;
4. javítsák a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi adásainak elérhetőségét minden kisebbség nyelvén, és támogassák a kereskedelmi rádiók és televíziók kisebbségi nyelveken történő adásait a hatályos korlátozó törvényi előírások megszüntetésével;
5. támogassák a kisebbségi nyelvű újságok kiadását;
6. továbbra is fokozzák az erőfeszítéseket annak a gyakorlatnak a felszámolása érdekében, hogy roma gyermekeket indokolatlanul kisegítő iskolába küldjenek, és szorgalmazzák a roma gyermekek roma nyelven történő oktatásának általánossá tételét.

Ezeket az ajánlásokat részletesen lebontva meg is magyarázza a jelentés. A községenkénti 20 százalékos küszöböt sokszor kifogásolják. A magyarázatból kiderül, hogy a százalékos nyelvhasználati korlát teljes elvetését tartanák helyesnek mindenütt, ahol több azonos nemzetiséghez tartozó egyén él. A nagyobb településeken ugyanis akár több ezres kisebbség is élhet, de nem juthat hozzá nyelvi jogaihoz. Szól a jelentés arról is, hogy minden állampolgár, aki anyanyelvén ír levelet valamely hatóságnak, hivatalnak, az anyanyelvén kapjon rá választ is (az emberjogi biztos gyakorlatát idézi jó példaként). A jelentés azt is javasolja, a vegyesen lakott területen tegyék lehetővé a nemzeti kisebbségek nyelvének tanulását a többségi nemzethet tartozók számára is. Ugyancsak megfontolásra javasolja, hogy a helységnévtáblák használatát se kössék százalékarányhoz, és kimondottan szóvá teszi, hogy a jelenlegi gyakorlat – amikor is a nemzeti kisebbség nyelvén feltüntetett helységnév kisebb méretű, mint az államnyelvű tábla – alacsonyabbrendűséget sugall. Hiányolja a kisebbségi nyelvű feliratokat az irányjelző táblákról.
Kifogásolja a jelentés, hogy kisebbségek által nagy számban lakott területeken sem kötelező az ő anyanyelvükön írt használati utasítást mellékelni az árucikkekhez, hogy a gazdasági életben, az írásos dokumentumokban szinte kizárólagos az államnyelv használata, még ott is, ahol kizárólag azonos nemzetiségű kisebbséghez tartozó emberek dolgoznak együtt.
Kiemelten fontosnak tartja a jelentés, hogy bármilyen megkötéstől függetlenül minden kisebbségi a közoktatás rendszerén belül juthasson hozzá anyanyelve tanulásához, tehát a szórványban élő is. Ezzel a kérdéssel nemzetiségekre lebontva is külön-külön foglalkozik, és a harmadik jelentésben az ET pl. Választ vár arra is, hogy a zsidó kultúra támogatásán belül mennyit fordít Szlovákia a jiddis nyelv oktatására, és az eddigi szlovák érvelés ellenére továbbra is sürgeti a bolgár és lengyel nyelv tanításának megoldását is. Külön fejezetet szentel a jelentés a ruszin kisebbség iskolai oktatásának, ugyanígy a roma kisebbségnek, esetükben a roma nyelvű oktatás bevezetését és kiterjesztését szorgalmazza. Az összes kisebbségre vonatkozóan ajánlásként fogalmazza meg az anyanyelvi képzést minden szinten, a szakképzést és a pedagógusképzést, illetve anyanyelvű pedagógusképzést beleértve. Mivel az utóbbira állami szinten eddig nem nyílt lehetőség, a jelentés ajánlásban fogalmazza meg, hogy az eperjesi és a komáromi, illetve a nyitrai egyetemen, a pedagógusképző karokon létesüljön ilyen központ, valamint a kisebbségek közoktatásával foglalkozó kutató és fejlesztő központ.
Visszafogottan ugyan, de keményen bírálja a jelentés, hogy a közmédiumok nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott adásai rendkívül kis műsoridejűek és nagyon rosszak a vételi feltételeik. Kimondottan kifogásolja, hogy a nemzeti kisebbségek csoportjainak nincsenek napilapjaik, sőt még hetilapjaik sem. A romákat külön is említi, amikor a napilap hiányát kifogásolja. A médiával kapcsolatosan az államnyelvtörvényből eredeztetett törvényi korlátozások eltörlését hangsúlyozza.
A szlovák külügyminisztérium szerint általános európai szabályozás arra vonatkozóan nincs, hogy egy-egy országnak hogyan kell bánnia az ajánlásokkal, ezért a kormány úgy döntött, a jövő év végéig az emberjogi és kisebbségügyi alelnök, az oktatási, a kulturális, a belügy-, az igazságügyi, a gazdasági, a munka-, szociális és családügyi, a közlekedési és a külügyminiszter megvizsgálja, milyen intézkedések hozhatók meg a javaslatok alapján.

