Schola Gregoriana Monostorinensis

Az 1998-ban alakult kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis annak a törekvésnek kötelezte el magát, amelynek hirdetői újra funkcionális liturgikus zeneként szeretnék érteni és énekelni a keresztény-katolikus egyház zenei anyanyelveként máig egyetlen gregoriánt. Ezek az énekelt szövegek nem annyira a zeneművészet, mint sokkal inkább a kultusz szolgálatába szegődnek: emberi hanggal élővé tett liturgikus tevékenység. Szkólánkban a hivatásos zenészek mellett más szakmák művelői is énekelnek.

A gregorián szövegek és dallamok értelmezése

A Schola Gregoriana Monostorinensis a gregorián ének legigényesebb értelmezési rendszere, az ún. szemiológiai szemlélet alapján interpretálja az európai hagyomány mára újra „megtisztított" repertoárját, illetve a szemiológiai tanulságokat alkalmazva szólaltatja meg a magyar gregoriánumot, amelyet neves budapesti kutatók (például Rajeczky Benjamin, Dobszay László, Szendrei Janka) immár az európai kultúra közkincsévé tettek.

Sokan csak a mély színű férfikari hangzást, a „kolostori” hangulatot tartják a gregoriánhoz illőnek, hitelesnek. Ma már tudjuk, hogy a gregorián jellegzetes középkori előadására éppen a magas és mély hangok váltakozása vagy együtthangzása volt jellemző. A férfihangok rendszerint gyermekhangokkal kombinálódtak, a gyermekek talán többször énekeltek magukban, férfihang nélkül, mint amazok gyermekhang nélkül.

Nem énekeltek más zenét a középkor nagyszámú női közösségei sem: rájuk gondolva a nőikari előadást is hitelesnek kell tartanunk. Sőt, adataink vannak férfi és női hangok kombinációjával énekelt középkori gregorián gyakorlatra is, a 20. századi koncert-körülmények közt pedig a tipikus vegyeskari hangzást – főképpen egyes nagyobb tételek előadásakor – nem nélkülözhetjük. A változó énekszerepekkel előadott középkori szertartást ugyanis mai körülmények közt alig idézhetjük föl másként, mint hogy a 15-20 perces cikluson belül kisebb és nagyobb együtteseket, mély és magas vagy kombinált hangzásokat, szólókat és összkart váltogatunk – nem tarka összevisszaságban, hanem jól átgondolt rend szerint, s az énekelt műfajoknak megfelelően.

(Szendrei Janka – Dobszay László – Rajeczky Benjamin: Magyar Gregoriánum, előszó)

A katolikus egyház kultikus életének nap nap után ismétlődő köz- és csúcspontja a miseliturgia. A vallásosság vagy az egyháziasság mérésére még a szociológusok se nagyon ismernek alkalmasabb eszközt, mint a liturgián való (passzív vagy aktív) részvétel számbavételét. Hogy ezeken a miseliturgiákon a közösségek mit énekelnek, az vidékenként, koronként, divathullámok szerint és az elöljárók (többnyire plébánosok) liturgikus tudatossága és ízlése függvényében változik. Egy biztos: a katolikus egyház mint „hivatalos" intézmény a mai napig is a gregorián éneket tartja zenei anyanyelvének, még ha a másféle zenéket csakúgy elismeri is, amennyiben azok a szakralitás, az univerzalitás és a feddhetetlen esztétikai minőség kritériumainak megfelelnek.

Nálunk a gregoriánról jószerével alig tudnak a katolikusok. Tudják, hogy egyházuknak valami köze van hozzá, esetleg kor- vagy művészettörténeti tárgyú ismeretterjesztő filmek kísérőzenéjeként fogadják be, de hogy a hallatán bennük ébredező áhítat és „gyönyörködés” mellett mi és mennyi a funkciója, miért összehasonlíthatatlan és méltatlanul elfeledett értéke a kultúránknak, erről igen csenevész elképzelésük van.

E hiány, vagyis hézagos ismereteink pótlását, kiegészítését vallja céljának a kolozsmonostori katolikus egyházközség gregorián szkólája, amely az egykori bencés apátság helyén álló Kálvária templom kulturális-szellemi légkörében ébresztgeti a gregorián korális szunnyadó hagyományát.

