Névnap: Jolán. Egyéb névnapok: Amália, Bódog, Bulcsú, Edmond, Emília, Emíliána, Félix, Jónás, Ödön, Piusz, Szilveszter, Zoltán, Zsolt.

A magyar utónévkönyv által is ajánlott Jolán név írói alkotás, Dugonics András írta le elôször Etelka címû regényében. Voltaképpen a régi magyar Jóleán, azaz jó leány nôi név felújítása, mellyel egyúttal a görög eredetû Jolantha nevet kívánta magyarrá tenni. A Jolantha jelentése: viola virága.

Katolikus naptár: Napi igék: Jel 10,8-11; Zs 118; Lk 19,45-48.
Református naptár: Napi igék: Ézs 9; 2Kor 5,16- 21.
Evangélikus naptár: Napi igék: Jel 2,8-11; Jel 22,6-15.
Görög katolikus naptár: Gergely atya és Proklusz atya napja.
Zsidó naptár: Kiszlév hónap 1. Raus chaudes, Újhold II. napja.

Nem hagyhatjuk szó nélkül…

Kétesztendôs koalíciós kormányzás után immár mindenki számára nyilvánvaló: a gazdasági csôd szakadékának szélén járat drótkötéltáncot az országgal a kormány, hogy mentse a menthetôt, de elsôsorban saját mundérjának megtépázott becsületét. Az EU negatív országértékelését követôen bejelentett kormányfôi reform- és átszervezési intézkedések késlekednek, az államfô inkább külföldön keresi a megértést, s fogalmazza meg véleményét a kétéves kormányzás kudarcairól és "sikereirôl", miközben a költségvetésbôl már a nyugdíjakra se jut. A templom egerénél is szegényebb államkassza feltöltése végett a pénzügyminiszter képtelebbnél képtelenebb ötletekkel igyekszik kormánydöntést hozatni az elmaradt pénzek pótlására. A romániai pénzügyek új, máramarosi származású liberális minisztere kinevezését követôen röpke etimológiai fejtegetésbe bocsátkozott – neve eredetét firtató újságírói kérdésre válaszolva. Mint elmondotta: a Traian és Decebal keresztnevet azért kapta, hogy ne fordíthassák magyarra, a Remes családnév pedig valószínûleg a magyar "rémes"-bôl ered. Hogy így van-e, volt-e, keveseket érdekel. Az viszont igen, hogy mire e sorok megjelennek, a jelenlegi 4500 lejes benzinár helyett valószínûleg 7500 lejt fizetünk majd az üzemanyag literéért, mert a miniszter e drágításban látja az egyik legkézenfekvôbb módot arra, hogy a kiürült kasszába valami pénz gyûljön, amibôl juthat az oktatásnak, egészségügynek, hadseregnek. Tagadhatatlan, hogy az adók növelésével lehet a leghamarabb pénzhet jutni, de a miniszteri érvek a "rémességek" határát súrolják, hiszen mint mondotta: itt az ideje, hogy Romániában is annyiba kerüljön a benzin, mint Nyugat–Európában. S hogy a médiások a döntés jogosságáról meggyôzôdjenek, töltsenek egy hetet a magyar határon, s meglátják, mennyi benzint visznek át honfitársaink a szomszédba, ahol drágább az üzemanyag… Tehát ismét a magyarok, Magyarország okolható a hazai nyomor és tehetelenség miatt. És nem a kormányzat, a koalíció helyben topogása, bátortalansága, céltévesztése, érthetetlen döntéselodázása.

Majd tíz éven át az egyre szegényebb lakosság tartotta el a veszteségeket termelô állami nagyüzemeket, melyek vezetôi egyszer sem utasították vissza a több milliós havi béreket, melyek szakszervezeti vezetôi egyszer sem keresték fel a kormányt azzal, hogy találják meg közösen a csôdbôl való kilábalás módozatait. A semmittevés, a dologtalanság, a követelések, korrupció és handabandázás országa lett Románia, melynek pénzügyminisztere most – a teljes csôd elódázása végett – ismét a lakossági zsebekbe nyúl(na), hiszen a benzin és gázolaj árának emelése nemcsak a gépkocsitulajdonosokat érinti: mert köztudott, az üzemanyag drágítása az összes árak emelkedésének újabb spirálját váltaná ki.

Milliók számára tûnik érthetetlennek a koalíciós kormányzat tétovázása. A csôdtömeget gyarapító állami cégek bezárása, árszervezése helyett – melyek költségvetési kötelezettségeiknek évek óta nem tesznek eleget – "rémesi rémtettekhez" folyamódik, melyek következményeivel, úgy tûnik, senki se számol. Pedig tudni kéne, a korábbi drágítás után 10-15 százalékkal csökkentek az eladások, nem nôtt az elvártnak megfelelôen a költségvetési bevétel. Persze, nem kizárt, hogy a miniszter éppen általános áremelkedésre számít, minek révén nôhet az ÁFÁ-ból befolyó összeg is. Ám egy állami költségvetést nem a lakossági adókból, illetékekbôl kell életképessé tenni, hanem a profitra kivetettbôl. De hol vannak Romániában a nyereséget termelô állami vállalatok? S meddig kell eltartania azokat a lakosságnak? Inkább azokkal, ne az árakkal foglalkozzék a miniszter, a kormányzat, ha valóban reformot akar, s nem elôrehozott választásokat…

FERENCZ L. IMRE

Lista az van, ingatlan...

(Helyben) – November 16--18 között nemzetközi szeminárium volt Bukarestben. Témája: a vallásszabadság egy demokratikus társdalomban. A Hadsereg Házában rendezték. Képviseltette magát az elnöki hivatal, a parlament, a kormány. Résztvettek vallásügyi szakértôk és tisztviselôk az Egyesült Államokból, az európai országokból, az ENSZ-tôl, az EBESZ-tôl, az ET-tôl; jelen voltak romániai egyházi vezetôk, emberjogi szakértôk, Tom Lantos, más meghívottak. * Az említett szép, nagy, bombasztikus téma mellett terítékre kerültek szerényebb ügyek is; például Románia képe - a vallásszabadság tükrében. A szemináriumot követôen sikerült néhány szót beszélgetnünk Semjén Zsolt helyettes államtitkárral, aki a nemzeti kulturális örökség minisztériumában az egyházi ügyekkel foglalkozik. Mint megtudtuk, Magyarországon mély aggodalommal szemlélik az itteni fejleményeket. Két dolog aggasztja ôket különösebben: az, hogy Romániában leállt az egyházi ingatlanok visszaadása; továbbá, hogy az oktatási törvényt módosító 36. számú Kormányrendelet új változata, az, amit kedden véglegesítettek a Képviselôházban, kizárja a felekezeti iskolák állami finanszírozását. Mondanunk sem kell, hogy minket még jobban aggaszt mindez...Nálunk ugyanis Kormányrendelet van nemcsak 17, hanem immár 21 állami tulajdonba vett egyházi ingatlan visszaadásáról - de hogy visszaadtak volna egyet is közülük, arról hallgat a krónika. A vallásügyi államtitkárság állandóan sürgôsségi listákat kért, hogy tudja ô is, mit adjanak vissza hamarább. Megkapta. Lista van, nem is egy, de az ingatlanok továbbra is orvgazdájuk kezében maradtak... Mint megtudtuk, Magyarországon 100 milliárd forintra rúg a visszadásra kerülô egyházi ingatlanok értéke - ami, testvérek között is, meghaladja a 4000 milliárd lejt. És ezek az ingatlanok rendre vissza is kerülnek azokhoz, akiktôl a kommunista világban elállamosították... Míg az erdélyi magyar történelmi egyházak szûkmarkú ígéreteken kívül egybet nemigen kaptak, a magyarországi román ortodox egyház megkapott mindent, amit visszaigényelt.* Magyarországon, mint megtudtuk, mindenki felajánlhatja a személyi jövedelemadó 1 százalékát az általa megjelölt egyház támogatására; a magyarországi román ortodox egyház ilyen támogatóinak száma nem éri el a 300-at. Ez is meggondolkoztató. Ugyanis a magyar állam 1998-ban 23 millió forint támogatást nyújt a magyarországi román ortodox egyház kezén lévô mûemlékek karbantartására és egyházi gyûjteményeik gondozására. A magyarországi román ortodox püspökség létesítése eldöntött tény. S mindezt teszik ilyen kis számú hívô - vagy pontosabban aktív hívô, egyháza iránt anyagi elkötelezettséget is érzô, tanúsító hívô - esetén. Érthetô, hogy "ôboldogsága", Teoctist pátriárka "ôszintén meg volt elégedve", "nagyraértékelte" stb. "a magyarországi tapasztalatot". Mi is meg lennénk elégedve - ugyancsak ôszintén! -, ha így kezelnék szép hazánkban a magyar történelmi egyházakat... * Semjén Zsolt helyettes államtitkár Teoctist pátriáka ôboldogságának is elmondta, hogy Magyarországon az állam miért támogatja az egyházi iskolákat "fillérre ugyanannyi pénzzel", mint az államiakat. Azért, mert közfeladatot látnak el, vállalnak át az oktatás terén. Az adófizetôk gyermekeit tanítják; lakossági igényt elégítenek ki. És az egyházi iskolák - hazai kifejezéssel - "laikus struktúráiban" tanuló gyermeket is ugyanúgy megilleti a befizetett adókból az ô oktatására fordítandó összeg, mint az állami iskolákba járót. Ez ilyen egyszerû. Semjén Zsoltnak az volt a benyomása, hogy "ôboldogsága megértette"... * Szeretnénk e megértés kézzelfogható jeleit látni. Ha lehet, már holnap; de legalább holnapután. Hogy az a 36-os Kormányrendelet visszamódosuljon azzá, ami volt a felekezeti oktatás, a kisebbségi oktatás egészének - magyarul: "teljes vertikumának" - tekintetében; s hogy az említett egyházi javak visszaadásáról szóló másik kormányrendelet ténylegesen életbelépjen. (Zsehránszky István)

A magyar határôrség nem engedte be a román kontingenst

(Helyben / mûholdon) – A csütörtöki bukaresti lapok zöme elsô oldalon, a felháborodás legváltozatosabb eszközeivel adják tudtuk a "hihetetlen, de igaz" eseményt: hogy egy román katonai egységet a magyar határôrök ("vámosok") se szó, se beszéd, nem engedtek át a baráti Magyarországon, hogy részt vehessenek egy szlovéniai hadgyakorlaton. Az üggyel kapcsolatban az MTI az alábbi értesülést továbbította: Valószínûleg technikai hiba történhetett román részrôl, és ezért nem sikerült megteremteni a törvényi feltételeket ahhoz, hogy egy román katonai kontingens hétfôn belépjen Magyarországra - mondta szerdán este Erdélyi Lajos, a magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivôje. Az alkotmány szerint ugyanis az Országgyûlés engedélyére van szükség ahhoz, hogy Magyarország területére külföldi fegyveres erôk léphessenek be. A román fél elôször november 13-án jelezte, hogy szeretne Magyarország területén áthaladni november 26-án, mert részt kívánnak venni Szlovéniában a NATO békepartnerségi hadgyakorlatán. Ezt követôen 16-án reggel újból közölték, hogy igénybe vennék az ország területét az áthaladáshoz. A bejelentéssel szinte egy idôben megjelent a 29 fôs katonai kontingens Nagylaknál a határon. A határôrség törvényt sértett volna azzal, ha beengedi a román csapatot az országba - hangoztatta Erdélyi Lajos. A határôrség felajánlotta a román katonai alakulat tagjainak, hogy civilként, fegyver nélkül lépjenek be az országba, de ezzel a lehetôséggel a románok nem éltek - tette hozzá. A szóvivô felhívta a figyelmet, hogy eddig hasonló esetekben mindíg idôben érkezett a román kérelem, és az Országgyûlés is minden esetben engedélyezte a csapatok átvonulását. Meglátása szerint valószínûleg adminisztrációs hibát követhettek el a román hadügyi szervek, amikor nem jelezték idôben szándékukat. Erdélyi Lajos reményét fejezte ki, hogy a Romániában nagy vihart okozó eset nem rontja meg a két honvédség közötti jó kapcsolatot.* A bukaresti rádió csütörtök reggeli budapesti tudósításában a magyar fél elismerte, hogy a hasonló esetekre vonatkozó egész szabályrendelet tökéletesítésre szorul, s a jövôben minden bizonnyal könnyebb lesz intézkedni egy ilyen nézeteltérés esetén. (RMSZ / MTI)