Slovakia receives CoE recommendations on minority languages

spectator.sme.sk, August 11, 2010

SLOVAKIA has received several recommendations from the Committee of Ministers of the Council of Europe (CoE) concerning the European Charter of Regional and Minority Languages. The recommendations were designed by a committee of experts appointed by the CoE’s committee of ministers, the TASR newswire reported.

According to the recommendations, Slovakia should re-evaluate the requirement, set out in the country’s language law, that a minority language can be used in public administrative dealings only when 20 percent of local inhabitants speak the language in question.

The committee also recommended the Slovak government ensure that all minority languages are taught at all respective levels of education and inform parents about the availability of classes.

The accessibility of public-service TV and radio broadcasts in minority languages should be improved, and the government should support private radio and TV broadcasting in minority languages, TASR reported.

The committee also recommended that Slovakia support publishing of newspapers in minority languages.

Sokszor bosszú szüli a feljelentést

Új Szó Online, 2010. augusztus 11.

Bírságot még nem szabott ki a kulturális tárca a nyelvtörvény megsértéséért, de ha a törvény életben marad, akkor legnagyobb esélye a jogerős elmarasztalásra a kálazi Új Hajtás színjátszó csoportnak van. A minisztériumnak tegnap elküldött válaszuk szerint ugyanisnem hajlandóak orvosolni a tavaszi ellenőrzésen megállapított kihágásokat.

A minisztérium által „feltárt” hiányosságok orvoslásáért Ladányi Lajos a felelős. Ő a tegnap postára adott levélben azonban kijelenti, hogy nem tesz eleget az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvnek. „Augusztus 15-ig kellett volna elfogadni a szükséges intézkedést, a levélben azonban csak azt írtam meg, amit már korábban is ismertettünk a minisztériummal, hogy szerintünk az ellenőrzött szórólap tartalmazza a szükséges információt szlovák nyelven is” – mondta lapunknak Ladányi. A pénzbírságra a színjátszó csoport mellett jó eséllyel pályázik a Magyar Koalíció Pártja is, amely ellen az egynyelvű választási plakátok miatt folyik eljárás. Aminisztérium utoljára a jelenlegi kormány kinevezése előtt tájékoztatta a pártot arról, hogy megindították az ügyben a hatósági eljárást, amely pénzbírsággal is zárulhat, azóta azonbannemhaladt előreazügy.
A minisztérium a Sme napilap információi szerint mintegy 30 bejelentést kapott, ezek többsége a magyar nyelven íródott szórólapok, hivatalos levelek vagy községi lapok miatt érkezett. Feljelentették azonban a pozsonyi közlekedési vállalatot is, mert két – Ausztriából kölcsönkért – autóbuszon nem tüntette fel szlovákul is az ülő- és állóhelyek számát, a pöstyéni körzeti hivatal munkatársainak pedig át kellett ismételniük a szlovák nyelvtant, mert a hivatali levelekben rengeteg hibát találtak az ellenőrök. Több ügyben önkormányzatok is érintettek. Előfordulhat, hogy egyes bejelentéseket a bosszú szülte, vagy egy elbocsátott alkalmazott, vagy az önkormányzat valamelyik döntésével elégedetlen lakos fordult a minisztériumhoz a nyelvtörvény valamelyik paragrafusának a megsértése miatt. Feljelentették például a kistárkányi, a nagyölvedi és az abaújszinai polgármesteri hivatalt is.
„Büntetés kiszabásáról még nem határozott senki” – mondta lapunknak Eva Chudinová, a kulturális tárca szóvivője. Nem erősítette meg, de nem is zárta ki, hogy a Daniel Krajcer (SaS) vezette minisztérium nem fog kiszabni büntetéseket. „A miniszter nem írt alá semmilyen büntetést” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a törvény várható módosításáig kiszabnak-e pénzbírságot. A szóvivő szerint egyelőre még nem határozták el, hogy mikorra kell elkészíteni a módosítást. „A kormányprogram elfogadása után dolgozzuk ki a tárcára vonatkozó feladatok ütemtervét, ebből derül majd ki, hogy melyik törvényt milyen határidővel módosítanak” – mondta a szóvivő. A kormányprogram szerint a nyelvtörvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy az már ne tartalmazzon pénzbírságot. Jelenleg a törvény szerint a pénzbírság alsó határa 100 euró, de akár 5000 eurós bírságot is kivethet a minisztérium. Chudinová szerint az ügyek kivizsgálásának sorrendjét nem a bejelentés dátuma alapján állapítják meg, arról a minisztérium dönt. (lpj, sme)

