Az 1998-ban alakult kolozsvári Schola
Gregoriana Monostorinensis annak a
törekvésnek kötelezte el magát, amelynek hirdetői újra funkcionális liturgikus
zeneként szeretnék érteni és énekelni a keresztény-katolikus egyház zenei
anyanyelveként máig egyetlen gregoriánt. Ezek az énekelt szövegek nem annyira a
zeneművészet, mint sokkal inkább a kultusz szolgálatába szegődnek: emberi
hanggal élővé tett liturgikus tevékenység. Szkólánkban a hivatásos zenészek mellett más szakmák művelői is énekelnek.
|
A gregorián szövegek és dallamok értelmezése
A Schola Gregoriana Monostorinensis a
gregorián ének legigényesebb értelmezési rendszere, az ún. szemiológiai
szemlélet alapján interpretálja az európai hagyomány mára újra
„megtisztított" repertoárját, illetve a szemiológiai tanulságokat
alkalmazva szólaltatja meg a magyar gregoriánumot, amelyet neves budapesti
kutatók (például Rajeczky Benjamin, Dobszay László, Szendrei Janka) immár
az európai kultúra közkincsévé tettek. |
|
A gregorián szemiológia a legkorábbi
lejegyzések sajátos jeleinek, a neumáknak (neuma = intés) a
rendszerező értelmezése: az interpretáció számára kínál hozzáférhető
módszert a szöveg és a dallamformálás összefüggéseinek megtalálásához. A
solesmes-i bencés Eugène Cardine nyomán ma már számos gregorianista
dolgozik a szemiológia módszerével, így Alberto Turco, Rupert Fischer,
Berchmans Göschl, Luigi Agustoni, Kornelius Pouderoijen, Godehard Joppich.
A magyar nyelvterületen a Bécsben élő Béres György honosította meg a
szemiológiai szemléletet. |
 |
A kolozsmonostori Kálvária templom (a
Schola Gregoriana Monostorinensis névadója) az egykori híres bencés apátság helyén épült, így
– ha tényleges folytonosságában nem is – szellemiségében a középkori műveltség
kötelező erejű emlékhelye. A ‘90-es évek során felújított templom 1998-ban
Europa Nostra díjat kapott. |
Sokan csak a mély színű
férfikari hangzást, a „kolostori” hangulatot tartják a gregoriánhoz
illőnek, hitelesnek. Ma már tudjuk, hogy a gregorián jellegzetes
középkori előadására éppen a magas és mély hangok váltakozása vagy
együtthangzása volt jellemző. A férfihangok rendszerint
gyermekhangokkal kombinálódtak, a gyermekek talán többször énekeltek
magukban, férfihang nélkül, mint amazok gyermekhang nélkül.
Nem énekeltek más
zenét a középkor nagyszámú női közösségei sem: rájuk gondolva a
nőikari előadást is hitelesnek kell tartanunk. Sőt, adataink vannak
férfi és női hangok kombinációjával énekelt középkori gregorián
gyakorlatra is, a 20. századi koncert-körülmények közt pedig a
tipikus vegyeskari hangzást – főképpen egyes nagyobb tételek
előadásakor – nem nélkülözhetjük. A változó énekszerepekkel
előadott középkori szertartást ugyanis mai körülmények közt alig idézhetjük föl
másként, mint hogy a 15-20 perces cikluson belül kisebb és nagyobb együtteseket,
mély és magas vagy kombinált hangzásokat, szólókat és összkart váltogatunk – nem tarka összevisszaságban, hanem jól
átgondolt rend szerint, s az énekelt műfajoknak megfelelően.
(Szendrei Janka – Dobszay László – Rajeczky
Benjamin: Magyar Gregoriánum,
előszó) |
|

Mi a szkóla?
A katolikus egyház
kultikus életének nap nap után ismétlődő köz- és csúcspontja a miseliturgia. A
vallásosság vagy az egyháziasság mérésére még a szociológusok se nagyon ismernek
alkalmasabb eszközt, mint a liturgián való (passzív vagy
aktív) részvétel számbavételét. Hogy ezeken a miseliturgiákon a közösségek mit
énekelnek, az vidékenként, koronként, divathullámok szerint és az elöljárók
(többnyire plébánosok) liturgikus tudatossága és ízlése függvényében változik.
