|
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése aggasztja az amerikai adminisztrációt 2003. április 17.
Antal elmondta, a rendszerváltás óta eltelt 13 év alatt csupán az erdélyi magyar történelmi egyházak – katolikus, református, unitárius és evangélikus – több mint 2000 oldalnyi beadványt, kérvényt nyújtottak be, amit a különbözô román kormányok leggyakrabban válaszra sem méltattak. A kommunizmus alatt elkobzott 2140 ingatlanjából a négy egyház a redszerváltás óta eltelt 13 év alatt 13 épületet kapott vissza, ami évi egy ingatlant jelent. A jelenleg még tulajdonképpeni alkalmazás elôtt álló restitúciós törvénnyel is elégedetlenek az egyházak, fejtette ki Antal János. „Még egy visszaszolgáltatási kérvényt sem tárgyaltak meg, de ha ma megkezdenék a tulajdonképpeni restitúciót és egyházaink minden nap visszakapnának 1 ingatlant, akkor is 7 évbe tellne míg a 2140 épületünk visszakerülne tulajdonunkba" – foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kétségeit. Hozzátette, elôzô évek gyakorlata mutatja, hogy nemzetközi legitimitása érdekében a román kormány sokkal többet tesz meg saját polgárai érdekében, ha ezt külsô erôk, szervezetek is kérik, különös tekintettel, ha azok amerikaiak. Hámos László, a HHRF elnöke hozzátette, a NATO bôvítést kimondó 468. számú kongresszusi határozat tavaly októberi vitájakor három képviselô – Tom Lantos, Tom Tancredo és Robert Matsui – is felszólította a román kormányt az egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatására. „Most újabb nyomásgyakorlásra van szükség, ugyanis a Romániából érkezô hírek szerint idôhúzó politikára helyezkedtek Bukarestben" – fejtette ki Hámos. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány által szervezett két hetes New York-i és washingtoni tárgyalássorozata alatt Antal János amerikai kormányzati, törvényhozási és egyházi tényezôknek közvetítette az erdélyi magyar egyházak gondjait, és kérte konkrét közbenjárásukat a restitúció érdekében. Múlt héten Washingtonban fogadta Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelôs nagykövete, aki a 2002/501-es egyházi restitúciós törvény alkalmazására felállított Különleges Bizottság munkamódszerében és mandátumában talált sok kivetnivalót és aktív odafigyelést helyezett kilátásba. Antal János ugyancsak találkozott a Helsinki Bizottság tagjaival, akiknek a restitúció késleltetésének emberjogi vonatkozásait fejtette ki. Az ökuménia jegyében találkozott Walter Grazerrel, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának politikai tanácsadójával, akit ugyancsak tájékoztatott erdélyi testvéregyházuk nehézségeirôl.
Kapcsolódó dokumentumok: Dark Spot Continues to Blot Romania’s RecordDespite Timely Submission of Claims, No Progress in Restoring Church and Community Properties to Romania’s Hungarian Minority
|
Restitúcióról Washingtonban
|
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése aggasztja az amerikai adminisztrációt 2003. április 11. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelős nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetőjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF – Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak a 2002/501-es törvény által felállított Különleges Bizottságtól, így a tulajdonképpeni restitúció megmagyarázatlan okok miatt tovább késlekedik. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek résztvételével létrehozandó megfigyelő munkacsoport felállítását a tulajdonképpeni restitúciós folyamat monitorozására. Hangsúlyozta, erre azért van szükség, mert éreztetni kell a román kormánnyal, a világ szeme rajtuk van, azonnal el kell kezdeni az egyházak tulajdonba helyezését. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban van a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Jómaga is nehezményezi, a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetoséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta, Mircea Geaona román külügyminisztertol legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért.
