Névnap: Rafael. Egyéb névnap: Dea, Deodát, Dina, Florencia, Florentina, Gemma, Koppány, Lujza, Margit, Özséb, Rafaella.
Rafael héber eredetû, jelentése: Isten meggyógyít. Nôi megfelelôje a Rafaella. Rafaello Santi itáliai festômûvész, a Sixtusi Madonna alkotója, de a vatikáni palota több freskója is az ô keze alól került ki. Egy mûvészeti irány, a preraffaelita stílus követôi a XIX. század közepén céljukul tûzték a középkori, vallásos kultúra újjáélesztését és továbbfejlesztését. Formanyelvük alapján a szecesszió elôfutáraivá váltak. Rafael Kubelik cseh karmester volt, Jan Kubelik fia. Rafael az arkangyalok egyike, aki Tóbiást vezérelte útján a Szentírás szerint.
Katolikus naptár: Szt. Rafael, Szt. Florencia, Dina.
Református naptár: Rafael.
Evangélikus naptár: Rafael.
Unitárius naptár: Keve, Illés.
Zsidó naptár: Sziván hónap 13. napja.

Jó vicc!

– Láttam, hogy valaki megcsokolt az ajtóban. A férjed volt vagy a postás?
– Attól függ, hogy korán reggel vagy déltájban.
(Vicclap.hu)

nyomtatható verzió

Nem hagyhatjuk szó nélkül

Nem várt sikertörténet lett a korban megállapodott, de még mindig fenegyerek Mircea Dinescu nemrég magyarul megjelent pamfletkötete, a Szentségekbõl bukásra (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda). Visszhangos budapesti fogadtatása után, amelyrõl lapunk is részletesen beszámolt, az elmúlt hét végén a Székelyföldön tarolt vele: elõbb a csíkszeredai Sapientia egyetem nagyaulájába vonzott nagyszámú hallgatóságot, majd a gyimesi csángók közé vitt üzenetet a korszerû, európai román szellemiségrõl. A találkozók sikeréhez természetesen hozzájárult mind a pamfletek eredeti szövegeinek szerzõ általi hatásos bemutatása, mind a Váli Éva fordításának szövegérzékeny illeszkedése, de az osztatlan népszerûség és rajongás végsõ soron annak a következetes jellemnek és nyitott szellemû román embernek szóltak, akit egy pillanatra sem ingattak meg a hatalmi konjunktúrák, s magyar-orosz családba házasodva nem tagadott meg semmit önmagából, s nem is várta el a föltétlen illeszkedést.

Az olvasótalálkozó csak ürügy volt ahhoz a kapcsolatteremtéshez, amelynek elõzménye egy 1982-es Hargita megyei látogatás és bemutatkozás volt. Akkor a Kriterion román költõi sorozatában megjelent kötete ürügyén nyilatkozott meg bátran és nonkonformista módon az akkori társadalmi problémákban, beleértve a kisebbségi kérdést is. A székelyek pedig nem felejtették el, hogy nehéz idõkben is közösséget vállalt sérelmeikkel, jogaikkal: Románként szólt hozzájuk, de úgy, hogy nem éreztette velük a másságát s az abban rejlõ többségi gõgöt. Etnikumára mindenek elõtt az a csodálatosan használt, rafinált szójátékokat termõ nyelv utalt, amin beszélt és amelyen ma is magával sodorja hallgatóit.

A mostani találkozón az is kiderült, hogy felmenõi eredendõen Erdélybõl származnak, s az elsõ világháború, illetve Nagy-Románia megteremtése után költöztek le a Duna lapályaira, falustársaikkal egyetemben, mert ott jó alföldi birtokokat ígértek nekik. Azt mondja Dinescu: tucatnyi falut alapítottak akkortájt a megélhetésért szülõföldjüket elhagyó erdélyiek.

A székelyek pedig nem átallottak kérdezni tõle. Az iránt érdeklõdtek, olvasta-e azt a szekus jelentést ama elsõ székelyföldi útjáról; mire ki kellett ábrándítania bennünket, hiszen a róla szóló jelentésekbõl álló istentelenül bõ dossziét még a rendszerváltás elsõ izgalmai közepette megsemmisítette a magát átmenteni készülõ titkosrendõrség. De megkérdezték azt is, mi a véleménye az Iliescu ex- elnök törvényes elszámoltatásáról a bányászjárásokkal kapcsolatban, s hogy nem lenne-e idõszerû egyúttal a marosvásárhelyi eseményekben játszott szerepérõl, az ezzel kapcsolatos diverzióról is lerántani a leplet. A rögtönzéseinek eredetiségével imponáló vendég úgy ítélte meg, hogy a volt államelnöknek természetesen megvan a maga felelõssége mindazzal kapcsolatban, ami mandátumának idején bekövetkezett, de a bûnrészesek sokkal többen vannak, akik most, a talajt veszett Iliescut próbálják megtenni egyedüli bûnbaknak. Majd a diktátorházaspár 1989 karácsonyi kivégzésével kapcsolatban jegyezte meg: a testük minden ellenkezõ híreszteléssel ellentétben a Ghencea temetõben pihen, de szellemük tovább kísért, itt él bennünk, s haláluk is annak tudható be, hogy a korábban õt támogatók, de mögüle gyorsan kilépni szándékozók probléma nélkül helyet foglalhassanak a rendszerváltó elitben. Minden másként történik, ha a diktátorék temetésében a régi keleti hagyományokat követik, s velük együtt udvartartásukat és szolgáikat is elföldelik; mindjárt kevesebb lenne életünkben a diverzió és a megfejthetetlen rejtély.

Dinescu olyan eleven, valós párbeszédet folytatott székely olvasóival ezen a pénteki koraestén, olyan megértõen és eredendõ derûvel, bölcsességgel szólt közös dolgainkról, hogy mindjárt azt firtattuk, mint a szívünknek kedves vendég esetében szokás: mikor jön a legközelebb látogatóba.

CSEKE GÁBOR

nyomtatható verzió

SZKT Marosvásárhelyen

Akár az unalom SZKT-jának is nevezhetnénk a szombati tanácskozást, ha abból indulnánk ki, hogy ezúttal a romániai magyarság mini-parlamentjének nevezett Szövetségi Küldöttek Tanácsa június 18-i ülésén elmaradtak a sajtócsemegének számító, szenzációt hajhászó felszólalások, amelyek rendszerint hangzatosnál hangzatosabb szólamokban szinte túllicitálják egymást. Lehet a szokatlanul nagy hôség, vagy a közelgô nyári szünet „szegte kedvét" a harcias felbuzdulásoknak, ám a tudósító hajlik azt hinni, hogy leginkább a tanácskozás tétje és lényege volt sokkal komolyabb mintsem, hogy kétes értékû egyéni szópiruettek meg tiszavirág létû nyilatkozat-tûzijátékok szintjére fokozzák le a testület munkálatait.

Az alaphangot ezúttal is Markó Béla szövetségi elnök „ütötte le", aki politikai tájékoztatójában – melynek teljes szövegét lapunk 3. oldalán olvashatják – így fogalmazott: magyar politikusoknak soha nem volt akkora befolyásuk Romániában, mint ma nekünk. De ez azt is jelenti, hogy mostantól fogva sok mindent nem háríthatunk másokra, még akkor sem, ha nem egyedül kormányzunk, sôt, csak egyik szín vagyunk egy sokszínû koalícióban. De minket ezután már el lehet számoltatni. És el is kell!

Nos, ha nem is az elszámoltatás, de mindenképpen a számvetés (féléves) jegyében hangzottak el azok a beszámolók is, melyek a kormányzati tevékenységet összegezték, RMDSZ-es miniszterek, kormányzati tisztségviselôk szemszögébôl. A Tariceanu kabinet három magyar miniszterének – Borbély László, Nagy Zsolt és Winkler Gyula – a szerepvállalás felettébb szükséges voltáról szombati lapszámunkban közölt összegzôin túl, a nevezettek, SZKT felszólalásaikban bizonyos hangsúlyokat is kiemeltek.

Így Borbély László középítésügy és területrendezési megbízott miniszter fontosnak tartotta a kapcsolattartást a megyékkel, megyei RMDSZ szervezetekkel, önkormányzatokkal, mindazokkal, akik tudnak segíteni, azért, hogy a 2007 utáni idôszakra való felkészülés sikeres legyen.

Egy pakli pofon, amiért fizetni kell

Mintegy visszautalva Markó Bélának egy korábbi SZKT-n elhangzott és politikai elemzésében ezúttal is felvállalt kijelentésére, miszerint „a román politikusoknak el kell dönteniük: vagy segítik Erdélyt, vagy hagyják, hogy segítsen önmagán", Borbély újólag felhívta a figyelmet Erdélynek az eddigi kormányzások által történt háttérbe szorítására, amit egész számsorokkal is alátámasztott. Íme, lejben és lakósra lebontva, a nemcsak elgondolkozásra késztetô, hanem cselekvésre is serkentô adatok, amelyek arról szólnak, hogy mennyi pénz ment különbözô történelmi régiókba az utóbbi négy évben, azokban a programokban, amelyek most Borbély hatáskörébe tartóznak. Falusi utak és vízrendszerek: Moldva – 137 318, Havasalföld – 114 064, Dobrudzsa – 267 107, Erdély – 98 770. Lakás és sportcsarnoképítés: Moldva 1 094 000, Havasalföld – 902 000, Dobrudzsa – 1 262 000, Erdély – 767 000. Ez egyértelmûen azt mutatja, hogy az utóbbi négy évben Erdély – nem véletlenül! – el volt hanyagolva, és ne furcsállja senki, hogy ha nemcsak az RMDSZ, hanem más pártok is azt mondják, hogy Erdélybe több pénz kell a következô négy évben. Ilyen összefüggésben szólott Borbély az erdélyi autópálya sokat vitatott kérdésérôl is mondva, hogy ez nem a Bechtelnek, nemcsak az erdélyieknek, hanem minden Romániában elô embernek az autópályája és ez az autópálya is össze lesz kötve az európai korridorokkal, mert Magyarországon egész Debrecenig le fog jönni az autópálya és onnan már csak 40 kilométer a határ. 2006-nak az infrastruktúra évének kell lennie Romániában, s ha az elkezdett infrastrukturális beruházások nem folytatódnak, a távolság Európához nem csökkeni, hanem nôni fog.

Nagy Zsolt, távközlési és informatikai miniszter munkájában legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült kialakítani azokat a kapcsolatokat, azokat az együttmûködési rendszereket, melyek a csapatmunkához elengedhetetlenül fontosak. Szintén Erdélyre vonatkozóan elmondotta, hogy az általa vezetett minisztériumba is feltérképezték azokat a településeket, melyek kommunikációs eszközök szempontjából hátrányos helyzetben vannak, és programok készülnek ennek a helyzetnek a felszámolására.

Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi megbízott miniszter állami költségvetési eszközökrôl beszélve, többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen Erdélyben nem ismertek azok az információk és eszközök, amelyek az exportôr cégek tevékenységét segítenék meg.

A szövetségi elnök politikai tájékoztatója valamint az elôterjesztett beszámolók mentén tényleges vita ugyan nem alakult ki, de a hozzászólásokban annál több értékes gondolat fogalmazódott meg, így az árnyalások, néha pedig egy-egy kritikusabb megfogalmazás sejtetni engedték, hogy a visszafogottabb hangnem elsôsorban a felelôsségrôl szól. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, ennek jegyében idézünk az elhangzottakból néhány gondolatot.

Szakmai inggallérok – szabásmintákkal

Kónya Hamar Sándor: A beszámolókról beszélve, senki sem vonhatja kétségbe a konszolidáció és a reformképesség szándékát. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy ilyen RMDSZ képviselet Bukarestben és helyi szinten még soha sem volt, ami egyértelmûen a tavalyi szavazati megnyilvánulás eredménye. Mégis történtek olyan apróságok, melyek a továbbiakban megváltoztathatják az RMDSZ és az erdélyi magyarság további sorsát. Ilyen részlet például az, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon részt venni akaró, szintén erdélyi magyarsághoz tartózó politikai erôk, ostobán, román pártok listáján próbáltak bejutni a parlamentbe. Ez az erdélyi magyarságot egy olyan zárásra kényszerítette a román pártok irányában, amely következtében az RMDSZ a mai társadalmi és politikai helyzetben leledzik. Viszont nem kellene egy elôrehozott választások során meggyôzôdni mindarról, ami ennek az ellenkezôjét jelenti. Nem szerencsések az olyan szövegszerû megfogalmazások, mint: harcias püspökünk vagy szakmai inggallérok letépése… Morális csôddel kell szembe néznie az RMDSZ-nek, mégis remélni kell. Európa fele valóban csak Erdélyen keresztül vezet az út.

Péter Ferenc: Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a választásokkor az erdélyi magyarság összeállított egy prioritási listát arról, hogy mi is fontos nekünk. Erre nagyon oda kellene figyelnünk, mert ez a szövetség nemcsak a kormánytisztviselôk szövetsége, hanem mindannyiunk szövetsége és nagyon fontos lenne, hogy ennek a prioritási listának eleget próbáljunk tenni. Mivel Szováta egyik legszebb fürdôhelye Erdélynek és Romániának, nagyon fontosnak tartanám, hogy egy picit figyeljünk oda arra, hogy a turisztika a világ harmadik legfontosabb gazdasági tényezôje, s mint ilyen erôteljes fejlesztése stratégiai fontosságú számunkra is. Felkérem a miniszter urakat, hogy jobban figyeljenek erre, s késztessék rá a kormányt is, nemcsak az odafigyelésre, hanem az ilyen irányú cselekvésre is. Ezért a régebbi turisztikai minisztérium, ami ma csak államtitkárság, ne csak a fekete tenger „minisztériuma" legyen, hanem az egész országot, s ezen belül Erdélyt kiemelten szolgálja.

Lakatos Péter: Az elsô nagy probléma, aminek itt már jelét is látom, a türelmetlenségbe átcsapó, felfokozott várakozás a mihamarabbi eredmények iránt. A másik az állandó teljesítési kényszer. Viszont egyedüli dolog, amitôl félek, az a sellôknek az éneke, ami esetleg azt sugallhatná, hogy minden rendben van, és nyugodtan élhetünk.

Kerekes Sándor: Amikor a fejlesztési tervek készülnek, nagyon oda kell figyelni, hogy bennük legyen minden, ami szükséges. Az erdélyi autópálya körüli cirkusz elég nagy nyilvánosságot kapott, az RMDSZ kiállt az autópálya mellett, s reméljük, hogy az a 210 millió euró, amit a kormány az idén erre ígért, a munkálatok folytatását jelenti. Ugyancsak az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatosan fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy a hosszú távú stratégiai fejlesztési tervbôl – érthetetlen módon – kikerült a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosításának és megduplázásának a terve. Ez pedig egy újabb diszkriminációs intézkedés.

Kevesebb, szóval egyre több

Szabó Károly: Markó Béla beszédét hallgatva az jutott eszembe, hogy a szövetségi elnök egyre kevesebb szóval egyre többet mond. A nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan javasolom, hogy ennek megszerkesztésében minél nagyobb súllyal vegyen részt az RMDSZ és ebbe a munkába önkormányzati kollégákat is vonjunk be, mert ebben a tervben évtizedekre elôre dôlnek el dolgok. Winkler miniszter úr azon sopánkodására, hogy a kereskedelmi attasékat még nem tudta összehívni, bátorkodom javasolni: azokat nem össze-, hanem vissza kell hívni, mert azok nagy része még abból az idôbôl dolgozik ott, amikor a külkereskedelem állami monopólium volt.

