Egy elmaradt találkozás margójára

Adrian Nastasénak benyújtott memorandumunk sajtóvisszhangja
 

2001. november 4.
vasárnap

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Nastase - Magyar Emberi Jogi Alapítvány

Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogi Alapítvány - Adrian Nastase román miniszterelnöknek címzett, Hámos László alapítványi elnök által az MTI-hez szombaton eljuttatott memorandumának tanúsága szerint - Románia NATO-tagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg az ország eleget nem tesz a csatlakozási követelményeknek.

A dokumentum szerint a következő kulcskérdésekben van szükség érdemi előrelépésre: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak, a kétnyelvűség tényleges megvalósítása, a kolozsvári önálló magyar egyetem helyreállítása, valamint a hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése.

Az első követelmény értelmében a román kormánynak meg kell teremtenie azokat a jogi kereteket, amelyek egyfelől lehetővé teszik a kisebbségektől a kommunizmus alatt elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását, másfelől pedig biztosítják az elkobzott mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény alkalmazhatóságát.

A második követelmény lényege, hogy alkossák meg az idén május 23-án elfogadott közigazgatási törvény érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat, és így biztosítsák az anyanyelvhasználatot a legalább 20 százalékban kisebbségek által lakott településeken.

Az egyetem ügyében a memorandum szerint az a teendő, hogy legalább két, magyar nyelven oktató kart kell létrehozni a Babes-Bolyai Egyetemen, valamint magyar tannyelvű tanszékeket kell felállítani az egyetem más karain belül. Növelni kell a magyar nyelvű tanszemélyzet döntéshozói jogait a Babes-Bolyai Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

A negyedik követelés arra vonatkozik, hogy részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyart - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsot, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket az elnyomó hatalom helyi képviselőjének, Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el.

A Magyar Emberi Jogi Alapítvány sajtóközleménye szerint Adrian Nastase román miniszterelnök, október 30. és november 2. közötti amerikai látogatása előtt, informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el az Alapítványhoz, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel is.

Az alapítványi elnök ezért budapesti látogatását félbeszakítva visszautazott New Yorkba, "azonban úgy tűnik, hogy a román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, avagy adminisztrációjában nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, így a találkozó nem jött létre" - olvasható a sajtóközleményben. Amit az Alapítvány szóban akart volna kifejteni Nastasénak, azt foglalták e fenti memorandumba, amelynek szövegét eljuttatták a román külügyi illetékeseknek.

Kárpáti János

2001. november 5.
hétfő

up.jpg (5318 bytes)

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Amerikai magyar feltételek Romániának

Nastase1.jpg (4559 bytes)Adrian Nastase román miniszterelnöknek memorandumot küldött a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) elnöke Hámos László. Ebben az amerikai magyarság egyértelműen Románia NATO- tagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg Bukarest eleget nem tesz a csatlakozással járó követelményeknek.

Nastase múlt heti amerikai útja előtt jelezte, hogy találkozni szeretne az amerikai magyarság képviselőivel is. A román kormányfő szándéka azonban időközben megváltozott, és nem szakított időt az eszmecserére, annak ellenére sem, hogy Hámos László, az alapítvány elnöke megszakította budapesti útját és visszautazott New York-ba. Az 1,6 millió amerikai magyar szándékát megjelenítő HHRF így írásban adta tudtára Romániának mindazt, amit ez erdélyi magyarok legégetőbb gondjaival kapcsolatban szóban akartak elmondani. 

1989 után a HHRF az elsők között volt, aki indítványozta, hogy a NATO-bővítésbe vonják be azokat a kelet- és közép-európai országokat is, amelyeknek sikerült végrehajtaniuk egy intézményesített emberi jogi reformot, beleértve a nemzeti kisebbségek teljes körű védelmét is. "Sajnos azonban tizenkét évvel a kommunizmus bukása után Romániában alig tapasztalható előrelépés ezen a téren. Ennek a gyászos helyzetnek a teljes körű orvoslása nélkül erősen kétséges, hogy az Egyesült Államok Szenátusában létrejön a Románia NATO-tagságának ratifikálásához szükséges kétharmados többség. A Bush-adminisztráció különösen receptívnek mutatkozott abban a kérdésben, hogy a román kormány továbbra is megtagadja a magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott 1 593 ingatlannak a visszaszolgáltatását, folyamatosan megsértve ezáltal a vallásszabadság és a magántulajdon szentségének elveit" - olvasható a Memorandumban. A dokumentumban az amerikai magyarság egyértelműen Románia NATO-tagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg az ország eleget nem tesz a csatlakozással járó követelményeknek. Ezen az álláspontot az amerikai magyarság abban az esetben hajlandó változtatni, amennyiben a következő kulcskérdésekben érdembeni előrelépés történik:

[A továbbiakban a Magyar Nemzet változtatás nélkül közli a memorandumunkba foglalt négy feltételt.]