Aki a gregorián éneklésére vállalkozik, annak többet kell tudnia a kottaolvasásnál vagy a kóruséneklésnél, hiszen a zenei megformáltságot tekintve egészen más felfogást és jelentésstruktúrákat kell elsajátítani, mint az újkori zene előadásához. A gregorián énekesnek átfogó hittani, alapvető teológiai és liturgikus ismeretekkel kell rendelkeznie. Ugyanakkor az első pillanattól tudatosítania kell, hogy a gregorián előadása nem szereplés, a nyilvános éneklés pedig nem fellépés. Minthogy a gregorián korális alapvető jelentéshordozó rétege a szöveg – és csak másodlagosan az oly gazdagon hömpölygő dallamvilág –, s mivel e szövegek a bibliai Írás szavait közvetítik, a gregorián éneklés („szereplés”, „fellépés” helyett) liturgikus szolgálat. Szkólánk alapelvei közé tartozik így, hogy kizárólag liturgikus terekben, illetve az istenközelségtől pillanatig sem elvonatkoztató helyeken, alkalmakkal énekel. Nincs pódium, és csak nagyon áttételesen van „siker”.

Kezdettől meghatározott céljait követve a Schola Gregoriana Monostorinensis „kétlépcsős”. Egyik célja, hogy (újra) funkcionális liturgikus szolgálattá tegye a gregorián éneket, a másik pedig az, hogy a gregorián kultúrát megismertesse, testközelbe hozza azok számára, akik jobbára csak „múzeumi tárgyat”, az egyháztörténet poros relikviáját látják benne. A kolozsmonostori egyházközség vállalkozó fiataljai – és néhány „külső” ember – minden vasárnap délelőtt próbára gyűl össze a plébánián, és két-három vasárnaponként liturgikus szolgálatot végez az 1998-ban Europa Nostra díjjal kitüntetett Kálvária templomban. A másik csoportban jószerével tapasztaltabb zenészek énekelnek – bár vannak átfedések is a két csoport között –; a „haladók” elsősorban a gregorián világának megismertetését szolgálják: bemutató énekléseket tartanak, tanfolyamokat szerveznek, gyakori és rendszeres meghívásoknak eleget téve más településeken énekelnek szentmiséken (különösen templombúcsúk alkalmával).

Gregorián tanfolyam (Béres György), Kolozsvár, 2000.júl.

A két csoport párhuzama szinte kezdettől fogva fennáll és jól működik. A szkóla tagjai – különösen a „haladó” csoporté – nyaranta tanfolyamon vesznek részt, amelyet Béres György Bécsben élő gregorianista vezetésével a Magyarországon működő Gregorián Társaság szervez Pannonhalmán. Ezek a tanfolyamok a magyarországi pedagógusképzés akkreditációs rendszerébe tagolódnak be, számunkra azonban a tanúsítványok megszerzésénél sokkalta fontosabb az a szakmai irányítás, amelyben a tanfolyamok résztvevőit Béres György részesíti – igen nagy gonddal és hatékonysággal.

A Schola Gregoriana Monostorinensis a 20. században született szemlélet és tudományos alapú gyakorlati rendszer, az ún. gregorián szemiológia útján interpretálja az alkalmanként több mint évezredes szöveg-dallamokat. A szemiológia útján munkánkhoz megfogható és a latin szövegek prozódiájára maximálisan támaszkodó interpretációs elveket találtunk.

Szkólánk 1999-ben és 2000-ben Szatmárnémetiben szervezett egy-egy tanfolyamot a gregorián ének iránt érdeklődő fiatalok számára, a Romániai Magyar Dalosszövetséggel együttműködve pedig mindkét évben részt vett egy nyári képzés lebonyolításában. Ezek a tanulmányi napok abba a sorozatba illeszkednek, amelyet Béres György és Guttmann Mihály a gregorián ének és a karvezetés alapelemeinek megismertetéséért kezdeményezett.

Mára pedagógusokból, egyetemi hallgatókból, „régizenészekből”, egyházzenészekből kialakult egy olyan, évről évre összeálló csoport, akikkel immár „haladó szinten” lehet foglalkozni. Ők a szemiológiai szemlélet szerint értelmező gregorián ének lehetséges multiplikátorai. Számuk ugyan csekély, de ha lelkesedésükhöz türelem és a tanultak továbbadásának elszántsága társul, ez minden bizonnyal értékes gyümölcsöt terem.