Útnak indítják a Hajnalpírt

(Mûholdon) – November 20-án a kazahsztáni Bajkonur ûrrepülôterérôl egy Proton hordozórakétával útjára indítják a Nemzetközi Ûrállomás elsô részét, a Zarja (Hajnalpír) nevû orosz modult. Ezt követôen megkezdôdik a nagy kozmikus legó-építkezés, hogy 2004-re kiépüljön az újabb, állandóan lakható ûrbázis, amely elôdeivel ellentétben már nem egy nemzet büszkesége, hanem számos ország összefogásának az eredménye lesz. Az új Nemzetközi Ûrállomás gondolata 1984-ben fogalmazódott meg, amikor Ronald Reagan amerikai elnök meghirdette a Freedom (Szabadság) ûrbázis megépítésnek a tervét. Ezt a vállalkozást eredetileg is nemzetközinek szánták, hiszen az amerikaiak úgy tervezték, hogy Kanadát, Japánt és Nyugat-Európát is beveszik a programba. A kilencvenes évekre azonban kiderült, hogy az eredeti költségvetés alultervezett, és a résztvevôk egyre inkább ódzkodtak reájuk háruló gazdasági terhek miatt. Az amerikai ûrkutatási hivatal, NASA ezért újra kezdte a tervezést, de az idô közben Alpha névre átkeresztelt progaram megvalósítása is akadozott. 1993 ôszén elhatározták, hogy az ûrállomások üzemeltetése terén hatalmas tapsztalatokkal rendelkezô oroszokat is bevonják. Ennek keretében elsô lépcsôként az oroszok lehetôvé tették, hogy az amerikai ûrhajósok a Miren készüljenek fel az ûrállomások üzemeltetésére. A Mirre szereltek egy külön kikötômodult, amelyhez csatlakozthatóak az amerikai ûrrepülôgépflotta egységei. 1995 nyarától 1998 végéig rendszeresen töltöttek el több-kevesebb idôt amerikai, illetve más nyugati nemzetek ûrhajósai a Miren. Az oroszok pénzügyi nehézségek miatt többször is késtek a reájuk háruló feladatok teljesítésével. Ennek következtében pedig rendszerint halasztást szenvedett az elsô indítás is. A most starthelyen várakozó Zarját az eredeti tervek szerint már két éve fel kellett volna bocsájtani, és jelenleg már ûrhajósok is tartózkodnának az ûrállomáson. * A többször átütemezett - és remélhetôleg már végleges - menetrend értelmében a Zarja pénteki indítása után, december 4-én az Endeavour amerikai ûrrepülôgép juttatja fel az Unity (Egység) elnevezésû dokkolómodult, majd nyárra várható, hogy az ûrmonstrum orosz Service modulja, a Mir-2 módosított változata is helyére kerül, 2000 januárjában pedig megkezdheti tevékenységét az elsô legénység. Az ezt követô években folyamatosan több tucatnyi rakéta és ûrrepülôgép felhasználásával illesztik össze az emberiség eddigi legnagyobb kozmikus vállalkozásának számító Nemzetközi Ûrállomást. * Felépülése után az ISS merôben új távlatokat nyit az ûrkutatás történetében. Egyrészt nagyszabású tudományos kísérletek, sôt gyártási folyamatok beindítását a súlytalanságot hasznosító anyagtudományi és élettani vizsgálatokban, másrészt - ami gyökeresen újszerû - egyfajta ûrkikötôt biztosít majd ûrhajók, ûrszondák indítására, szervizelésére és javítására. A futballpálya nagyságú állomás moduljaiban hatfôs nemzetközi brigádok dolgozhatnak majd folyamatosan egymást váltva. (Hegedûs György / MTI-Panoráma)

Sztrájkolók utcai barikádja

(Telefaxon) – A nagy temesvári szakszervezeti tüntetés másnapján a Dura szárazelemgyár munkásai folytatták a több mint két hete tartó általános sztrájkjukat. A három hónapja egyetlen lej fizetést sem látott Durások kétségbeesésükben elbarikádozták a Gyárváros egyik legforgalmasabb utcáját, a Pestalozzi sugárutat. Egy arra járó és a barikádot áttörni próbáló Dacia személygépkocsi két munkásnôt elütött, sérülésük nem súlyos, az ügyben rendôrségi vizsgálat indult. A pénzüket kiáltozva követelô munkások (Tolvajok! Tolbajok, elloptátok a gyárunkat! Fizetést akarunk!) azt az ígéretet kapták Radu Timut igazgatótól, hogy másnap lesz fizetés. A munkások pedig azzaél fenyegetôztek: amennyiben mégsem kapják meg bérüket, egy országutat fognak elállni. (Pataki Zoltán)

Az alkotmánybíróság döntése után

(Mûholdon) – Az indítványok szerintem megoldhatatlan helyzet elé állították az Alkotmánybíróságot, mivel az abortusz megítélésében szemben álló két tábor álláspontja a maguk szemszögébôl támadhatatlan és nem összeegyeztethetô - vélekedett Czeizel Endre ismert orvos-genetikus, miután tudomást szerzett a magyar alkotmánybírák ellentmondó döntésérôl. Mint mondta, a magzati élet védelmében kiállóknak igaza van, amikor azt állítják, hogy az abortusz során egy megfogant életet pusztítanak el. A másik tábor abból indul ki, hogy a nôk társadalmi egyenrangúsága elképzelhetetlen a saját életük feletti önrendelkezési jog érvényesülése nélkül. Ha egy nôt rá akarnak kényszeríteni arra, hogy a nemkívánt terhességet megszülje, akkor iskoláztatása, társadalmi foglalkoztatottsága és magánéletének alakítása súlyos csorbát szenved. S a nôk ezt nem is hagyják. A közelmúltbeli romániai abortusztilalom ezt egyértelmûen bizonyítja. A nôk ezrei haltak meg és tízezrei váltak rokkanttá a tiltott beavatkozások miatt. A két tábor véleménye tehát összeegyeztethetetlen, és sajnos megint egymással hadakoznak ahelyett, hogy közösen keresnék a megoldást, ahogy Hollandiában tették. Ott teljesen liberális abortusztörvény van érvényben, mégis az abortuszok gyakorisága oly alacsony, mint a katolikus Írországban, ahol tilos ez a beavatkozás - mutatott rá az orvos-genetikus. Véleménye szerint az Alkotmánybíróság most a válsághelyzet konkrét megfogalmazásának elôírásával csupán megpróbál kompromisszumot találni az abortusz-ügy két tábora között. A megoldás a fiatalok felkészítése lenne a felelôsségteljes párkapcsolatra és a korszerû fogamzásgátlásra, továbbá a korszerû fogamzásgátlási módszerek olcsó hozzáférhetôségének biztosítása. Célszerû lenne a felkészülés a családi életre tantárgy bevezetése is a tizenévesek iskoláiban - hangoztatta Czeizel Endre. (MTI)

Visszaköltöztek a zalai gázkitörés áldozatai

(Mûholdon) – Immár minden ponton nulla gázszennyezettségi értéket mutattak az elfojtott kútkitörés körzetében maradt mozgó mérôállomások - közölte kevéssel lapzárta elôtt dr. Kvarda Attila, zalaegerszegi városi tisztifôorvos, aki elmondta: egy tonnányi megsemmisítendô élelmiszert gyûjtöttek össze a boltokból és konyhákról az áramtalanítés miatt kiolvadt hûtôszekrényekbôl és -pultokból, s mindenütt befejezték a szükséges lemosásokat, fertôtlenítést. Bak és Bocfölde öt udvarában zavarosodott el a jobbára itatásra, öntözésre igénybe vett kerekes kutak vize, de nem gázszennyezettség, hanem a használaton kívüliség miatt. Az állategészségügyi szolgálat orvosa, dr. Kardebán Endre összesen 52 háztáji baromfi és nyúl elpusztulását jelezte, az ok oxigénhiány volt. Az 1030 kilakoltatott család közül senki nem jelzett vagyon elleni cselekményt. Ugíanakkor megkezdôdött a nagylengyeli kút balesete okainak szakmai vizsgálata, amelynek további sorsa - végleges bezárása vagy újra munkába állítása - a vizsgálat következtetéseitôl függ. (Az MTI nyomán)

Kerítés után trikolórszínû villanyoszlopok is

(Telefaxon) – Hírrovatunkban, a 3, oldalon hírül adtuk, hogy Temesvár központjában nemzeti színû vaskerítések tûntek fel. Miután a tudomására jutott a dolog, Gheorghe Ciuhandu polgármester elrendelte a zászlógyalázó kerítések átfestését, amelyek ennek következtében november 18- án délután citromsárga színûre váltottak. A helyi kábeltelevízió riporterének sikerült a nyomára bukkannia a funari érzelmû RATT (Közszállítási Vállalat) vezetônek, Ioan Goia mûszaki igazgató személyében. A vérig sértett úriember azzal fenyegetôzött, hogy további csemegékkel szolgál a temesvári sajtónak, mert a villanyoszlopokat is piros- sárga-kékre fogja festeni! (Pataki Zoltán)

Riporterek ássák ki a honvéd tömegsírt

(MÚRE-hírcsere) – A tordaszelestyei magyar honvédek tömegsírja ügyében még a mai napig sem történt semmiféle lényeges elôrelépés. A 22 magyar honvéd csontjai — ha egyáltalán ott vannak még, és nem hordták szét a farkasok — jeltelenül porladnak az egykori véres tordai csata frontvonalán. A Ziarul de Cluj kolozsvári napilap — melynek riporterei újra a figyelem központjába helyezték a tömegsírt — elsô oldalán szerdán a következô kis hír jelent meg: "A román és magyar hatóságok érdektelenségére való tekintettel az újságírók elhatározták, hogy ôk maguk fogják kiásni a tordaszelestyei tömegsír magyar honvédjeinek maradványait. A Ziarul de Cluj és a Kolozsvári Televízió közös munkacsapata készen áll, csak az idô jobbra fordulatát várják." A kolozsvári Szabadság — amelynek néhány munkatársa a Ziarul de Cluj nyomában járva ugyancsak eljutott a tömegsírig — minden közvetlenül vagy közvetve érintett intézménnyel kapcsolatba lépett (még a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének katonai attaséjával, Sallai Imre alezredes úrral is), de, sajnos, semmiféle olyan információhoz nem jutott a napok-hetek során, amely arra utalna, hogy valaki tudna is tenni valamit az ügyben. Így a Szabadság néhány munkatársa elhatározta, hogy képviselni fogja a magyar sajtót és az erdélyi magyarságot e rendhagyó ügyben. (A Szabadság nyomán)

* November 18-19 * Fôvárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Megindul a sokat áhított reform: az Állami Vagyonalap központi intézménye személyzetének egyharmadától válik meg (Ziarul Financiar). * A csökkentett számú, 17 minisztériumnak ezentúl csak 33 államtitkára lesz: 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberális, 4-et az RMDSZ, 1-et a szociáldemokraták állítanak. Az RMSZ-nek a közmunkálatügyi, a mezôgazdasági, a közoktatási és a mûvelôdésügyi minisztériumban lesz államtitkára (Ziarul Financiar). * Román lapvezetôktôl Radu Vasile miniszterelnök 6 hónapi nyugalmat kért, hogy Románia megmentése végett kemény reformintézkedéseket vezethessen be (Ziua). * A temesvári tüntetések után kormányfônk utasította a pénzügyminisztert, keresse meg a 13. fizetéshez szükséges forrásokat - ha vannak (Ziua). * Egy érettségi elôtt álló kolozsvári diáklány fogta magát és matematikaóra közben öngyújtóval meggyújtotta tanárnôjének a haját. Utána bocsánatot kért - de azért kirúgták az iskolából (Jurnalul National). * Virgil Magureanu volt SRI-fônök bûnügyi dossziéját leadták a Katonai Ügyészséghez. A fô vád: a gyôrteleki kacsalábon forgó ház felépítése (Cronica romana). * A turisztikai minisztérium után most kiderült, hogy saz egykori tanügyminisztérium irattárának is nyoma veszett (Ev. zilei). * A dévai városi tanács egyik tanácsosa, amikor felindultan saját álláspontját akarta megvédeni, beszéd közben szívrohamot kapott és szörnyethalt (Ev. zilei). * A titkosszolgálat tevékenységét felügyelô parlamenti bizottság felszólította a SRI igazgatóját, nyilvánítson véleményt a Megapower-féle konténer ügyben (Romania libera). * A benzin árának emelésével ugrásszerûen megnôtt a vásárlók rohama az üzemanyagkutaknál (Adevarul). * Dumitru Tinu szerint, aki végigülte a kormányfô sajtósoknak tartott expozéját, arra a következtetésbe jut Adevarul-beli vezércikkében, hogy ez a kabinet képtelen gátat vetni a készülôdô társadalmi robbanásnak, csak egyféleképpen: ha félreáll. * Már a bolgár léva is erôsebb a lejnél: miközben az átlagfizetés 1997-ben 4 dollárt ért déli szomszédunknál, most az 150 dollárra rúg (Adevarul). * A Zaránd hegységben található Borza-bánya 220 vájárja torlaszolta el magát a mélyben, tiltakozásul, hogy nem kapták meg idejében a fizetésüket (Adevarul). *

Lakos Lajos Nagyvárad levéltárosa által írt, Várad történelmét taglaló könyvben található egy családfa, az egykori Michl, Michel, Mihály, Mihelfy családról. A család utolsó leszármazottja Mihelfy Péter. Nagyvárad fôutcáján található egy antikvárium, amelynek tulajdonosa, feleségével és lányával együtt a fent említett Péter bácsi, aki nagy múlttal és igazán jó kapcsolatokkal dicsekedhet. Várad történelme tetten érhetô a család múltjában. Péter bácsi a könyvek között mesél a múltról, melyre jogosan lehet büszke. Családja több ágon is kapcsolatban állt Ady Endrével.

