Romániai Magyar Szó,

2002. október 2. szerda

A betûk súlyával helyzetünkrôl

1985-ben született meg a kiadó gondolata, de akkor ez inkább úri passzióként jelentkezett, semmint reális vállalkozásként. Szerkesztôként dolgoztam, újságíró voltam, és az alapgondolatom az volt, hogy megpróbálom segíteni olyan munkák megjelentetését, amelyekre úgy éreztem, a közösségnek szüksége van. Ekkor hoztam létre a Státus Kiadót Csíkszeredában negyedik vagy ötödik kiadóként.

A státus helyzetet, állapotot jelent. Azok a könyvek, amelyeknek a megjelentetését célul tûztem, a helyzetünkrôl, állapotunkról szólnak. Három-négy éven keresztül mellékfoglalkozásként foglalkoztam könyvcsinálással, és ha kész volt egy, próbáltunk keríteni egy nyomdát. Így jelentek meg az elsô könyveink, amelyek közül néhány meglehetôs feltûnést keltett, ekkor indult számomra a Szemtanú könyvek sorozata, amely a szemtanúk hitelével ismerteti korunk bizonyos történéseit.

A sorozat elsô kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Oral history — ezek az emberek maguk írták le fogságuk történetét. Csodálatos anyag, mely nélkül a 20. század adott periódusa kevésbé lenne érthetô. Két évvel késôbb jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. Volt székely kulákok történeteibôl állítottunk össze viszonylag átfogó képet arról, milyen is volt a Székelyföldön a kuláksors. A sorozat harmadik kötete Csíkszereda 20. századára, ezen belül is néhány utcájára fókuszál. Szabó Katalin Visszajátszás c. kötetérôl van szó, amelyben Szereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli „cirkusszal" foglalkozik. A megyeszékhely kapcsán sokféle legenda keringett az elmúlt 30 évben, Sarány István és Szabó Katalin utánajártak a mendemondáknak...

Legújabb sorozatunk a Státus-Tanulmányok, célja adatoltan, szigorúan, visszafogottan bemutatni helyzetünket.

E sorozat elsô kötete idén nyáron látott napvilágot, Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában c. tanulmánykötetérôl van szó. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Örömünk-bánatunk, hogy halála elôtt egy hónappal sikerült átnyújtanunk a kötetet az idôs marosvásárhelyi akadémiai kutatónak, aki egy életen át rakta egymás mellé a számokat, hogy megértse a folyamatokat, melyek a romániai magyarságban zajlanak. A kötet szerkesztôje Vincze Gábor szegedi történész, elôszóírója Varga E. Árpád történeti demográfus...

Egy kiadó élhet szigorúan a piacból. Ez esetben teljesen másképp válogatja meg, amit közöl, mint azok, akiknek munkája legalább annyira szenvedély, mint amennyire megélhetési lehetôség. Számunkra fontos, hogy olyan könyveket készítsünk, amelyek lelki kielégülést is hoznak számunkra.

Morális sikerekre is szükségünk van, ha ez idônként súlyos anyagi gondokat is jelenthet a kiadó számára. Mikor elindítottuk a Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse címû sorozatunkat, tudtuk, hogy e könyvek sosem fognak eladási rekordokat dönteni. Úgy gondoltuk, hogy a közelünkben egy olyan kincs található, melynek közzététele fontos, ugyanakkor a kiadó számára erkölcsi tôkét is jelent. A sorozat elsô könyve sikerkönyv volt a maga módján, P. Gegô Eleknek a Moldvai Magyar Telepekrôl 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. A második könyvrôl néhány könyvbúváron, tudóson kívül nem is tudtak. Szerencsénk van azzal, hogy Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetôje, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértôje elvállalta e sorozat szerkesztését. Ô ajánlotta figyelmünkbe azt a munkát, amelyrôl a 20. századi könyvkatalógusok csak annyit írnak, hogy a 19. században létezett ugyan egy példánya a somlyói kolostor könyvtárában, de elveszett. 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. Sikerült megszereznünk és a reprintjét adtuk ki idén 500 példányban, százat bibliofil kiadásban számozott kötetként. A sorozat harmadik kötete Kájoni Mikházán írt nagy munkája, az Organum Missale. Nagy segítségünkre volt a budapesti zeneakadémia tanára, Rikcter Pál, aki a könyvet szerkesztette. A 17. századi tabulaturai írással írt munkát mai kottára átírta, és így megvan a harmadik nagy Kájoni-mû is. (A román és magyar akadémia közös kiadásában jelent meg a Kódex Kájoni, az MTA kiadásában a Cantionale Catolicum.)

Idei munkánkra a mûfaji változatosság jellemzô, kiadványaink között szerepel gyergyószentmiklósi monográfia, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezsô Székely Közbirtokosság c. monográfiája, román—magyar mûszaki szótár, publicisztika. Fontosnak tartjuk, hogy 1989 után Beke György elsô erdélyi kötete nálunk jelent meg Gyulafehérvár árnyékában címmel.

DACZÓ DÉNES