Romániai Magyar Szó,

2003. július 16.

Látómezôben omolva…

Az a faluvilág

Az a faluvilág, amelyet Miklósvár kínál az idelátogató – igen igényes turistáknak – nem idill még kevésbé „konzervált" múlt. Az esztenán is, ahova fapados szekéren, tagutak döccenôin túljutva tájzamatú kóstolót kapnak, a zsendicét nem „mûjuhászok" – tôsgyökeres bácsok szolgálják fel. A Vargyaspatak szurdokvölgye, barlangvilága is a természeti örökség létezô, de óvásra figyelmeztetô, káprázatos értéke, „szigete". A szilvapálinka ízelgetésének is a lepárló üst közelsége, látványa kölcsönöz élménytöbbletet. S az árnyas fák sétányain kibontakozó ismerkedô beszélgetések, amelyek családközeli bensôséget érlelnek a legkülönbözôbb helyrôl ideérkezô vendégeknek, rokoníthatók a falusi ház elôtti kispadok bensôséges kapcsolatápolásával. Talán e momentumban, a faluvilág teremtette harmonia komponálásában megragadhatjuk a miklósvári faluturizmus lényegét, amelyrôl vetítôképes elôadásban oly meggyôzôen értekezett gróf Kálnoky Tibor, az erdôvidéki panzió megalkotója. Amikor bô három évvel ezelôtt hazajött, a hajdani kastélyt romokban találta; helyreállításával párhuzamosan két, majd egy harmadik vendégfogadó házat rendezett be. Hallani olyan véleményeket is, hogy a „felsô tízezer" számára teremtett nyaralót, amit határozottan cáfol a fiatal gróf. Ám nem vitatja: vendégei között gyakran olyanok is megfordulnak, akik ráuntak az ötcsillagos szállodák szuper komfortjára, intellektuális utazóként emberi melegségre, ôsszinte szívélyességre vágynak. Nevezheténk kulturális turizmusnak, avagy a természeti, építészeti, települési örökség turizmusának is, ahol „élmény" forrása lehet, hogy néha csôdöt mond a technika, fafûtés pótolja a gombnyomásra induló klimatizációt, ahol a komfort a természettel egybesimulva, azt kiegészítve jelent eseményt, élményt.

Másolható a miklósvári példa? – töprengtek el a székelyföldi turistanapokon jelenlévôk, a vetítések, magyarázatok után, és igenlô volt a válasz. Nem az ott meghonosított – a vendégigény specifikus elvárásaihoz, lehetôségeihez mért ismérvek alapján követhetô e gyakorlat. Azaz e példa többek között az egyediséget sugallja.

A vendégkör igényeihez mért, sablonoktól mentes turistafogadás meghonosítása segíthet a falusi vendégfogadás térnyerésében. Az idén Háromszéken a panziók számszerû növelése e vonatkozásban is érdemi elôrelépést hozott. A szellemiség, a vendégszeretet és tisztelet, a kiszolgálás kulturáltsága az a kincs, amely a turisták látómezejébe emelheti a Székelyföldet. S ha elégedetten, élménygazdagon távozik a turista, nemcsak fényképes visszajelzések érkeznek, hanem új vendégek is kopogtatnak. Gróf Kálnoky Tibor talán ezért is a vendégbarát turizmus iránti fogéknyságra – cselekvésre – ösztönözte a fórumon jelenlévôket. Talán nem hiába.

FLÓRA GÁBOR

Copyright © RMSz - 2003