- Az egyik nagynénémnek Mihelfy Reginának, késôbb férje után Brüll Lipótnénak - meséli Péter bácsi -, az egyik lánya volt Ady nagy szerelme. Adél az Ady jóvoltából lett Léda és vált a magyar irodalom egyik legismertebb múzsájává. Gyönyörû szép és nagyon elegáns úriasszony volt. Nem csoda, hogy az ünnepelt költô beleszeretett. Léda alakja sugározza be szerelmi költészetét. Benne az örök nô képét, a férfi és nô közötti viszony megszemélyesítôjét, az emberiség örökös szétválásának jelképét látta és sugallta mûveiben. Sok szép verset köszönhet ennek a kapcsolatnak a magyar irodalom.

"Ha akarják, szívemre szállnak,
Csókolj, Lédám, semmivé csókolj,
Hogy hiába jöttenek légyen,
Ha ajkaid közt megtalálnak." (Léda ajkai között)

- A másik személyes jellegû összefüggés a nagy költô, Ady Endre és a családom között, anyósom Schwartz Jenôné, akit családban csak Nyuszek mamának szólítottuk. Érmindszenten a nagyanyjáék háza a postahivatal volt. Nyuszek mama nagynénje Ujvári Katalin volt az ügynök, és a hivatallal szemben volt Ady szobája. Mivel gyerekkorában mozgékony, élénk kislány volt és legtöbbször rövid szoknyát hordott, ezért elnevezték Kurtának. Így szólította Ady is: na, kis Kurta, holnap mész Szentkirályra! Körülbelül hat kilométerre volt Érszentkirály, oda hordta a késôbbi Nyuszek mama a postáját.

- " Mit tudtam én, gyermekésszel, hogy mit viszek. Csak az érdekelt, hogy kapok Endre bácsitól egy koronát minden fuvarért. Ez igen gavalléros volt, nagy pénz volt akkor azaz egy korona, pláne gyereknek."-mesélte Nyuszek mama egy újságírónak az Ady-centenárium évében.

- Huszonegy évvel ezelôtt nem véletlen, hogy az Ady- centenárium alkalmából - folytatja Péter bácsi - 1977-ben Budapestrôl Váradra jött a Lobogó címû képes hetilap szerkesztôje, Berkes Péter, aki egyenesen az én kis öreg anyósomat kereste fel, és autóval elvitte szülôfalujába, Érmindszentre, a mai Adyfalvára.

A Lobogó címû képes hetilap különszámát, melyet Péter bácsi nagy becsben tart és még ma is ôriz, a rendelkezésemre bocsátotta. E számban Nyuszek mama utolsó érmindszenti látogatása elevenedik meg. A múltidézés számomra csak úgy adatott meg, hogy elolvastam ezt a cikket. Mivel igen érdekes és jómagam már nem készíthetek a kis Kurtával, Ady postásaival interjút, idézek a huszonegy évvel ezelôtt készült interjúból, mely immár dokumentum értékû. Nyuszek mama a múltból szól hozzánk.

"A ház elôtt van egy filagória, majd megmutatom - kezd a mesélésbe a kis Kurta. Ott szeretett üldögélni, meg ott is dolgozott Endre. Tíz, féltizenegy tájt fölkelt, kiült a papírjaival, oszt Mari néni, az édesanyja mondta mindjárt: csönd, gyerekek, dolgozik a Bandi bácsi. Volt egy kis barátnôm, azzal lestük mindig, hogy mit csinál. (Úgy ült, akár azon a képen, tudják, az nagyon kifejezô, az a kép.) És mondtam a kis barátnômnek, a szemét nézd, olyan érdekesen szép a szeme. Aztán, ha észrevett bennünket: na, gyerekek, mi van, mi van? Átjárt hozzánk, a postát várni. Ott találkozott a barátaival, Balázsy Miklóssal, Récsey Károllyal. Ezek földbirtokosok voltak. Még volt egy katonatiszt is, Elekes, az öreg Récsey vôje. Nagy görbe napokat is csaptak. Mari néni akkor rosszul érezte magát, nem szerette az ilyet. Egyszer, oly nagyon emlékszem, amint mesélték, hogy jaj, az éjjel kint voltak ám a cigányoknál! Ez az Elekes, a Miklós, meg hát Endre. Volt ott egy gyönyörû szép cigánylány, Bidrusnak hívták.

A bort nagyon szerette. Mikor utazott el, édesapám, Pap Mihály vitte mindig az állomásra. Ahol a göröngyös út a kövesre ér, volt ott egy kocsma. Na öregem, mondja Endre édesapámnak, álljunk meg egy szóra. Megálltak aztán Gencsen is egy szóra, meg ami kocsma még volt.

- Az öreg Ady, beszélik, nem szívlelte Endre fiát!

- Hát... Volt amikor jött panaszkodni édesapámnak, te Mihály, ezzel nem lehet boldogulni, ez nem az én fiam, ez mindig megy, kalandozik a világban. Az öreg Ady nagy zsarnok volt, kötözködô, perlekedô, az Endre szelíd, a szegények felé hajló. Volt egy öreg cselédjük, Sándri bácsi. Ady Lôrinc Hadadról hozta, ez ott van Lompert mellett, ahonnan ô is idejött. Hát ezt a Sándrit a Lôrinc bácsi sokszor megszidta, kétszerte többet követelt tôle, mint amennyit bírt. És Endre ezt nem állhatta szó nélkül. Volt aztán ott egy nagyon szegény román család, a Vidáék. Mondta Endre, amíg ô idehaza van, ezeknek mindennap rendes ebédjük legyen. Még Mari néni is felpanaszolta, Bandikám, énnekem amúgy is van dolgom elég. De Endrét ez se érdekelte. Csak hogy Vidáék enni kapjanak.

Ady háza. Az öreg gémeskút. A gesztenyefa. S bent a bútorok. Ez a kanapé! A vaskályha! A képek! A kis íróasztal! Az edények! A komód! Az ágy, amelyben Endre született!...

- A nagy költô erôsen kapcsolódik Váradhoz - mesél tovább Péter bácsi- Az általa elkeresztelt Peceparti Párizs igen nagy hatással volt fejlôdésére. Itt alakult ki mind költôi stílusa, mind világfelfogása. Ôstehetsége a Nagyváradi Napló szerkesztôségében bontakozott ki. Diáktanulmányait abbahagyva, Debrecenben kezdte meg újságírói munkásságát. Onnan került át a Szabadság szerkesztôségébe, ahol a lap hivatalos jellege akadályozta meg abban, hogy progresszív szellemû cikkeket írjon. Miután egy verseket író katolikus pap védelmében Schlauch Lôrinc bíboros püspök eljárása ellen cikket írt, melyet elolvasott Hegyesi Márton felelôs szerkesztô levelet írt Fehér Dezsônek, akit arra kért, hogy bátor, független és szókimondó lapja harcosai sorába szerzôdtesse. Fehér Dezsô nagy örömmel szerzôdtette és 1901-ben, december 10-én lépett a Nagyváradi Napló szerkesztôségébe. Rokonérzelmû barátokra, tehetséges fiatal írókra talált itt. Barátai és költôtársai közé tartozott Emôd Tamás is az egykori barát és kolléga, aki így emlékezett rá Itt nyugszik címû versében:

Ki volt?... Bronzbôrû szép kesely
borús pogány poétafej,
fején dús hollótollu haj.
Párisban is lovas nomád,
ki gôggel rugtatott odább,
barbár napisten, hunn kobold,
halál és csók heroldja volt,
ki míg élt, holtan bujdokolt,
s ma már halálon túl se holt.
...........................................
vékony falécen pár rovás,
pár kurta szó, pár kézvonás,
egy név, egy dátum, semmimás:
"Ady Endre. Élt 41 évet.
Meghalt 1919 január 27-én."

Péter bácsi most is ott ül a régi könyvek között és szeretettel mesél a betérô érdeklôdôknek a múltról, Várad régi fényérôl. Ha Nagyváradon járnak, s ha tehetik, térjenek be a fôutcai antikváriumba és hallgassák meg Péter bácsi történeteit.

De azt se feledjék, hogy január 27-én lesz Ady halálának 80. évfordulója.

JÓZSA TÍMEA

Az "1918 korszakvég – korszakkezdet" címû történelmi dolgozatokat tartalmazó kötet a hasonnevû, május 26 és 28 között a Szatmárnémetiben, Zilahon, valamint a magyarországi Nyíregyházán tartott román–magyar történészkonferencián elhangzott elôadások anyagát tartalmazza magyar, román nyelven, illetve kétnyelvû rövid ismertetôvel, mindenikhez angol nyelvû összefoglaló járul.

November utolsó harmadában egy sor hazai városban: Bukarestben, Sinaián, Gyulafehérvárt, Kolozsvárt, Zilahon mutatják be a kötetet. Magyarországi bemutatójára október végén került sor Budapesten az MTA keretében, az eseményrôl, könyvrôl a Duna Televízió beszámolt, a hazaiak még adósak a tájékoztatással.

Az egyedi próbálkozást, a két állam történészeinek párbeszédét tartalmazó kötetben 30 történész (15 Magyarországról, 15 Romániából) megközelítését találja meg az olvasó az európai térképet is átrajzoló korszakról. A kérdéses történelmi korszakról elôször rendeztek találkozót román és magyar történészek között, elôször jelent meg, noha a két ország történelemírási eszméi nem fedik egymást, ellentétes véleményeket is közöl tudományos alapon, érzelgôsség nélkül fogalmaznak, s tettenérhetô a szándék, hogy egymás szempontjaihoz is közeledjenek a bonyolult történelmi periódus megítélésében.

FEJÉR LÁSZLÓ

Macskaügyes politikusnak nevezte az egyik magyarországi lap Petre Romant, arra célozva, hogy bármilyen nagyot bukik vagy hibázik, mindig talpra esik. (Mellesleg, de nem utolsósorban azt is megírta róla: kevés hiányzott ahhoz, hogy ma nem a budapesti parlamentben ül! Hogyan? Úgy, hogy apját, a spanyolországi nagy internacionalistát elôször Budapestre akarta helyezni a Komintern, s csak az utolsó pillanatban változtatták meg a döntést, miután rájöttek, hogy Budapest már elég sokat kapott a hasonló internacionalistákból.) Petre Romannak és pártjának most eléggé lent van a népszerûsége, az általuk okozott kormányválság, valamint egyes törvények – mint az államosított házak visszaadásával kapcsolatos – elutasítása miatt. Ám nem kell félteni a "demokratákat", mire jön a választás (akár az elôrehozott is), megint talpra állnak! Petrica máris kampányol! Jóllehet a helyi újságok ezt nem vették észre, inkább ilyen-olyan pletykákra és apró szenzációkra figyeltek, mint az, hogy állítólag békahúst evett az Unió gyárban. A szenátus elnökének Szatmár megyei útja tipikus kampányút volt. Már azért is, mert nem volt egy jól meghatározott célja. Például az, hogy valamit gyorsan meg kell oldani, ki kell elemezni, a helyszínen látni vagy hasonlók. Kevés idô alatt sok mindent akart látni, de fôleg sok emberrel, lehetséges választóval találkozni.

Hát ez nem jött be! Avasfelsôfaluban, ahol máskor, más alkalmakkor könnyen összegyûl két-háromezer ember, most mindössze kétszáz-kétszázötven osán volt kíváncsi a vendégre. Pedig nem akárhol, a pirosban álló ortodox katedrális elôtt próbált hatni a járókelôkre. A szatmárnémeti Electroluxban sem futottak össze a dolgozók, mikor megtudták, hogy milyen magas vendég tisztelte meg a gyárat. A gyönyörû magyar-szecessziós szálloda, a Dacia (volt Pannonia) elôtt meg száznál kevesebben várták Petrica érkezését, ezek zöme is hivatalos személy és rendfenntartó volt. A sajtóértekezleten ügyesen kitért a legtöbb "rázós" kérdés elôl. Az államosított házak visszaadásával kapcsolatban a "magyar negatív példára" hivatkozott. Ott se vált be, és sokan elégedetlenek, jóllehet kétmilliárd dollár kárpótlást kifizettek, mondta. – Igaz, hogy jelölteti majd magát az államelnöki posztra? – Errôl még korai beszélni – válaszolta, nyitva hagyva a lehetôséget…

Megeshet, hogy még államelnökként szól majd népéhez? Amilyen macskaügyes!