Egy biztos: a katolikus egyház mint „hivatalos" intézmény a mai napig is a
gregorián éneket tartja zenei anyanyelvének, még ha a másféle zenéket csakúgy
elismeri is, amennyiben azok a szakralitás, az univerzalitás és a feddhetetlen
esztétikai minőség kritériumainak megfelelnek.
Nálunk a gregoriánról jószerével alig tudnak a katolikusok.
Tudják, hogy egyházuknak valami köze van hozzá, esetleg kor- vagy
művészettörténeti tárgyú ismeretterjesztő filmek kísérőzenéjeként fogadják be,
de hogy a hallatán bennük ébredező áhítat és „gyönyörködés” mellett mi és mennyi
a funkciója, miért összehasonlíthatatlan és méltatlanul elfeledett értéke a
kultúránknak, erről igen csenevész elképzelésük van.
E hiány, vagyis hézagos ismereteink pótlását, kiegészítését
vallja céljának a kolozsmonostori katolikus egyházközség gregorián szkólája,
amely az egykori bencés apátság helyén álló Kálvária templom kulturális-szellemi
légkörében ébresztgeti a gregorián korális szunnyadó hagyományát.
A kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis
– énekegyüttes és műhely.
Aki a gregorián éneklésére vállalkozik, annak többet kell
tudnia a kottaolvasásnál vagy a kóruséneklésnél, hiszen a zenei megformáltságot
tekintve egészen más felfogást és jelentésstruktúrákat kell elsajátítani, mint
az újkori zene előadásához. A
gregorián énekesnek átfogó hittani, alapvető teológiai és liturgikus
ismeretekkel kell rendelkeznie. Ugyanakkor az első pillanattól tudatosítania
kell, hogy a gregorián előadása nem szereplés, a nyilvános éneklés pedig nem
fellépés. Minthogy a gregorián korális alapvető jelentéshordozó rétege a szöveg – és csak
másodlagosan az oly gazdagon hömpölygő dallamvilág –, s mivel e szövegek a
bibliai Írás szavait közvetítik, a gregorián éneklés („szereplés”, „fellépés”
helyett) liturgikus szolgálat. Szkólánk alapelvei közé tartozik így, hogy kizárólag
liturgikus terekben, illetve az istenközelségtől pillanatig sem elvonatkoztató
helyeken, alkalmakkal énekel. Nincs pódium, és csak nagyon áttételesen van
„siker”.
Kezdettől meghatározott céljait követve a
Schola Gregoriana Monostorinensis „kétlépcsős”. Egyik
célja, hogy (újra) funkcionális liturgikus szolgálattá tegye a gregorián éneket,
a másik pedig az, hogy a gregorián kultúrát megismertesse, testközelbe hozza
azok számára, akik jobbára csak „múzeumi tárgyat”, az egyháztörténet poros
relikviáját látják benne. A kolozsmonostori egyházközség vállalkozó fiataljai –
és néhány „külső” ember – minden vasárnap délelőtt próbára gyűl össze a
plébánián, és két-három vasárnaponként liturgikus szolgálatot végez az 1998-ban
Europa Nostra díjjal kitüntetett Kálvária templomban. A másik csoportban
jószerével tapasztaltabb zenészek énekelnek – bár vannak átfedések is a két
csoport között –; a „haladók” elsősorban a gregorián világának megismertetését
szolgálják: bemutató énekléseket tartanak, tanfolyamokat szerveznek, gyakori és
rendszeres meghívásoknak eleget téve más településeken énekelnek szentmiséken
(különösen templombúcsúk alkalmával).
|
A két csoport párhuzama szinte kezdettől fogva fennáll és jól működik.
A szkóla tagjai – különösen a „haladó” csoporté – nyaranta tanfolyamon
vesznek részt, amelyet Béres György Bécsben élő gregorianista vezetésével
a Magyarországon működő Gregorián Társaság szervez Pannonhalmán. Ezek a
tanfolyamok a magyarországi pedagógusképzés akkreditációs rendszerébe tagolódnak be, számunkra
azonban a tanúsítványok megszerzésénél sokkalta fontosabb az a szakmai
irányítás, amelyben a tanfolyamok résztvevőit Béres György részesíti –
igen nagy gonddal és hatékonysággal. |
A
Schola Gregoriana Monostorinensis a 20. században született szemlélet és
tudományos alapú gyakorlati rendszer, az ún. gregorián szemiológia útján
interpretálja az alkalmanként több mint évezredes szöveg-dallamokat. A
szemiológia útján munkánkhoz megfogható és a latin szövegek prozódiájára
maximálisan támaszkodó interpretációs elveket találtunk.