Akik a szkóla munkájában tevékenyen részt vesznek, illetve akik valamilyen úton-módon közel kerülnek a gregorián énekhez, azoknak nem egykönnyen sikerül tudatosítaniuk, hogy olyasvalamivel foglalkozunk, ami valaha természetes, sőt mindennapi lelki-szellemi kenyerünk volt a helyi kultúrában. Meglepő paradoxon, de épp annak árán sikerül a gregoriánum sajátos értékeihez közel kerülnünk, hogy megfosztjuk egzotikumától. Csakhogy nem a patinát kell lecsiszolni róla, hanem éppen magunkat kell türelmesen „hozzáillesztenünk” egy ezer-ezerötszáz éves tudáshoz és liturgikus-zenei műveltséghez. E tekintetben az elmúlt évszázadok gondatlansága és túlfűtött modernizációs expedíciói fölött kell revíziót tartanunk. A gregorián számára persze ma sem kedvezőbb a kor, bár a liturgia, a teológia és a tiszta egyházzene művelőinek fogékonysága a gregorián korálisra egyre növekszik. Hadd jellemezzük ezért a szkóla elkötelezettségét, munkáját – és magát a gregorián zene életének jelenkorát – Rajeczky Benjamin mondataival:

A kérdésre a történelem látszott a legjobb feleletnek. Okkal, hiszen a gregorián Európa egyetlen kétezer év óta áradó műzenéje, melynek széles medrébe beletorkollott az ókori Közel-Kelet zsoltározása, ősi hirdető, köszöntő, olvasó, litániázó tónusok hangja, a mediterrán és alpesi melizmatika hullámai, az antik himnódia kicsengése. Azt duzzasztotta oly sok nép dallamosságának lecsapódása az antifonák ezerfelé ágazó típusaival és a responzóriumok refrénes játékával; azt frissítette a magas középkorban felfakadó és már az újkori dallamosság ízeit kínálgató dallamforrás: a szekvenciák, trópusok, az ordinárium és az új stílusú kompozíciók.

A reneszánsz után, a többszólamúság új világában lomha öreg folyamnak tetszett a maga ezer vadvizével, szabályozásra várva. 19. századi új medrében már friss energiákat szállított egy történeti hagyományokra alapozó új zenevilágnak – mint az Európa hangját képviselő polifónia egyszólamú hordozója.

Sorsa nem kerülhette el a minden földi alkotást jellemző tragikumot sem: ma éppen az a liturgia mond le róla, amelyben született, és éppen akkor, amikor a restaurációs munkálatok közeli sikerrel biztatnak. Majd elválik, hogy a lelkes világi természetvédelem megmenti-e az utókornak.”

A ma rendelkezésre álló korszerű kiadványok:

GRADUALE TRIPLEX (GT,Solesmes 1979), 1. római notációval, 2. sanktgalleni és 3. metzi neumációval

OFFERTORIALE TRIPLEX (OT,Solesmes 1985)

ANTIPHONALE MONASTICUM (AM,Solesmes 1934)

PROCESSIONALE MONASTICUM (PM,Solesmes 1893/1983)

LIBER HYMNARIUS (LH,Solesmes 1983)

PSALTERIUM MONASTICUM (PsM,Solesmes 1981)

Mezei János , KORAI POLIFÓNIA (Budapest 1997)

Liber Usualis (LU, Tournai 1964)

Alapkiadványok:

Dobszay László, AZ ANTIFONA (Budapest 1995)

LATIN-MAGYAR NAPPALI ZSOLTÁROSKÖNYV – DIURNALE (Budapest-Gödöllő 1999)

Rajeczky Benjamin, MELODIARIUM HUNGARIAE MEDII AEVI. I.Hymni et Sequentiae (Budapest 1956)

Szendrei Janka – Dobszay László – Rajeczky Benjamin, MAGYAR GREGORIÁNUM (Budapest 1981)*

Szendrei Janka, A RESPONSORIUM (Budapest 1995)

Szendrei Janka, AZ ALLELUJA (Budapest 1995)

A váradi egyház antifonáléja 15. sz. vége

Többszólamú töredék Kassáról, 15 sz. vége.

Zsigmond-kori többszólamú töredék, 15. sz. eleje.

Bakócz-Graduálé, 15-16 sz. Esztergom.

Futaki-Graduálé, 15. sz. közepe

Patai Graduálé, 16 sz. közepe.

Budai Antifonálé, 15 sz. vége.

Pozsonyi Antifonálé, 15. sz.

Esztergomi Missale Notatum, 14 sz. eleje.

Pálos Antiphonary, 15. sz. vége.

Thuz Osvát Antifonáléja, 15. sz. vége.

Zágrábi Missale Notatum, 13. sz. eleje.

Esztergomi Passzionálé, 15. sz. vége.

Újhelyi Pálosok Processzionáléja, 17. sz.

Budai Pszaltérium, 15. sz. vége.

Az esztergomi Missale Notatum leválasztott szekvencia-függeléke.

