„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12,24)

 

Az elhaló élet, sok életet, minden életet megment. A romlásból Élet fakad, az elveszíteni tudás nyitottá tesz az ajándékra. A kilehelt élet Életre kelt.

 

Két személy, szemben, két oldalon. Akárcsak az ítéletkor. De már nem a kihívóan néző katonák, hanem térdre hullott, összekulcsolt kezű, alázatos asszonyok. Fölöttük: áldó, szinte ölelő karok.

 

Be merek-e lépni ebbe a képbe?

 

- Jézus Krisztus, Főpapunk és Áldozatunk, aki saját vére által hatolt át az egeken!
- Irgalmazz nekünk!

XII. állomás:
Jézus meghal a kereszten