„Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” (Mt 5,5)

Egy talpalatnyi föld Jézus mellett – ennyi máris övé, a szelídé, aki nem karddal, hanem enyhülést hozó kendővel közeledik. És ez a darabka Föld egy életre szóló és azon is túlmutató találkozás színhelye. A csendes, szelíd, apró gesztus az igazi részvét jele és valódi segítség.

A kendőn találkozik a két ember tekintete és érintése. A kereszt alatt meghajló és a térdre hulló szelídség, az isteni és az emberi alázat egységének fókuszpontjává lesz az a kendő…

Mi az én „kendőm” és hogyan bánok vele?