Nyilvános éneklések, tanfolyamok

(válogatott lista)

2008

3.9. Liturgikus énekszolgálat a kolozsvári Szent Mihály templomban

2007

3.17. Liturgikus énekszolgálat és bemutató éneklés az aradi Minorita templomban

3.18. Liturgikus énekszolgálat a Temesvár-gyárvárosi templomban

5.20. Liturgikus énekszolgálat a kolozsvári Kálvária templomban: Caetano Carpani (18. sz.): Missa in F

6.23. Liturgikus énekszolgálat Marosfőn

6.24. Liturgikus énekszolgálat Nyárádremetén

7.14. Bemutató éneklés Bikfalván

7.15. Guillaume de Machaut: La Messe de "Nostre Dame" - bemutató éneklés Csíksomlyón a Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében

7.31. "Bevezetés a gregorián énekbe" - előadás a CE Értelmiségi Táborban, Hidegszamoson

9.6. Liturgikus szolgálat és bemutató éneklés a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés keretében, Nagyszebenben

10.21. Liturgikus szolgálat a kolozsvári evangélikus templomban, az 1956-os magyarországi forradalom emlékére tartott istentiszteleten

11.18. Liturgikus szolgálat a nagyenyedi katolikus templomban, a Szent Erzsébet év ünnepélyes főpapi zárómiséjén

12.8. Bemutató éneklés Sepsiszentgyörgyön, a Gyöngyvirág utcai református templomban, a Háromszéki Kamarakórus Fesztivál keretében

12.9. Liturgikus szolgálat a segesvári katolikus templomban

12.9. Liturgikus szolgálat Marosvásárhelyen a Keresztelő Szent János templomban

12.16. Bemutató éneklés a Romániai Magyar Dalosszövetség adventi kórustalálkozóján Kolozsváron, a Kolozsvár-Monostori református templomban

2006

2.4. Kolozsvár, unitárius templom: közreműködés a Magyar Kultúra Napja ünneplésében

4.7. Kolozsvár, unitárius templom: Jézus Krisztus szenvedéstörténete Kozma Mihály passionáléjából (1747) – CD-bemutató

5.7. Budapest, továbbképző tanfolyam és liturgikus énekszolgálat a Szerviták templomában

7. 6–7. Liturgikus énekszolgálat Szatmárnémetiben, az egyházmegyei lelkipásztori napokon (vesperás és szentmise)

8. 17–27. VII. gregorián gyermektábor Marosfőn

9. 23–24. Liturgikus szolgálat Nagyváradon a Kárpát-medencei Háló-találkozón (Szent László templom, várad-olaszi templom)

11. 2. Bemutató éneklés Szilágysomlyón az 1956-os megemlékezés keretében

12. 9. Bemutató éneklés Bukarestben, az Olasz templomban a "Medieval Praxis" Régizene Fesztiválon

12. 10. Bemutató éneklés és liturgikus szolgálat Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Kamarakórus Fesztivál keretében

2005

5.13. Marosvásárhely, Bernády-ház, D. Scarlatti a-moll („Római”) mise – Kyrie, Sanctus, Agnus Dei – a szkóla kvartettje

5.22. Kolozsvár, Piarista templom D. Scarlatti: a-moll („Római”) mise – a szkóla kvartettje és Garai Zsolt

7.2. Vác: bemutató éneklés a III. Nemzetközi Gregorián Fesztiválon

7.5–15. VI. gregorián gyermektábor Tordatúron

7.16. Csíksomlyó: bemutató éneklés a csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében

7.22. bemutató éneklés és liturgikus szolgálat Marosfőn, a HÁLÓ-tábor keretében

8.14. Kolozsvár, Kálvária templom: liturgikus énekszolgálat

9.3. bemutató éneklés Nagyváradon a premontrei templomban

9.4. liturgikus énekszolgálat Nagyváradon a premontrei templomban

10.15-16. Tasnád, katolikus templom: liturgikus énekszolgálat

11.27. liturgikus énekszolgálat a kolozsvári Kálvária- és Piarista templomokban

12.10-11. énekszolgálat Budapesten a Batthyány-téri Szent Anna templomban és a Szervita templomban

2004

1.24-25. Zilah: bemutató éneklés a református templomban és liturgikus énekszolgálat a katolikus templomban

3.20. bemutató éneklés Szászrégenben a katolikus plébániatemplomban

3.21. liturgikus énekszolgálat Csíkszeredában

6.27.-7.7. IV. gregorián gyermektábor Tordatúron

7.24.-8.1. V. gregorián gyermektábor Marosfőn

11.28. liturgikus énekszolgálat a kolozsvári Kálvária- és Szent Mihály templomokban