Náznán Jenô: Örömmel állapítottam meg, hogy a beszámolók szinte mindegyik fejezete komoly eredményekrôl számol be, olyan eredményeket mutat fel, melyekre mindannyian büszkék lehetünk. Cseke Attila államtitkár úr nem kis megelégedéssel tájékoztatott arról, hogy több helyen, például Nagyszalontán kaszárnyaépületeket, Kézdivásárhelyen az Apor Péter iskolacsoport kezelésébe pedig a volt kísérleti állomás épületét sikerült az önkormányzatok tulajdonába juttatni. Ilyen tekintetben, minden megyében, de különösön Marosvásárhelyen fel kellene leltározni azokat a lehetôségeket, amelyek a hadsereg létszámának csökkentése folytán adódnak, és az így felszabaduló helyiségeket, épületeket a krónikus székhely- és irodafelület-hiánnyal küszködô intézményeknek átadni. Marosvásárhelyen a Mezôgazdasági Igazgatóság folyamatosan konfliktusban van a polgármesteri hivatallal, mely állandóan kilakoltatással fenyegeti, holott egy állami intézményt nem lenne szabad csak úgy az utcára zsuppolni.

Korodi Attila: Önök tudnak segíteni abban, hogy mi, különbözô kormányzati tisztségviselôk, hatékonyan végezzük a munkánkat, úgy, hogy figyelmeztetnek azokra a stratégiai fontosságú szükségleteikre, amelyek folyamatosan foglalkoztatják önöket. Mert higgyék el, egy minisztériumi struktúra nem az az intézmény, ahol nagyon átlátható az, ami helyi viszonylatban a legégetôbb, vagy ami döcögve mûködik. Az információ gyors áramoltatása nem érdeke az apparátusnak. Ha minket folyamatosan visszahívnak, visszakérdeznek ügyeik intézésére, ezzel a mi munkavégzésünk hatékonyságát is növelik.

Jakab István: Fontos, hogy a helyi önkormányzatok projektekbe gondolkodjanak, mert ha egy helyi önkormányzat most elhatározza, hogy melyek a prioritásai, azokat nagy valószínûséggel 2007 után egyik vagy másik uniós programba be lehet majd illeszteni. És legalább ennyire fontos az is, hogy a helyi önkormányzatok már most gondoljanak a 2006-os költségvetésre. A 2005-ös, olyan amilyen, sokat változtatni rajta már nem lehet, bár idén is lesz költségvetés-kiegészítés, de a 2006-os költségvetés megalapozását már most el kell kezdeni.

Cseke Attila: Joggal azt várják tôlünk, hogy szakmailag megalapozott munkát végezzünk, ugyanakkor folytassuk a szemléletváltást a központi közigazgatásban is. Egy televíziós mûsorban hallottam: a kommunisták után most a KISZ került hatalomra és Isten ments a haza sólymainak hatalomra jutásától. És valóban. Ha az életkor a legfontosabb jellemzô, akkor a mostani kormányunk jónéhány tagja legfennebb csak KISZ tag lehetett. Párttagsághoz még túl fiatal volt. Ám a tényleges fiatalítási folyamatban, mint szervezet, úttörô szerepet vállaltunk, és azt hiszem jól tettük.

Az egyéni felszólalások után Markó Béla, szövetségi elnök, nem föltétlenül a felvetett problémákra reagálva utalt arra, hogy az elkövetkezô idôszakban mire is kell odafigyelni. Bizalmát fejezte ki, hogy a kormány jelenlegi felelôsségvállalásával a tulajdon kérdésében nyugvópontra jutnak a dolgok és az igazságügy terén is fontos elôrelépések történnek. Ôszire marad a kisebbségi törvény elfogadása, utána pedig neki kell fogni a kulturális autonómia intézményinek a kiépítéséhez. Közben készül a decentralizációs törvény, melynek kapcsán alaposan át kell gondolni, hogy milyen hatásköröket és kinek kellene átadni. Ide tartozik továbbá a dekoncentrált intézmények alárendeltségének az átgondolása, mert itt van az esély, itt van a lehetôség, és ezt ki kell használni. Továbbá arra való tekintettel, hogy egy év telt el az önkormányzati választásoktól, meg kellene találni a módját annak, hogy az önkormányzati tevékenység számvetését is elvégezzük, ugyanúgy, mint a központi kormányzatét.

Tükröm, tükröm mondd meg nékem

Mint mindig, amikor a szövetség állapotáról szóló jelentés szerepel az SZKT napirendjén, most is, Takács Csaba ügyvezetô elnök alapos átfogó, színvonalas anyagot készített elô arra vonatkozóan, hogy hol és merre tart a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Ha belepillantunk a Takács által felmutatott tükörbe, akkor azt látjuk benne, hogy a rendszerváltás utáni idôszakban másodszor vállalt kormányzati felelôsség nyomán az RMDSZ jelenléte a központi struktúrákban, az 1996-2000-es idôszakhoz viszonyítva mind mennyiségileg, mind minôségileg megerôsödött. Az integrációs valamint az oktatási és mûvelôdési tárcákat felügyelô miniszterelnök-helyettes mellett olyan fontos szakterületeket irányítanak magyar miniszterek, mint a távközlés és információ- technológia, a közmunkaügy és területrendezés, valamint a külkereskedelem. Áttörésnek számít, hogy az RMDSZ miniszteri, államtitkári tisztséget tölthet be a Külügyminisztériumban, a Pénzügyminisztériumban és Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumban. Ezek mellet államtitkára van a szövetségnek a Kormányfôtitkárságon, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, a Tanügy- és Kutatási, az Integrációs, az Egészségügyi Minisztériumban, és államtitkári rangban ugyancsak a szövetség megbízottja vezeti az Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatalát, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségét, az Országos Ifjúsági Hatóságot és a SAPARD Ügynökséget. Ugyanakkor még 14 központi intézmény vezetôje, vagy vezetô-helyettese került ki az RMDSZ soraiból, és számos más minisztériumban, központi intézményben van jelen más fontos beosztásokban.

Jelenleg az RMDSZ javaslatára Beszterce-Naszód, Kovászna, Máramaros és Mehedinti megyében van RMDSZ- es prefektus, és 8 alprefektust neveztek ki Arad, Brassó, Hargita, Krassó-Szörény, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében. A fentiek mellett, mint ismeretes, a megyei és helyi önkormányzatokban 5 megyei tanács-elnök, 8 alelnök, összesen 111 megyei tanácsos, 190 polgármester, 250 alpolgármester, 2497 helyi tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Polgármestereinek száma éppen az elmúlt napokban tartott idôközi választásokon ismét gyarapodott.

Az a tény, hogy nem csak központi, de területi szinten is erôteljesen jelen van a döntéshozásban és a végrehajtásban az RMDSZ, ismételten igazolja, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ország politikai- és közéletének megkerülhetetlen tényezôjévé vált.

Lakni a harangszóban

– Az RMDSZ programjában és a választáskor is megfogalmazott céljait csak úgy érheti el, ha felelôsségteljesen mûködteti a szövetséget, biztosítja belsô struktúrái együttmûködését, folyamatosan kommunikál a tagsággal, a civil- és szakmai szervezetekkel – fogalmazott Takács, majd utalt a szövetségi elnök által kezdeményezett Párbeszéd a jövôért konzultációsorozatra, mely bebizonyította hasznosságát, hozzájárult ahhoz, hogy olyan választási programot dolgozzon ki az RMDSZ, amely elnyerte választóink támogatását.

A szervezeti élet figyelemre méltó jelenségeként említette továbbá a jelentés, hogy a Kárpátokon kívüli országrészben, Bukarest, Konstanca, Suceava után, újabb RMDSZ szervezetek jöttek létre Vâlcea, Iasi és Mehedinti megyében.

A szövetség törekvéseirôl szólva, a jelentés leszögezte: az RMDSZ célja az egész magyar közösség megerôsítése a Székelyföldtôl a Partiumig, de meg kell érteni, hogy a romániai magyarság legveszélyeztetettebb része a szórvány, számbeli fogyásunk veszélye a leghangsúlyozottabban itt jelentkezik. A szórványmagyarság kérdése legalább olyan jelentôségû nemzeti ügy, mint a csángókérdés. Dimenziójában közel 600 ezer még magyart érint.

Szintén a tennivalók címszó alatt szólt a jelentés olyan kérdésekrôl is, amelyeknek kulcsszerepe van abban, hogy miként tudjuk hitelesen a tények nyelvére fordítani a romániai magyarság jövôjéért felvállalt felelôsséget, hangsúlyozva, hogy tovább kell erôsíteni az RMDSZ elkötelezettségét az infrastruktúra fejlesztésért, hiszen ahová nem vezetnek utak, ott nehezen elképzelhetô a gazdaság fejlôdése.

A következô évek legnagyobb kihívása Románia európai integrációja, amelyben az RMDSZ-nek elévülhetetlen szerepe van. Kezdetektôl fogva tudatosan és következetesen segítette Románia európai és euroatlanti integrációját. Ilyen tudatossággal kell a romániai magyar társadalmat felkészíteni arra, hogy az európai közösséghez való tartozáson kívül, az elônyökbôl minél inkább részt tudjon kapni. Románia integrációja által a civil szervezetek sokkal több pénzhez juthatnak EU-s pályázatokon keresztül, mint amit a Communitas vagy a magyarországi közalapítványok a Szülôföld program alapján biztosíthatnak. Az utóbbi idôszak gyakorlata azt bizonyítja, hogy a magyarországi támogatások nehézkesen, késve érkeznek, vagy nem is érkeznek meg. Ezért is szükség van arra, hogy megismerjünk és kihasználjunk minden igénybe vehetô támogatási lehetôséget.

– Megvalósítandó célunk a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozása, az államigazgatás decentralizálása, az autonómia-formák további bôvítése, a szubszidiaritás folyamatának kiteljesítése, intézményeinek létrehozása a kormányprogram és az Európai Parlament ajánlásának értelmében – nyitott tágabb perspektívákat a cselekvés elôtt a jelentés, majd így összegezett: ebben a munkában továbbra is szükség van az együttmûködésre, mint ahogy szükség van a felelôsségvállalásra is, kinek-kinek saját hatáskörében és illetékességi területén.

Az SZKT munkálatai során megvitatta és elfogadta még az Országos Önkormányzati Tanács mûködési szabályzatának módosítását, valamint az EU integrációs tájékoztatás feljavítására vonatkozó határozatot, ami pontokba szedve és határidôkre lebontva ossza meg az e téren elvégzendô teendôket az Ügyvezetô Elnökség és a parlamenti frakció között.

BÖGÖZI ATTILA

nyomtatható verzió

Tényfeltáró EP- küldöttség Bukarestben

(Bukarest) * Aggasztó arányú családon belüli és munkahelyi erõszaknak vannak kitéve a nõk Romániában, ahol törvények és intézmények születtek ugyan a nõjogi és esélyegyenlõségi területen, de alkalmazásuk és hatékonyságuk még várat magára - állapította meg az Európai Parlament (EP) nõjogi és esélyegyenlõségi bizottságának háromtagú küldöttsége, mely kétnapos tényfeltáró látogatást tett Bukarestbe. Ahol azt vizsgálták, teljesíti-e az EU-tagjelölt állam a tagfelvételhez szükséges feltételeket a társadalmi - s azon belül is különösen a nemek közötti - esélyegyenlõség megteremtése terén. A küldöttség tagjai voltak Bauer Edit, szlovákiai néppárti, Gurmai Zita, magyar szocialista párti képviselõ, az EP nõjogi és esélyegyenlõségi bizottság alelnöke, az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) nõszervezetének elnöke, valamint Rodi Karatsa-Tsagaropoulou, görög néppárti képviselõ.

A küldöttség megbeszéléseket folytatott Minodora Clivetivel, a román parlament esélyegyenlõségi bizottságának elnökével, Monica Macovei igazságügyi miniszterrel, Gheorghe Barbu, szociális védelmi, munka- és családügyi miniszterrel, Vasile Blaga, közigazgatási és belügyminiszterrel, Csutak Istvánnal, az európai integrációs miniszter államtitkárával és Tamás Sándorral, a képviselõház esélyegyenlõségi bizottságának tagjával. Látogatásuk tapasztalatait összegezve Bauer Edit és Gurmai Zita egybehangzóan elmondta az MTI-nek: különösen megdöbbentõek és aggasztóak a nõk ellen a családi életben és a munkahelyeken tapasztalt erõszak arányai. A belügyminiszterrel folytatott megbeszélésen megtudták például, hogy Romániában mintegy 800 ezerre tehetõ a családon belüli erõszak elviselésére kénytelen nõk száma. De információik szerint nem ritka az sem, hogy a romániai nõk munkahelyükön is ki vannak téve a munkavezetõk és a munkaadók erõszakos cselekedeteinek. Mindkét magyar EP-képviselõ hangoztatta: Romániában még sok a tennivaló az európai igényekkel mérhetõ nõjogi és esélyegyenlõségi feltételek gyakorlati megteremtése és érvényesítése terén. A tényfeltáró látogatás alkalmával Gurmai Zitát fogadta Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Adrian Nastase, a párt ügyvezetõje, aki egyben a képviselõháznak is elnöke. (MTI/RMSZ)

nyomtatható verzió

Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt

A romániai magyarság egyharmada, mintegy félmillió magyarul beszélõ és gondolkozó ember a nyugati határövezetben, a Partiumban él. Már maga e tény arra kell késztessen bennünket, hogy Románia EU-s felzárkózása közeledtével jobban figyeljünk itteni tennivalóinkra, mert csak így tudjuk javunkra fordítani a csatlakozás nyújtotta elõnyöket. Ezt ösztönözni látogatott el a múlt hét végén Mádl Ferenc a régió északi övezetébe. Magyarország leköszönõ elnöke péntek délután és szombat délelõtt Szatmár megye vendége volt.

A kíséretében lévõ személyekkel (Terényi János bukaresti nagykövettel, Cseh Áron kolozsvári fõkonzullal , a vele együtt érkezõ Tõkés László püspökkel és másokkal) elõször a Közigazgatási Palotába látogatott, ahol Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetõivel arról cserélt véleményt, hogyan lehetne szélesíteni és gyümölcsözõbbé tenni a határ két oldalán lévõ települések és a lakosság közti együttmûködést, visszaállítani azt a kapcsolatrendszert, amely valamikor ebben a régióban is jól mûködött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. A délelõtti órákban a debreceni református kollégiumban ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két váradi püspök, Tõkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt.