SIKE LAJOS

A tanügyi törvény képviselôházi vitája során szóba került az alsó tagozat tanulmányait befejezô záróvizsga is. A törvényjavaslat szerint ez a következô tantárgyakból áll: román, matematika, valamint egy szabadon választott tárgy: román történelem vagy román földrajz. A kisebbségi iskolák végzôseinek ezek mellett még anyanyelvbôl is kell vizsgázniuk. Asztalos Ferenc képviselônk szerette volna elérni, hogy a mi gyermekeinknek ne kelljen több tárgyból vizsgázniuk; a rájuk rótt többletmunkát hátrányos diszkriminációnak nevezte. Egy – az ülésrôl beszámoló - tudósítás ezt hibaként rója fel neki, a többletet pozitív diszkriminációnak tartja. Rosszallóan jegyzi meg, veszélyesnek véli, hogy a nacionalista többségiek azonnal lecsaptak rá, azt javasolták, hogy a kisebbségek mondjanak le az anyanyelvvizsgáról. Talán meg is szavazták volna a kiiktatását, ha a határozathozatalhoz elegendô képviselô lett volna jelen a teremben.

Vitán felül áll, hogy az anyanyelv az iskolában fôtantárgy. Sok más tanított-tanult ismeretre nem lesz szüksége az életben a leendô felnôttnek, de az anyanyelv és a kultúra, amelyet az hordoz, végigkíséri a sírig. Nemzeti létünk alapja, hogy helyesen, szépen beszéljük a nyelvünket, ismerjük és szeressük az irodalmunkat. Mégis el kell gondolkodnunk azon, mennyiben tehetünk egyenlôségi jelet az anyanyelvhez, illetve a vizsgakötelezettséghez való ragaszkodás között.

Anyanyelvi oktatásunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy sok magyar szülô román iskolába íratja be a gyermekét. Ennek többféle oka van; ezek egyike, hogy a magyar iskolában eggyel több tantárgy van, a gyermek heti 3-4 órával többet van az iskolában, többet kell tanulnia. Elítélhetjük ezt az álláspontot: igénytelenség a szülôk, lustaság a gyermek részérôl, de a tény az tény marad. A túlterhelés körülményei között ez a szempont megfontolandó.

Még nagyobb súllyal nyom a latban, hogy ebbôl a "többlet-tantárgyból" rossz jegyet lehet kapni, meg is lehet bukni. Mi több, elôfordult, hogy a felvételi vizsgán vagy az érettségin éppen magyarból kapták a diákok a legrosszabb jegyeket. Az is megtörtént, hogy matematika–fizika osztályba jelentkezô gyermek a felvételin kitûnô eredményt ért el matematikából, de kiesett a magyar nyelvbôl kapott jegy miatt. Most, hogy az érettségi jegy is számít itt az egyetemi felvételin, ez a jelenség újabb veszélyeket rejt magában.

Nem célunk, hogy szakbarbárokat képezzünk, de el kell ismernünk, hogy a nyelvtehetség nem egyetlen kritériuma az intelligenciának. Einstein ötéves korára tanult meg beszélni, késôbb egyszer megbukott francia nyelvbôl, és bár idôsebb korában Amerikában tanított, nem tudott rendesen angolul. Voltak nagyon értelmes tanítványaim, akik a reáltantárgyakból kiváló eredményeket értek el, de hadilábon álltak a helyesírással. Egyeseknek egyszerûen nincs fülük, hogy a hosszú magán- és mássalhangzókat megkülönböztessék a rövidektôl.

Ha már többletmunka hárul a magyar iskolába járó gyermekeinkre, legalább arról kellene gondoskodni, hogy az anyanyelv mint tantárgy ne váljék buktatóvá számukra. Mi történne, ha ez nem volna vizsgatárgy sem felvételin, sem érettségin. Mintha látnám, hogy egyes magyartanárok – de nem csak ôk – hevesen tiltakoznak; számukra ez a gondolat szörnyû eretnekségnek tûnik. Úgy vélik, hogy ezzel leértékelnénk a tantárgyat, csökkentenénk a státusát. Azzal érvelnek, hogy ilyen körülmények között a gyermekek nem tanulnának magyarból, nem lehetne eredményt elérni.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mit jelent az, hogy eredmény? Nem az az igazi eredmény, hogy a tanuló bemagolja a tanár által lediktált elemzést és a vizsgán azt szöveghûen vissza tudja adni. A valódi cél az, hogy a diák igyekezzék szépen beszélni, szeressen olvasni és tudjon önálló és helytálló véleményt alkotni egy irodalmi mûrôl; ezt pedig el lehet érni a vizsgával, jegyekkel való fenyegetés nélkül is, talán még jobban. "A magyar nyelv és irodalom" más jellegû tantárgy, mint a matematika. Nem több, nem is kevesebb, de más. A matematika szárazabb, olykor a szerelmeseitôl is kemény munkát követel meg. A gyermeket rá kell kényszeríteni, hogy elsajátítsa az alapokat, állandóan lépést tartson a tananyaggal, mert ellenkezô esetben elveszíti a fonalat, késôbb már nem képes behozni a mulasztást, és azon túl nem ért belôle semmit. A nyelvet, irodalmat meg kell szeretni, ez pedig sohasem késô. Legfeljebb a nyelvtan, helyesírás tanulása hasonlít a matematikához, de itt sem olyan végzetes a lemaradás. Minden tantárgynál fontos, hogy a gyermek megszeresse, de az anyanyelv esetében ez elsôrendû cél. Ehhez persze különleges pedagógiai érzék és módszer szükséges. Ha tanáraink ennek a birtokában vannak, a vizsgakényszer megszüntetése nem hátrányára, hanem elônyére válhatna az anyanyelvû oktatásnak.

A kérdést, persze, másképpen is fel lehet tenni: Ha nem kötelezô vizsgázni, a gyermekek esetleg nem tanulják olyan szorgalmasan a magyar nyelvtant és irodalmat, de azért mégis magyar iskolába mennek és a magyarórákon is részt vesznek; mégis csak ragad rájuk valami. Ha viszont vizsgával akarjuk ôket több tanulásra kényszeríteni, a könnyebbik utat választják: román iskolába mennek, semmit sem hallanak magyar nyelvtanról, helyesírásról, irodalomról és semmilyen törvénnyel nem lehet ôket onnan visszaterelni. A dupla vagy semmi taktikája ebben a vonatkozásban sem válik be.

FEY LÁSZLÓ

Olyasmi ez, mint egy mûhelylecke. Szabó Mihály, aki kántor az unitáriusoknál Homoródalmáson, kiállítja a vasból készült kampós-csôrlôs szerkezetet az udvar végébe: gyerekek érkeztek a városból, Udvarhelyrôl, és be kell mutatni nekik a kötélverés tudományát. Mihály bácsi messze földön most már az egyetlen aki érti, és gépe is van hozzá. – Mi haszna – dohog a mester, akinek körülbelül annyi idôbe telt a sodrás, mintha egy szivart sodort volna a dózniból –, a marhát lánccal kötik, mióta már! Én azért még így szoktam a lókötôféket…

OLÁH ISTVÁN

A Kolozs Megyei Erdôgazdálkodási Vállalat az átalakulás forró napjait éli megyeszerte. Bizonyos döntések értelmében a ROMSILVA hatalmas testérôl leválnak a különbözô kisebb egységek: az erdei gyümölcsbegyûjtô-központok, a faiskolák, a fácános kertek, valamint a halastavak. Majd ezeket – ha minden kötél szakad – hamarosan privatizálják. S ezek után csak természetes, hogy a hajdanában oly egységes "vállalt-rendszert" megfosztják legtöbb jövedelmi forrásától is. Mivel április 15 és október 1 között tiltva volt a fakitermelés, csupán ezek az ún. "mellékegységek" biztosították az alkalmazottaknak a megélhetést. Ez az áldatlan állapot megszûnt – nyilatkozta a Kolozs megyei ROMSILVA igazgatója, Liviu Holonec –, úgymond hamarosan zavartalanul folytatódni fog az erdôkitermelés.

A formaváltás következô lépése a különbözô területi körzetek "átszervezése": egy-egy körzet alárendeltségébe minimum 250 ha, maximum 600 ha dombos terület fog tartozni és 1300 ha hegyi rész. Továbbá egy körzet maximális dolgozó személyzete csupán 8 személyre fog korlátozódni. A körzeteken belül különbözô "alegységeket" különítenek el a közeljövôben, s ezek egy-egy erdômérnök "fennhatósága" alá esnek.

… Ezek a fejetlen intézkedések hamarosan oda fognak vezetni, hogy a jelenlegi megyei erdôgazdálkodás teljes személyzete 700 fôrôl 480-ra fog csökkenni. S a leépített 220 személy nyilván nem a fakitermelésben fog dolgozni, ami jelentôsebb jövedelemmel jár, hanem a gyümölcsbegyûjtô, halász, madarász lesz… Ezek a szinte ellenôrizheztetlen alakulatok! A leépítettek valamilyen formában végkielégítésben részesülnek majd, akár úgy is, hogy egyszerre négy fizetést kapnak kézbe búcsúzóul.

E nagyarányú átrendezôdés során a megyei 40 erdôkörzet 17-re csökken, ezek egyike Kolozsváron fog mûködni, mely egységhez átcsatolják a Beszterce- Naszód és Szilágy megyei körzeteket is. Létesülôben van – szintén Kolozsvár székhellyel – egy Területi Erdôkitermelési Felügyelôség is, mely közvetlenül az Erdô- és Vízgazdálkodási, valamint Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozik, melynek jogában áll mind az állami, mind a privát erdôk, és végül az egész átrendezôdés ellenôrzése.

Az erdôk fölötti tulajdonjogi viták még korántsem csítultak el. Új erdôtulajdonosok sokan lennének szívesen, de a 69/1997-es törvény után, és ezen kívül, újabbak, erre vonatkozóan, nincsenek mint ahogyan egyelôre konfliktuális helyzetek sem nagyon vannak a parasztok, illetve a tulajdonos vagy tulajdonossá váló erdômunkások között… S a kétes vagy kettôs tulajdonjogú részeken, és ott, azokban az esetekben, ahol a helyzet egyelôre még kérdéses, fakitermelés sem folyt. És hogy tisztán lássunk: Kolozs megye erdôségének összterülete 17 000 hektár, mely területbôl 10 000 hektár van magántulajdonban. Az eddig célhoz ért tulajdonjogi kérések alapján pedig az összérték 60 százalékának privatizálása van folyamatban.

KISGYÖRGY RÉKA

A román gárda a forradalom elsô napjaiban alakult meg a Magyar- utcai kaszárnyában. Vezetôjük, az azóta elhunyt Cotu]i kapitány és még két másik osztrák–magyar hadseregbeli tiszt volt. A román gárda viselkedésében lehetetlen volt nem látni, hogy a fegyelem náluk összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a mi alakulatainkban. A békés megoldás reményében itt sem tértünk ki az elôl, hogy az adóhivatalt utasítsuk a román gárda fenntartásához szükséges pénz kiutalására. Ezzel szemben azonban a központi fegyverraktárt heteken keresztül hiába sürgették munició és fegyver kiadására.

A magyar katonai hatóságokkal különben sem volt könnyû dolgunk.

A magyar katonai alakulatok kolozsvári parancsnoka, Cziegler altábornagy hamarosan eltávozott, miután belátta, hogy a zavaros és sorsdöntô idôkben, mint megcsontosodott katona képtelen az ügyeket vezetni. Kolozsvári mûködését tragikus jelenet zárta le. Már napokon keresztül tárgyaltunk ugyanis a Nemzeti Tanács teljes és bizottsági ülésein az eskü letételérôl, az együttes vezetésrôl s a katonai igazgatásról. A románok eleinte nem is gondoltak külön katonai vezetésre, ha mint elôbb említettem, meg is tagadták elvi okokból a magyar Nemzeti Köztársaságra való eskü letételét és csupán a román Nemzeti Tanácsra akartak felesküdni – az egységes vezetés ellen azonban még formális kifogást sem emeltek. Így tehát ha már – keserûen le is nyeltük azt a bizonyos eskü le nemtevést, végre elérkeztünk ahhoz az expedienshez, hogy a Kolozsvárt tartózkodó román és magyar katonai alakulatok felvonultak a Fô-térre s ott mindenki leteszi a maga esküjét. Cziegler altábornagy vezetésével pedig díszfelvonulás lesz. A hosszas vitázást követô megegyezést Cziegler ezzel a katonás mondással fejezte be:

– Most pedig megparancsolom, hogy minden katonai alakulat holnap de. 9 órakor a Fô-térre vonuljon fel, tegye le az esküt és tartsa fenn a rendet.

Mindnyájunk arcára derû lopódzott abban a biztos hiedelemben, hogy visszatért végre bizonyos fegyelem, mely a tobzódó összevisszaságban valahogy a rend felé való visszatérés jeleit mutatja. Másnap azonban láttuk, hogy hiábavaló volt a heroikus felemelkedés: a románok nem jelentek meg a kitûzött helyen s így elmaradt a mi felvonulásunk is.