A gregorián szemiológia
|

|
A franciaországi Solesmes (ejtsd:
„szolem") bencés apátságában
fakadt fel – túlzás nélkül állíthatjuk: elemi erővel – az igény, hogy
a keresztény egyház egykor szinte végkimerültségig
lepusztult, lelki-teológiai tudatosságától megfosztott liturgikus zenéjét restaurálják – amennyire lehet.
A 20. században
Eugène Cardine bencés szerzetes és néhány társa módszeresen vetették össze
a 8-10. századból fennmaradt kéziratokat, amelyek – jóval a hangjegyírás
előtti állapotban – megőriztek valamennyit a többnyire szentírási szövegek
gregorián előadásmódjából. Ezek a lejegyzések, amelyek még nem rögzítették
a hangokat, hangközöket (zenei műszóval:
adiasztematikusak) azért
képviselnek felbecsülhetetlen értéket, mert a szövegek értelmezése és
megszólaltatása között közvetlen kapcsolatot teremtenek. Ezekben a kódexekben
különleges grafikus jelekkel – az „intések", gesztusok formáját imitáló ún.
neumákkal –, betűjelekkel, artikulációkkal
társítva maradtak fenn a gregoriánum alaprétegének szövegei. Ezeknek az összevetéséből, illetve a későbbi (a 11.
században konszolidálódott) hangjegyírás révén megismert dallamok
társításából alakult ki az a rendszer, amelyet a szemiológia mint tudomány
és mint interpretációs tan igen dinamikusan épít fel és tesz közkinccsé. A
pannonhalmi kurzusokat vezető Béres György maga is tagja annak a
nemzetközi csoportnak, amely Eugène Cardine körül
kialakult, s amely Cardine halála után is együtt maradt, hiszen még
rengeteg tennivalója van: a szemiológiában még igen sok fehér folt
figyelmeztet arra, hogy a középkor nyugati liturgikus énekkultúrájának
pontos és minden részletet megnyugtató módon értelmező
ismeretétől még messze állunk.
|
A tudás
továbbadása
Szkólánk 1999-ben és 2000-ben
Szatmárnémetiben szervezett egy-egy tanfolyamot a gregorián ének iránt érdeklődő
fiatalok számára, a Romániai Magyar Dalosszövetséggel együttműködve pedig
mindkét évben részt vett egy nyári képzés lebonyolításában. Ezek a tanulmányi
napok abba a sorozatba illeszkednek, amelyet Béres György és Guttmann Mihály a
gregorián ének és a karvezetés alapelemeinek megismertetéséért
kezdeményezett.
 |
Mára pedagógusokból, egyetemi hallgatókból,
„régizenészekből”, egyházzenészekből kialakult egy olyan, évről évre
összeálló csoport, akikkel immár „haladó szinten” lehet foglalkozni. Ők a
szemiológiai szemlélet szerint értelmező gregorián ének lehetséges
multiplikátorai. Számuk ugyan csekély, de ha lelkesedésükhöz türelem és a
tanultak továbbadásának elszántsága társul, ez minden bizonnyal
értékes gyümölcsöt terem. |
Akik a szkóla munkájában tevékenyen részt vesznek, illetve akik
valamilyen úton-módon közel kerülnek a gregorián énekhez, azoknak nem egykönnyen
sikerül tudatosítaniuk, hogy olyasvalamivel foglalkozunk, ami valaha
természetes, sőt mindennapi lelki-szellemi kenyerünk volt a helyi kultúrában.
Meglepő paradoxon, de épp annak árán sikerül a gregoriánum sajátos értékeihez
közel kerülnünk, hogy megfosztjuk egzotikumától. Csakhogy nem a patinát kell
lecsiszolni róla, hanem éppen magunkat kell türelmesen „hozzáillesztenünk” egy
ezer-ezerötszáz éves tudáshoz és liturgikus-zenei műveltséghez. E tekintetben az
elmúlt évszázadok gondatlansága és túlfűtött modernizációs expedíciói fölött
kell revíziót tartanunk. A gregorián számára persze ma sem kedvezőbb a kor, bár a
liturgia, a teológia és a tiszta egyházzene művelőinek fogékonysága a gregorián
korálisra egyre növekszik. Hadd jellemezzük ezért a szkóla elkötelezettségét,
munkáját – és magát a gregorián zene életének jelenkorát – Rajeczky
Benjamin mondataival:
|
| "Mi a gregorián?