|
|
Az ingatlan-visszaszolgáltatást a HHRF monitorizáltatná 2003. április 11. A romániai egyházi restitúció helyzetérôl tárgyalt Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelôs nagykövete Washingtonban Antal Jánossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetôjével. Antal az egyezetésén a történelmi egyházakat képviselte amerikai tárgyalássorozatán. Antal János azt közölte, közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak a 2002/501-es törvény által felállított különbizottságtól, így a tulajdonképpeni restitúció tovább késikRandy Bell szerint is tarthatatlan a helyzet. Irodája állandó kapcsolatban van a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Jómaga is nehezményezi, a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetôséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta, Mircea Geaona román külügyminisztertôl legutolsó washingtoni látogatán alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért – áll a találkozót szervezô, New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében, melybôl kiderül, az alapítvány megfigyelô bizottságot alakítana a tulajdonképpeni visszaszolgáltatás monotorizálására az amerikai és román kormány, az érdekelt egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek bevonásával.
|
|
Washingtonban bepanaszolták
a kormánybizottságot 2003. április 12. „Nem a bizottság hanyagsága, esetleg rosszindulata az oka annak, hogy nincs elôrehaladás" – jelentette ki a Krónikának Markó Attila, az egyházi ingatlanok restitúcióját felügyelô bizottság alelnöke. Miközben a testület pénteken az egyházak képviselôit fogadta, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetôje New Yorkban a bizottság és az egyházak közti kommunikációt hiányolta. Ez volt az elsô alkalom az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô kormánybizottság megalakulása óta, hogy a testület tagjai találkoztak az egyházak képviselôivel – fejtette ki lapunknak Markó Attila államtitkár-helyettes, a bizottság RMDSZ-es alelnöke. A kormánybizottság pénteken, Bukarestben találkozott a romániai – köztük a magyar történelmi – egyházak képviselôivel. „Alkalmunk adódott megmagyarázni az egyházak küldötteinek, hogy nem a bizottság hanyagsága, esetleg rosszindulata az oka annak, hogy nincs elôrehaladás egyes dossziékban, hanem olyan apró technikai részletek, amelyek akadályozzák a munkánkat" – mondta Markó. A pénteki találkozón a magyar történelmi egyházak közül a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és az Evangélikus Egyház képviseltette magát. A magyar egyházak sajátos problémáiról ezek küldötteivel Markó Attila a találkozó befejezése után külön is tárgyalt. Markó Attila szerint az egyházak képviselôi által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által elôállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése. A bizottság tagjai biztosították az egyházak képviselôit, hogy amenynyiben nem sikerül a bizonylatokat begyűjteni, a bizottság a kormány segítségével fogja ezeket beszerezni. „Van olyan eset, ahol az önkormányzatok akadályozzák a szükséges iratok kiadását az egyházaknak, viszont a kormány parancsára valószínűbb, hogy kiadják" – mondta Markó. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô bizottság arról is tájékoztatta az egyházak képviselôit, hogy az elôkészítési folyamat nehézségei ellenére a jövô hónap elejére várhatók az elsô döntések. „A törvény valóban azt mondja: hatvan napon belül döntést kell hoznunk, miután a dosszié úgymond teljessé válik. A teljessé minôsítésre két lehetôség van: az egyház azt mondja, hogy ennyi iratot tudott összegyűjteni, tehát ennyit ad, és kéri hatvan napon belül a döntést, vagy pedig a bizottság addig vár, és próbálja segíteni az igénylôket, ameddig szükségesnek látja – magyarázta Markó. – Elôbbi esetben elôfordulhat, hogy a bizottságnak nem lesz elég dokumentuma ahhoz, hogy pozitív döntést hozzon. Ezért mondjuk azt, hogy az egyházak – ha csak mód van rá – maguktól ne kérjék az iratcsomó teljessé nyilvánítását." A testület RMDSZ-es alelnökének megítélése szerint a benyújtott iratcsomóknak alig egy-két százalékát nyilvánították eddig teljessé. „Talán tíz-tizenöt olyan dossziét láttam összesen, amelyben minden szükséges irat benne van" – árulta el Markó. Mint arról korábban hírt adtunk, a 2002/501-es számú törvény végrehajtásáért alakult kormánybizottság közel nyolcezer restitúciós kérelmet iktatott, amibôl körülbelül 1800-at a magyar történelmi egyházak nyújtottak be. A magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok száma mintegy kétezerre tehetô. Amerikai lobbi a restitúcióért Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelôs diplomatája Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetôjét. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF ) szervezésében létrejött találkozón Antal elmondta: közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak a 2002/501-es törvény által felállított kormánybizottságtól, így a restitúció megmagyarázatlan okok miatt tovább késlekedik. Hámos László, a HHRF elnöke hangsúlyozta, éreztetni kell a román kormánnyal, a világ szeme rajtuk van, azonnal el kell kezdeni az egyházak tulajdonba helyezését. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával és elmondta, Mircea Geaona román külügyminisztertôl legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb hozzáállást kért. Salamon Márton László