Cziegler után Kratochwill ezredes lett a katonai parancsnok, akit már a Károlyi-kormány nevezett ki. Kratochwill, ez az intelligens, fiatal és lelkes katona József fôherceg fiainak volt egykor a nevelôje s az olasz Montello világhírû közelharcaiknak részünkrôl a parancsnoka. Az intelligencia, a derû, a fiatalság, a ravaszság azonban hiábavaló volt. A tragédia egyre gyorsabban közeledett. Sohasem felejtem el, amikor a szegény, napról napra összetörtebb Apáthyhoz felvonult az úgynevezett Vasút Biztosító katonai alakulat vezetôsége és nagyobb napidíjat követelt. A vezetôjük egy fiatal szôke hadnagy, láthatólag restelkedett emberei impertinens fellépése miatt s titokban indexét mutogatta, mely szerint 1914-ig egyetemet látogatott és mindig kitüntetéssel vizsgázott. A legénység azonban türelmetlen volt, s különösen egy hosszúszakállas ôrmester hetvenkedett. Amikor Apáthy rászólt, hogy az ilyen modor mégsem illik egy fegyelmezett katonához: az ôrmester rávágta:

– Könnyû az uraknak itt a meleg kályha mellett magyarázni!

Ez a harcias, marcona szoldateszka típus kérdésemre azután szégyenkezdve vallotta be, hogy kolzosvári csizmadia. Ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy késôbbi szemrehányó szavaimra, ne azt válaszolja, hogy Apáthy jelenlétének köszönjem, amiért nem látja el a bajom…

– – –

Az öt korosztály bevonultatásának, lelkiismeretes keresztülvitelében fôleg református papok tüntek ki. Sok helyen ôk maguk vezették a bevonuló ifjakat. Ennek dacára is nehezen ment a bevonultatás. Éppen ezért a székely vidékekre dr. Zágoni Istvánt küldötte ki a Nemzeti Tanács a bevonulás megszervezésére. Zágoni harmadnap már jelentkezett is Homoród-Kôhalomból meglehetôs bizakodóan. Arra a kérdésre azonban, hogy a Székelyföldrôl mennyien fognak bevonulni, ezt válaszolta:

– Ha minden jól megy, lesz pár ezer ember!

Erre a válaszra bizony leesett az álla az érdeklôdôknek.

Viszont volt egy román gárda, a szamosfalvi, amelyik állandóan fegyvert kért tôlünk és instrukciókat. Némi komplikációk után megtudtuk, hogy a gárdaparancsnok – egy tizennégy éves gyerek…

Tragikus idôk, komikus jelenetek.

(Folytatjuk)

Meddig feszülhet a húr Öcalan ügyében?

(Isztambul / MTI) – A törökországi kurdok fô törvényes pártja, a Demokrácia Pártja (HADEP) szerdán közölte, hogy a török rendôrség ôrizetbe vette több száz tagját. Az országban növekszik a feszültség Abdullah Öcalan kurd vezetô olaszországi letartóztatása nyomán. Mehmet Satan, a HADEP vezetôségi tagja a párt isztambuli székházában tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy bár egyesek megpróbálnak kurd-török gyûlölködést csiholni, a HADEP felelôsségteljes magatartásra és az ellenségeskedésre okot adó cselekedetektôl való tartózkodásra szólít fel mindenkit. * Szerda este a rendôrség erôszakkal eltávolított 60 embert a HADEP egyik irodájából Isztambul Umraniye negyedében. Több mint ezer szélsôjobboldali tüntetett órákon át az épület elôtt, kurdellenes jelszavakat skandálva. A kurdellenes akciókhoz a török sajtó hangadó része is hozzájárult, fôként a HADEP-et és az Emberi Jogi Társaságot támadva, melyek egyaránt a délkelet- törökországi kurd gerillakonfliktus békés rendezéséért szálltak síkra. * (Ankara / MTI) – Szerdára virradóra Ankarában a kurd Demokrácia Pártjának (HADEP) mintegy 50 híve és a járókelôk között tettlegességre kerül sor – számolt be az Anadolu Ajansi török hírügynökség. Az összetûzésekben egy kurd megsebesült. * Mesut Yilmaz miniszterelnök szerdán cselekvésre hívta fel a Nyugat-Európában élô törököket. "Tegyétek világossá, hogy nemcsak a PKK hívei vannak ott, hanem országukhoz kötôdô törökök is" – kérte a kormányfô – a Hürriyet címû napilap szerint – a Nyugat-Európában élô törökök millióit. A török közlekedési és távközlési minisztérium felhívta a lakosságot, hogy tiltakozó faxok tömegével forduljon a török kormányhoz, és követelje Öcelan Törökországnak való kiadatását. Az ilyen küldemények továbbítása szerdától kezdve ingyenes – adta hírül egyik közleményében a minisztérium. Ugyanakkor Mesut Yilmaz megfenyegette Olaszországot, hogy hazája megbosszulja, ha Róma nem adja ki Ankarának Öcalan kurd lázadóvezért, vagy ha politikai menedékjogot ad neki. Massimo d'Alema olasz kormányfô azelôtt kizártnak nevezte, hogy a Rómában ôrizetbe vett Öcalant kiadják Törökországnak, mert ott még érvényben van a halálbüntetés, és megemlítette annak eshetôségét, hogy menedékjogot adnak neki. * (Róma / MTI * Borsos Sándor) – Abdullah Öcalan kérte Olaszországot, hogy közvetítsen Ankara és mozgalma között a kurd kérdés politikai megoldása érdekében. "Felhagytunk a terrorizmussal, és készek vagyunk békét kötni. Azért jöttem Olaszországba, hogy elômozdítsam a nemzetközi politikai megoldást" – mondta a Kurd Munkáspárt (PKK) vezetôje a La Repubblica címû olasz lapnak adott szerdai interjújában. * Benzinnel lelocsolta és felgyújtotta magát egy Svájcból érkezett kurd férfi szerdán Rómában a kurd gerillavezér, Öcalan iránti szolidaritása jeléül. A lángoló embert társai eloltották, s most kórházban fekszik. A római a hetedik önégetô ezekben a napokban az Öcalan-ügyben. * (Washington / MTI) – Az amerikai kormányzat szerint a Kurd Munkáspárt vezetôjét, Abdullah Öcalant az ankarai kérésnek megfelelôen ki kellene adni Törökországnak – közölte a washingtoni külügyminisztérium szóvivôje. Tájékoztatója szerint az Egyesült Államok e véleményét már Rómával is tudatta. James Rubin úgy vélte: a kiadatás érdekében az olasz vezetés garanciákat kérhetne Ankarától arra, hogy Öcalant nem fogják halálra ítélni.

Újraindult iraki ellenôrzések

(Bagdad / MTI) – Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenôrzô ENSZ-bizottság (UNSCOM) megbízottai megtartották szerdán elsô ellenôrzésüket a legutóbbi válság óta. Az AP bagdadi tudósítója külsô jelekbôl ítélve arra következtetett, hogy e szemle – mely ezúttal nem meglepetésszerû ellenôrzés volt – zökkenômentesen zajlott le. Egyebek között abból gondolja ezt, hogy az ellenôrcsoport hat autóját szabályszerû, az ENSZ és Irak egyezményében megszabott kísérettel látták el az iraki hatóságok. Egy ENSZ-szóvivô megerôsítette ezt a benyomást: Ewen Buchanan közölte New Yorkban, hogy a világszervezet központjába nem érkezett jelentés semmilyen problémáról. * (Washington / MTI * Kárpáti János) – Richard Butler, az iraki tömegpusztító kapacitás felszámolásának ellenôrzésével megbízott ENSZ-ellenôrök vezetôje levélben kérte Tárik Aziz iraki miniszterelnök- helyettestôl azokat az eddig eltitkolt iratokat, amelyek a bagdadi vezetés vegyi-, illetve biológiai fegyverkészleteire nézve tartalmazhatnak közvetlen vagy közvetett információkat. A világszervezet New York-i székhelyén szerdán közölték: egyebek között egy július 18-i helyszíni ellenôrzés során az iraki légierô egyik bázisán felfedezett raktári vételezési naplóról van szó. Az UNSCOM ellenôrei csupán rápillanthattak az iratra, de másolatot nem kaptak belôle. Meg nem erôsített hírek szerint az UNSCOM szeretné látni a Bagdad közelében fekvô Graib fegyintézet börtönnaplójának idén januárban rejtélyes módon eltûnt 1994-es és 1995-ös kötetét is – felmerült ugyanis a gyanú, hogy az iraki hatóságok a rabokat használták fel kísérleti alanyként egyes vegyi, illetve biológiai fegyverek hatásosságának kipróbálására. Irak tagadja a vádat.

Még nem végleges a végsô státus

(Jeruzsálem / MTI) – Megkezdôdtek szerdán az izraeli- palesztin tárgyalások a palesztin területek (Ciszjordánia és a gázai-övezet) végleges státusáról. Ariel Saron izraeli külügyminiszter és Mahmud Abbasz (Abu Mazen), a Palesztinai Felszabadítási Szervezet második embere találkozott az izraeli külügyminisztérium épületében, hogy közösen megszabja a tárgyalások ügyrendjét. A tárgyalóküldöttségek várhatóan e hónap végén ülnek össze elôször. A végleges státusról szóló tárgyalásokon kell közös nevezôre jutni a legkényesebb kérdésekrôl, mint amilyen a palesztin államiság, Izrael és a leendô palesztin állam közös határa, Jeruzsálem stásusa, továbbá a palesztin menekültek sorsa. * A palesztin rendôrség feje eközben bejelentette, hogy a jövô héten kezdik begyûjteni a palesztin autonóm területek lakosságától az illegálisan birtokolt tûzfegyvereket. Erre kötelezi a palesztin hatóságokat a Wye Plantationben aláírt izraeli-palesztin megállapodás, és ehhez köti Izrael további ciszjordániai csapatkivonásait. * (Gáza / MTI) – Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke szerdán a rendôrségi intézkedést megerôsítô rendeletet adott ki, amelyben megtiltja az illegális fegyvertartást és elrendeli az ilyen fegyverek összegyûjtését. Az intézkedés értelmében az illegálisan tartott fegyvereket elkobozzák, s birtokosukat 6 hónapi börtönnel, valamint 800 dollárnak megfelelô összegû pénzbüntetéssel sújtják.

Háborúszagú béke?

(Belgrád / MTI * Végh Sándor) – Meghiúsult szerdán a belgrádi vezetés újabb kísérlete, hogy a koszovói válság rendezése érdekében újrakezdje a közvetlen tárgyalásokat a koszovói albánokkal: Milan Milutinovic szerb elnök Pristinában találkozott a helyi etnikai közösségek képviselôivel, de a vezetô koszovói albán politikai pártok egyemberként távol maradtak a megbeszéléstôl. A kétórás tárgyalást követôen Milutinovic úgy vélte, hogy távolmaradásuk mindenekelôtt az albánokat hozza majd hátrányos helyzetbe. * (Lisszabon / MTI) – Wesley Clark, a NATO európai fôparancsnoka szerdán úgy vélekedett lisszaboni sajtótájékoztatóján, hogy Koszovóban négy hónapnál tovább nem fog tartani a béke. Szerinte a szembenálló felek ez idô alatt megerôsítik csapataikat. A NATO-parancsnok szerint a tartós politikai megállapodás az egyetlen megoldás, amely szavatolná a békét Koszovóban. * (Brüsszel / MTI * Veres Béla) – Csütörtöktôl teljes körûen mûködik a koszovói légi ellenôrzést Macedóniából irányító NATO-bázis. A NATO egy hónappal ezelôtt állapodott meg Belgráddal abban, hogy fegyvertelen repülôgépei segítenek ellenôrizni a jugoszláv vezetés és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet közötti egyezmény, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsában megfogalmazott követelmények betartását Koszovóban. A légi ellenôrzésben mintegy kéttucat repülôgép vesz részt. Bulgária, Románia és Ukrajna is felajánlott egy-egy repülôgépet, míg Oroszországtól hivatalos ajánlat egyelôre nem érkezett a NATO fôhadiszállására, jóllehet Moszkva korábban jelezte, hogy nem zárja ki részvételét a Sasszem mûveletben.

Magyarország EU-csatlakozásának bekövetkeztérôl

(Budapest / MTI) – Nem lenne nemzeti tragédia, ha Magyarország a tervezett 2002 helyett csak 1-2 évvel késôbb csatlakozhatna az Európai Unióhoz, ám egy további idôeltolódás hátrányos, sôt káros lenne az ország számára – közölte Martonyi János külügyminiszter az Országgyûlés Külügyi Bizottságának szerdai ülésén. A magyar diplomácia vezetôje az EU november 10-i kormányközi konferenciájáról és a csatlakozási tárgyalások helyzetérôl adott tájékoztatást a bizottság tagjainak. A beszámolóban elhangzott, hogy a november 10- én érdemi tárgyalásokra került hét fejezet közül az iparpolitika és a távközlés területén a magyar fél éppen azért kért átmeneti idôszakot, mert 2002-es belépéssel számol. Martonyi kifejtette, hogy az elkövetkezô fél évben az EU soros elnöki tisztét betöltô Németország igen fontosnak tartja Magyarország mielôbbi felvételét a szervezetbe. Hozzátette, hogy 1999 elsô félévében az EU számára a mezôgazdasági politika reformja, valamint a strukturális és kohéziós alapok finanszírozásának és átalakításának kérdése a legégetôbb megoldásra váró ügy.