Gui Angéla

2001. november 5.
hétfő

up.jpg (5318 bytes)

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Ideje lenne

Adrian Nastase átütő sikereket hozó amerikai látogatása során az Amerika új szövetségesei címu washingtoni előadásában maga vetette fel, majd a zsidó szervezetek képviselőinek külön is megígérte, hogy kormánya be fogja tiltani a háborús bűnösökkel kapcsolatos jelképeket és megnyilvánulásokat. Valóban tarthatatlan, hogy - a rosszul értelmezett szabadság jegyében - a második világháború fasiszta diktátoráról elnevezett utcák, köztéri szobrok álljanak egy olyan országban, amelyik az Észak-atlanti Szövetség tagjává akar válni. 

Tarthatatlan a demokratikus jogok mindenfajta megsértése, tiszteletben nem tartása. A New Yorkban működő Magyar Emberi Jogi Alapítvány, miután vezetőinek nem sikerült találkozniuk a román miniszterelnökkel (mellesleg Adrian Nastase az ottani román diaszpórával sem találkozott), memorandumban foglalta össze a nemzeti közösségünkkel kapcsolatos kulcskérdéseket, amelyek megoldása Romániában az óhajtott NATO-tagság eléréséhez elengedhetetlen. Ezek egy részére (például az erdők és a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatására vagy az anyanyelv használatára a közigazgatásban) már létezik végleges törvény, csak az éppen nem érvényesül; más részére (amilyen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása vagy a kolozsvári önálló magyar egyetem helyreállítása) sem kormányzati, sem személyes elkötelezettség nem fogalmazódott még meg. 

Pedig nagyon ideje lenne e kérdések megoldásának is. Ideje lenne - és életbevágó érdeke lenne Romániának. Jó lenne, ha mindaz, ami az előző kormányzatnak önnön gyengesége miatt nem sikerült, az most önkéntes politikai akarat és tudatos érettség révén történnék meg (amire a jelenlegi román miniszterelnök, elsőként a román posztdecembrista vezetők közül, alkalmasnak és képesnek látszik); jó lenne, ha az RMDSZ-szel való egyeztetés nyomán teljesedne be a folyamat - de ha külső nyomásra történik, végül is az sem baj.

A tét hatalmas, a NATO-tagság nélkül Románia jövője elképzelhetetlen. Ehhez képest a romániai magyarság jogainak biztosítása szinte tollvonás kérdése, különösen elektorálisan kedvező időben, a szociáldemokraták politikai mandátumának elején. Annak, aki a megváltozott erővonalak mentén újrapolarizálódó világban Amerika szövetségese akar lenni, maradéktalanul érvényesítenie kell az amerikaiak által bálványozott demokratikus és egyetemes emberi értékeket. Prága, ahol a bővítésről döntenek - időben és térben, valóságosan és képletesen - nagyon közel van.

Ágoston Hugó

...

Magyar lobbi erdélyi ügyekért
HHRF - memorandum Adrian Nastaséhoz

Az egyesült államokbeli legfontosabb magyar lobbi-szervezet, a Magyar Emberi Jogi Alapítvány négypillérű memorandumot intézett Adrian Nastaséhoz, amelyben az erdélyi magyarságot ért negatív megkülönböztetés ellen tiltakozik.

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) - Adrian Nastase román miniszterelnöknek címzett memoranduma szerint - Románia NATO-tagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg az ország eleget nem tesz a csatlakozási követelményeknek. A dokumentum szerint a következő kulcskérdésekben van szükség érdemi előrelépésre: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak, a kétnyelvűség tényleges megvalósítása, a kolozsvári önálló magyar egyetem helyreállítása, valamint a hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése.  Az első követelmény szerint a román kormánynak meg kell teremtenie azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a kisebbségektől elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint biztosítják az elkobzott mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény alkalmazhatóságát.  A második követelmény, hogy alkossák meg a közigazgatási törvény érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat, és így biztosítsák az anyanyelvhasználatot a legalább 20 százalékban kisebbségek által lakott településeken.

