|
„Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem, amit rám bízott.” (Jn 4,34)
Az Atya akaratának teljesítése nemcsak feladat, küldetés, hanem egyben táplálék is. A tudat, hogy az Atya tervéről van szó, értelmet ad a szenvedésnek is, és a nehéz percekben erősít a Megbízó közelsége.
A „mindhalálig engedelmes” nemcsak a teher súlya alatt, hanem az Atya akarata előtt hajlik meg, egyik kezével szinte öleli a keresztet, másikkal „tartja” a nyitott összeszedettséget. Három lehajtott fej, két együtt menetelő világ...
Merre megyek én, és mi táplál utamon?
- Jézus Krisztus,
Főpapunk és Áldozatunk, aki új utat nyitsz számunkra! |
 |
 |
 |
 |
 |