Minderrõl bõvebbet megtudhattunk egy óra múlva a Láncos-templomban, amely a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenõ szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai. Az elnöki látogatás alkalmával iskoláiktól együtt búcsúzó végzõsök jelenlétükkel lényegében a város és a megye egész magyarságát képviselték és kifejezték nagyrabecsülésüket Mádl Ferenc iránt, aki közismerten nagy pártfogója a határon túli magyarságnak, s ha csak rajta múlik, biztos sikere lett volna a kettõs állampolgársággal kapcsolatos december 5-i népszavazásnak. A Láncosban a bevezetõ ének Utaim, úram mutasd meg volt, ami jelezte, hogy Tõkés püspök igehirdetésének központjában ugyancsak az ÚT áll. „Célravezetõ és nem kényelmes utat kell választanunk. Ha ez a kálvária útja, akkor azon kell mennünk, mert az EU-ba nem mehetünk Moszkva felé" A püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlõdésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta elõnyöket, hogy mindnyájan nyertesei legyünk a csatlakozásnak. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek.

Üdvözlõ szavai után (melyben a magyar haza egyik szolgájának nevezte magát) Mádl Ferenc így szólt: "Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelõ egyûttmûködés fontosságára. Bízom abban, hogy Romániának az EU-hoz való csatlakozása olyan folyamatokat indít el, amelyek segítik az integrációt sürgetõ törekvéseket. A Partium példa lehet arra, hogy mit jelent ha egy térség maga nyilvánítja ki együttmûködési szándékát… Itt, a Partiumban, egy történelmi és kulturális hagyományaira büszke vidéken, kulturák találkozó helyén különösen érdemes sokfelé figyelni, átvenni egymástól amivel gazdagabbak lehetünk, mert csak így tudjuk megõrizni a magunk örökségét".

Az Elnök Úr külön hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia is mielõbb az EU tagja legyen, mert ez határmódosítások nélkül segíti a nemzet újraegyesítését és távlatilag jobb esélyeket kínál az állampolgárság rendkívül fájdalmas kérdésének megoldására. Általa lehetõség nyílik az egymásba nõtt kisebb és nagyobb régiók felemelkedésére. A regionalizmus megkönnyíti az összetartozók kapcsolatát, miközben nem sérti az egyes államok szuverenitasát és nem csökkenti az autonómia esélyét az ennek megfelelõ országrészeken.(Kár, hogy a nagyívû elnöki beszédet a több száz jelenlévõ közül csak kevesen hallhatták, mert nem mûködött a hangosító, amirõl a rendezõknek illik gondoskodniuk!)

Mádl Ferenc sok-sok szatmári járókelõ szeretetétõl övezve gyalog ment a Kazinczy utca sarkán álló Astoria szállóhoz, ahol a vendéglátók fogadást adtak tisztelére, majd innen szálláshelyére, a Bódi villába. Reggel a Püspöki Palotába látogatott, ahol Schönberger Jenõ püspök fogadta és mutatta be az épületegyüttes mûvészeti értékeit. Aztán Kónya László tanár, fõtanfelügyelõ-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. S még a délelõtti órákban látogatása következõ állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. (Sike Lajos)

nyomtatható verzió

„Ezt a filmet nem fogjuk innen elvinni"

(Nagyvárad) * „Kiolthatatlan szeretet köt minket Nagyváradhoz, s hogy tenni is lehet érte, nem csak zsörtölõdni miatta, annak szép példája a róla készült félórás dokumentumfilm" – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester azon a rendhagyó bemutatón, amelyre pénteken este, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban került sor. Villányi Zoltán szerkesztõ-operatõr és Kirsch Norbert operatõr- vágó, a Duna Televízió és a Magyar Televízió tudósítói, a híradók hétköznapjaiból ugyanis átkalandoztak a dokumentumfilm világába, hogy a sajátos képi világával ma is tündöklõ Szent László városát bemutathassák alapításától napjainkig, követve a történelem sorrendiségét. A fiatal szerkesztõ páros, akik a film elkészülésének történetét szívesen megosztották a népes nézõsereggel, elmondták, hogy egy esztendeje sarjadt bennünk a nagyobb volumenû film elkészítésének gondolata, mert bár kiváló filmeseket ihletett meg Nagyvárad, és bemutatódtak a mûvészi és tudományos alapossággal készült alkotások, a filmeket mindig messze földre vitték a Sebes-Körös és a Pece partjáról. „Ezt a filmet mi nem fogjuk innen elvinni, megígérhetjük, mert azt szeretnénk, hogy bármikor levetíthessük az idegenbõl érkezõknek, ha értünk, helyettünk szólna" – magyarázta Villányi Zoltán.

A tárgyilagos várostörténeti bemutatón is átsüt a Nagyvárad iránti szeretet, úgy kerülhet a város a világ szeme elé, ahogyan megérdemli, ezért dicséret illeti készítõit, vélekedett az alkotást méltató Biró Rozália. A polgármesteri hivatalba egy bármikor levetíthetõ kópia kerül, de a nagyváradiak számára is hozzáférhetõ e filmes kismonográfia, megvásárolhatják a római katolikus és a református egyház segítségével a római katolikus Bazilikában és a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban.

Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök helyettese szerint, a teremtés felelõssége Istentõl eredõ és az emberben adódik tovább. Nem mindegy tehát mit és hogyan örökölnek majd tõlünk gyermekeink, mit tudnak, mit gondolnak Nagyváradról, hogy a felelõsség és õszinteség lelkületét hordozzák. Reméli, mondotta, hogy a felelõsség és õszinteség folyamatának elindítója lesz a film.

A lámpák elaludtak, majd Villányi Zoltán narrációjával a vetítõvásznon felsejlettek az ismeretlen, ismerõs váradi filmkockák, a Szent László városa alapítói legendájával kezdõdõen a különbözõ fejlõdési korszakokon át napjainkig, hangsúlyosan bemutatva a város magyar vonatkozású eseményeit és egyházait. Majd a nagyváradi intellektus szegeletköveként elfogadott Ady Endre életén, váradi éveinek stációin, emlékein keresztül vezetett át Nagyváradon a mai, kevésbé fénylõ modern korba, hogy a régi Várad fénye eltûntesse a ködöt, ami egy picit még elfedi, megüli a várost, hangzott el a bemutatón, ahol elismerõ tapssal fogadta a közönség a páratlan televíziós kezdeményezést. (Lakatos Balla Tünde)

A felnõtt csapat elballag

(Kolozsvár) * Nincs nagyobb ünnep egy iskola életében, mint amikor végzõs diákjait elindítja az élet útján, mondta dr. Fazakas István tanár úr, aki levezette a Brassai Sámuel Elméleti Líceum ballagási ünnepségét. Az idei ballagásra az iskola alapításának 448. évfordulóján került sor, a szokásos ünnepi rendtartással: énekelve ballagás az iskola folyosóin, majd kivonulás az iskola zászlajával, alakzatba állás az iskola udvarán.

A 104 éves zászlón az iskola jelmondatai voltak olvashatóak: Musis et Vitutibus (azaz Múzsák és Erények), alatta bal és jobb oldalon: A hit hegyeket mozgat. A tudomány az élet kútfeje.

Az idei ballagásnak különleges hangulatot adott az, hogy részt vettek az 50 évvel azelõtt végzett véndiákok is. Õk vonultak be elsõnek az iskola zászlaja után, ôket követte a 72 nappali és 20 estis végzõs.

Az iskola részérõl Kósa Mária igazgatónõ köszöntötte a ballagókat. Beszédében többek között elmondta: „a ti nemzedéketek gondolkodását már meghatározza az a határtalan lehetõség, a világnak az a nyitottsága, amire elõzõ generációk még nem gondolhattak ballagó korukban. A lehetõségekkel való élés nem idegen számotokra, hiszen az elmúlt 4 év számos olyan lehetõséget nyújtott, amikor mindenki érdeklõdése és képessége alapján a tõle telhetõ legjobbat tudta nyújtani: tanulásban, versenyeken, tudományos dolgozatok, pályázatok megírásában, újságszerkesztésben, tantárgyversenyeken, tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken. A batyu vállatokon jelkép, s hiszem, hogy gazdag batyuval távoztok, s e zaklatott világba valódi értékeket visztek magatokkal az iskolából."

Az általam idézett utolsó mondat gondolatát hangsúlyozta Benkõ Béla 1955-ben végzett öreg diák is, aki többek között arról elmélkedett mennyire gazdag batyuval hagyták el annak idején az iskolát és 50 éves tevékenységük, s ezt bizonyítja az, hogy megállták helyüket az életben.

Az elköszönõ véndiákok nevében Székely Zsófia köszönetet mondott azért az értékes nevelõi munkáért, amit a nagyhírû iskola felkészült tanárai nyújtottak nekik az elmúlt 4 évben. Szavalatok, zászlóátadás, majd az értékes díjak átadása következett: a Juhász István Máté emlékdíj, a Tar Koppány Zsolt emlékdíj, a Kõszegi Pál, a Pro Iuventute, az RMDSZ díjai, Dobolyi Gyula emlékdíj, az Erdély Magyar Mûszaki Társaság különdíja, Gál Kelemen díj, Vekov Károly,díja, a Szabadság különdíja, a Gál Kelemen Oktatási Központ különdíja, a Berde Áron díj, a Sóvágó Margit díj és a tanulmányi díjak.

Az iskola udvarát megtöltötték a virágokkal érkezõ rokonok, ismerõsök, érdeklõdõk, hajdani végzettjei az iskolának. Felhangzott a Gaudeamus, felbomlottak a sorok, és mindenki kereste azt, akinek át akarta adni figyelmességét. Virágillat terjengett mindenütt.

Zárógondolatként ismét idézném dr. Fazakas István zárószavait: „Kedves ballagó diákok! Az út, melyre indultok nehéz, de szép… Biztos, hogy ezen az úton nem vagytok egyedül. Veletek vannak a szülõk, az iskola, de mindenek elõtt az Isten. Most, amikor fontos döntés, válaszút elõtt álltok, ne feledjétek, hogy három ajtó mindig nyitva áll elõttetek: a szülõi házé, a templomé és az iskoláé!" (Csomafáy Ferenc)

Az Érmelléktõl is elbúcsúzott Mádl Ferenc

Partiumi látogatásának utolsó állomásán, a Bihar megyei Érmihályfalván, a régió lakóinak százai fogadták szombaton estefelé Mádl Ferenc, magyar köztársasági elnököt, aki a szatmári és szilágysági látogatásának végén, átutazóban idõzött röpke órácskát az országhatár menti tízezres kisvárosban. Hivatalos látogatásának egyetlen állomása volt, ahol félórával túllépte a programban megszabott idõt. Az érmelléki magyarok körében köztiszteletnek és szeretetnek örvendõ Mádl Ferencet Kovács Zoltán, érmihályfalvi polgármester köszöntötte meleg szavakkal a régió lakosságának nevében az érmihályfalvi polgármesteri hivatalnál, ahol a tömb magyar vidék notabilitásaival, polgármestereivel, iskolaigazgatóival közös állófogadáson, kötetlen beszélgetésen vett részt az államfõ, hogy érdeklõdjék az itt élõ magyarság sorsáról.

„Az anyaország felelõsséget kell, hogy érezzen a határon túli magyarság sorsáért" - ezt megvallani, kifejezni szívesen érkezett a magyar köztársasági elnök delegációja a Partiumba, hangsúlyozta Érmihályfalván, ünneplõinek gyûrûjében Mádl Ferenc. „Ezt a régiót, ennek történeti erejét, kulturális értékeit segítsük feltámasztani, ezt szolgálta a konferenciasorozat is" – sommázta a Partium, az európai régió címû debreceni konferencia lényegét az elnök, ezért vállalta el a rendezvény fõvédnökségét is. Az országhatár innensõ oldalán eltöltött idõt értékelve újságíróknak kifejtette: „Azért érkeztem, hogy együttérzésemet kifejezzem az itt élõknek. A határon túli magyaroktól lelkiekben gazdagabban térek haza minden útról."

Az Érmihályfalván egybesereglett érmellékiek szóltak a fiatalok továbbtanulási lehetõségeirõl, és szülõföldön való boldogulásukról. Sarkalatos probléma errefelé ugyanis az erõteljes népességfogyás. Rendszerváltás után ugyanis, az országhatár mentén élõ fiatalok a jobb megélhetés reményében tömegével szöktek át Magyarországra. Ifjú generációk tûntek el a térség kevéssé fejlett falvaiból. Az Érmellék tömb magyar vidékét tudatosan ítélte nyomorúságra a kommunista hatalom, amelynek mai napig érezhetõ hatása, hogy nem szívesen maradnak szülõföldjükön a fiatalok, eközben általános probléma az is, hogy nem tudnak elég jól románul, amely szintén a szülõföldön való boldogulás egyik alapja.

A leköszönõ magyar köztársasági elnök az érmihályfalvi határátkelõnél tért haza, a romániai magyaroknál tett búcsúlátogatásáról. (Lakatos Balla Tünde)

nyomtatható verzió

MARKÓ BÉLA

Tisztelt Szövetségi Képviselôk Tanácsa!

Több mint félesztendô telt el azóta, hogy a választási kampányban körbejártuk Erdélyt, és világosan elmondtuk mindenütt a programunkat. Az egységrôl beszéltünk. Arról, hogy csak összefogással lehetünk nyertesei az integrációnak, és csak együtt vagyunk képesek megvalósítani az autonómiát.

Egység, integráció, autonómia!

Félév múltán mi van az egységgel?

Hogyan halad az integráció?

Hányadán állunk az autonómiával?

Ha tisztességesek vagyunk, akkor ezekre a kérdésekre keressük most is a választ, a kormányzati eredményeket vagy netán kudarcokat pedig attól függôen ítéljük meg, hogy közelebb kerültünk-e meghirdetett céljaink megvalósításához. Félesztendô elteltével nem elegendô az általunk betöltött kormánytisztségeket sorolni, nem elegendô a parlamenti és kormányzati rendszámokat nézegetni alig titkolt büszkeséggel a marosvásárhelyi Kultúrpalota elôtt a Szövetségi Képviselôk Tanácsának ülésekor, nem elegendô bukaresti vagy brüsszeli anekdotákat mesélni az egyszerû erdélyi halandóknak.

Nem elegendô felmutatni, hogy végre jó arányban vagyunk ott számos intézményben.

Mindez nagyon fontos, eszközöket ígértünk, eszközöket teremtettünk a magyar közösség számára, és amit vállaltunk, teljesítettük. Felelôsséget akartunk, kaptunk hát felelôsséget, amekkorát csak magyar politikus itt Kelet-Közép-Európa és a Balkán találkozásánál magára vállalhat.

Ma már nem elég elérzékenyülnünk a feladat nagyságától. Ez fontos volt egy félévvel ezelôtt, fontos volt az elmúlt hónapokban.

De mára a türelmi idô lejárt. Mától fogva ne arról beszéljünk, hogy hány szenátorunk, képviselônk, miniszterünk, államtitkárunk és fôigazgatónk van, hanem mit tesznek ezek az emberek, és mit teszünk mi mindannyian a rendelkezésünkre álló eszközökkel.

Magyar politikusoknak soha nem volt akkora befolyásuk Romániában, mint ma nekünk. De ez azt is jelenti, hogy mostantól fogva sok mindent nem háríthatunk másokra, még akkor sem, ha nem egyedül kormányozunk, sôt, csak egyik szín vagyunk egy sokszínû koalícióban. De minket ezután már el lehet számoltatni. És el is kell! Aki velünk szemben állva, minket bírál, annak könnyû dolga van: csak beszélni kell tudnia, csak nyilatkoznia kell, csak állást kell foglalnia, de ha mi mondunk valamit, azt meg is kell valósítanunk. Mi nem bújhatunk romantikus zárónyilatkozatok vagy tücsköt-bogarat összehordó határozat-tervezetek mögé, mert minket nem közfelkiáltással választott egy maroknyi ember, hanem titkos szavazással adtak nekünk mandátumot sokszázezren. Ez pedig erôt jelent, de számonkérhetôséget is.

