„Egy orvos van: Krisztus, és egy orvosság: az örök élet.” (Liszt Ferenc)
Keresztény Szó (Kolozsvár), 2004/5. 20.
A zenétől az út a szívig vezet. A zene sokkal többet tud kifejezni, mint amennyit az értelem felfoghat. A gregorián zene a múltat és a jövőt átfogva kopogtat a jelen kapuján. A hallgató minden porcikájával e zene hatása alá kerül, a gregorián ének hangja új életet ébreszt benne és más környezetbe emeli át.
Hallgatom a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis hangfelvételét: Emitte Spiritum tuum. A szkóla 1998-ban alakult. A rövid hat év elegendő volt ahhoz, hogy beírja nevét – itthoni és határon túli bemutató énekléseivel – a legjobb szkólák közé. Ez a CD eddigi rövid életében már a második.
A kolozsvári énekegyüttes a római katolikus egyház zenei anyanyelvét, a gregoriánt újra funkcionális liturgikus zeneként érti és énekli. Tagjai tudják, hogy amikor imádkozunk, az Úrral beszélünk, amikor a Bibliát olvassuk, az Úr beszél hozzánk. Éneklési módjukból is ezt érezhetjük, s nem véletlenül, hiszen a szemiológiai szemlélet alapján – vagyis a szöveg és dallam összefüggéseinek „jelentésbeli” elemzésére támaszkodva – szólaltatják meg az elsajátított dallamokat. Szöveg- és dallamformálásuk érthető, meggyőző.
A múlt század hetvenes éveitől kezdődően egyre nagyobb tért hódít a „régizene” hiteles előadásának kívánalma. Korabeli hangszereken szólaltatják meg a reneszánsz, barokk, illetve haydni-mozarti zenét, és rögzítik lemezeken, CD-ken. A gregorián megszólaltatásához nem kellenek régi hangszerek. Az emberi hang, érzésem szerint, nem változott, legfeljebb a hanglejtés, a kifejezési mód lehet eltérő a fénykorétól. Gondoljunk csak népdalainkra! Milyen lehetett siratóink, balladáink előadása az elmúlt századokban?!
A kolozsvári szkóla megtalálta a legmegfelelőbb környezetet CD-nyi „műsora” rögzítésére. A kolozsmonostori Nagyboldogasszony (közismerten Kálvária) templom – a Schola Gregoriana Monostorinensis névadója – az egykori bencés apátság helyén épült, ahol a szerzetesek kara nap mint nap magasztalta az Urat a gregorián ének hangjain. A szkóla tagjai nem csak hivatásos zenészek, más szakmák művelői is; jóvoltukból most közelebb jutunk egy letűnt kor zenei világához.
A CD-n felhangzó énekek mind pünkösd-ünnepi liturgikus tételek. A hanghordozón rögzített anyag „dramaturgiailag” is feszültséget teremt. Az első darab a Veni, Creator Spiritus himnusz („Teremtő Lélek, légy velünk, / látogasd híveid szivét, / töltsd malaszttal a kebleket, / melyeknek alkotója vagy!…). A megváltás ünneplése húsvéttal kezdődik és hétszer hét napon át tart, úgy, hogy betetőzése az ötvenedik nappal – a második főünneppel –, pünkösddel következik el. A pünkösdnek a keresztény liturgiában hármas tárgya van: a Szentlélek eljövetele, az újtestamentumi szeretetszövetség „megpecsételése”, illetve a tanítás- és a kegyelemosztás. A liturgiában a szentmise és az offícium egyaránt ezt a háromféle kegyelemtitkot foglalja ünnepelt egységbe. Ez cseng keresztül a szentleckéken, az evangéliumokon, az összes liturgikus olvasmányokon és könyörgéseken az ünnepi nyolcad alatt. A szkóla is a Szentlélek eljövetelét és a világ megújítását dicsőíti a készületi és főünnepi misék introitusaiban és communióiban csakúgy, mint az offícium antifonáiban, responzóriumaiban.