A kérdésre a történelem látszott a
legjobb feleletnek. Okkal, hiszen a gregorián Európa egyetlen
kétezer év óta áradó műzenéje, melynek széles medrébe beletorkollott
az ókori Közel-Kelet zsoltározása, ősi hirdető, köszöntő, olvasó, litániázó tónusok hangja, a
mediterrán és alpesi melizmatika hullámai, az antik himnódia
kicsengése. Azt duzzasztotta oly sok nép dallamosságának lecsapódása
az antifonák ezerfelé ágazó típusaival és a responzóriumok refrénes
játékával; azt frissítette a magas középkorban felfakadó és már az
újkori dallamosság ízeit kínálgató dallamforrás: a szekvenciák,
trópusok, az ordinárium és az új stílusú kompozíciók.
A reneszánsz után, a többszólamúság új
világában lomha öreg folyamnak tetszett a maga ezer vadvizével, szabályozásra várva. 19.
századi új medrében már friss energiákat szállított egy történeti
hagyományokra alapozó új zenevilágnak – mint az Európa hangját
képviselő polifónia egyszólamú hordozója.
Sorsa nem kerülhette el a minden földi
alkotást jellemző tragikumot sem: ma éppen az a liturgia mond le róla, amelyben
született, és éppen akkor, amikor a restaurációs munkálatok közeli
sikerrel biztatnak. Majd elválik, hogy a lelkes világi
természetvédelem megmenti-e az utókornak.” |
|

A Schola Gregoriana Monostorinensis
repertoárja
Énekegyüttesünk mostanáig a gregoriánum két földrajzilag és
történetileg körülhatárolható állományával foglalkozott.
Az első az európai gregoriánum alaprepertoárja . Ezt – különösen a miseliturgia vonatkozásában – egy solesmes-i
kiadású műre, a Graduale Triplexre alapozva szólaltatjuk meg. A
Graduale Triplex a hangjegyírás egy sajátosan gregoriánra jellemző formája, a
kvadrátnotáció mellett két neumajegyzést
is tartalmaz, a sanktgalleni és a metzi jegyzés-sorozatot. Amit ez a kiadvány
kínál, az az európai gregoriánum legáltalánosabb és legismertebb változata,
amelyet a gregorián énekkultúra bencés hagyományának sajátosságai színeznek
át.
A második állomány: a magyar gregoriánum – abban a formájában, ahogy a budapesti Liszt
Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszékének köre feldolgozta és
közzétette. A Rajeczky Benjámin nyomán elindult és a magyar nyelvterület
gregorián repertoárjának feltárásában elvitathatatlan érdemeket szerzett Dobszay László és Szendrei Janka közlésében hozzáférhető anyagot
azonban a továbbiakban szeretnénk kiegészíteni a gregoriánum erdélyi
lejegyezései szerint énekelt változatokkal is.
Az össz-európai gregorián
állományból
A ma rendelkezésre álló korszerű
kiadványok:
GRADUALE TRIPLEX (GT,Solesmes 1979), 1. római
notációval, 2. sanktgalleni és 3. metzi neumációval
OFFERTORIALE TRIPLEX (OT,Solesmes 1985)
ANTIPHONALE MONASTICUM (AM,Solesmes 1934)
PROCESSIONALE MONASTICUM (PM,Solesmes 1893/1983)
LIBER HYMNARIUS (LH,Solesmes 1983)
PSALTERIUM MONASTICUM (PsM,Solesmes 1981)
Mezei János , KORAI POLIFÓNIA (Budapest 1997)
Liber Usualis (LU, Tournai 1964)
A magyar
gregoriánumból
Alapkiadványok:
Dobszay László, AZ ANTIFONA (Budapest 1995)
LATIN-MAGYAR NAPPALI ZSOLTÁROSKÖNYV – DIURNALE
(Budapest-Gödöllő 1999)
Rajeczky Benjamin,
MELODIARIUM HUNGARIAE MEDII AEVI. I.Hymni et Sequentiae (Budapest 1956)
Szendrei Janka – Dobszay
László – Rajeczky Benjamin, MAGYAR GREGORIÁNUM (Budapest 1981)*
Szendrei Janka, A RESPONSORIUM (Budapest 1995)
Szendrei Janka, AZ ALLELUJA (Budapest 1995)
A váradi egyház antifonáléja 15. sz. vége
Többszólamú töredék Kassáról, 15 sz. vége.
Zsigmond-kori többszólamú töredék, 15. sz. eleje.