Ma errôl szeretnék beszélni: mit ígértünk, és mit kell tennünk, hogy az ígéret valóra váljon?

Kézzelfogható megoldásokat ígértünk, kézzelfogható válaszokat kell adnunk.

Azt mondtuk, hogy az eddig visszaszerzett vagyont megerôsítjük, és ami még az államnál maradt, azt visszaszerezzük. Megtettük. Ezelôtt néhány nappal a kormány felelôsséget vállalt azért a törvénycsomagért, amely eltörli az eddigi korlátozásokat, és gyakorlatilag mindent visszajuttat a volt tulajdonosoknak, ami még az állam birtokában van. Gyorsabb és teljesebb restitúciót jelent ez a felelôsségvállalással elfogadott törvénycsomag a magánszemélyeknek és az egyházaknak is. Újabb sokezer hektárnyi erdôt a már meglévô mellé, gyorsabb használatba vételt a már visszakapott vagy ezután visszaadandó épületek esetében. Ami pedig már nincsen meg, vagy nincsen az állam tulajdonában, azért legalább valós értékû kárpótlást lehet kapni.

Mit tettünk még?

Justitia istennô szeme átlátszó kendôvel van bekötve Romániában, mindig látja, hogy kinek ítél, pártos igazságszolgáltatásunk van, nem pedig pártatlan. Ezen is változtatni kellett. Megtettük. Bízom abban, hogy az ugyancsak most elfogadott igazságügyi reform végre tényleg az igazsághoz visz közelebb, nem pedig a további korrupcióhoz, csaláshoz, lopáshoz, üzérkedéshez. Van, akinek fáj ez a törvény. Az a jó, ha fáj, mert akkor talán gyógyít is.

Hát még mit ígértünk?

Elsôként kulturális autonómiát a különbözô autonómia-formák közül.

Kidolgoztuk a kisebbségi törvényt, és ezt ismét meg kell köszönnöm azoknak a kollegáknak, akik hónapokon át írták, javították, igazították. Ez a törvénytervezet Romániában teljesen elôzménytelenül – de ugyanakkor általános európai elvekhez igazodva, több ország tapasztalatát figyelembe véve – megteremti a kulturális autonómia eszközeit a magyar közösség számára. Mint minden igazi újdonságot az etnikumközi viszonyokban, ezt is nehéz volt elfogadtatni a kormányban, és valószínûleg nehéz lesz a parlamentben is. De végig fogjuk vinni! Hiszen fontos változást készítünk elô általa: a kisebbségi közösségek által választott testületek nemcsak véleménymondási, hanem döntési jogokat is kapnak oktatási, mûvelôdési és sajtó- intézményeinkkel kapcsolatosan. Az Európában ma már elismert szubszidiaritás és önkormányzatiság elve alapján! Azt mondják egyesek, kis lépés lesz ez. Nem így van, tisztelt kollégák! Aközött, hogy mások döntenek rólunk vagy mi döntünk magunkról, óriási távolság van. Nos, ez a törvény pontosan akkora lépés lesz, mint amekkora ez a távolság. Vagyis – ismétlem – óriási.

Persze, a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statutum jobb. Hát elôször is gratulálok, hogy fel tetszett fedezni a spanyolviaszt. Mármint hogy van nemzetiségi statutum. Mi ezt eddig is tudtuk. Persze, a helyes állítás úgy hangzik, hogy volt nemzetiségi statutum, de ezt késôbbi alkotmányok, törvények és rendelkezések már a korai kommunista rezsimben alkalmazhatatlanná tették. Nem is alkalmazták. Másrészt pedig hol van abban a statutumban akárcsak utalás is a kulturális autonómiára? Sehol. A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletû gyermekmondókában a két ragadozót: „Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska"!

De ha már az állatvilágnál tartunk, ne igyunk elôre a medve bôrére. Várjuk meg, amíg sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvényt. Hiszen sok román politikus még mindig mindent megtesz azért, hogy megakadályozza az elfogadását.

Egyébként elhûlve nézem azt is, hogy a Nagy- Románia Párttal összhangban akad néhány magyarunk is, aki végveszélyt kiált a kisebbségi törvény kapcsán. Nem egészen értem. Ha rossz ez az ultranacionalista románoknak, akkor miért rossz a magyaroknak? Ha pedig rossz a magyaroknak, miért rossz az ultranacionalista románoknak? Valaki valakivel kezet fogott volna a hátunk mögött, és mi nem vettük észre? Gondolom, nem errôl van szó. Egyszerûen csak annyira görcsbe rándultak néhányan – de hálistennek csak néhányan! –, hogy inkább kisebbségi törvény se legyen, inkább autonómia sem kell nekünk, ha azt az RMDSZ éri el! Nem akarna vajon harcos püspökünk beleszólni iskoláink sorsába? Dehogynem! Hiszen most is mindenbe beleszól! Ime hát, itt van a lehetôség: valóban dönthetünk ezekrôl az iskolákról, ha elfogadják a kisebbségi törvényt. Ezt ne akarná valaki magyar? Nem hihetem. Persze, akinek nem tetszik, lemondhat errôl a jogról. De tegye csak a maga nevében, ne a magyarságéban. És ne tévessze meg az erdélyi magyar közösséget akkor, amikor végre elérhetô közelbe került az autonómia egyik formája. És akinek ez nem kell, az mondja meg azt is, hogy mit fog ehelyett felkínálni a magyarságnak, és hogyan fogja megvalósítani. Mi, amit vállaltunk, teljesítjük, és nem azt nézzük, hogy kinek az érdeme egy-egy cél megvalósítása, hanem hogy jó-e a magyarságnak. Keserûen látom, hogy nem mindenki gondolkozik így, és inkább vesszen az autonómia, ha azt az RMDSZ vívja ki. Ismétlem, kevesen vannak ilyenek, de minden vitánk ellenére a keveseket is szeretném meggyôzni: az RMDSZ az övék is, jöjjenek, dolgozzanak velünk együtt. Munka van, munka lesz bôven!

Mire vállalkoztunk még? Arra, hogy magyarként és erdélyiként, erdélyi magyarként leszünk ott Bukarestben, így dolgozunk a törvényhozásban, és így veszünk részt a kormányban. Arra vállalkoztunk, hogy Románia felemelkedéséhez adjuk az erônket, tudásunkat, szellemi értékeinket, de úgy, hogy ezáltal felemeljük a magyarságot is, Erdélyt is.

Egyetlen önmagát elsôsorban magyarként és elsôsorban erdélyiként meghatározó politikai szervezet vagyunk a parlamentben és a kormányban is, ez így volt eddig, és valószínûleg így lesz ezután is.

Tettünk-e Erdélyért eleget? Nem! Még mindig nem! Az autópálya vitáját, a vissza- visszatérô szándékot, hogy háttérbe szorítsák Erdélyt, én egyelôre – minden más sikerünk mellett – eddigi koalíciós együttmûködésünk kudarcaként fogom fel. Már rég túl kellene lennünk ezen a vitán. Már rég tovább kellett volna lépnünk. Akinek kell az RMDSZ kinyújtott keze, akinek kellenek az RMDSZ szavazatai, az fogadja el, hogy Erdély nekünk fontos, Erdélyt mi végre fejleszteni akarjuk. Ami nem azt jelenti, hogy Románia többi részét nem kell fejleszteni. De Románia útja az Európai Unióba a szó szoros értelmében Erdélyen át vezet. És ezt nem kellene elfelejteni. Minden iránytûnk azt mutatja, hogy errefelé, Erdély felé van nyugat. Mi azt akarjuk, hogy Románia mielôbb bent legyen az Európai Unióban, de ehhez feltétlenül szükséges Erdély hátrányos helyzetének megszüntetése is. Székelyföldön itt-ott olyan rosszak az utak, hogy még a szomszéd faluba sem lehet eljutni, nemhogy Európába. Egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal, ahogyan a koalíciós partnereink az infrastrukturális fejlesztés kérdését kezelik. Gyergyószentmiklós fûtés nélkül, Székelyföld utak nélkül, Erdély autópálya nélkül: egyelôre ez az ideiglenes mérleg.

Mit ígértünk még?

Igértük, hogy a szegényemberek, a kisnyugdíjasok, a pályakezdô fiatalok helyzetén könnyítünk. Tett már egy-két dolgot a kormány ennek érdekében, de ez még nagyon kevés. Az RMDSZ eddig sem fordult el a nélkülözôktôl, ezután pedig, most már a kormányzati eszközök birtokában, még kevésbé fogjuk ezt megtenni.

Több kezdeményezést, több törvénytervezetet várunk el ezen a területen saját kollégáinktól is, képviselôktôl, szenátoroktól, de még az egyházaktól vagy a civil szervezetektôl is.

Igértünk decentralizációt. És lesz ôsszel decentralizációs törvénycsomag. De ahhoz, hogy megfelelô legyen, az önkormányzatoknak is végig kell sürgôsen gondolniuk, mit miként kellene decentralizálni, kinek milyen hatásköröket kellene mielôbb átadni.

Igértünk integrációt!

A kormányban közülünk többen is ezen dolgoznak nap mint nap. És nemrég azt is láthatták az Európai Néppártnak udvarló politikusok itt Bukarestben, hogy nekünk tényleg szavunk van Európában is. Ezt a befolyást pedig tisztességgel arra fogjuk használni, hogy segítsük Romániát, hiszen ezáltal a magyarságnak is segítünk. Sietnünk kell, mert ma még nyitva az Európai Unió kapuja, de bármikor becsukhatják. A francia és holland népszavazás megmutatta ezt.

Fontos nekünk az integráció!

Fontos az autonómia!

Ezt a kettôt egymással szembehelyezni nem engedhetjük, mert az integráció mellé az Európai Unión belül is kellenek a különbözô autonómia- formák ahhoz, hogy magyarként megmaradhassunk, és azt is el kell újból és újból mondani, hogy egy Európai Unión kívüli Romániában, valahol a világpolitika senkiföldjén a legteljesebb magyar autonómiával együtt is elvesznénk.

Céljaink együtt érnek valamit, együtt fontosak, együtt segítenek emberként és magyarként megmaradnunk itt a szülôföldünkön, Erdélyben. Nem csak magyarok vagyunk, erdélyi magyarok is vagyunk, és így akarunk élni itt ezután is.

Mit vállaltunk még?

Összefogást!

Nyitottságot!

Párbeszédet!

Azt mondtam az imént, hogy céljaink csak együtt érnek valamit. Mi is csak együtt érünk valamit!

Eltelt félesztendô, vannak eredményeink, vannak csalódásaink is, de a mérleg mindenképpen azt mutatja, hogy érdemes volt összefogni. Érdemes volt megfogni egymás kezét. Márpedig ha ez így van, akkor kötelességünk ezt az egységet megôrizni. Minden más csak eszköz, a kormányzás is, ám a magyarság együttléte, az egységes erdélyi magyarság: maga a cél. Aki ennek a közösségnek a politikai képviseletére vállalkozott, ezt az összefogást is vállalta. Nekünk a párbeszédet folytatni kell. Az RMDSZ nem tudhat mindig mindent mindenkinél jobban. Az egyházak sem tudhatnak mindig mindent mindekinél jobban. A civil szervezetek sem. A szakmai társaságok sem. Kinek-kinek megvan a maga feladata és ezáltal a maga felelôssége is. Az RMDSZ felelôssége a politikai képviselet az önkormányzatokban, a parlamentben, a kormányban, a nemzetközi fórumokon. Ahhoz, hogy jól képviselhessük saját közösségünket, nemcsak kritikát, hanem segítséget is várunk mindenkitôl, véleményt arról, hogy milyen új törvényre lenne szükség, miben kell módosítani a régieket, milyen intézkedéseket kellene meghoznia a kormánynak, hogyan dolgozhatnának jobban az önkormányzataink.

Arról, hogy egységes politikai szervezetre van szükségünk, már döntött az ôsszel a mi magyar közösségünk. Amelyik kisebbségi magyar közösség több pártot akar magának, annak elôbb-utóbb egy pártja sem lesz, hiszen egyiknek sem lesz ereje parlamentbe vagy kormányba jutni. Ne felejtsük hát a kisebbségi sors tanulságát: aki többet akar, annak egy sem lesz! Ez a mi felelôsségünk, mi vagyunk az erôsek, nem máson, rajtunk múlik, hogy ezt az igazságot megtartjuk- e ezután is. A párbeszédet folytatni fogjuk. Mi nem fogunk erôbôl politizálni akkor sem, ha éppen megtehetnénk, mi szolgálatra vállalkoztunk, szolgálnunk kell és szolgálni fogunk.

Aki úgy érzi, hogy szüksége van az RMDSZ-re, és velünk együtt akar dolgozni, azzal leülünk, és megbeszéljük közös dolgainkat. Számos múlandó eszköz van körülöttünk, de én a politikai egységet erôsnek és tartósnak szeretném tudni. Csakis így teljesíthetjük, amit vállaltunk.

Tisztújítások voltak többfelé az RMDSZ-ben, vannak új kollégák közöttünk, van az eddiginél több fiatal! Verseny volt mindenütt, és ez jó! Ez azt jelenti, hogy fontos az RMDSZ-ben feladatokat kapni és felelôsséget vállalni. Ennek örülnünk kell, ehhez gratulálunk! A kormányba is sok fiatalt vittünk magunkkal, és megállják a helyüket, sôt, bátrabban vállalkoznak, könnyebben kezdeményeznek.

Ugyanígy fiatalítanunk kell, nyitnunk kell mindenütt, az RMDSZ ereje nem néhány politikus tehetségében, hanem a magyar közösség támogatásában van. Ennek az évnek a végéig már tudnunk kell, miképpen akarjuk tovább építeni, és ha szükséges, tovább nyitni a szövetséget, a jövô évben elô kell készítenünk a változásokat, és 2007-ben meg kell valósítanunk. Mást, mint belül tagolt, kívül egységes szervezetet, ma sem látok követendô célként, de ehhez újból és újból meg kell reformálnunk önmagunkat is.

Féléves számadást készítve, ehhez a többéves reformhoz is erôt kívánok mindenkinek.

És persze, kívánok további jó kormányzati munkát nemcsak Bukarestben, hanem a megyei koalíciókban is. Figyeljünk jobban arra is, ami a helyi és megyei önkormányzatokban történik, hiszen azt akarjuk, hogy minél több döntést hozzanak meg helyben. Figyeljünk általában jobban egymásra! A magyar munkavállalónak, a magyar vállalkozónak, a magyar gazdálkodónak, a magyar pedagógusnak, a magyar orvosnak, a magyar mûvésznek, a magyar papnak, a magyar fiatalnak, a magyar nyugdíjasnak, mindenkinek szüksége van az RMDSZ-re. Ôk alkotják az RMDSZ-t! Egymás nélkül nem megyünk semmire. Egymás nélkül lemaradunk az Európai Uniós esélyekrôl is. Lemarad a vállalkozó, a polgármester, az egyetemista, lemarad az erdélyi magyarság.