A pünkösdi misztérium szoros kapcsolatban áll a húsvét titkával, a „mysterium redemptionis”-szal, és vele összefüggő egészt alkotva középpontja az egyházi év második ünnepkörének. A pünkösdi miséknek saját prefációjuk van a Szentlélek dicséretére, és a „nagymisének” természetesen külön szekvenciája is: a Veni, Sancte Spiritus (külön érdekessége az új CD szerkezetének, hogy a 10. század elején meghalt sanktgalleni bencés szerzetes, a „Dadogó” Notker ma már alig ismert pünkösdi szekvenciáját, a Sancti Spiritus adsit nobis gratiát is magába foglalja).
A már említett Veni, Creator Spiritus himnusz után a pünkösdi vigiliamise saját részei következnek (introitus, két alleluia, offertorium, communio).
Milyen „egyszerű” hangzású, és mégis milyen magasztos az alleluia szövege és zenéje! „Emitte Spiritum tuum et creabuntur, et renovabis faciem terrae.” (Kiárasztod Lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.) Hallgatásakor a szkólával együtt énekelnél, kívánod, hogy megszólalhass, de ugyanilyen érzés fog el az offertorium és a communio hallgattán is. Ez az egyszólamú zene legdiadalmasabb kivirágzása a nyugati kultúrában. Minden dallamszövés mintakép lehetett a barokk zeneszerzők zenei nyelvezetéhez.
A pünkösd vigilia-propriuma után a főünnep hajnali dicsérete (laudese) számára kijelölt, csodálatos zsoltárok csendülnek fel a maguk keretverseivel – a 92., a 99., a 62. és a 148. A szkóla és szólistái „kiéneklik” a hangokat, megőrizve azt a kiegyensúlyozottságot, amely a középkor liturgiáját jellemezte, ami ennek az istentiszteletnek egyenesen tulajdonsága volt.
A felvétel harmadik csoportját az ünnepi mise saját részei teszik ki, ezúttal szekvenciával (Veni, Sancte Spiritus) kiegészülve. Az introitus után az olvasmányközi alleluja megszólaltatása tanúbizonyság arról, hogy a szkóla vezetője, Jakabffy Tamás kiváló ismerője annak a világnak, amelynek a gregorián ének „klasszikus” zenéje. A Schola Gregoriana Monostorinensis zenei előadásának szépsége tiszta intonálásában, érthető szövegmondásában és -értelmezésében gyökerezik. Hiteles, maradandó előadás, egységes hangszín; az énekesek egymás hangjából táplálkozó dallamlejtéssel idézik fel a római egyház ősi zenei anyanyelvét. Sajnos kevesen érzik e letűnt (!) világ zenei „újjászülésének” fontosságát. Talán éppen ezért választotta Jakabffy Tamás épp a pünkösd gregorián zenéjének megszólaltatását e CD-n, kérve: „A Szentlélek kegyelme álljon mellettünk, tegye szívünket hajlékává és űzze ki belőle minden vétségét a szellemnek” (a Sancti Spiritus adsit nobis gratia szekvencia kezdősorainak fordítása).
Nem utolsó bekezdésként és jó okkal írom ki a szkóla tagjainak nevét, akik a CD létrehozásában szerepet vállaltak: Csillag Orsolya, Fülöp Mária, Guttmann Csenge, Guttmann Emese, Jakabffy Éva, Jakabffy Kristóf, Jakabffy Tamás (cantus magister), Juhász János, Kaucsár Beátrix, Kosztándi Tímea, Orbán Piroska, Schneider Arnold, Szakács Laura, Szokoly Attila és Ványolós András.
A Szentlélek adjon további erőt, hogy a Schola Gregoriana Monostorinensis újabb és újabb hangfelvételekkel, templomi koncertekkel ajándékozzon meg minket, ébressze fel egyházunk zenei anyanyelvének sóvárgását és újjáélesztésének igényét bennünk, rászorulókban!