Bakócz-Graduálé, 15-16 sz. Esztergom.
Futaki-Graduálé, 15. sz. közepe
Patai Graduálé, 16 sz. közepe.
Budai Antifonálé, 15 sz. vége.
Pozsonyi Antifonálé, 15. sz.
Esztergomi Missale Notatum, 14 sz. eleje.
Pálos Antiphonary, 15. sz. vége.
Thuz Osvát Antifonáléja, 15. sz. vége.
Zágrábi Missale Notatum, 13. sz. eleje.
Esztergomi Passzionálé, 15. sz. vége.
Újhelyi Pálosok Processzionáléja, 17. sz.
Budai Pszaltérium, 15. sz. vége.
Az
esztergomi Missale Notatum leválasztott szekvencia-függeléke.

(válogatott lista)
2008
3.9.
Liturgikus énekszolgálat a
kolozsvári
Szent Mihály templomban
2007
3.17. Liturgikus énekszolgálat és bemutató éneklés az
aradi
Minorita templomban
5.20. Liturgikus énekszolgálat a
kolozsvári Kálvária
templomban: Caetano Carpani (18. sz.): Missa in F
7.15. Guillaume de Machaut: La Messe de "Nostre Dame" -
bemutató éneklés
Csíksomlyón a Csíkszeredai Régizene Fesztivál
keretében
7.31. "Bevezetés a gregorián énekbe" - el
őadás
a CE Értelmiségi Táborban,
Hidegszamoson
9.6.
Liturgikus szolgálat és
bemutató éneklés a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés keretében,
Nagyszebenben
10.21. Liturgikus szolgálat a
kolozsvári evangélikus
templomban, az 1956-os magyarországi forradalom emlékére tartott
istentiszteleten
11.18. Liturgikus szolgálat a
nagyenyedi katolikus
templomban,
a Szent Erzsébet év ünnepélyes főpapi
zárómiséjén
12.8. Bemutat
ó éneklés
Sepsiszentgyörgyön,
a Gyöngyvirág utcai református templomban,
a Háromszéki Kamarakórus Fesztivál keretében
12.9. Liturgikus szolgálat a
segesvári
katolikus templomban
12.9. Liturgikus szolgálat
Marosvásárhelyen a Keresztel
ő
Szent János templomban
12.16. Bemutató éneklés
a Romániai Magyar Dalosszövetség adventi
kórustalálkozóján Kolozsváron,
a Kolozsvár-Monostori református templomban
2006
2.4.
Kolozsvár, unitárius templom: közreműködés a
Magyar Kultúra Napja ünneplésében
4.7.
Kolozsvár, unitárius templom: Jézus Krisztus
szenvedéstörténete Kozma Mihály passionáléjából (1747) – CD-bemutató
5.7.
Budapest,
továbbképző tanfolyam és liturgikus énekszolgálat a Szerviták templomában
7. 6–7. Liturgikus énekszolgálat Szatmárnémetiben, az egyházmegyei lelkipásztori
napokon (vesperás és szentmise)
9. 23–24. Liturgikus szolgálat
Nagyváradon
a Kárpát-medencei Háló-találkozón (Szent László
templom, várad-olaszi templom)
11. 2. Bemutató éneklés Szilágy
somlyón az
1956-os megemlékezés
keretében12. 9
.
B
emutató éneklés
Bukarestben, az
Olasz templomban a "Medieval P
raxis"
Régizene Fesztiválon
12
. 10
. Bemutató
éneklés és liturgikus szolgálat
Sepsiszentgyörgyön
a Háromszéki Kamarakórus Fesztivál keretében
2005
5.13. Marosvásárhely, Bernády-ház, D. Scarlatti a-moll („Római”)
mise – Kyrie, Sanctus, Agnus Dei – a szkóla kvartettje
5.22. Kolozsvár, Piarista templom D. Scarlatti: a-moll
(„Római”) mise – a szkóla kvartettje és Garai Zsolt
7.2.
Vác: bemutató éneklés a III. Nemzetközi Gregorián Fesztiválon
7.16. Csíksomlyó: bemutató éneklés a csíkszeredai Régizene Fesztivál
keretében
7.22. bemutató éneklés és liturgikus szolgálat Marosfőn, a HÁLÓ-tábor
keretében
8.14. Kolozsvár, Kálvária templom: liturgikus énekszolgálat
9.3. bemutató éneklés Nagyváradon a premontrei templomban
9.4. liturgikus énekszolgálat
Nagyváradon a premontrei templomban
10.15-16.