Bízom benne, hogy végre mégsem vesztesek, hanem nyertesek leszünk, ha a rendelkezésünkre álló politikai eszközöket – elsôsorban a kormányzati munkát – az ország és a magyarság javára tudjuk fordítani.

Marosvásárhely, 2005. június 18.

nyomtatható verzió

Új elnöke van az Írószövetségnek

(Bukarest / rmsz) * Nicolae Manolescu 65 éves irodalomtörténészt és kritikust választották meg a Romániai Írószövetség elnökének pénteken. A romániai írók országos értekezletén szövetségi elnökké választott liberális beállítottságú irodalmár Eugen Uricarut követi a tisztségben. Uricaru azért távozott a Romániai Írószövetség élérôl, mert a sajtó azzal vádolta meg, hogy a Ceausescu-féle Securitate besúgójaként feljelentéseket írt Doinea Cornea emberjogi harcosról és más kolozsvári román értelmiségiekrôl. Unicaru tagadja, hogy besúgó lett volna, de lemondott az elnöki tisztségrôl.

Botránnyá dagadt az ortodox kolostor esete

(Bukarest rompres / rmsz) * Különleges karhatalmi erôk beavatkozását követelô botránnyá dagadt annak a moldvai ortodox kolostornak az esete, ahol a múlt héten kegyetlen kínzások és éheztetés után kereszthalált halt egy 23 éves apáca. A Vaslui megye Tanacu községéhez tartozó Benesti falu Szentháromság nevû ortodox kolostorában, Maricica Irina Cornici tragédiájának elôidézôi, egy 29 éves kolostorfônök és az egyházi intézmény több apácája pénteken megverte az illetékes ortodox püspökség egyházi méltóságait, akik az eset körülményeinek kivizsgálására be akartak menni a kolostorba. A kolostorfônök és segítôtársai megakadályozták, hogy az egyházi ellenôrök belépjenek a kolostor területére. Az agyba-fôbe vert püspökségi ellenôrök – egy vikárius, egy esperes és egy egyházkerületi felügyelô – csak a belügyminisztérium különleges alakulatának segítségével tudtak behatolni a kolostorba. A püspökségi ellenôrök azért érkeztek a helyszínre, hogy a kivizsgálás idejére felfüggesszék tisztségébôl a 29 éves Petru Corogeanu kolostorfônököt, illetve, hogy a kolostor kápolnájából elvigyenek egy szentképet, amely nélkül nem lehet érvényes istentiszteletet tartani az egyházi intézmény területén. Idôközben a kereszthalált szenvedett fiatal apáca igazságügyi kórboncnoki vizsgálatából kiderült: Irina Cornici epilepsziában szenvedett. Rohamait a kolostorfônök és segítôi a fiatal nô „megszállottsága" bizonyítékának tekintették, és a „gonosz szellemek kiûzésére" a legbarbárabb kínoknak vetették alá és éheztették a fiatal apácát. Hat napon át gúzsba kötötték, éheztették, egy jéghideg cellába vetették és szájába tömött törülközôvel hallgattatták el a vergôdô apácát. S végül, hogy „ne tegyen kárt magában" láncokkal keresztre feszítették a szerencsétlen teremtést, aki három nap borzalmas kínjai után életét vesztette. A tragédia elôidézôi szabadlábon magyarázkodhatnak- védekezhetnek a szükséges vizsgálatok során, a kolostorfônök pedig a kivizsgálás lezárultáig nem misézhet – közölte az illetékes ortodox püspökség vikáriusa.

A minisztérium kijelölte a cégeket

(Bukarest / rmsz) * A Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium kijelölte azokat a cégeket, amelyek részt vesznek az árvízsújtotta területeken levô házak újjáépítésében. A minisztérium által meghirdetett pályázatra ezt megelôzôen 32 kereskedelmi társaság nyújtott be mûszaki és pénzügyi ajánlatot, közülük 16 felelt meg a tenderfüzet követelményeinek. Az elbírálás 2005. június 16-án, csütörtökön lezárult. A nyertesek listája a következô: SC Tehnodomus SA, SC American Romanian Company SA, SC Rotary Constructii SRL, SC Xenia SA, SC Paluni SRL, SC General Construct SA, SC Alco Plus SA, SC Dorela Dumitrescu SRL, SC Ciac SA, SCC Nova Construct SA, SC Solaris SRL, SC Consmin SA, SC Consig SA, SC Tiab SA, SC Antares Homes SRL, SC Ciprom –bukaresti kirendeltség. A nyertes cégek 935 házat építenek majd hagyományos szerkezetre. Ezekbôl 6 társaság a Tehnodomus SA, American Romanian Company, Rotary Constructii, Paluni SRL, General Construct, Xenia SA már elôkészítette az építkezés helyszínét és június 20-án el is kezdi a munkálatokat. Az elsô lépésben az árvízsújtotta régiókban: Temes megyében 130, valamint Krassó-Szörény megyében 18 házat építenek. A minisztérium által meghirdetett program keretében további 165 ház épül fémszerkezetre Ezzel a programmal kapcsolatos tárgyalások még folytatódnak a szaktárca és az építô cégek vezetôi között, a folyamat elôreláthatóan két hét múlva zárul.

Biker’s party Újszentesen

(Temesvár / pataki) * A temesvári Road Patrol Club a hétvégén újabb sikeres motoros találkozót szervezett Újszentes közelében, a Vadászerdôben. Szombaton többszáz motoros dübörgött végig Temesvár központján, nem hiányzott a bôrszerkó, a halálfejes zászló, a külföldrôl jött menôk Harleyen lovagolták végig a várost. A három napig tartó motoros-sátoros buli során kemény rock zenekarok léptek fel, késô éjjel sztriptíz és videovetítések szórakoztatták a résztvevôket.

Mûvészeti tábor gyermekeknek

(Gyergyószentmiklós / gál) * A Gyergyószentmiklósi Mûvelôdési Központ és a csongrádi Alapfokú Mûvészeti Iskola június 23-a és 30-a között Mûvészeti Tábort szervez Csíkszépvizen I-VIII. osztályos gyermekeknek, amelyen festészetet, grafikát, kerámiát, foto-videót, zenét, és kézmûves mesterségeket sajátíthatnak el a gyermekek hazai és magyarországi tanároktól, illetve szakirányítóktól. A táborba jelentkezôket a mûvelôdési központ titkárságán várják, ahol jelentkezési lapot kell kitölteniük, és befizetniük egy 700 000 lejes elôleget. A táborra a teljes részvételi díj 2 200 000 lej, a jelentkezési határidô június 20-a. A gyermekeket 2-4 ágyas, fürdôhelyiséggel ellátott szobákba fogják elszállásolni, s a tábor programjában kirándulás, a környék nevezetességeinek megtekintése is szerepel.

MPSZ-hírek

(Gyergyószentmiklós / gál) * A Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezete felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a nyári idôszakra változik gyergyószentmiklósi székháza nyitvatartási programja: június 20- tól munkanapokon délután öt és hét óra között várják az érdeklôdôket. * A gyergyói MPSZ június 2- án kirándulást szervez Csíksomlyóra az Ezer Székely Leány találkozó rendezvényeire, amelyre június 20-tól lehet a szövetség székházában feliratkozni. A szervezet értesülései szerint a rendezvénysorozaton bemutatják A Megfeszített címû rockoperát is, Kótay Gábor rendezésében. * Az MPSZ sajtótájékoztatója arra is kitér, hogy már korábban kezdeményezte a párbeszédet a székelyföldi románok és magyarok között, hogy eloszlassa a székelyföldi autonómia körüli tévhiteket, és lehetôvé tegye a közös fellépést a Székelyföld érdekében. Most, hogy a szervezet értesült a Hargita és Kovászna megyei románok érdekvédelmi egyesületének megalakulásáról, amely szintén a párbeszédet tûzte ki céljául, az MPSZ újra kinyílvánítja nyitottságát az ôszinte párbeszédre, és kéri, hogy az újonnan megalakult egyesület képviselôi keressék fel a szövetséget gyergyószentmiklósi, Szabadság tér 12 szám alatti székházában.

Csipkés vendégei

(Sepsiszentgyörgy / flóra) * A zabolai fenyvesek övezetének vakációs táborában, Csípkésen, a nehéz anyagi körülmények között élô, avagy árván maradt gyermekek nyaralása nyitja meg a hételôn az idei szezont. A vakációzásra, immár hagyományosan a megyei vöröskereszt teremt lehetôséget, igénybe véve a lelkes szponzorok támogatását is, arra törekedve, hogy a sanyarú körülmények között élô gyerekek örömteli napokat tölthessenek el a táborban. A Kovászna Megyei Vöröskereszt ugyanakkor mintegy félszáz millió lej értékû támogatást nyújtott, nyújt az árván maradt gyermekeknek, az ajándékcsomagok biztosításával igyekszik segíteni a rászorult iskolásokon, de segíti az árvaházak élelmiszer-ellátását is.

A tavakban is felütötte a fejét a járvány

(Sepsiszentgyörgy / flóra) * Tovább tart a járványügyi vesszôfutás Háromszéken. Miközben a szakfelügyeletet ellátó megyei állategészségügyi hatóság nem kis erôfeszítések árán kordába szorította a vadállományt sújtó – de az emberekre is veszélyes – veszettségi járványt, a sertéspestis szentiványlaborfalvi behurcolása okozta gócot kellett felszámolni. A véletlenek összeesése nyomán most Árkos fejôsállományának tbc-s megbetegedése kíván határozott és igen szigorú lépéseket. S lám a tavak világában is „arat" a járvány. A besenyei és rétyi mesterséges tavaknál fellépô pontymegbetegedések mérete már-már példátlan, azaz éppen az eset kapcsán beindult vizsgálat nyomán derült ki, hogy az ország más övezetében is gondot jelent e bakteriális, járványszerû fertôzés. A megyei vadász- és halászegyesület, a hasvízkórság ellen gyógytápok adagolásával, a halászati tilalom bevezetésével igyekszik védekezni. A illetékes hatóságok, az állatorvosok eredményes fáradozása nyomán – a lokális fertôzések dacára – jónak mondható a megye élelmiszer-biztonsága, de jobban kell ôrködni az állománymozgás szemmeltartása terén, hiszen a fertôzési gócokat – talán még a halállomány megbetegedésénél is – más övezetbôl hurcolták be. A kialakult helyzetet figyelembe véve, a megyei egészségügyi felügyelôség nem adott engedélyt az idei szezonra a besenyôi, illetve rétyi tavakban való fürdôzésre. Hinni szeretnénk, hogy a felügyeleti munka további szigorításával sikerül a megbetegedéseket okozó gócokat mielôbb felszámolni.

Parkolók létesülnek

(Sepsiszentgyörgy / kisgyörgy) * Kovászna megye székhelye hosszú idôn át kis-, illetve közép méretû városnak, majd pedig municípiumnak bizonyult, s mihelyt – a fejlôdésnek, valamint az egyre táguló kereteknek betudhatóan – e városka kinôtte magát, a központban szinte lehetetlen a parkolás. Így hát, a polgármesteri hivatal újra meg újra rátér a parkolóépítés kérdésére, mivel a zónában szinte már mozdulni sem lehet a beltéri utcák, no meg a sugárutak mentén felsorakozó jármûvek miatt. Mivel a probléma megoldása sürgetô, a helyi vezetôség úgy döntött, hogy a jelenlegi Sugás szálloda udvarán fognak újabb parkolót felépíteni, amelyet még számos hasonló követ majd a bel-, és ugyancsak megterhelt külváros némely pontján. A parkolóhelyek megoldásával párhuzamosan, az aszfaltutak és a járdasorok leromlott részeit is hamarosan elkezdik foldozni, és újraaszfaltozzák a Kórház, a Sajtó és az Ág utcákat, s majd a Grigore-Balan sugárutat.

nyomtatható verzió

* Június 17-18 * Fôvárosi lapok hírügynökségek nyomán: Nevetséges törvénykezdeményezések: minden családfônek Biblia, minden városban Eminescu szobra, cédula a rendôrségtôl, hogy a szavazás napján nem volt odahaza, minden porta elôtt diófa (Cotidianul). * A Proprietatea (Tulajdon) Alap már a feketepiacon. Tíz éve szintén így kerültek forgalomba Vacaroiu kuponjai (Cotidianul). * A román rendôrség 90 milliárd lejt költ arra, hogy megvédje magát a tolvajoktól (Cotidianul). * Az alig letartóztatott Dumitru Sechelariu rosszul lett a fogdában. Kórházi felülvizsgálat után visszakerült oda (Cotidianul). * Az 554 leadott szavazatból 322-vel Nicolae Manolescu lett a Román Írószövetség elnöke (Cotidianul). * A Vörös Hadsereg elfoglalja a Ghenceát, a volt szovjet válogatott Protaszov lesz a Steaua edzôje (Cotidianul). * Kiterjedôben a vasutasok sztrájkja: újabb szakszervezetek jelentenek be munkabeszüntetést (Cotidianul). * A bukaresti Colentina negyedet gázrobbanás rázta meg. Két személy életét vesztette, hat a kórházba került (Adevarul). * A tanacui „ördögûzô" pap védelmére kelt a helybeli lakosság (Adevarul). * Vadim Tudor tekergônek és pigmeusnak nevezi Miron Cozmát, volt párttársát (Adevarul). * Nicolae Manolescu leszögezi: Udrea besúgó több író kollektív álneve, Eugen Uricariu nem szerepelt közöttük (Adevarul). * A hollandok által Zilahon épített kórházat bezárják, mert a román hatóságok nem teljesítik vállalásaikat (Adevarul). * 1990-ben Cristian Tudor Popescu a bányszok, a szekusok és a nómenklaturisták védelmére kelt (Ev. zilei). * Az ortodox egyház azt tervezi, hogy felszámolja a tanacui monostort, mert történetében példa nélküli esetnek tartja az apáca meggyilkolásának okait (Ev. zilei). * Románia csak nézô volt az Európai Unió tagországai hajbakapásának a pénzen (Ev. zilei). * A földgáz mellett a villanyáram is drágul július elsejével (Ev. zilei). * Eleni Marcu, a bukaresti törvényszék bírónôje állítólag egymillió euróért helyezte szabadlábra a Torino néven emlegetett kábítószer csempészettel foglalkozó banda 26 tagját (Romania libera). * Petru Corogeanu és a négy növér, akik keresztre feszítették Tanacuban az apácát, rátámadtak Vaslui püspökére, aki fel akarta függeszteni a vizsgálatok idejére papi minôségébôl (Ziua). * Gyulán letartóztattak egy, Németországban terrorzimussal vádolt román állampolgárt, akit hosszab ideje köröz az Interpol, mert megszökött a börtönbôl (Ziua). * Ion Iliescu volt személyesen az, aki a Ceausescu házaspárt a halálba küldte - bizonyítja egy 1989. decemberében saját kezével megírt dokumentum (Curentul). * A „nagyrománok" egyenruhába akarják öltöztetni a kis románokat, azaz a tanulókat (Curentul). * Mircea Geoana szerint Ion Iliescu még nem nyugodott le teljesen (Curentul). *

nyomtatható verzió

Nincs költségvetési megállapodás
Mély válságban az EU

(Brüsszel * S. Tóth László, Veres Béla / MTI) * Alkotmányos szerzôdés és hosszú távú költségvetés nélkül, a további bôvítést illetô bizonytalanságok szorításában folytatódik az Európai Unió élete az állam- és kormányfôk minden idôk egyik legeredménytelenebbjének bizonyult találkozója után. A tagországok vezetôi szombat hajnalra befejezôdött kétnapos ülésükön sokórás egyeztetés nyomán sem tudtak megállapodásra jutni a 2007-2013 közötti keretköltségvetésrôl, miután a luxemburgi soros EU-elnökség végleges kompromisszumos javaslatát öt tagország (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Spanyolország és Finnország) megvétózta, Olaszország és Dánia pedig tartózkodott. A tavaly csatlakozott új tagállamok - köztük Magyarország - támogatásuk egy részének felajánlásával az utolsó pillanatban látványos erôfeszítést tettek a megállapodás megmentésére, de a kompromisszum nagy ellenzése miatt ez sem vezethetett sikerre.