Szlovén fôkonzulátus Szentgotthárdon

(Szentgotthárd / MTI) – Milan Kucan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársasági elnökök jelenlétében ünnepélyes keretek között nyitották meg szerdán a Szlovén Köztársaság fôkonzulátusát Szentgotthárdon, melynek térségében él a magyaroszági szlovének döntô többsége. Ezért a fôkonzulátus feladatai közé tartozik majd az is, hogy a régió gazdasági és kulturális kapcsolatainak erôsítésén kívül segítse a magyarországi szlovén közösséget nyelvének és identitásának megôrzésében. Szintén Szentgotthárdon, ugyanaznap délután felavatták a Szlovén Kulturális és Információs Központot. Az új intézmény 210 millió forintos költségének nagyobb részét a szlovén állam, kisebb részét pedig a város önkormányzata és a Magyar Kisebbségi Hivatal állta. Az épületkomplexumban kiállítóterem, könyvtár, konferenciaterem kapott helyet. Itt teremtették meg egy szlovén nyelvû rádió mûködésének infrastrukturális feltételeit is.

"Arcpirító" ENSZ- elefánt

(New York / MTI) – Szerdán az ENSZ New York-i székházának kertjében Kofi Annan, a világszervezet fôtitkára felavatta azt az életnagyságú bronz elefántszobrot, amelyet a "Béke és harmónia a természetben" témájú, 1976-ban megkezdett program keretén belül készített Mihail Szimeonov bolgár szobrász. A szobor – a kenyai, a namíbiai és a nepáli kormány közös ajándéka – némi zavart okozott, mert a világszervezet egyes fôhivatalnokai aggasztóan túlméretezettnek találták a bronzelefánt hímtagját. Az ENSZ kertjében játszadozó gyermekekben pszichés zavarokat okozhat a szobor e része – vélte az ENSZ egyik tisztviselôje, s felvetette, hogy a szobrot mégse avassák fel, de ha igen, akkor elôtte fûrészeljék le a kérdéses testrészt. Az öttonnás szobor élethûségéhez nem fér kétség – a mûvész egy elkábított kenyai elefántról vette a méreteket. A kérdést végül Kofi Annan fôtitkár döntötte el, kijelentve: ô tiszteli a természetet, s ha a természet ilyennek alkotta az elefánt arányait, ô nem fogja azokat megváltoztatni. "Alázatra késztetnek minket az emberi méreteket meghaladó dimenziók ... arra emlékeztetnek, hogy a Föld nem egyszerûen a miénk, hanem olyan örökség, amelyet gondoznunk kell, és megôriznünk az utánunk jövôknek" – mondotta a szobor felavatásakor a fôtitkár, barátjának nevezve a sok nemzet jelképrendszerében fontos helyet elfoglaló vastagbôrût.

"El a kezekkel a kapitányságoktól"

(Párizs / MTI * Eszes Tibor) – Nagyszabású tüntetést tartottak a francia rendôrök szerdán este Párizsban, ahová az ország minden tájáról érkeztek. A hatóságok szerint tizenkétezer, a szervezôk szerint viszont húszezer civilruhás rendôr vett részt a megmozduláson, amelyen a kormány azon szándéka ellen tiltakoztak, hogy országosan átszervezzék a rendôri állományt. Fôként azt sérelmezték, hogy az eddig nyugalmasabb vidékekrôl a rendôrséget át akarják irányítani a nagyvárosok "érzékeny térségeibe". A francia belügyminisztérium elképzeléseit a vidéki lakosság hevesen ellenzi, számos helyen tüntetéssel fogadta. A közös rendfenntartás ugyanis – a viszonylag jól felszerelt állami rendôrség és a helyhatóságok által fenntartott csendôrség együttmûködése – szavatolta eddigi nyugalmukat, s ezt veszélyezteti most a rendôrök tervezett áthelyezése. A párizsi tüntetésen a rendôrök a République térrôl vonultak fel a bulvárokon, transzparenseiken követelve: "El a kezekkel a kapitányságoktól". A szabályok szerint az ilyenkor a rendre felügyelô kivezényelt rendôrök, mintegy ezren, igen diszkréten, bár nemegyszer a felhangzó jelszavakat megismételve voltak jelen.

A szlovák kormány "igen"- je

(Pozsony / MTI * Keszeli Ferenc) – Szerdai ülésén a szlovák kormány jóváhagyta a magyar és a szlovák fél korábbi megállapodását, amely szerint Szlovákia mennyiségi korlátozás ellenében feloldja a magyar búza pótvámját. Az elôzô szlovák kormány döntését – hogy a magyar búzát csak 70 százalékos pótvámmal engedik be Szlovákiába – az új kabinet azért volt kénytelen módosítani, mert Magyarország panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), és az igazat adott neki.

Számítógépesen feltört levéltár

(Madrid / MTI * Xantus Judit) – Egy madridi bíróság vizsgálatot kezdett annak a számítógépes kalózkodásnak a felderítésére, amelynek során június 6–11. közt a kaliforniai Hotmail Corporation vállalat elektromos postaszolgálatán keresztül valaki behatolt a madridi belügyminisztérium titkos archívumába. A bíróság az FBI segítségét kérte az ügyben, az illetô azonosítására – jelentette az El País szerdai száma, mely közli, hogy a belügyminisztérium számítógépei regisztrálták azt a fiktív e- mail címet, amelyet a komputer-kalóz használt. A vizsgálat vezetôi azt gyanítják, hogy az illetô spanyol, és Spanyolországból kiindulva az említett postaszolgálaton keresztül mûködött. A kalóz a vizsgálati anyagban meg nem határozott, bizalmas és titkos információ birtokába jutott. Az ügy kivizsgálását bonyolítja, hogy a Hotmail nem rögzíti elôfizetôi személyes adatait.

Carlos és Ceausescu kapcsolatáról

(Bécs / MTI * Fülep Zsófia) – A hírhedt terrorista, Carlos a '80-as években a román titkosszolgálat közremûködésével, Nicolae Ceausescu volt román diktátor megbízásából is gyilkolt – állítja Dan Voinea tábornok, a román katonai ügyészség vezetôje a Der Standard osztrák liberális lapnak adott, szerdán megjelent nyilatkozatában. A Carlos-ügy romániai vonatkozásait vizsgáló katonai ügyész szerint a román diktátor rendelte meg Illich Ramirez Sancheznél, alias Carlosnál az 1981. február 21-i terrortámadást a müncheni Szabad Európa Rádió ellen. Ebben a merényletben nyolc személy súlyosan megsérült, s többmillió márkás anyagi kár keletkezett. Carlosnak viszont egymillió dollár ütötte a markát. Szintén Ceausescu megbízásából követett el merényletet a hírhedt terrorista több külföldön élô román ellenzéki, így Paul Goma román író ellen is Párizsban. A Securitate helyettes vezetôje, Nicolae Plesita személyesen közölte Carlos-szal, melyik román ellenzékit kell eltenni láb alól, valamint elrendelte, hogy Carlos és csoportja megfelelô hamis útiokmányokat, fegyvereket, lôszert és robbanóanyagot kapjon.

Erôszak az iskolában

(Brüsszel / MTI * Veres Béla) – Tiltakozó akciót tartanak a tanárok több brüsszeli iskolában, mert a diákok egyre gyakrabban lépnek fel durván és veszélyesen velük szemben. Az akciót az váltotta ki, hogy a hét elején egyik anderlechti intézetben egy földrajztanárt fejbe dobtak egy csavarhúzóval, míg Laekenben egyik diák óra közben pisztolyt rántott tanára ellen, szerencsére lövés nem dördült el. Október végén egy everei iskolában a diákok több helyiséget felgyújtottak. Saint-Gilles-ben egy tanuló majdnem megfojtotta fiatal tanárnôjét, miután az rasszista nézeteiért meg merészelte büntetni.

Kárpát–medencei vetélkedô és Érmindszenti Zarándoklat — kilencedszer

(Szatmárnémeti / MÚRE-hírcsere) * A Szatmár Megyei Mûvelôdési Felügyelôség, a Kölcsey Kör és az EMKE, pénteken és szombaton kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát–medencei vetélkedôt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényrôl Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. * "A vetélkedôt illetôen mindenki jónak tartja a témaválasztást. A cím Varga Domokos, az Irodalmi Társaságok volt elnökének a választása. A szerelem eposza címû Ady–versbôl való — Nekem a szerelem nem volt víg ajándék. A pénteken négy órakor, a Filharmónia termében kezdôdô vetélkedôre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedôn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, a jugoszláviai Délvidékrôl a kishegyesi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület csapata, Erdélybôl a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be mûsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsûriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendezô, Tóth–Páll Miklós színmûvész és Görbe István tanár. * Szombaton 11 órától, az érmindszenti Ady–múzeumnál és szobornál beszédet mond Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere, Riedl Rudolf prefektus, Seres Dénes, Szilágy megye RMDSZ szenátora, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, Tabajdi Csaba országgyûlési képviselô és Kányádi Sándor költô.Az eseményt a költô verseibôl összeállított mûsor zárja".

Milliárdos tartozások

(Nagyvárad / józsa) * A Társadalmi Párbeszéd Bizottság prefektúrán megtartott hétfôi gyûlésén szóba került az Apaterm vállalat több mint 24 milliárd kintlevôsége, melybôl 55% -al a lakótársulások tartoznak. Van olyan lakótársulás, amelynek 270 millió lej feletti adóssága van, és akad olyan lakó is, aki négymillió vagy akár húsz millió lejjel tartozik. Az állami vállalatok közel hárommilliárd lejjel, míg a magánvállalatok kétmilliárddal tartoznak. A Cukorgyár 389 millió, az Avântul konzervgyár 273, a Timföldgyár 249, a Bihari FC-é 135 a tanügy 821 millióval tartozik. A részvevôk rosszallták, hogy hiányoznak a fogyasztásmérôk, ezért átalányfizetést alkalmaznak. Ezekben az esetekben a személyenként megszabott 8,4 köbméter víz helyett az 1995-ben megállapított havi 14,26 köbmétert számolnak fel, ami felháborodást váltott ki a jelenlevôkbôl. A tanácskozáson az is szóbakerült, hogy a házbizottsági elnökök az elkövetkezôkben érdekvédelmi szervezetet kívánnak létrehozni.

Tisztább folyóért

(Nagyvárad / józsa) * A nagyváradi tanács legutóbbi ülésén megszavazta az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) programját. E szerint a nagyváradi Polgármesteri Hivatal a helyi alapítványokkal közösen részt kíván venni az USAID által kidolgozott, a Sebes-Körös szennyezettsége vizsgalati tervezetének megvalósításában. Elôzetes becslések szerint a 30 ezer dolláros összkiadás 90 százalékát az USAID fedezi. A Polgármesteri Hivatal keretében mûködô környezetvédelmi iroda munkatársai rendelkezésére bocsátanának egy hordozható mérômûszert a Körös szennyezettségének vizsgálatára, valamint egy számítógépet az adatfeldolgozáshoz. Ezáltal csak modern eszközök segítségével megtisztított szennyvíz kerülne a folyóba, s így kívánják kiküszöbölni a vízszennyezôdést.

Égô Éden

(Csíkszereda / daczó) * A fenti címmel jelent meg Kristó Tibor csíkszeredai újságíró újabb kötete, amelyet szerdán mutattak be a közönségnek. A címadó vers önmagában is figyelemfelkeltö. Két olyan szó kerül egymás mellé, amely elôrevetíti a kötet indulatiságát, a világ fordítottságát, a belsô feszütséget - mondotta a kötetet szerkesztô Mihálykó Éva a könyvbemuatatón. A kötet versei bibliai telítettséggel rendelkeznek. Az Éden - a bibliai paradicsom, az emberiség bölcsôje, a bôség, a tökéletesség, a harmónia földje. Az égés ezzel szemben a harcokat, a szenvedést, az örök nyugtalanságot jelképezi. Az Égô Éden szókapcsolat így válik a káosz jelképévé. Ez a hangulat az egész kötetre jellemzô. A ciklusok élére kiemelt Nagycet c. vers újabb biblikus jelkép és egyben ars poetica. A kötetbôl teljességgel hiányoznak az írásjelek, ez is az olvasó és olvasás szabadságát erôsíti. A kötet a csíkszeredai Pallas-Akadémia könyvkiadónál jelent meg, Nagy Ödön és Ferenc Lajos illusztrációival.