Tasnád,
katolikus templom: liturgikus énekszolgálat
11.27.
liturgikus énekszolgálat a
kolozsvári Kálvária-
és Piarista templomokban
12.10-11. énekszolgálat
Budapesten a Batthyány-téri Szent
Anna templomban és a Szervita templomban
2004
1.24-25.
Zilah:
bemutató éneklés a református templomban és liturgikus énekszolgálat a
katolikus templomban
3.20. bemutató éneklés Szászrégenben
a katolikus plébániatemplomban
3.21. liturgikus énekszolgálat Csíkszeredában
11.28. liturgikus énekszolgálat a kolozsvári Kálvária- és Szent Mihály templomokban
12.11. liturgikus énekszolgálat
és bemutató éneklés
Sepsiszentgyörgyön
12.12. liturgikus énekszolgálat Marosfőn és
Marosvásárhelyen
2003
2.21. Bemutató éneklés a
kolozsvári ferences templomban a
XI. Mátyás-napok keretében
3.19. Segesvár: liturgikus szolgálat a Szent József-búcsún
3.29-30.
Ungvár,
Munkács,
Beregszász
(Ukrajna): bemutató éneklés és liturgikus szolgálat
4.18. Liturgikus szolgálat a nagypénteki szertartáson a
temesvári Dómban
5.18. bemutató éneklés Déván a ferences
templomban
6.8.
liturgikus szolgálat pünkösdkor a kolozsvári piarista templomban
8.8-10.
koncertkörút és liturgikus szolgálatok Magyarországon (Gödöllő-
Festetich kastély,
Zsámbék-
barokk templom, Budapest-
Mátyás templom,
Nagykőrös-
plébánia)
9.20-21.
Nagyszeben,
evangélikus templom: bemutató éneklés;
katolikus templom: liturgikus
énekszolgálat
10.4. liturgikus énekszolgálat Gyergyószentmiklóson
12.13.
Csíksomlyó:
bemutató éneklés a Kegytemplomban
12.14.
Sepsiszentgyörgy:
bemutató éneklés a belvárosi katolikus templomban
2002
2.16. Bukarest, bemutató éneklés
4.27. Marosvásárhely, bemutató éneklés
9.7. Brassó, bemutató éneklés a Fekete templomban
9.28. Margitta, bemutató éneklés a városnapok alkalmával
12.7. Temesvár, Dóm, bemutató éneklés
2001
2.23. Farkas utcai templom (
Kolozsvár), bemutató éneklés a
Mátyás napok
alkalmával
3.10. Gyergyószentmiklós, bemutató éneklés
3.10. Bemutató éneklés a gyergyószentmiklósi Szent
Erzsébet öregotthonban
4.28. Bemutató éneklés a marosvásárhelyi
Vártemplomban
6.18. Bemutató éneklés a szászmedgyesi
evangélikus templomban
8.27-31. Gregorián kurzus Kolozsváron, közös szervezésben a Romániai Magyar Dalosszövetséggel (előadó: Béres György)
9.22. Bemutató éneklés a szilágysomlyói református templomban a Báthori-napok alkalmával
2000
1.15. Bemutató éneklés Nagyenyeden
2.3. Bemutató éneklés a szatmárnémeti székesegyházban
2.4-6. Szatmárnémeti, tanfolyam a Scheffler János
lelkipásztori központban
3.26. A székelyudvarhelyi Cantilena kamarakórus
tagjaival (karnagy: Major László), Palestrina: Missa brevis.
Kolozsvári Kálvária templom.
5.18 Kolozsvári Katolikus Napok, Szent István-antifona és vesperás magyarul és
latinul
augusztus-november Dés, Torda, Jegenye,
Élesd
11.5. Bemutató éneklés a nagyváradi székesegyházban
12.1. Református Kollégium (Bethlen Kata Diakóniai Központ,
Kolozsvár), didaktikai előadás Angi István és
Jakabffy Tamás kommentárjaival
12.9. Élesd
12.15. Kolozsvári ökumenikus karácsonyi kórustalálkozó
(unitárius templom)
1999
1.28. Bemutató éneklés a szatmárnémeti székesegyházban
6.6. Kolozsvár, Guillaume de Machault: Missa de
Nostre-Dame
11.19. Bemutató éneklés az első kolozsvári „Teológiai Napok” (BBTE)
záróünnepségén