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô ezzel kapcsolatban elmondta: politikai nyomásgyakorlás volt Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Lettország és Litvánia közös akciója, amellyel azt akarták jelezni, hogy ha a megállapodáshoz nagyvonalúság kell, akkor legyen, ôk hajlandóak akár a kiharcolt pozícióikból is visszalépni. „Példát akartunk mutatni azon országok számára, amelyek saját álláspontjukat végsôkig hangsúlyozva végül megakadályozták a megállapodást" - mondta. A július elejével kezdôdô brit elnökségrôl szólva Gyurcsány Ferenc úgy vélte: ha a britek valóban a költségvetés mélyreható reformjától teszik függôvé a pénzügyi perspektíva elfogadását, akkor ezzel saját maguk számára is teljesíthetetlen feltételt fogalmaztak meg, ez ugyanis fél év alatt kivitelezhetetlen. Így azután vagy kénytelenek lesznek feladni az álláspontjukat, vagy nem lesz megállapodás a brit idôszakban sem. S ha Nagy-Britannia nem hajlandó visszalépni igényétôl, akkor „örülhetünk, ha 2007 végére lesz keretköltségvetés" - vélte.

London azért ellenezte a megállapodást, mert az nem adott lehetôséget a mezôgazdasági támogatások uniós rendszerének és azzal a költségvetés szerkezetének újratárgyalására, illetve befagyasztotta volna a tagországok közül egyedül Nagy-Britanniának járó évi 4-5 milliárd eurós visszatérítést. Svédországnak és Hollandiának ugyancsak befizetéseik nagyságával volt problémája, míg Spanyolország haszonélvezôi részesedésének csökkenése miatt szavazott nemmel. A találkozó után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az EU mély válságát állapította meg, egyúttal szégyenteljesnek nevezte, hogy a szegényebb tagoknak kellett részesedésük csökkentését felajánlaniuk a megállapodás érdekében. Vele együtt Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök egyértelmûen az álláspontjához mindvégig mereven ragaszkodó Nagy-Britanniát, illetve Hollandiát hibáztatta a megállapodás elmaradásáért.

Tony Blair brit miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy az EU a megállapodás elmaradása ellenére töretlenül tovább tud fejlôdni. Megismételte, hogy London elengedhetetlennek tartja a mezôgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatását, és a kiadások egy részének a versenyképesség javítására fordítását. Az unió szerinte keresztúthoz érkezett, meg kell változtatnia útirányát, ha válaszolni akar állampolgárai aggodalmaira: nem lehet figyelmen kívül hagyni a két népszavazáson kifejezésre jutott elutasítást - hangoztatta.

„A jelek szerint Európa elfáradt, régi eszményei nem lelkesítik, új eszményeiben pedig bizonytalan. Képtelen választ adni arra, hogy miként lehet versenyképesebbé válni, de közben megôrizni társadalmi kohézióját. Növekszik a nemzeti önzés, az egyes nemzetek befelé fordulnak, s ilyen körülmények között már az is nagy eredmény volt, hogy az EU-tagállamoknak a mostani csúcsértekezleten sikerült közös, elvi álláspontra jutniuk az EU-alkotmány ratifikálásának folytatásáról" - foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait Gyurcsány Ferenc.

Gyors korrigálásra tör?

(Brüsszel * S. Tóth László, Veres Béla / MTI) * Az alkotmányos szerzôdés franciaországi és hollandiai elutasítását követô krízishelyzetbôl még mélyebb válságba sodródott az EU a keretköltségvetésrôl szóló megállapodás elmaradásával, mindazonáltal a tagországok állam- és kormányfôi a brüsszeli találkozójukról szombat hajnalban kiadott záróközleményben leszögezték, hogy mielôbb egyezségre szeretnének jutni a büdzsé témakörében. A közlemény sajnálatosnak nevezte, hogy a - csütörtökön kezdôdött, és a tervezettnél tizenkét órával hosszabbra nyúlt - ülésen nem jött létre a megegyezés. Jelezte azonban azt is, hogy a költségvetés ügyében jelentôs haladást értek el a tagországok vezetôi. Az állam- és kormányfôk a dokumentumban hangoztatták: világosan tudni kell, milyen források állnak rendelkezésre az uniós tagországok közös politikáinak támogatására, hogy az EU teljesíteni tudja célkitûzéseit. Ennek érdekében felszólították a következô soros elnökséget - véletlenül éppen a tárgyalások fô kerékkötôjének bizonyult Nagy-Britanniát -, tegyen meg mindent azért, hogy mielôbb megtalálják a kompromisszumot.

A vezetôk a záróközlemény mellé külön nyilatkozatot adtak ki az alkotmánnyal kapcsolatban, megállapítva egyebek között, hogy a dokumentum célja a kibôvített EU demokratikusabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele. Jelezték, hogy tudomásul vették a francia és a holland népszavazások eredményét, de megítélésük szerint a szerzôdés elutasítása nem azt jelenti, hogy a lakosság nem támogatja az uniós együttmûködés továbbfejlesztését. Megerôsítette az EU két rövid mondatban a további bôvítésre eddig vállalt kötelezettségeit is, külön kiemelve azok végrehajtására irányuló eltökéltségét. Bulgária és Románia vezetôi a csatlakozási szerzôdés áprilisi aláírásának köszönhetôn már részt is vettek a tanácskozás munkájában (e két ország belépése az unió számításai szerint továbbra is 2007-ben várható).

Koszovó
Alapos szemlét ígért

(Belgrád * Petky József / MTI) * Alapos és pártatlan vizsgálódást ígért a hétvégén belgrádi politikai vezetôknek Kai Eide, az ENSZ újonnan kinevezett különmegbízottja, akinek az elkövetkezô hetekben fel kell mérnie, hogy Koszovói elég demokratikus-e ahhoz, hogy megkezdôdjenek a tárgyalások a tartomány végleges jogállásáról. Vuk Draskovic szerbia- motenegrói külügyminiszterrel folytatott megbeszélései után a norvég diplomata azt ígérte, hogy vizsgálódásai és majdani jelentése elkészítésekor „semleges" lesz, arra fog törekedni, hogy segítôivel együtt minél megbízhatóbb és reális jelentést készítsen a koszovói állapotokról, ennek érdekében pedig sokat fog utazni a tartományban, hogy saját szemével meggyôzôdhessen a valós helyzetrôl. Hogy nyomatékot adjon szándékának Eide bemutatta Draskovicnak azon településeknek és szerb enklávéknak listáját, amelyeket felkeres. A külügyminiszter csak annyit mondott, hogy „ehhez nincs mit hozzátennie", és - mondta - a diplomata életrajza alapján biztos abban, hogy jelentése „tárgyilagos és minden tekintetben tisztességes" lesz.

A térséget jól ismerô norvég diplomatát három hete nevezte ki koszovói különmegbízottjának Kofi Annak ENSZ- fôtitkár. Felkérte, hogy készítsen átfogó jelentést arról, a gyakorlatban mennyire teljesültek az ENSZ normarendszerében szereplô követelmények. Eide jelentése alapján az ENSZ BT és a Balkánnal foglalkozó hathatalmi összekötôcsoport eldönti, hogy megkezdôdhetnek-e a tárgyalások Koszovó státusáról. Eide múlt hét elején érkezett a térségbe, és ténymegállapító missziója bevezetôjeként két, illetve három napot koszovói, majd szerbiai politikai vezetôkkel tárgyalt. Draskovic szavaiból is érezni lehet, hogy Belgrád sokkal nagyobb bizalommal van Eide iránt, mint a helyi koszovói ENSZ- vezetôk, legfôbbképpen a dán misszióvezetô, Sören Jessen-Petersen iránt, akit már-már albán lobbistának tartanak a szerbiai politikai vezetôk.

Kasza éles kirohanása

(Belgrád * Petky József / MTI) * Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke élesen kirohant a hétvégén a szerb parlament ellen, amiért nem volt képes elfogadni a háborús bûntények elítélésérôl szóló nyilatkozatot. A pártelnök Szabadkán újságírók elôtt azt hangoztatta: elképzelhetetlen, hogy a legmagasabb és legmértékadóbb képviselôháznak nem volt mersze elítélni a háborús bûncselekményeket, és nem volt képes megszavazni egy olyan nyilatkozatot, amely legalább valamelyest csökkentené azt a szégyent, amelyet az országra hozott a milosevici hatalom. Kasza szerint a jelenlegi hatalom nyaka körül szorul a hurok, amelyet a szocialisták és a radikálisok fontak köréje. A pártelnök leszögezte, hogy a hatalomnak nincs bátorsága ahhoz, hogy kiállva a nép elôtt beismerje, hogy bûncselekmények történtek egy „ôrült háborúban, amely egy kicsit több józansággal elkerülhetô lett volna". Kasza üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a szerb parlament fiaskója miatt a vajdasági törvényhozás fogadjon el elítélô nyilatkozatot a háborús bûncselekményekrôl. Ugyanakkor megrökönyödéssel fogadta a hírt, hogy a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete gyásznapnak kívánja nyilvánítani július 11-ét, a srebrenicai népirtás napját. A politikus leszögezte, hogy ez a nap „nem lehet a gyász, hanem csakis a szégyen napja". A VMSZ elnöke bejelentette, hogy bûnvádi feljelentést tett Mirko Bajic szabadkai önkormányzati és vajdasági tartományi képviselô ellen, amiért az elmúlt hetekben különféle valótlan visszaélésekkel gyanúsította meg a nyilvánosság elôtt.

Finnugor szemle Mariföldön

(Moszkva / MTI) * Mariföldön vizsgálódott Magyarország, Finnország és Észtország moszkvai nagykövete, s meghívójuk, Leonyid Markelov elnök szerint saját szemükkel gyôzôdhettek meg arról, hogy az oroszországi tagköztársaságban nem csorbítják az ôslakos mari (cseremisz) nemzet jogait. A nagykövetek találkoztak társadalmi szervezetek vezetôivel, tudósokkal, a kultúra mûvelôivel és a kisebbségbe szorult finnugor mari nép képviselôivel, továbbá felkerestek egy iskolát. Az orosz Regnum hírügynökség szerint a szemlezáró sajtóértekezleten Kontra Ferenc magyar nagykövet osztotta azt a nézetet, amely szerint a mariföldi nemzetiségi viszályt eltúlozzák, de rámutatott az ellenzék létjogosultságára is egy demokratikus országban.

PANORÁMA

Megfelelô embert... * Penelope Cruz színésznô a vér puszta látványától is rosszul lesz, így hát az csak logikus, hogy egy orvosnôt alakít a Sahara c. filmben. „Ha vérvételre kell mennem, akkor is legalább három embert viszek magammal, hogy szórakoztassanak, nevettessenek, valahogy tereljék el a figyelmemet, mert különben nem bírom ki a dolgot" - vallotta be a 31 éves „doktornô". „Kiskoromban mindig verni próbáltam az orvosokat, és teleordítottam az egész rendelôt" - tette hozzá.

Hercegnô kerestetik * Felcsillant a remény Szászország százszorszép hölgyei elôtt, akik a fehér lovon érkezô mesebeli hercegrôl ábrándoznak. Az egyik újságban ugyanis egy igazi herceg hirdet, aki számtalan csalódás ellenére még nem vesztette el a reményt, hogy megtalálja az igazit. Az úr nem más, mint az 51 éves Rüdiger, III. Frigyes Ágost szász választófejedelem ük- ükunokája. A herceg, aki saját magát igen békés, jó természetû úriemberként írja le, kellemes hölgyre vágyik. A kor nem számít, hiszen bárki jelentkezhet, ha elmúlt 25 éves, de még nem lépte át az ötvenet. A hirdetô az összes kincsét és ráadásul a szívét is hajlandó választottja lábai elé helyezni, s mindennek tetejébe a hölgynek zsebpénzként havi 2500 eurót folyósít. A szerencsés hölgy megfelelô elhelyezésre is számíthat, hiszen a herceg harmincszobás palotájába nyer bebocsátást.

A látszat Szerbiában is csal? * Ahhoz képest, hogy Szerbia-Montenegró Európa legszegényebb országai közé tartozik, feltûnôen sok: több száz gépkocsi szerepel a luxusautók ottani nyilvántartásában. Az összesen 1,7 millió autó között öt Rolls Royce, négy Bentley, öt Maserati, 156 Jaguar, 29 Ferrari, 49 Cadillac és 557 Porsche van - írta a NIN c. belgrádi lap. A Mercedeseket, Audikat és a különféle terepjárókat nem tartják külön nyilván luxusjármûként, „mert ezek a típusok nálunk már teljesen köznapi közlekedési eszközökké váltak" - tette hozzá a lap.

Néhány … sorban

(Teherán * Június 24-én tartják az iráni elnökválasztások második fordulóját, miután az elsô fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét. A pénteki elsô forduló szavazatainak összeszámlálása után a toronymagas esélyesnek kikiáltott Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani volt államfô vezet 20,84 százalékkal, megelôzve az ultrakonzervatívnak tartott teheráni polgármestert, Mahmúd Ahmadinedzsádot (19, 17 százalék), és Mehdi Karubbi mérsékelt vallási vezetôt, aki az elsô értékelések után meglepetésére vezetni látszott. Elsô ízben fordul elô az Iráni Iszlám Köztársaság 26 éves történetében, hogy egy elnökválasztáson második fordulót tartanak.

* Két napon belül a második támadást indították a dél-afganisztáni Kandahár tartomány ellen a tálib harcosok és az azonos nevû fôvárosában foglyul ejtettek 18 rendôrt. A helyi hatóságok közlése szerint a tálibok elfoglalták a tartományi rendôrség fôhadiszállását egy nappal azután, hogy hatalmukba kerítették Mian Nisin város a helyi kormányhivatal épületét. A városban a múlt hét elején súlyos összecsapások voltak a szélsôséges iszlám harcosok és az amerikai hadsereg támogatását élvezô afgán hadsereg között.

* Két gyermek meghalt, heten megsebesültek a stájerországi Wagna bei Leibnitz-ben egy pizzériában szombaton bekövetkezett robbanásban.