Tévedtek

(Kolozsvár / MÚRE-hírcsere) * Lám, lám, mekkorát tévedtek azok, akik csak legyintettek Sabin Ghermannak PRO TRANSILVANIA kiáltványára. Vadim, szokása szerint, lehülyézte, a központi sajtó mindentudó újságírói teljesen kiforgatták Gherman szavait, mások oda se bagóztak mondandójára. Hogy mégsem volt pusztába kiáltott szó az "Elegem van Romániából!" elsô látásra megdöbbentô felkiáltás, azt ékesen bizonyítják a napokban Erdély-szerte lezajlott (és várhatóan továbbgyûrûzô) tüntetések. Egyes plakátokon ilyenek szerepeltek az egyszerû munkások követelései között: GAZDASÁGI AUTONÓMIÁT ERDÉLYNEK! Vajon ehhez mit szólnak a bukaresti nagyokosok? Valószínûleg kiderítik, hogy ez is az RMDSZ diverziója, amit Soros, Bokros és más magyar urak pénzelnek. (Nánó Csaba / Szabadság)

Felsôháromszéki Befektetési Konferencia

(Bukarest) * Készdiszék, XXI. század címmel Felsôháromszéki Befektetési Konferenciát tartanak november 20-22-e között a kézdivásárhelyi Vigadóban és Mûvelôdési Házban. A rendezvény célja: megismertetni a külföldi és hazai befektetôkkel Kézdivásárhely illetve Felsôháromszék által kínált befektetési lehetôségeket. A konferencia fôvédnökei: Németh Zsolt Országgyülési képviselo a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkára, Markó Béla Az RMDSZ országos szervezetének elnöke.A konferencia szervezôi: Business Trust Rt. Kézdivásárhely, Miskolci Vásáriroda Kft. Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, Magyar-Román Kereskedelmi és Ipar Kamara Budapest, Vigadó Kultúrház Kézdivásárhely. Támogatók : Az RMDSZ országos és helyi szervezete. Kézdivásárhelyi Polgármesteri Hivatala, Kovászna megye Kereskedelmi Kamarája. Elôadások: Felsôháromszék gazdasági és politikai ismertetése - Dr Tamás Sándor parlamenti képviselô; Kézdivásárhely jelene és jövôje - Dr. Szigethy István polgármester; Külföldi befektetések Romániában, vám - Halász János, Magyar Kereskedelmi Iroda, Bukarest; A kereskedelmi kamarák szervezete Romániában – Rozner Herman Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara; Privatizáció Romániában – Birtalan Ákos parlamenti képviselô; Adó, pénzügy - Kiss Mária, Megyei Pénzügyi Hivatal.

Fantasztikus!
Zenélô hi-tech nyalóka

(MTI-Panoráma) * Idén a zenélô nyalóka áll majd alighanem az angol gyerekek karácsonyi kívánságlistájának az élén, ahogy az elmúlt években a tamagocsi. A zenélô nyalókát ugyanúgy kell nyalni, mint kevésbé fejlett elôdeit, csakhogy a nyelében mikrochip, a nyélen kívül pedig gombok vannak. A gombok nyomkodására a chip különféle hangokat, zenei részleteket hallat, s ha a nyalóka történetesen éppen a gyermek szájában van, akkor úgy hallja, mintha a hangok a fejében szólalnának meg. A 4-9 éveseknek ajánlott játék hat változatban kelleti magát, gitár-, szaxofon- és dob hangszereléssel, s különleges hanghatásokkal. A tervek szerint hamarosan kaphatók lesznek a pop- illetve filmzenét adó nyalókák is. A mintegy 100 ezer lejnek megfelelô összegért kapható hi-tech nyalóka már sok játékboltban kapható Nagy-Britanniában, és forgalmazói remélik, hogy év végéig a forgalom eléri az ötmillió fontot.

"Funarióta" kerítés Temesvár központjában

(Temesvár / pataki) * Aki a temesvári Szent György-teret a Jenô herceg (Szabadság) térrel összekötô szûk utcácskába téved, néhány napja azt képzelheti, hogy egy csodaszerkezet Kolozsvár központjába repítette: funári leleményességgel rikító, piros-sárga- kék színekre kifestett vaskerítés ötlik a szemébe. A hazafias vasrácsnak egyébként az lenne a hivatása, hogy a járókelôket megvédje a szûk utcán áthaladó villamos-szerelvényektôl, és úgy hírlik, a funarióta érzelmû kerítésfestô a helyi Közszállítási Vállalat valamelyik igazgatója. A temesvári szemnek meglehetôsen furcsa, hogy a nemzeti ünnepekre készülô városban még a vasrácsoka is fellobogózzák.

Saját nyaralója lehet a Kölcseynek

(Szatmárnémeti / sike) * Szép gesztust tett nemrég Ákos község önkormányzata: a település határában lévô termálfürdô mellett három hektár - jelenleg legelônek használt - területet adományozott a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Alapítványnak, a napokban aláírt szerzôdés szerint 150 évre, a vonatkozó törvény 86. paragrafusa értelmében. Ezzel megteremtôdött a lehetôség, hogy a Kölcsey Kollégium a szükséges sportpályákkal, szálláshelyekkel és más létesítményekkel diáknyaralót alakítson ki a XII. századból származó, román stílusú, kéttornyú templomáról és termálvízérôl híres Kraszna menti községben. Mint megtudtuk, a terület bekerítésérôl és a sportpályák kialakításáról már a jövô évben gondoskodnak.

Erdôs Sylveszeter János emlékmûsor

(Nagybánya / farkas) * A színérváraljai polgármesteri hivatal, a református egyházközösség és a helyi RMDSZ idén is megszervezi a helység nagy szülöttének, Erdôs Sylveszeter János bibliafordító emlékének szánt ünnepség- sorozatát. Az eseményre november 21-én kerül sor. A reggeli órákbant Sárvár polgérmestere, dr. Dénes Tibor és Szinérváralja polgármestere, Tantas Virgil fogják aláírni a két település testvérvárosi szerzôdésének elsô hivatalos okmányát. Délben ünnepi istentiszeteletre kerül sor; igét hirdet dr. Molnár János, a kolozsvári teológia professzora, majd szintén a templomban, két ifjú színmûvészeti fôiskolai hallgató szavalatait hallgathatják meg a résztvevôk. Ezek után koszorúzás következik, és az Erdôs Sylveszer János emlékmúzeum megtekintése. Este 8 órától a Mezôgazdasági Középiskola étkezdéjében kezdôdik a Syilveszter batyusbál, ahol zene, tombola, táncverseny, szórakoztató játékok és egyéb meglepetések várják a vendégeket. A helyi mûkedvelô színjátszócsoport Szilágyi Domokos Liána címû darabját mutatja be az esti rendezvényen. A szervezôk mindenkit szeretettel várnak.

Két évkönyv Szatmár megyébôl

(Szatmárnémeti / sike) * A megyei lap, a Friss Újság kiadványának szerkesztôje, a lapunkból is ismert Debreczeni Éva ezúttal is hû volt önmagához: az évkönyv elsôsorban a szórakoztatást, a derûs idôtöltést szolgálja. Sok benne a vicc, a humor (Tízparancsolat nôknek, A szultán megtérése, Tökmagszaporítás stb.), de nem hiányoznak a különbözô magazin jellegû írások, az aktuálpolitikai és helytörténeti cikkek sem. Mint Lakodalmak Sárközújlakon (Anzik Albert), Szatmár megye lakossága (Benedek Gyula), Hol sírjaink domborulnak (fazekas Lóránd), Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna szatmári esküvôje (Kónya László), Szerelem és halál a bogdándi népdalban (Sipos László) * Ám kellôen friss, talán még frissebb a Nagykároly és Vidéke hetilap 99-es évkönyve is! Elsôsorban azért, mert nem akarja átfogmi a világot, olyasmiket közölni, ami máshol is olvasható. Erôssége a helytörténet, a helyi ízek! Silimon Várady Zoltán szerkesztô jól érzi, mit kell nyújtania egy ilyen kiadványnak. Íme, ízelítôül néhány cikk címe: Ady Endre nagykárolyi tanulóévei, Nagykároly a történelem viharában, Gróf Károlyiék temetkezési helyei (dr. Németi János írásai), Zenekarok Nagykárolyban (Visnyai Csaba), Az ecsedi láp madárvilága (Fodor Árpád)

Rendôr az ilyen? IGEN!

(Brassó / tóásó) * Nemrég olvashatták lapunkban, hogy Brassóban a gyalogátjárón elgázolt egy Oltcitos, száguldó rendôr egy kétgyerekes anyát. A nô egy hét után ébredt fel a kómából, majd további 23 nap után távozott a kórházból. Hihetetlen, mégis igaz: megszületett a bírósági döntés, amely megállapította, hogy Adrian Vladoiu ôrmester tettét fáradság okozta stessz, otthoni zûrök eredményezték. Természetesen továbbra is rendôrködhet Vladoiu, de "szegényt" nem lehet két évig elôléptetni. A nô kártérítésként 100 millió lejt vagy egy háromszobás lakást kér.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP SZILÁGY megyei Területi Igazgatósága – székhelye: Zilah, B-dul M. Viteazu nr. 2, Szilágy megye – a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez az AGROMEC Rt. kereskedelmi társaság részvényei 40 %-ának eladására. A társaság székhelye: ZSIBÓ (Jibou), str. Odorheiului, nr. 18, Szilágy megye; adóügyi száma: R 686759; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 31/275/1991.

Fô tevékenységi területe: mezôgazdasági szolgáltatások.

Társasági tôkéje: 735 925 ezer lej.

Üzleti forgalma (az 1997-es év könyvelôi mérlege alapján): 2 167 081 ezer lej;

A legutóbbi lezárt év profitja: 10 463 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1996. okt. 18-án:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	294 370	40
SIF	441 555	60
PPM	19 681	17,5
Összesen	735 925	100

Az ajánlati ár 1000 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 294 370 000 ezer lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8–16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA SZILÁGY Területi Igazgatóságán.

A TENDERFÜZET 1 000 000 lejes ellenértékét, a 250 000 lej részvételi díjat és a 8 831 100 lej részvételi garanciát az eladó pénztárába, az ÁVA SZILÁGY Területi Igazgatósága székhelyén, illetve a BRD szilágysági fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

- a füzet ellenértékének kifizetését igazoló utalvány másolata;

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon meg kell vásárolniuk a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 7-én, 10 órakor kerül sor az ÁVA Szilágy Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 14-én kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még vásárolhatók TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a TENDERFÜZET árát, a részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Bank befizetési napon közzétett valuta-árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával pecsétes borítékban benyújtják a fent említett székhelyen a módosított és kiegészített 55/1998- as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumbenyújtás dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságra vonatkozó egyéb adatok az ÁVA Szilágy Területi Igazgatóságán, Kósa Alexandrutól, tel. 060-633508, 630870, fax: 630927.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP Maros megyei Területi Igazgatósága – székhelye: Marosvásárhely, str. Tineretului nr. 2 – a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez az AGROMEC SERBENI Rt. kereskedelmi társaság részvényei 5,02 %-ának eladására. A társaság székhelye: Soropháza (Serbeni), nr. 10, Alsóbölkény (Beica de Jos) község, Maros megye; adóügyi száma: R 8172869; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 26-576-1996.

Fô tevékenységi területe: mezôgazdasági szolgáltatások.

Társasági tôkéje (a cégbírósághoz benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelôen): 83 400 ezer lej.

Üzleti forgalma (1998 elsô félévének mérlege alapján): 4294 ezer lej;

1998 elsô félévének vesztesége: 8150 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1998. jún. 30-án:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	4185	5,02
PPM	50 040	60,00
Mások	29 175	34,98
ÖSSZESEN	83 400	100,00

Az ajánlati ár 1000 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 4 185 000 lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8–16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA Maros Területi Igazgatóságán.

A 250 000 lej részvételi díjat és a 125 550 lej részvételi garanciát az eladó pénztárába, a Maros Területi Igazgatóság székhelyén, illetve a BRD marosvásárhelyi fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlájára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon be kell szerezniük a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 7-én, 10.00 órakor kerül sor az ÁVA Maros Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 21-én kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még vásárolhatók TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Bank által a befizetési napon közzétett valuta- árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával pecsétes borítékban benyújtják a fent említett székhelyen a módosított és kiegészített 55/1998- as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumbenyújtás dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságot illetô egyéb tudnivalók a 168517-es telefonszámon, Ungur Ibolya közgazdásztól.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP Arad megyei Területi Igazgatósága – székhelye: Arad, B-dul Dragalina nr. 25, postai irányítószám: 2900 – a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez az AGROMEC tirnova Rt. kereskedelmi társaság részvényei 1,049 %-ának eladására. A társaság székhelye: EPERJES (Tirnovai), nr. 783, Arad megye; adóügyi száma: R 7231762; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 02/152/1995.

Fô tevékenységi területe: mezôgazdasági szolgáltatások.

Társasági tôkéje (a cégbírósághoz benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelôen): 1 034 500 ezer lej.

Üzleti forgalma (1998 elsô félévének mérlege alapján): 1 879 200 ezer lej;

Bruttó profitja a legutóbbi lezárt évben: 14 325 ezer lej.

Részvényesi struktúrája:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	434	1,049
PPM	24 394	58,591
Mások	16 552	40,0
ÖSSZESEN	41 380	100,000

Az ajánlati ár 25 000 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 10 850 000 lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8–16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA Arad Területi Igazgatóságán.

