Romániai Magyar Szó,

2004. szeptember 7.

Krasznai Napok

Petôfinek állítottak emléket

Tartalmasabb mûsorral, a hagyományok ápolására nagyobb hansúlyt fektetve tartották meg hetedik alkalommal a falunapokat Krasznán, a polgármesteri hivatal, a Cserey Farkas Társaság, a helyi egyházközségek és az RMDSZ, az iskola, a kis- és középvállalkozók, a gazdaegylet és a Krasznai Magyar Fiatalok Klubja összefogásával, szervezésével. A közvélemény szerint a Krasznán tartott falunapok a legszínvonalasabb rendezvény a megyében, amely nem reked meg a bográcsgulyás fôzésének és sörsátrak állításának szintjén. Ezúttal is ökumenikus istentisztelet jelentette a nyitányt, mely után több mûvelôdési és sportesemény várta az érdeklôdôket, többféle szórakozási lehetôség mellett. A napok rendezvénysorozatába illeszkedett az EU házhoz jön elnevezésû konferencia is, a kis- és középvállalkozók uniós csatlakozásra való felkészítésének céljával.

Elmaradt a korábbi évek gyakorlatával ellentétben a polgármesteri hivatal elôtti, szónoklatokkal járó, úgymond, hivatalos megnyitó. Több napon át az árbocrudakon lobogott féltucat zászló, melyeket a testvértelepülések hoztak. A meghívottak kézhez kapták a Krasznát bemutató színes, gazdagon illusztrált, román, magyar, angol, német nyelvû kiadványt.

Pop Imrének, a község polgármesterének vallomása szerint Kraszna törekvése, hogy a helyi hagyományokkal gyarapítsa Európát, ugyanis szerinte: „Kraszna kimondottan szép »zöld árnyalata« Erdélynek, hiszen olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek nemcsak Erdélyt színezik, de Európát is. A halastavunk változatos és érdekes madárvilággal, erdeink és mezeink, ahol a vadak még szabadon élnek, gyümölcsöseink, bô terméstôl roskadó szôlôhegyeink, vidékünkre jellemzô ételkülönlegességek Európát is gazdagíthatják."

Idén a meghívottak a székelyföldi Rétytôl Svájcig terjedô távolságból jöttek el együtt ünnepelni a település lakosaival, köztük többen visszatérô barátok. A templomkertben levô emlékmû megkoszorúzásakor a Kovács András vezényelte hírneves és népes fúvószenekar szolgált zenével, akárcsak a hagyományôrzô csoportok felvonulásán. Új színfoltot jelentett a rétyiek szereplése, akik két egymást követô napon tartottak sikeres elôadóestet. Kraszna fôutcáján huszárok csapatát, majd a székelyhídi mazsoretteket követôen énekszóval vonult, jellegzetes néptáncok elôadására meg-megállva Imrehegy testvértelepülés küldöttsége, majd a kiskunsági Akasztóról a Kopogós gyermektáncegyüttes, a szomszédos Krasznahorvát és Máron román táncosai, népzenészei, Zilahról a Terbete és Szilágycsehbôl a Berekenye ifjúsági együttesek, valamint Kraszna román és magyar népviseletbe öltözött lányai, fiai. Tetszést arattak a partiumi és magyarországi fogatok, amelyek vasárnap a sportpályán versenyeztek.

A falunapok folyamán rengeteg látogatót vonzott a rövid idôre kiállítóteremmé átalakított tanácsi gyûlésterem, ahol a dévai csángóteleprôl Krasznára telepedett Caba Maria Terezia mutatkozott be pasztellképeivel, olajfestményeivel. Ugyanott krasznai szobabelsôt rendeztek be hagyományos bútorokkal, mellettük Gecse Erszébet gyapjúszôtteseivel, Birtalanné Szabó Klára, Gecséné Bekô Katalin, Viderné Popp Berta háziszôtteseivel. Tárlaton mutatkozott be az Ipp Art mûvészcsoport, a Krasznáról Budapestre elszármazott Nagy-Kaszáné Somogyi Ilona pergamen-képeslapokkal. Elsô ízben találkozott szülôföldje olvasóival a lapunkban is közlô Simonfy József. Krasznai tehetségek mutatkoztak be, és a VII. Krasznai Nemzetiségi Néptánctalálkozó keretében hagyományôrzô együttesek léptek színpadra. A Krasznai Napokról tudósító el sem juthatott a párhuzamosan zajló autós ügyességi vetélkedôre meg a sárkányrepülôsökhöz, ezalatt a zöld sátorkaravánt tekintette meg, mely külön beszámolót igényel.