Az egyetem ügyében a memorandum szerint legalább két, csak magyar nyelven oktató kart kell létrehozni a Babes-Bolyai Egyetemen, valamint magyar tannyelvű tanszékeket kell felállítani az egyetem más karain. Növelni kell a magyar nyelvu tanszemélyzet döntéshozói jogait a Babes-Bolyai Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

A negyedik követelés arra vonatkozik, hogy részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyar személyt - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsőt, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el. 

A Magyar Emberi Jogi Alapítvány szerint Adrian Nastase román miniszterelnök október 30. és november 2. közötti amerikai látogatása elott informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el az Alapítványhoz, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel is. Az alapítványi elnök ezért budapesti látogatását félbeszakítva visszautazott New Yorkba, "azonban úgy tűnik, hogy a román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, avagy adminisztrációjában nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, így a találkozó nem jött létre" - olvasható a sajtóközleményben. Amit az Alapítvány szóban akart volna kifejteni Nastasénak, azt foglalták e fenti memorandumba, amelynek szövegét eljuttatták a román külügyi illetékeseknek.

MTI

2001. november 5.
hétfő

up.jpg (5318 bytes)

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

[A Romániai Magyar Szó hétfői száma teljes hosszúságában, kommentár nélkül tartalmazza sajtóközleményünket.]

2001. november 5.
hétfő

up.jpg (5318 bytes)

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Nem támogatja Románia NATO-tagságát a HHRF
Ami Adrian Nastase programjából kimaradt

Az Amerikai Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) - Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett, Hámos László alapítványi elnök által szerkesztőségünkbe szombaton eljuttatott memorandumának tanúsága szerint - Románia NATO-tagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg az ország eleget nem tesz a csatlakozási követelményeknek.

A Magyar Emberi Jogi Alapítvány sajtóközleménye szerint Adrian Nastase román miniszterelnök október 30. és november 2. közötti amerikai látogatása előtt informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el az alapítványhoz, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel is. Az alapítványi elnök ezért budapesti látogatását félbeszakítva visszautazott New Yorkba, "azonban úgy tűnik, hogy a román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, avagy adminisztrációjában nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, így a találkozó nem jött létre" - olvasható a sajtóközleményben. Amit az alapítvány szóban akart volna kifejteni Nastasénak, emlékiratba foglalták, és annak szövegét eljuttatták a román külügyi illetékeseknek.

A dokumentum szerint a következő kulcskérdésekben van szükség érdemi előrelépésre: az elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak, a kétnyelvűség tényleges megvalósítása, a kolozsvári önálló állami magyar egyetem helyreállítása, valamint a hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése.

Az első követelmény értelmében a román kormánynak meg kell teremtenie azokat a jogi kereteket, amelyek egyfelől lehetővé teszik a kisebbségektől a kommunizmus alatt elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását, másfelől pedig biztosítják az elkobozott mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény alkalmazhatóságát.

A második követelmény lényege, hogy alkossák meg az idén május 23-án elfogadott közigazgatási törvény érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat, és így biztosítsák az anyanyelvhasználatot a legalább 20 százalékban kisebbségek által lakott településeken.

Az egyetem ügyében a memorandum szerint az a teendő, hogy legalább két magyar nyelven oktató kart kell létrehozni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, valamint magyar tannyelvű tanszékeket kell felállítani az egyetem más karain belül. Növelni kell a magyar nyelvű tanszemélyzet döntéshozói jogait a Babes-Bolyai Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

A negyedik követelés arra vonatkozik, hogy részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyart - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsôt, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket az elnyomó hatalom helyi képviselőjének, Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el.

2001. november 5.
hétfő

up.jpg (5318 bytes)

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Amerikai magyar memorandum

[A Bihari Napló kis változtatásokkal, kommentár nélkül adja közre sajtóközleményünket.]

V./261. (1323.) sz.
2001. november 6.
kedd

up.jpg (5318 bytes)

down.jpg (5360 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Az amerikai magyarok felszólítják Nastasét, hogy oldjon meg egy listára való kérelmet

A magyar propaganda Románia NATO-csatlakozása ellen küzd

- Ellenben a nyugati hivatalosságok reményt keltően nyilatkoznak

A magyar diaszpóra ellenzi Románia NATO-csatlakozását - ezt az üzenetet kapta Adrian Nastase miniszterelnök egyesült államokbeli látogatása végén. Habár a román küldöttség azt kapta a Bush-adminisztráció részéről, amit a diplomácia nyelvén "biztató jelnek" neveznek, az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megakasztotta, az utolsó száz méteren, a Nastase & Co. lendületét, azzal fenyegetve, hogy ha nem kerül megoldásra egy négy pontból álló kérelem-lista, minden csatornán bojkottálni fogja Románia jelölését a prágai csúcsértekezleten. Úgy tűnik, az amerikai magyarok ultimátuma nem nyugtalanítja Adrian Nastasét, aki egy Nagy-Britannián való rajtaütéssel folytatta diplomáciai körútját. Ezalatt Bukarestben Jamie Shea, NATO-tisztviselő méltatta Románia jelölését, hangsúlyozta, hogy az Észak-Atlanti Szövetség bővülni fog, de figyelmeztetett, hogy Romániának, amint felveszik a klubba, be kell majd bizonyítania, hogy be tudja tartani ígéreteit.