A 250 000 lej részvételi díjat az eladó pénztárába, az ÁVA Arad Területi Igazgatósága székhelyén, vagy a BRD aradi fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon be kell szerezniük a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 12-én, 10.00 órakor kerül sor az ÁVA ARAD Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 14-én kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még beszerezhetôk TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A 325 500 lej részvételi garanciát a BRD aradi fiókjánál nyitott 251100980000607. sz. számlára kell befizetni.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Bank befizetési napon közzétett valuta- árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával benyújtják a fent említett székhelyen az 55/1998-as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumbenyújtás dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságra vonatkozó egyéb adatok Adrian Mos mérnöktôl, telefon 280511.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP Szatmár megyei Területi Igazgatósága - székhelye: Szatmárnémeti, str. Maresal Ion Antonescu, nr. 11- a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen, KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez az AGROPREST CAREI Rt. kereskedelmi társaság részvényei 40 %-ának eladására. A társaság székhelye: NAGYKÁROLY (Carei), str. Tireamului, nr.70, Szatmár megye; adóügyi száma: R 8173287; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 30/830/1996.

Fô tevékenységi területe: mezôgazdasági szolgáltatások.

Társasági tôkéje (a cégbírósághoz benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelôen): 810 075 ezer lej.

Üzleti forgalma (1998 elsô féléves mérlege alapján): 489 976 ezer lej;

A legutóbbi lezárt év nettó profitja: 6299 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1997. okt. 31-én:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	324 030	40,00
PPM	485 971	59,99
Mások	74	0,01
Összesen	810 075	100,00

Az ajánlati ár 1000 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke: 324 030 000 lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8-16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA (FPS) Szatmár Területi Igazgatóságán.

A TENDERFÜZET 500 000 lejes ellenértékét és a 250 000 lej részvételi díjat az eladó, az ÁVA Szatmár Területi Igazgatósága pénztárába, illetve a BRD szatmárnémeti fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlájára kell befizetni.

A 9 720 900 lej részvételi garanciát a BRD SZATMÁRI fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlára kell befizetni.

A TENDERFÜZETET az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

- a füzet ellenértékének lefizetését igazoló utalvány másolata;

- személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

- az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon meg kell vásárolniuk a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 7-én, 14.00 órakor kerül sor az ÁVA (FPS) Szatmár Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 14-én kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még vásárolhatók TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a TENDERFÜZET ellenértékét, az árverési részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott 25110000000242300008 sz. USD-s számlára fizetik be - a befizetési nap valuta-árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával, pecsétes borítékban benyújtják a fent említett székhelyen a módosított és kiegészített 55/1998- as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumok benyújtási dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságot illetô egyéb tudnivalók az ÁVA (FPS) Szatmár Területi Igazgatóságán, telefon: 061-717028.

Bôvebb felvilágosítás az ÁVA (FPS) honlapján, címe: www.sof.ro.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP SZILÁGY megyei Területi Igazgatósága – székhelye: Zilah, B-dul M. Viteazu nr. 2, Szilágy megye – a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez az AGROMEC Rt. kereskedelmi társaság részvényei 99,17 %-ának eladására. A társaság székhelye: Szilágysomlyó (Simleul Silvaniei), str. Cehei, nr. 105, Szilágy megye; adóügyi száma: R 687568; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 31/418/1991.

Fô tevékenységi területe: közúti árufuvarozás.

Társasági tôkéje: 483 250 ezer lej.

Üzleti forgalma (az 1997-es év könyvelôi mérlege alapján): 274 820 ezer lej;

A legutóbbi lezárt év profitja: 59 802 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1997.dec.17-én:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	19 170	99,17
PPM	160	0,83
Összesen	19 330	100

Az ajánlati ár 25 000 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 479 250 000 ezer lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8–16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA Szilágy Területi Igazgatóságán.

A TENDERFÜZET 500 000 lejes ellenértékét, a 250 000 lej részvételi díjat és a 14 377 500 lej részvételi garanciát az eladó pénztárába, az ÁVA SZILÁGY Területi Igazgatósága székhelyén, illetve a BRD szilágysági fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

- a füzet ellenértékének kifizetését igazoló utalvány másolata;

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon meg kell vásárolniuk a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 9-én, 10 órakor kerül sor az ÁVA Szilágy Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 16-én kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még vásárolhatók TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a TENDERFÜZET árát, a részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Bank befizetési napon közzétett valuta-árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával pecsétes borítékban benyújtják a fent említett székhelyen a módosított és kiegészített 55/1998- as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumbenyújtás dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságra vonatkozó egyéb adatok az ÁVA Szilágy Területi Igazgatóságán, MATEI MARIÁtól, tel. 060-633508, 630870, fax: 630927.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP Maros megyei Területi Igazgatósága – székhelye: Marosvásárhely, str. Tineretului nr. 2 – a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez a INDUSTRIE LOCALA SI PRESTATII Rt. kereskedelmi társaság részvényei 39,323 %- ának eladására. A társaság székhelye: Marosvásárhely (Tirgu Mures), str. Soimilor nr. 18, Maros megye; adóügyi száma: R 1196950; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 26-34-1991.

Fô tevékenységi területe: kiskereskedelem.

Társasági tôkéje (a cégbírósághoz benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelôen): 1 654 950 ezer lej.

Üzleti forgalma (1998 elsô félévének mérlege alapján): 2 379 278 ezer lej;

A legutóbbi lezárt év nettó profitja: 292 389 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1998. jún. 30-án:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	650 782	39,323
PPM	992970	60,000
Mások	11 198	0,677
ÖSSZESEN	1 654 950	100,000

Az ajánlati ár 1500 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 976 173 000 lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8–16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA Maros Területi Igazgatóságán.

A TENDERFÜZET 1 500 000 lejes ellenértékét, az 500 000 lej részvételi díjat és a 29 285 190 lej részvételi garanciát az eladó pénztárába, a Maros Területi Igazgatóság székhelyén, illetve a BRD marosvásárhelyi fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlájára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

– a füzet árának befizetését igazoló utalvány másolata;

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon meg kell vásárolniuk a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 9-én, 10.00 órakor kerül sor az ÁVA Maros Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 23-án kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még vásárolhatók TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a TENDERFÜZET ellenértékét, a részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Bank által a befizetési napon közzétett valuta-árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával pecsétes borítékban benyújtják a fent említett székhelyen a módosított és kiegészített 55/1998- as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumbenyújtás dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságot illetô egyéb tudnivalók a 168517-es telefonszámon, Frandes Simona jogásztól.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KÖZVETLEN VERSENYTÁRGYALÁSOS RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP – székhelye: Bukarest, str. Stavropoleos nr. 6, sector 3 – 3. sz. Privatizációs Igazgatósága a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a 361/1998-as KH-val módosított és kiegészített 55/1998-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KÖZVETLEN VERSENYTÁRGYALÁST szervez a MOPAN BISTRITA Rt. kereskedelmi társaság részvényei 69,99 %-ának eladására. A társaság székhelye: BESZTERCE (Bistrita) str. STRIMBA, nr. 2, BESZTERCE-NASZÓD megye; adóügyi száma: R 570087; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J06/76/1991.

Fô tevékenységi területe: malomipari termékek és kenyér elôállítása és forgalmazása.

Társasági tôkéje (a cégbírósághoz benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelôen): 9 278 825 ezer lej.

Üzleti forgalma (az 1997-es év mérlege alapján): 11 710 409 ezer lej.

Nettó profitja 1997. dec. 31-én: 588 823 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1998. márc. 31-én:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	259 799	69,99
SIF I. Banat-Crisana	23 913	6,44
PPM	87 433	23,56
Menedzseriek	8	0,01
ÖSSZESEN	371 153	100,00

Az ajánlati ár 25 000 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 6 494 975 000 lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 10–16 óra között szerezhetô be az ajánlatbenyújtási határidô elôtti nappal bezárólag az ÁVA Ajánlati Igazgatóságán (DOMRI), Bukarest, str. Stavropoleos nr. 6, sector 3.

A TENDERFÜZET 4 000 000 lejes ellenértékét az eladó pénztárába - a fenti címen - vagy a BRD-SMB- nél nyitott 251100980900224 sz. számlájára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

– a füzet ellenértékének lefizetését igazoló utalvány másolata;

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az versenytárgyaláson, az érdekelteknek kötelezô módon meg kell vásárolniuk a TENDERFÜZETet.

A 194 849 250 lej részvételi garanciát a BRD-SMB-nél nyitott 251100980900313 sz. számlára kell befizetni.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a TENDERFÜZET ellenértékét és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Banknak a befizetési napon megállapított valuta-árfolyamán .

Hogy részt vehessenek a versenytárgyaláson, az ajánlattevôk legkésôbb az 1998. dec. 8-a 10.00 órai határidôig zárt és pecsétes borítékban benyújtják az Ajánlati Igazgatóságon (DOMRI) az 55/1998-as kormányhatározat 27. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat, valamint ajánlataikat az üzleti tervvel együtt. Az ajánlatokat ugyanaznap 12.00 órakor bontják fel az ajánlattevôk (megbízottak) jelenlétében, az ÁVA 3. sz. Privatizációs Igazgatóságán, a 102-es szobában.

A külföldi természetes vagy jogi személyek az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki a KÖZVETLEN VERSENYTÁRGYALÁS végsô jegyzôkönyve aláírási napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra az ajánlatbenyújtás dátumától számított 180 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságot illetô egyéb tudnivalók az ÁVA 3. sz. Privatizációs Igazgatóságán, telefon: 01/313 85 09, fax: 01/310 16 94.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.

HIRDETÉSI ÉRTESÍTÔ

KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSRA

Az ÁLLAMI VAGYONALAP Maros megyei Területi Igazgatósága – székhelye: Marosvásárhely, str. Tineretului nr. 2 – a 44/1998-as törvénnyel jóváhagyott 88/1997-es sz. sürgôsségi kormányrendelet, valamint a módosított és kiegészített 55/98-as kormányhatározat elôírásainak megfelelôen KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉST szervez a MULTIPREST Rt. kereskedelmi társaság részvényei 54,399 %-ának eladására. A társaság székhelye: Marosvásárhely (Tg. Mures), str. Cuza Voda nr. 74, Maros megye; adóügyi száma: R 1205039; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J 26-52-1991.

Fô tevékenységi területe: gépkocsi- javítás.

Társasági tôkéje (a cégbírósághoz benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelôen): 158 450 ezer lej.

Üzleti forgalma (1998 elsô félévének mérlege alapján): 358 107 ezer lej;

A legutóbbi lezárt év nettó profitja: 6901 ezer lej.

Részvényesi struktúrája 1998. jún. 30-án:

Részvényesek	Részvények száma	%
ÁVA (FPS)	86 194	54,399
SIF	22 950	14,484
PPM	49 033	30,945
Menedzseriek	273	0,172
ÖSSZESEN	158 450	100,00

Az ajánlati ár 1250 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 107 742 500 lej.

A kereskedelmi társaság TENDERFÜZETE naponta 8–16 óra között szerezhetô be az árverés elôtti nappal bezárólag az ÁVA Maros Területi Igazgatóságán.

A TENDERFÜZET 500 000 lejes ellenértékét, az 250 000 lej részvételi díjat és a 3 232 275 lej részvételi garanciát az eladó pénztárába, a Maros Területi Igazgatóság székhelyén, illetve a BRD marosvásárhelyi fiókjánál nyitott 251100980000607 sz. számlájára kell befizetni.

A TENDERFÜZETet az alábbi dokumentumok alapján adják ki:

– a füzet árának befizetését igazoló utalvány másolata;

– személyi igazolvány vagy útlevél (külföldi természetes személyek esetén);

– az ajánlattevô kereskedelmi társaság megbízólevele.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az érdekelteknek kötelezô módon meg kell vásárolniuk a TENDERFÜZETet.

Az árverésre 1998. dec. 8-án, 14.00 órakor kerül sor az ÁVA Maros Területi Igazgatósága székhelyén.

Ha az elsô árverés eredménytelen lenne, a második licitálásra 1998. dec. 22-én kerül sor ugyanabban az órában.

A második árverés részvételi díját valamennyi résztvevônek be kell fizetni.

A második árverésre még vásárolhatók TENDERFÜZETEK más ajánlattevôk által is a fent ismertetett feltételek mellett.

A külföldi természetes vagy jogi személyek a TENDERFÜZET ellenértékét, a részvételi díjat és a részvételi garanciát a BANCOREX-nél nyitott konvertibilis valutás számlára, a 25110000000242300008. sz. USD-s számlára fizetik be – a Román Nemzeti Bank által a befizetési napon közzétett valuta-árfolyamán.

Hogy részt vehessenek az árverésen, az ajánlattevôk legkésôbb a licit megkezdése elôtt egy órával pecsétes borítékban benyújtják a fent említett székhelyen a módosított és kiegészített 55/1998- as kormányhatározat 51. szakaszában elôírt és a TENDERFÜZET C-fejezetében felsorolt dokumentumokat.

A külföldi befektetôk az adásvételi szerzôdést konvertibilis valutában fizetik ki, a licitálás napján a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyamon.

Az ajánlattevôk utasíthatják azt a bankot, melyben fôszámlát nyitottak, hogy számukra a dokumentumbenyújtás dátumától számított 120 naptári napra érvényes banki garancialevelet bocsásson ki.

A kereskedelmi társaságot illetô egyéb tudnivalók a 168517-es telefonszámon, Popa Mihai Ovidiu mérnöktôl.

Bôvebb információk az ÁVA (FPS) ajánlatát illetôen a www.sof.ro honlapon.