* Az ENSZ New York-i székházától nem messze egy helikopter zuhant pénteken az East Riverbe; négy napon belül ez volt a második helikopter, amely az amerikai metropolis közepén vízbe esett. A szerencsétlenül járt gépen lévô hat személyt sikerült kimenteni.

* Ellentmondásosak a jelentések az oroszországi vasúti baleset következményeivel kapcsolatban, a szövetségi környezetvédelmi felügyelet szerint olajszennyezés fenyegeti Moszkva ivóvízellátását, míg a rendkívüli helyzetek minisztere úgy vélte nincs katasztrófahelyzet.

* Egy garázsban elrejtett titkos fegyverraktára bukkant a belga rendôrség, és a nyomozás egyelôre arra irányul, hogy a fegyvereket terroristáknak vagy szervezett bûnbandáknak szánták-e eladásra - közölték a helyi hatóságok. A fegyverek között rakétavetôket, egy tonnányi töltényt, több tucat géppuskát, karabélyt és pisztolyt, valamint nyolc robbanószerkezetet is találtak. A ház tulajdonosa, egy katonai hátérrel rendelkezô férfi szökésben van.

* Valóságos halálosztagot számoltak föl a hatóságok Brazíliában, a bûnbandának üzletember és rendôr tagjai is voltak. A csoport számlájára egyéb bûntettek mellett legkevesebb 30 gyilkosságot írnak. A brazil szövetségi rendôrség 28 személyt vett ôrizetbe a tavaly elkövetett gyilkosságok tettesei elleni nagyszabású mûveletben.

* Az amerikai kormány felszólította Észak-Koreát, hogy „elôfeltételek nélkül" térjen vissza az atomprogramjáról folytatott hatoldalú tárgyalásokhoz. Elôzôleg a phenjani látogatásáról Szöulba hazatérô Csung Dong Jong dél-koreai újraegyesítési miniszter elmondta: Kim Dzsong Il észak-koreai vezetô közölte vele, hogy hajlandó lenne felújítani a konzultációkat, ha az Egyesült Államok kész „partnerként tisztelni" Észak-Koreát. A tárgyalások újabb fordulójára leghamarabb idén júliusban kerülhet sor, ehhez azonban még további egyeztetést tartanak szükségesnek Phenjan és Washington között.

* Izrael könnyûfegyverekkel látja el a palesztin rendôrséget, megkönnyítendô a palesztinok számára a szélsôségeseikkel szembeni föllépést, és a rend helyreállítását - közölte Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes.

* A márciusban megdöntött kirgiz elnök, Aszkar Akajev hívei szervezik a szomszédos Kazahsztánból azokat a zavargásokat, amelyek során a kirgiz fôvárosban, Biskekben pénteken rövid idôre megszállták a kormány épületét - jelentette ki Kurmanbek Bakijev kirgiz ügyvezetô államfô és miniszterelnök.

* Csúf eljárásnak nevezte Recep Tayyip Erdogan török kormányfô, hogy a német képviselôház (Bundestag) „érdekcsoportoknak engedve" foglalt állást az Oszmán Birodalom örmény lakossága ellen kilencven évvel ezelôtt végrehajtott intézkedések ügyében.

* Negyvennyolc ember halálát okozták áradások Afganisztán északi vidékén, és elsodortak több mint ezer házat.

* Dragan Jocic szerb belügyminiszter szerint „infantilitásból" örökítették meg a Skorpiók nevû osztag tagjai azt, ahogy saját kezûleg kivégeztek hat ártatlan srebrenicai muzulmánt a boszniai háború idején.

nyomtatható verzió

Kézilabda
A lányok igen, a fiúk nem

A román nôi kézilabda-válogatott, amely eddig minden alkalommal részt vett a világbajnokság döntô tornáján, most sem keltett csalódást: 14. alkalommal is ott lesz a világ legjobbjai között a Moszkvában december 5 és 18 között sorra kerülô vb-n. Gheorghe Tadici gárdája, amelynek számos tagja európai elitklubokban szerepel, már a csehek elleni elsô mérkôzésen jelezte, a csehekkel vívott párharc abszolut esélyese. Brnoban a lányok fergeteges játékkal 37-29-re nyertek, így a segesvári visszavágó formalitásnak tûnt, és az is volt. A csapat már ez elsô percekben elhúzott ellenfelétôl, késôbb pedig azt is megengedhette magának, hogy szórakoztassa a közönséget. A lazább játék ellenére is végül 27-21-re nyert, tehát kettôs gyôzelemmel jutott tovább.

Az eredmény rögzítésén túl a sajtó képviselôinek nem is lett volna mirôl írniok, ha arról nem gondoskodnak maguk a sportolók, ez alkalommal a dán Slagelsével Bajnokok Kupáját nyert Carmen Amariei, aki a mérkôzés után bejelentette, addig többet ne is hívják meg a válogatottba, amíg Tadici a vezetôedzô. Cristian Gatu, a szakszövetség elnöke válaszként leszögezte: nem egy játékos fogja vezetni a csapatot, azaz bizalmat szavaz Tadici-nak, kilátásba helyezve ugyanakkor azt is, hogy Amarieit akár meg is büntethetik, ha a hívást visszautasítja.

Ami sikerült a lányoknak, azt nem tudták elérni a fiúk, akik egy héttel korábban az EB-selejtezôk keretében az utolsó másodpercben lôtt góllal verték a a címvédô Szerbia és Montenegro együttesét. A szombati visszavágon sajnos, a gárda csak 35 percen állta a sarat, 18-20-as állásnál egy eladott labda és újabb gól után összeomlottak, sorozatban kilencszer remegtették meg hálójukat a házigazdák, és végül 25-35-re elvesztették a találkozót.

Futballszôttes

Konföderációs Kupa * Elôbb a német, majd az argentin válogatott harcoltak ki a Konföderációs Kupa elôdöntôjében való részvételt. A házigazdák, akik egyben a jövô vb rendezôi is, a tunéziaikat verték 3-0-ra, míg a dél-amerikai együttes Ausztrálián jutott túl 4-2-re, tegyük hozzá nem minden izgalom nélkül, hiszen 3-0-ás vezetésük után 3-2-t is mutatott at eredményjelzô. Az egész válogatott által aláírt mezt kapott az a süketnéma szakácsnô, aki a labdarúgó Konföderációs Kupán szereplô brazilok lipcsei szállodájában dolgozik. A 18 éves Madlen Keller készítette az elmúlt napokban a Hannoverbe továbbutazott világbajnok gárda desszertjeit, amit a futballisták egy dedikált trikóval és Ronaldinho részérôl egy autogrammal köszöntek meg. „Igazán kedves srác, nagyon tetszik nekem" - írta meghatottan egy papírra a fiatal hölgy, akitôl a tavalyi év játékosa meleg öleléssel és egy érzelmes pillantással vett búcsút a hotel hátsó kijáratánál. Megvásárolta az élvonalba jutást? * A genovai ügyészség nyomozást indított a város futballklubjának elnöke ellen, mivel felmerült a gyanú, hogy a csapat törvénytelen eszközökkel jutott fel az olasz élvonalba. A nyomozók szerint Enrico Preziosi megvesztegette az ugyancsak az elsô osztályért küzdött AC Venezia labdarúgóit. A „civilben" dúsgazdag játékgyáros, valamint fia, Matteo és a sportigazgató Stefano Capozucca több lehallgatott telefonbeszélgetés révén került a hatóság látókörébe. Az ügyészség két bajnoki mérkôzés körülményeit vizsgálja ki: a június 5-i, Piacenza elleni 2-2-t és a múlt szombati - a feljutást eredményezô - Venezia feletti 3-2-es gyôzelmet. Utóbbi meccs elôtt a hazaiak egyik munkatársát 250 ezer euró készpénzzel tartóztatták fel a klubportán, amelyet állítólag játékosvásárlásra adott neki a vezetôség. Ha bebizonyosodik a csalás, a Genoát visszaminosítik a Serie B-be, vagy pontlevonással kezdi meg az idényt a Serie A-ban.

Szabót Burjak váltja * Az ukrán válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Leonyid Burjak lett a Dinamo Kijev labdarúgócsapatának új vezetôedzôje, azt követôen, hogy a fôvárosi együttes az utolsó fordulóban a bajnoki címét már korábban bebiztosító Donyecki Sahtyortól 3-1-re kikapott, méghozzá saját pályáján. Az 52 éves szakember az idény zárultával, csütörtökön lemondott Szabó Józsefet váltja a kispadon.

Giovanni Trapattoni visszatér a német labdarúgó-bajnokság élvonalába, miután kétéves szerzôdést kötött a VfB Stuttgarttal. Az olasz mester a világ egyik legsikeresebb trénere, idén a portugál Benficát vezette bajnoki címre, majd személyes okokra hivatkozva lemondott. A 66 éves szakember korábban már dolgozott kétszer Németországban, irányításával 1997-ben bajnok lett a Bayern München.

Kosárlabda
Egyenlített a Detroit

A címvédô Detroit Pistons második hazai mérkôzésén is legyôzte a San Antonio Spurst, s ezzel 2-2-re kiegyenlített az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) négy sikerig tartó nagydöntôjében. A finálé elsô két mérkôzésén magabiztos Spurs a harmadik találkozóhoz hasonlóan ezúttal is gyengén játszott, nem tudott mit kezdeni a bajnok „erôkosárlabdájával".

„Az elsô félidôben mutatott produkciónk rémálom volt, NBA-döntôben még soha egyetlen csapat sem produkált ennél rosszabb teljesítményt" - mondta a több mint 30 ponttal elveszített mérkôzés után Gregg Popovich, a vendégek trénere, aki a második játékrésszel sem lehetett elégedettebb. Az edzô véleményét az adatok is alátámasztják, hiszen a texasiak mindössze 37 százalékosan dobtak mezônybôl, ráadásul a büntetôvonalról is gyatrán céloztak (58). A Spurs helyzetét súlyosbította, hogy mindhárom sztárja, Tim Duncan, Manu Ginóbili és Tony Parker is mélyen tudása alatt játszott, összesen csak 40 pontra voltak képesek.

A Pistons ezzel szemben szárnyalt: a tavalyi döntôben a Los Angeles Lakers sztárjait megbénító védekezése ezúttal is hatékony volt, elöl pedig mindenki kivette a részét a pontszerzésbôl. A gárdától megszokott módon ezúttal sem volt kiemelkedôen ponterôs játékosa, hiszen senki sem jutott 20 pontig, ám heten dobtak 10-nél többet, ami bôven elég volt a bénultan játszó Spurs ellen.

4. mérkôzés: Detroit Pistons-San Antonio Spurs 102-71 (23-17, 28-19, 23-21, 28-14). Az állás: 2-2, az ötödik találkozóra közép-európai idô szerint vasárnap hajnalban került sor Detroitban.

Vízilabda
Kanadát is kiütötte

A Kína legjobbjai felett aratott 23-1-es K.O.-gyôzelem után Kanada nemzeti együttesére is súlyos, 20 gól különbségû (22-2) vereséget mért az olimpiai és világbajnoki címvédô, elsôségét az idei Világligában is megôrizni kívánó magyar férfi vízilabda-válogatott a spanyolországi Vl-selejtezô második napján. Az észak-amerikaiak az elsô negyedben ellôtték összes puskaporukat, utána már csupa magyar találat következett. Ezúttal Vindisch és Steinmetz Barnabás is helyet kapott a válogatottban, míg a 15 fôs keretbôl a két pihenô ember Vári és a balkezes Kiss Csaba volt. A kapusok közül Gergely kezdett, s két negyed után váltotta ôt Szécsi.

2. forduló: Magyarország-Kanada 22-2, Oroszország-Görögország 12-10, Ausztrália- Spanyolország 12-8. Az állás: 1. Magyarország 6 pont (46-3), 2. Oroszország 6 (22-19), 3. Ausztrália 4 (21-18), 4. Spanyolország 4 (16-14), 5. Kanada 2, 6. Görögország 1 (10-12), 7. Kína 1 (1-24).

Selejtezô csoportjában a román válogatott az elsô két napon ugyanannyi vereséget jegyztett. A nyitányon a házigazda Szerbia és Montenegrótól - felvételünkön -, míg azt követôen Horvátországtól kapott ki símán, így esélye a döntô tornára kijutni ímmár minimális.

Forma-1
Szükség esetén segítené

Juan Pablo Montoya még nem mondott le a világbajnoki cím megszerzésérôl, de 43 pont választja el az éllovas Fernando Alonsótól, így nem háborodna fel, ha a csapatvezetés azt kérné, hogy saját ambíciói helyett a McLaren-Mercedes finn klasszisát, Kimi Räikkönent segítse az 56. Forma-1-es világbajnokság további futamain.

„Nem adom fel, harcolni akarok. De ha matematikailag eldôl, hogy már nem lehetek elsô, akkor természetesen segítek Kiminek. Nem a csapat ellen, hanem a csapatért szeretnék küzdeni" - mondta a wokingiak kolumbiai klasszisa. Az F-1-es szabályok tiltják a csapatutasítást, de az elmúlt években számos példa mutatta: az istállók elég egyszerûen és büntetlenül kijátsszák ezt.

Montoya hozzátette: a következô versenyek sorsdöntôk lehetnek, óriási csata várható a gyôzelemért. „Rendelkezek a felzárkózáshoz szükséges tudással, sebességgel. Biztos vagyok abban, hogy megközelíthetem Fernandót és Kimit. Ôszintén mondom, nem aggódom a folytatás miatt" - szögezte le a népszerû pilóta. Az Amerikai Nagydíjra tegnap este - már lapzárta után - került sor ai indianpolisi pályán.

Tenisz
Megvédhetik címüket

A selejtezôket követôen hétfôn a fôtábla küzdelmei is megkezdôdnek Wimbledonban, a füves pályás tenisz Grand Slam-tornán. A férfiak vetélkedésében továbbra is a címvédô Roger Federer - baloldali felvételünkön - számít a legnagyobb esélyesnek. A svájci klasszis mellett Marat Szafin nyerhet a sportág szentélyében, az orosz nagyszerû játékkal gyôzött az idei elsô Grand Slam- tornán, az Australian Openen, ráadásul úgy, hogy az elôdöntôben - sokáig emlékezetes meccsen - éppen Federert búcsúztatta. A svájci csillag mellett már csak egy korábbi bajnok teniszezik majd Wimbledonban: az ausztrál Lleyton Hewitt (2002). A harmadik az amerikai Andre Agassi (1992) lett volna, ám a tengerentúli klasszis sérülésére hivatkozva lemondta a szereplést.

A világelsô Federer imponáló hónapokat tudhat maga mögött: egy hete sorozatban harmadszor nyerte meg a hallei viadalt, s ezzel idei hetedik, pályafutása 29. egyéni ATP- tornagyôzelménél tart. A 23 éves svájci teniszezô mellett - akit ma már mindenki egyértelmûen a legendás Pete Sampras utódának tart - Andy Roddick is diadalmaskodhat Angliában: amennyiben folyamatosan jól megy „vizetfakasztó" szervája, akkor csak nagyon kevesen állíthatják meg. Tavaly ez éppen Federernek sikerült a döntôben. Az amerikai az idén eddig összesen 38 egyéni meccset játszott, s ezekbôl mindössze hetet veszített el, továbbá három tornán lett elsô. Legutóbb a wimbledoni elôversenyt, a Queen's Club zöld füvén rendezett viadalt nyerte meg - sorozatban harmadszor.