Nagy-Britannia, az utolsó állomás

[...]

A NATO Bukarestbe jön

[...]

Shea felleltározza Románia aduit

[...]

Négy magyar "feltétel" a nyugalmunk érdekében

Ennek a Romániának kedvező alapnak egy kifogás és fenyegetés-hullám csapódott a magyar diaszpóra részéről, amiket azonnal felkapott és felnagyított a magyar MTI hírügynökség. E szerint a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), egy egyesült államokbeli sötét/ismeretlen ["obscura"] szervezet egy "memorandumot" bocsátott ki, amiben kimondja, hogy ellenzi Románia felvételét a NATO-ba, ameddig az nem teljesíti a csatlakozási feltételeket. Hámos László, az Alapítvány elnökének véleménye szerint ezek a feltételek négy fejezetre oszthatók: a kisebbségektől a kommunizmus alatt elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása; a kétnyelvűség tényleges alkalmazása a közigazgatási törvény végrehajtásához szükséges metodológiai normák kidolgozása révén; két magyar tannyelvű kar létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen belül és végül amnesztia annak az öt magyar nemzetiségű személynek, akiket Aurel Agache román rendőr meggyilkolásáért ítéltek el.

A miniszterelnök nem tartotta be a szavát

Az Alapítvány dokumentumát Nastase miniszterelnöknek is átnyújtották. Hámos László méltatlankodását fejezte ki amiatt, hogy a román miniszterelnök egyesült államokbeli látogatása során nem találkozott a HHRF képviselőivel, annál is inkább, hogy nem-hivatalos csatornákon keresztül megígérte az Alapítvány tagjainak, hogy tárgyalni fog velük. Emiatt Hámos László megszakította Budapesten tervezett látogatását, áll a "memorandumban". A közlemény egy rosszmájú megjegyzéssel zárul: "Azonban úgy tűnik, hogy időközben a román miniszterelnöknek megváltozott a szándéka vagy az általa vezetett adminisztráció túl bonyolult, mivel a kapcsolatok stabilizálására kijelölt személyek a legkisebb hajlandóságot sem mutatták a program megbeszélésére és így a találkozó nem jött létre."

Florin Negrutiu

ziualogo.jpg (15265 bytes)
2001. november 27.
kedd

up.jpg (5318 bytes)

hhrflogo.jpg (9402 bytes)

Az amerikai magyar támogatás kizáró feltételei: az egyházi javak visszaszolgáltatása és a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállítása

Magyar lobbi Romániáért

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Fundatia Maghiara pentru Drepturile Omului - FMDO) huszonöt éve alakult azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok durva megsértésére és az erdélyi magyarság üldöztetésére a Ceausescu-kormányzat idején. A HHRF hivatalos honlapján közzétett bemutatás szerint az alapítvány központja az USÁ-ban van, aminek az 1990-es népszámlálás szerint 1,6 millió magyar nemzetiségű lakosa van. Emellett az HHRF-nek fiókirodái vannak azokban a közép- és délkelet-európai országokban is, ahol magyar közösségek élnek. Egy, Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett memorandumban a HHRF felhívja jelenlegi vezetőink figyelmét arra, hogy az USÁ-ban élő magyar diaszpóra körében sokan kedvezőtlenül ítélik meg Románia NATO-csatlakozását. Ugyanakkor a HHRF ígéretet tesz a támogatásra és a döntéshozóknál való hatékony közbenjárásra azzal a feltétellel, hogy a jelenlegi román kormány megoldja "az erdélyi magyar közösség számára alapvetően fontos problémákat."