Az ET-nek nem tetszik a szlovák nyelvhasználati küszöb

Népszabadság Online, 2010 augusztus 11.

szlovákiai 20 százalékos kisebbségi hivatali nyelvhasználati küszöb csökkentését és bizonyos esetekben ennek teljes eltörlését javasolja az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Pozsonynak.

A javaslatot a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazását ellenőrző második jelentés tartalmazza, amelyet szerdán vitatott meg a szlovák kormány. Az ET jelentése rámutat: a 20 százalékos arány túlságosan magas, mivel a magyarokon kívül más szlovákiai kisebbség gyakorlatilag sehol, egyetlen településen sem éri el ezt az arányt. A szlovákiai kisebbségek és a szakértők szeretnék elérni, hogy a hivatali nyelvhasználati küszöb 10 százalékos legyen. Ez a határ alapvetően a szlovákiai ruszinoknak, németeknek és a romáknak használna. Magyar szempontból csak mintegy kéttucatnyi települést érintene. A nyelvhasználati küszöböt a szlovákiai lengyelek és bolgárok esetében töröltetné el az ET. A pozsonyi kabinet eddig erről a követelésről nem volt hajlandó tárgyalni az érintettekkel.

Az európai testület azt is javasolja, hogy javuljon a kisebbségi tévé- és rádióadások hozzáférhetősége és finanszírozása, támogatása Szlovákiában. Bírálóan szól arról, hogy a kötelező szlovák nyelvű feliratozás gondot okoz a kereskedelmi televízióknak. Pozsony szerint viszont Dél-Szlovákiában 18 magyar nyelven sugárzó helyi televízió van, s ez állítólag annak bizonyítéka, hogy a feliratozás nem akadály.

Emelni kellene az ET szerint kisebbségi sajtó támogatását is. Az ellenőrző jelentés több ajánlást fogalmaz meg a szlovákiai romákkal kapcsolatban is. A szakértők által kidolgozott dokumentum ajánlásai nem kötelező érvényűek, s minden állam önállóan dönti el, mit fogad meg azokból. Az ET ugyancsak kiemelten ajánlja Szlovákiának, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek tanítását minden szinte, s a lehetőségekről tájékoztassa a szülőket.

A szlovák kormány tudomásul vette a dokumentumot. A kisebbségi nyelvi charta szlovákiai alkalmazásáról szóló harmadik jelentést 2012 novemberéig kell kidolgozni. Szlovákiában 2002 január elsején lépett életbe a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája.

30 feljelentés a nyelvtörvény értelmében – de csak az MKP-t büntetik

Felvidék Ma Online, 2010. augusztus 10.

A kulturális minisztériumba ebben az évben mintegy harminc feljelentés érkezett a nyelvtörvény megsértése okán. Közülük egyelőre csak a Magyar Koalíció Pártja számíthat pénzbírságra – tájékoztat erről a Sme napilap mai számában megjelenő terjedelmes tudósítás.

A feljelentések főleg hirdetésekre (szórólapok, plakátok), sajtótermékekre (községi lapok) vonatkoznak. Még az olyan községek polgármestereit is feljelentették, amelyekben szinte mindenki tud magyarul. Ilyen sorsrs jutott például a Lévai járásbeli Nagyölved (a község lakosai 95%-a magyar)egy szórólap miatt.

Még a Trianon előtti időszakban történt feliratokat is nehezményezik!

Mikszáth Kálmán szklabonyai szülőházán csak magyar nyelvű emléktáblát helyeztek ki. Emiatt is feljelentés érkezett ez év május közepén a minisztériumba. Az eset paradoxona, hogy az emléktáblát még 1910-ben állították fel, vagyis amikor még sem a trianoni diktátum, sem Csehszlovákia, sem Szlovákia, sem pedig a nyelvtörvény nem létezett!