Agassin kívül nem lesz ott Wimbledonban az argentin Gaston Gaudio és a spanyol Carlos Moyá, igaz ôk eddig is jobbára csak salakon vitézkedtek. Rafael Nadalnak - aki a Roland Garros elôdöntôjében verte Federert - sem adnak sok esélyt, bár a spanyol tinédzser elképesztô dolgokat mûvelt az idén: párizsi gyôzelmével 24 meccset nyert meg sorozatban. Aztán két hete - füvön - már az elsô fordulóban kikapott egy javarészt ismeretlen német játékostól, a világranglistán 147. Alexander Waskétól. Esélyes lehet még az argentin David Nalbandian, aki 2002-ben döntôs volt, s akkori legyôzôje, az ausztrál Lleyton Hewitt is képes lehet a meglepetésre. Az angolok reményeit továbbra is Tim Henman és Greg Rusedski testesíti meg. Henman - mint mindig - nagyon készül a megmérettetésre, végsô sikerével a hazai teniszrajongók régi vágya is teljesülne, hiszen Fred Perry 1936-os sikere óta nyeretlenek a britek.

A nôknél újra ott lesz a tavaly hiányzó két belga ász, Justine Henin-Hardenne - jobboldali felvételünkön - és Kim Clijsters. Henin- Hardenne bombaformában játszik, a párizsi döntôben lesöpörte a pályáról Mary Pierce-t, ám Wimbledonban - eddig - nem sok babér termett számára: a 23 éves csillag négy alkalommal indult, legjobb eredményét 2001-ben érte el, amikor egészen a döntôig jutott, ám az amerikai Venus Williams 6:1, 3:6, 6:0- ra legyôzte. A legjobb eséllyel továbbra is a címvédô Marija Sarapova pályázik a végsô gyôzelemre, legnagyobb ellenfele a tavalyelôtt gyôztes Serena Williams lehet. Az amerikai lány, aki az elmúlt esztendôben kikapott a döntôben az orosztól, az idei Australian Openen visszavágott: az elôdöntôben búcsúztatta a szôke szépséget, majd a döntôben honfitársát, Lindsay Davenportot verte meg.

A többi orosz hölgy az idén nem különösebben villogott: Anasztaszja Miszkina, Jelena Gyementyjeva és Szvetlana Kuznyecova azonban bármikor képes komoly teljesítményre. Az esélyesek között tartják számon az elsô helyen kiemelt amerikai Davenportot is, ám ô a nagy menetelés végére - többnyire - elfárad.

Ami az esélylatolgatásokat illeti, Taróczy Balázs - aki egyetlen magyarként, 1985-ben a svájci Heinz Günthardttal megnyerte a wimbledoni teniszbajnokságot - a következôképpen vélekedik: „A férfiaknál Federer, Roddick és Nadal gyôzhet. Roger, fogalmazhatnék így is, a fûre termett teniszezô, nálam ô a favorit. A spanyol tinédzser viszont fantasztikus formában játszik, Párizsban megverte Federert, s ez - még füvön is - jelenthet számára egyfajta lelki segítséget. A hölgyeknél szintén címvédés lehet: Sarapova újra gyôzhet, ráadásul nagyon szép" - mondta az MTI-nek az egykori kiválóság.

Pénzdíjak (zárójelben a tavalyi összeg): az összdíjazás: 10 085 510 font (9 707 280); férfi egyes: gyôztes: 630 ezer font (602 500), döntôs: 315 ezer (301 250), elôdöntôsök: 157 500 (150 630), negyeddöntôsök: 81 900 (78 330), nyolcaddöntôsök: 44 100 (42 170), 3. forduló: 25 100 (24 390), 2. forduló: 15 440 (14 760), 1. forduló: 9 450 (9 040); nôi egyes: gyôztes: 600 ezer font (560 ezer), döntôs: 300 ezer (280 250), elôdöntôsök: 145 690 (135 560), negyeddöntôsök: 73 710 (68 540), nyolcaddöntôsök: 37 480 (35 850), 3. forduló: 20 400 (19 510), 2. forduló: 12 350 (11 810), 1. forduló: 7560 (7230).

Merész, de fontos tervek

Csíki András hosszú éveken át irányította a Hargita megyei Sportigazgatóságot. Egy adott pillanatban a minisztérium más feladattal bízta meg. Most ismét az intézményt igazgatja, és azért is kerestem fel, hogy megtudjuk mi is történt, történik az igazgatóság háza táján.

- Mintegy másfél évet voltam más beosztásban, 2oo4 júliusában tértem haza.

* Milyen új kihívások várták, és melyek voltak a legfontosabb feladatok, amelyekkel meg kellett birkózni?

- Mint „régi motoros" tulajdon képen nem szembesültem különösebb gondokkal, hiszen jól ismertem az intézmény feladatait. Csupán jogi szempontból változtak a dolgok, ugyanis az intézmény annak elôtte Ifjúsági és Sportigazgatóságként szerepelt, ma Hargita megyei Sportigazgatóság. Hogy melyek voltak a legfontosabb feladatok? Mindenképen a különbözô, sportrendezvények megszervezése, koordinálása. Értem ezen a megyei bajnokságokat (jégkorong, cselgáncs, kézilabda – hogy csak egy párat említsek), ôsztôl kezdôdôen pedig a középiskolák számára rendezett bajnokságokat. Jogi síkon a problémát az igazgatóság hovatartozása jelentette és jelenti, ami azonban csupán távlatilag oldódhat meg.

* Ha visszatekintünk az elmúlt évre, mi az, amit sikerült elérni?

- A sport terén a sikerek és balsikerek képezik intézményünk tevékenységének mércéjét. Elmondhatjuk, bizonyos sportágak esetében voltak komoly elôrelépések, de Hargita megye országos viszonylatban amúgy csak a középmezônyben található. Meglepetés volt számunkra az, hogy a kimagasló eredmények megyében „újnak" számító sportágakban születtek, mint a bob, a küzdô sportok, és nem a hagyományosan sikeresekben. Sokkal többet vártunk például a jégkorongtól mind Csíkszereda, mind pedig Gyergyószentmiklós esetében. Nos, itt vannak a tennivalók elsôsorban – más síkokra kell helyeznünk tehát a hangsúlyt.

Közben vannak „fájdalmas" jelenségek is, mint péládul a gyergyószentmiklósi torna leépülése. Köztudott, hogy országos és nemzetközi szinten is éppen ez a sportág volt - elegendô a Marius Urzica és Molnár Levente nevét említenünk, amely a városnak hírnevet szerzett.. Sajnos az edzôk, elôbb Ferencz József, majd Molnár Levente távozásával jóformán tornasportról nem beszélhetünk. Az akut pénzhiány mellett ehhez az is hozzájárult, hogy (a sok ígéret ellenére!) nincs megfelelô sportcsarnok a városban. A krónikus pénzhiánnyal magyarázható a labdajátékok - a székelyudvarhelyi kézilabda, a gyergyószentmiklósi kosárlabda - összeomlása, de a labdarúgás válsága is, hiszen ne feledjük: nemrég még hat C-divíziós csapata volt a megyének, jelenleg viszont van egy! Mi több akkor, amikor egy csapat megnyeri a megyei bajnokságot, nem is indul. Hát így állnánk!.

* Mindennek ellenére azért születtek kiemelkedô eredmények is.

- Elsôsorban a téli sportok terén beszélhetünk kimagasló sikerekrôl: a sílôvô Tófalvi Éva a hazai mellet Balkán-bajnok is lett, a bobosok nôi párosban az ifjúsági vb-n aranyérmet szereztek, tájfutásban Balkán-bajnoki címemet tértek haza képviselôink. És szeretném megemlíteni, hogy a 2oo6-os torinói Téli Olimpiára mintegy 5-6 Hargita megyei sportolónak van esélye kijutni.

* Ezek után hogyan tovább?

- Terveink - mivel egyelôre erônkbôl többre nem telik - elsô sorban a sport infrastrukturális bázisának fejlesztése lenne. Így a Sportklubbal együtt szeretnénk megvalósítani a gyorskorcsolya pálya mûjegesítését, a jégcsarnok melletti külsô pálya üzemképessé tételét. Hargita-fürdôre tervezünk egy sílôvôpálya kiépítését, de fel szeretnénk újítani a salamási szánkópályát is. A gyergyószentmiklósi önkormányzattal karöltve a helyi mûjégpályát is korszerûsíteni kellene. És ezt szeretnénk megvalósítani a székelyudvarhelyi sportcsarnok, valamint a gyergyótekerôpataki síugrósánc esetében is. Merész, de fontos tervek.

* Dologban tehát nem lesz hiány, amihez sok sikert kívánunk a sportbarátok nevében is.

Kérdezett: FORRÓ MIKLÓS

Szexisebb nôket akar

Lennart Johansson, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke szerint a nôi labdarúgóknak jóval szexisebb felszerelést kellene hordaniuk, mert ezzel nagyot nôhetne a sportág népszerûsége. „A nôkre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a férfiakra. Úgy érzem, sokkal könnyebb lenne szponzorokat találni, ha ezek a lányok egy kicsivel többet mutatnának magukból. Valami olyasmire gondolok, mint amilyet a nôi röplabdások viselnek" - nyilatkozta a brit BBC rádióállomásnak a szövetség elsô embere, aki jelen van a szigetországban zajló nôi Európa-bajnokságon.

Johanssonhoz hasonlóan vélekedett Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke is: „Egyszerûen nôiesebbnek kellene lenniük. Egy rövidebb nadrág és egy szûkebb sportszár sokat dobna a lányokon."

Ahogy az várható volt, a másik fél képviselôiben nem váltott ki osztatlan elismerést a javaslat. „Nagyon feldühít, amikor ilyesmiket hallok" - mondta Frida Ostberg, az Eb-n elôdöntôs svéd válogatott játékosa. „A felszínes világban a külsôségek számítanak, mi azonban amiatt szeretnénk érdekesek lenni, amit a pályán nyújtunk". „Nem azért vagyunk itt, hogy csinosak legyünk, hanem azért, hogy futballozzunk. A Norvégia elleni drámai küzdelem, azt hiszem, elég szórakoztató volt" - tette hozzá csapattársa, Kristin Bengtsson arra utalva, hogy a svédek a legjobb négy között hosszabbításban maradtak alul 3-2-re északi riválisukkal szemben.

HÍRKÍGYÓ

* Az elsô orvosszakértôi vélemény alapján szívbénulás okozta Alessio Galletti olasz profi kerékpáros szerdai halálát. A 37 éves versenyzô egy spanyolországi viadal hegyi szakaszán, 15 km- rel a cél elôtt kimerülten összerogyott, s bár azonnal kórházba szállították, az életét már nem tudták megmenteni. * Kótai Mihály a hét elején hivatalosan lemondott a Boksz Világalapítványnál (WBF) birtokolt nagyváltósúlyú világbajnoki címérôl és a jövôben csak a Nemzetközi Boksz Szervezet (IBO) övére koncentrál. Az is eldôlt, hogy a megüresedett WBF- trónért Matolcsi József mérkôzhet meg július 8-án, Manchesterben. * Milan Baros elutasította az Olympique Lyon ajánlatát, így a következô szezonban is az FC Liverpool labdarúgója lesz. A cseh csatár szeretne tevékeny részt vállalni a Bajnokok Ligája-gyôztes együttes újabb európai szereplésében, ezért nem fogadta el a franciák szerzôdéstervezetét. A 23 éves Baros a legutóbbi szezonban 45 találkozón 13 gólt szerzett, a BL-ben 14/2 a mérlege. * Luciano Spalletti lett az olasz labdarúgó-bajnokságban szereplô AS Roma vezetoedzôje. A szakember - aki az elôzô idényben az Udinesét irányította, s vezetésével a csapat története egyik legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy a negyedik helyen végzett a Serie A-ban - két évre kötelezte el magát. * Augusztus 24- én az olasz bajnok Juventus lesz az FC Barcelona labdarúgócsapatának ellenfele a katalán klub által kiírt, Joan Gamper-kupáért sorra kerülô összecsapáson. Tavaly a Bajnokok Ligája idei döntôse, az AC Milan vendégszerepelt a Nou Camp Stadionban: a találkozó 2-1-es Barca-sikerrel végzôdött. * Már csak a Léva (Levice) csapata számára lehet perspektíva, hogy szerepeljen a magyar jégkorong-bajnokságban, ugyanis a vele együtt jelentkezô Érsekújvár (Nové Zámky) a szlovák élvonal bôvítése nyomán felkerült a másodosztályból. A másodosztályú lévaiak továbbra is fenntartják, hogy szeretnének a Borsodi Ligában indulni, az Érsekújvár együttese azonban a legmagasabb osztályba jutással a korábbinál lényegesen több bajnokira kényszerül. * Vajda Szidónia gyôzött, Rudolf Anna pedig kikapott a Chisinauban zajló nôi sakk Európa-bajnokság hetedik fordulójában. Vajda holland, míg Rudolf orosz rivális ellen ült asztalhoz, mindketten a világos bábukat vezették. Vajda 4,5, Rudolf pedig 3 pontot gyûjtött eddig a kontinensviadalon. * Sidi Péter ismét közel állt az olimpiai kvótaszerzéshez, de annak ellenére, hogy három kísérlettel a vége elôtt még az élen állt, végül a negyedik helyet szerezte meg a milánói sportlövô Világkupa-verseny légpuska számában. Légpuska, 10 m: 1. Csu (kínai) 699,7 kör (597), 2. Moldoveanu (román) 699 (595), 3. Liu (kínai) 697,9 (596), 4. Sidi Péter 697,5 (596). * Aranyérmet szerzett a Marosi Ádám, Németh Róbert, Kasza Róbert összeállítású csapat az olaszországi Montepulcianóban zajló junior öttusa Európa- bajnokság férfi váltóversenyében. Eredmények: 1. Magyarország (Marosi Ádám, Németh Róbert, Kasza Róbert) 5672 pont, 2. Ukrajna 5252 3. Fehéroroszország 5240. * Krajcsák Márk az ötödik helyen végzett a fallabdázók prágai egyéni Európa-bajnokságán. A negyeddöntôben az elsô helyen kiemelt francia Gaultiertol vereséget szenvedô magyar játékos ezzel megismételte tavalyi bravúros teljesítményét. Jövôre Budapest ad otthont az egyéni Európa-bajnokságnak. * A szervezôk tájékoztatása szerint 90 ország 2628 versenyzôje vesz részt a júliusi Világjátékokon, Duisburgban. A nem olimpiai sportágak július 14. és 24. közötti seregszemléjén a németek szerepelnek a legnagyobb csapattal, 367 versenyzôvel. Magyarország 63 sportolóval képviselteti magát. A legutóbbi Világjátékokon, 2001-ben Japánban 91 nemzet képviselôi versengtek. * Az idény elsô két mérkôzésén nem léphet pályára Mike Doss, az Indianapolis Colts amerikaifutballistája, mivel május 29-én letartóztatták azt követôen, hogy a nyílt utcán, engedély nélkül magánál tartott pisztolyával a levegôbe lôtt. *