12.11. liturgikus énekszolgálat és bemutató éneklés Sepsiszentgyörgyön

12.12. liturgikus énekszolgálat Marosfőn és Marosvásárhelyen

2003

2.21. Bemutató éneklés a kolozsvári ferences templomban a XI. Mátyás-napok keretében

3.19. Segesvár: liturgikus szolgálat a Szent József-búcsún

3.29-30. Ungvár, Munkács, Beregszász (Ukrajna): bemutató éneklés és liturgikus szolgálat

4.18. Liturgikus szolgálat a nagypénteki szertartáson a temesvári Dómban

5.18. bemutató éneklés Déván a ferences templomban

6.8. liturgikus szolgálat pünkösdkor a kolozsvári piarista templomban

6.25-7.3. III. gregorián gyermektábor Magyarfenesen

8.8-10. koncertkörút és liturgikus szolgálatok Magyarországon (Gödöllő-Festetich kastély, Zsámbék-barokk templom, Budapest-Mátyás templom, Nagykőrös-plébánia)

9.20-21. Nagyszeben, evangélikus templom: bemutató éneklés; katolikus templom: liturgikus énekszolgálat

10.4. liturgikus énekszolgálat Gyergyószentmiklóson

12.13. Csíksomlyó: bemutató éneklés a Kegytemplomban

12.14. Sepsiszentgyörgy: bemutató éneklés a belvárosi katolikus templomban

2002

2.16. Bukarest, bemutató éneklés

4.27. Marosvásárhely, bemutató éneklés

5.3. Kolozsvár, de Machaut: La Messe de Nostre-Dame, a budapesti Musica Historica régizene-együttessel

5.24. Kolozsvár, Orlando di Lasso: Nyolc magnificat

6.21-28. II. gregorián gyermektábor, Jegenye, Kalotaszeg

7.17-20. Budapest, Fót, Máriabesnyő, Zsámbék - bemutató éneklések

9.7. Brassó, bemutató éneklés a Fekete templomban

9.28. Margitta, bemutató éneklés a városnapok alkalmával

12.7. Temesvár, Dóm, bemutató éneklés

2001

2.23. Farkas utcai templom (Kolozsvár), bemutató éneklés a Mátyás napok alkalmával

3.10. Gyergyószentmiklós, bemutató éneklés

3.10. Bemutató éneklés a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet öregotthonban

4.28. Bemutató éneklés a marosvásárhelyi Vártemplomban

6.18. Bemutató éneklés a szászmedgyesi evangélikus templomban

6.24-29. Torda-Harasztos, I. gregorián gyermektábor

8.27-31. Gregorián kurzus Kolozsváron, közös szervezésben a Romániai Magyar Dalosszövetséggel (előadó: Béres György)

9.22. Bemutató éneklés a szilágysomlyói református templomban a Báthori-napok alkalmával

11.9. Bemutató éneklés Csíksomlyón

2000

1.15. Bemutató éneklés Nagyenyeden

2.3. Bemutató éneklés a szatmárnémeti székesegyházban

2.4-6. Szatmárnémeti, tanfolyam a Scheffler János lelkipásztori központban

2.27. A 2000. évi Mátyás-napok keretében szervezett bemutató éneklés a kolozsvári Szent Mihály templomban

3.26. A székelyudvarhelyi Cantilena kamarakórus tagjaival (karnagy: Major László), Palestrina: Missa brevis. Kolozsvári Kálvária templom.

5.18 Kolozsvári Katolikus Napok, Szent István-antifona és vesperás magyarul és latinul

7.23-28 Gregorián és karvezetői tanfolyam , Kolozsvár, Bethlen Kata Diakóniai Központ, Kálvária templom (Béres György)

augusztus-november Dés, Torda, Jegenye, Élesd

11.5. Bemutató éneklés a nagyváradi székesegyházban

12.1. Református Kollégium (Bethlen Kata Diakóniai Központ, Kolozsvár), didaktikai előadás Angi István és Jakabffy Tamás kommentárjaival

12.9. Élesd

12.15. Kolozsvári ökumenikus karácsonyi kórustalálkozó (unitárius templom)

1999

1.28. Bemutató éneklés a szatmárnémeti székesegyházban

1.29-31. Szatmárnémeti, tanfolyam a Scheffler János lelkipásztori központban

6.6. Kolozsvár, Guillaume de Machault: Missa de Nostre-Dame

11.19. Bemutató éneklés az első kolozsvári „Teológiai Napok” (BBTE) záróünnepségén

Hangfelvételek Kattintson a képekre!