A magyar diaszpóra szervezetének romániai képviselete Kolozsváron van. Ennek a nem-kormányzati és nonprofit szervezetnek a tevékenysége nem korlátozódik a romániai, magyarországi [sic!], szlovéniai, horvátországi és vajdasági magyar kisebbségek anyagi megsegítésére, hanem politikai lobbi-tényezőként is működik. Az RMDSZ-szel való szoros együttműködésben a magyar diaszpóra képviselői 1990 és 1997 között RMDSZ-vezetők-Tőkés László püspök és később Markó Béla- amerikai látogatásait és hivatalos találkozóit szervezték meg. Az utóbbi tíz évben az Alapítvány összesen 100 000 dollár körüli összeggel támogatott különböző kolozsvári kulturális alapítványokat, és létrehozott egy ösztöndíj-programot is a magyar nemzetiségű diákok számára, "Fogadj örökbe egy erdélyi diákot" névvel.

Lobbi Románia NATO-csatlakozásáért

"A román kormány megfélemlítési kísérletei ellenére 1989 előtt-beleértve az 1978-as kísérletet a HHRF akkori elnökének meggyilkolására-ez a politikai mozgalom sikeresen emelte fel hangját az emberi jogok súlyos romániai megsértése ellen. Tömegtüntetések és újsághirdetések mutattak rá a Ceausescu-kormányzat fokozott magyarellenes magatartására. A szervezet vezetői nem kevesebb, mint huszonöt kongresszusi meghallgatáson vettek részt. Levelek és hivatalos látogatások százai, szoros kapcsolattartás a Kongresszus tagjaival és a legmagasabb szintű elnöki adminisztrációval, -beleértve 1976 óta mind a hat amerikai elnökkel való találkozást-, tíz Helsinki utókonferencián való részvétel-mind arra szolgált, hogy megingassa Románia ki nem érdemelt előnyös nemzetközi pozícióját. 1987-ben az amerikai Kongresszus négy egymást követő szavazáson fogadta el a Romániának nyújtott Legnagyobb Vámkedvezmény felfüggesztését. 1989 után a HHRF az elsők között volt, akik indítványozták, hogy a NATO-bővítésbe vonják be azokat a kelet- és közép-európai országokat is, amelyek teljesítik az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó csatlakozási feltételeket, beleértve a kisebbségi jogokat is. Sajnos azonban tizenkét évvel a kommunizmus bukása után nehezen elképzelhető, hogy az amerikai szenátorok kétharmada Románia NATO-tagsága mellett fog majd szavazni. A Bush-adminisztráció különösen receptívnek mutatkozott abban a kérdésben, hogy a kormány-megsértve a vallásszabadság és a magántulajdon szentségét-továbbra is megtagadja annak az 1 539 [sic!] ingatlannak a visszaszolgáltatását, amiket törvénytelenül koboztak el az erdélyi történelmi magyar egyházaktól a kommunizmus idején. Támogatjuk az amerikai kormány arra irányuló törekvéseit, hogy Romániában alkalmazást nyerjenek a demokrácia elvei, beleértve az erdélyi magyar közösség jogait is. Ugyanakkor nyitottak maradunk arra is, hogy az Egyesült Államok döntéshozóit olyan irányba befolyásoljuk, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. A HHRF létrejötte óta döntéseinket a romániai magyarság képviselőinek véleménye alakította.

Sajnos a jelentések a kormány kudarcáról számolnak be a romániai magyar közösség sajátos problémáinak megoldásában. Ezért az amerikai magyarság köreiben a Románia NATO-csatlakozása elleni hozzáállás uralkodik mindaddig, ameddig egyes, az erdélyi magyar közösség számára kiemelten fontos problémák megoldásra nem kerülnek."

A politikai támogatás feltételei

A Nastase-kabinetnek a következő ügyeket kellene megoldania ennek a támogatásnak az elnyerése érdekében: minden olyan ingatlanak a visszaadása, amit a magyar történelmi egyházak a kommunista rezsim létrehozása előtt birtokoltak; a kétnyelvűség "de facto" alkalmazása és a helyi közigazgatási törvény hatékony végrehajtása; a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállítása; valamint annak az öt kézdivásárhelyi magyarnak a kegyelemben való részesítése, akiket a volt Milícia egyik tisztjének meggyilkolása miatt ítéletk el. Ugyanakkor a HHRF szerint a 10/2001-es törvény diszkriminálja a történelmi magyar egyházakat, mivel nem ismeri el tulajdonjogukat minden ingatlan felett, amelyeket 1954 [sic!] előtt birtokoltak. A magyar diaszpóra szervezete olyan törvényes keretek létrehozását is kérte, amelyek elősegítik az egyházak által egykor birtokolt, összesen több, mint 200 000 hektárnyi mezőgazdasági területnek és erdőnek a teljes visszaadását.

Diana Dumitru