Az MKP óriásplakátjai

Az MKP a nyelvtörvény elleni tiltakozás egyik megnyilvánulásának választotta azt a lépést, hogy csak magyar nyelvű óriásplakátokkal kampányolt a 2010. júniusi parlamenti választásokra. Eddig valamennyi “vétkes” közül csak a magyar pártot értesítette a kulturális, hogy pénzbírságot rónak ki rá. Ennek nagysága még nem ismert – a nyelvtörvény 100 és 5000 euró között teszi ezt lehetővé. Az MKP elleni vizsgálat további érdekessége, hogy a kulturális minisztérium azt “kiemelten” kezelte, megelőzve az MKP óriásplakátjait nehezményező márciusi bejelentés előtti feljelentéseket! A kulturális minisztérium emlékeztetett arra, hogy joga van a sorrend meghatározására.

A szlovák nyelvtörvény következményeinek további jellegzetessége, hogy azzal ellentétesek a gyakori, csupán angol nyelvű reklámok is, melyek legalább olyan gyakoriak, mint a csak magyar nyelvű feliratok. A feljelentések nagy többsége mégis a csak magyar nyelvű tájékoztatást kifogásolja. A ritka kivételek közé tartozik az az eset is, amikor a pozsonyi közlekedési vállalat feladata teljesítésére nem állt elég autóbusz a rendelkezésére, és ezt a gondot úgy oldották meg, hogy egy németországi vállalattól béreltek autóbuszokat. Ezt követően érkezett a feljelentés a kulturális minisztériumba, hogy csak németül olvasható az autóbuszokban az, hogy hányan utazhatnak ülve, illetve állva…

Nagy sajtóvisszhangot vert fel a kálazi színjátszócsoport elleni támadás is. Nekik kétnyelvű meghívóik, szórólapjaik voltak, de ez sem volt elég, mert a szlovák szöveg állítólag nem volt ekvivalens a magyarral…

Az új kormánykoalíció programnyilatkozata tartalmazza a nyelvtörvény módosítását is. De arról, hogy miképp, még nem döntöttek…

Elszoktunk a magyar nyelvű ügyintézéstől

Új Szó Online, 2010. augusztus 9.

Dél-Szlovákia azon részein, ahol tömbben él a magyarság, a hivatali ügyintézés is inkább magyar nyelven folyik, még ha a legtöbb formanyomtatvány szlovák nyelvű is. Azokban a falvakban, ahol a magyarság aránya már több évtizede ötven százalék alatt mozog, az emberek megszokták, hogy szlovák nyelven intézik hivatalos ügyeiket.

Egyebek mellett erre a jelenségre is fényt derített a Kétnyelvűség Felmérő Körút. A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Diákhálózat együttműködésével megvalósított projekt a szlovákiai magyar falvak kétnyelvűségi gyakorlatát vizsgálja.

„A Bodrogközben és Nyugat-Szlovákiában átlagban nagyobb falvakat találunk, erős magyar többséggel. Gömör viszont régebben is vegyesen lakott vidék volt, és a legtöbb falu lélekszáma nem éri el az ezer főt. Sok polgármester félállásban dolgozik, így pedig nehéz mindenre figyelni, főleg olyan dolgokra, mint a kétnyelvűség” – állítja Orosz Örs, a felmérő körút szervezője.

A felméréssel ösztönözni szeretnék az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a kétnyelvű hivatali ügyintézés feltételeit. Nyitra környékén több olyan falu van, ahol már csak a lakosság kevesebb mint 10 százaléka vallja magát magyarnak. Az itt élőknek viszont több mint 50 százaléka folyékonyan beszél magyarul, például Nyitraegerszegen és Vicsápapátiban. „Az iskoláikat a hatvanas években bezárták, intézményes háttér híján lassan kiveszett belőlük a nemzeti identitás. Egy lehetséges megoldás lenne, ha a vegyes összetételű falvak az államtól kétnyelvűségi pótlékot kapnának. Szlovéniában ez nagyon jól működik. Ha egy hivatalnok az államnyelven kívül más nyelven is el tudja látni feladatát, a fizetése mellé plusz pénzt kap. Így a kisebbséghez tartozóknak nemcsak az anyanyelvi ügyintézéshez való jogot biztosítják, hanem azt is, hogy ezzel élni tudjanak” – nyilatkozta Orosz Örs.

Az adatgyűjtésben eddig 27 diák vett részt, már majdnem 20 ezer kilométert tettek meg Dél-Szlovákiában. Az összegyűjtött anyagot fiatal pozsonyi szociológusok dolgozzák fel, és egy nyilvános adatbázisban teszik közzé.