A vasárnap délután fénypontját Petôfi Sándor bronz mellszobrának avatása jelentette, a mûvelôdési ház elôtti közkertben. Az eseményen közéleti személyiségek vettek részt: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Ludányi Horváth Attila, a Magyar Fôkonzulátus tanácsosa, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselô, Fekete Szabó András alprefektus, Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke, testvértelepülések polgármesterei. Imrehegyrôl Takács Jánosné, Akasztóról küldöttség Suhajda Antal vezetésével, írók, költôk, civil szervezetek vezetôi.

A szoboravató ünnepségen szabadtéri istentiszteletet tartott Kádár György, a helybeli református lelkipásztor.

A román és magyar himnuszt a rétyi fúvósok adták elô Kelemen Antal vezényletével.

A szobrot Markó Béla, Seres Dénes, Vida Gyula, Lôrincz Lehel és Pop Imre leplezték le. Petôfi Krasznán emelt mellszobra mindeddig az elsô Petôfi-emlékjel Szilágy megyében, készítôje a kolozsvári Lôrincz Lehel képzômûvész. Az általa formázott, márványból készült Báthory István-szobor Szilágysomlyón, Ady Endre fekete gránit mellszobra pedig Lompérdon áll. Az avató ünnepségen az általános iskola tanulói sok tapssal fogadott verses, énekes, zenés mûsort adtak elô.

A rendezôk Markó Béla szövetségi elnököt kérték fel ünnepi beszédre. Markó emlékeztetett arra, szûk félesztendeje részese lehetett az alapkô letételének. Ahhoz, hogy alapot tegyen le valaki, bizalomra, reményre van szüksége – mondta bevezetôjében. Szerinte az elmúlt másfél évtizedben sok valós és jelképes alapkövet tettünk le, mert volt bizalom, hogy azon épületet emelhetünk, bár sokan kételkedtek. A krasznai Petôfi-szobor legyen tanúság, mondta, miszerint érdemes bizakodni, úgy, ahogy a helybeliek tudtak.

Arra a kérdésre, miért Petôfi-szobrot állítottak Krasznán, válasza az volt: szobrának ott kell lennie, ahol magyarok élnek, mert a költô életével, költészetével a nép alapvetô törekvését fejezte ki arra, hogy szabadon rendezze be a világot. Petôfi a legnagyobb költônk, nem azért, mert életét áldozta fel, ô írta a legszebb verseket, sorokat, a nép vágyait kifejezôket. Ha életében úgy állták volna körül, mint a jelenben ezt a szobrát, nem kellett volna életáldozatot hoznia értünk. Üzenete az: a nemzet ügyében a szabadságért – amely egybeesik a világszabadságért való küzdelemmel – meg kell mindent tenni. Nekünk, utódoknak feladatunk továbbvinni az ügyet. Ludányi Horváth Attila fôkonzulátusi tanácsos szerint a szobor idôszerûsége: gondolkoznunk kell a jövôrôl, saját sorsunkról. Legyenek szép terveink, ne engedjük, hogy mások döntsenek sorsunkról. A másik üzenet a nyelv varázsa, mert Petôfi a nyelvnek mestere volt.

Az ünnepi szónok sorában Fazakas László költô hangsúlyozta: aki Petôfi elôtt fejet hajt, a magyar kultúra elôtt hajt fejet. Réthelyi Miklós akasztói néprajzkutató, író a költészet szent egyházáról szólt, ahová mezítláb is be szabad lépni. Pop Imre a szoborkészítés történetét ismertette, és a kivitelezôket mutatta be a közönségnek, és köszönetet mondott az anyagi támogatásokért. Kádár György lelkész áldását követôen koszorúzásra került sor, melynek során elsônek a költô Markó Béla helyezte el a nagy költô szobránál a kegyelet virágait, majd a fôkonzulátus, a testvértelepülések, a megyei és területi RMDSZ-vezetôk, a civil szervezetek koszorúztak, az avatóünnepséget a Szózattal fejezték be.

FEJÉR LÁSZLÓ

Copyright © RMSz - 2004