|
|
Egyeztetések
a restitúció kérdésében 2003. április 12. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô kormánybizottság eddigi munkájának ismertetése, az ingatlanok visszaszolgáltatását szolgáló döntési folyamat egyes elemeinek tisztázása, valamint az egyházak által felvetett sajátos problémák szerepeltek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô bizottság és a Romániában elismert egyházak, köztük a történelmi magyar egyházak képviselôi között ma, április 11-én lezajlott találkozó napirendjén. A résztvevôk ugyanakkor áttekintették a bérleti viszonyt szabályozó kormányhatározat tervezetének és a kárpótlási törvény tervezetének lényegesebb elemeit. Markó Attila, a bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy az egyházak képviselôi által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által elôállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése. A bizottság tagjai biztosították az egyházak képviselôit, hogy amennyiben nem sikerül begyűjteni a bizonylatokat, akkor a bizottság a kormány segítségével fogja ezeket beszerezni. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô bizottság továbbá arról is tájékoztatta az egyházak képviselôit, hogy a döntéselôkészítési folyamat nehézségei ellenére a jövô hónap elejére várhatók az elsô döntések — tájékoztatott Markó Attila. A találkozó befejezése után Markó Attila helyettes államtitkár külön találkozott a történelmi magyar egyházak képviselôivel, amelynek során a tárgyalófelek a magyar egyházak sajátos problémáit beszélték meg. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése aggasztja az amerikai adminisztrációt Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelôs nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetôjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF — Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak a 2002/501-es törvény által összeállított Különleges Bizottságtól, így a tulajdonképpeni restitúció megmagyarázatlan okok miatt tovább késlekedik. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet: támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek részvételével létrehozandó megfigyelô munkacsoport összeállítását a tulajdonképpeni restitúciós folyamat monitorizálására. Hangsúlyozta: erre azért van szükség, mert éreztetni kell a román kormánnyal, hogy a világ szeme rajtuk van, azonnal el kell kezdeni az egyházak tulajdonbahelyezését. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban áll a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Ô maga is nehezményezi, hogy a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetôséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta: Mircea Geoană román külügyminisztertôl legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért.
|
|
Az egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatásának késlekedése 2003. április 12. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelôs nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetôjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF – Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak a 2002/501-es törvény által felállított Különleges Bizottságtól, így a tulajdonképpeni restitúció megmagyarázatlan okok miatt tovább késlekedik. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet, támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek résztvételével létrehozandó megfigyelô munkacsoport felállítását a tulajdonképpeni restitúciós folyamat monitorozására. Hangsúlyozta, erre azért van szükség, mert éreztetni kell a román kormánnyal, a világ szeme rajtuk van, azonnal el kell kezdeni az egyházak tulajdonba helyezését. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban van a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Jómaga is nehezményezi, a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetôséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta, Mircea Geoană román külügyminisztertôl legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért.
|
|
Washington figyeli az erdélyi restitúciót 2002. április 14. Az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának romániai késlekedése aggasztja az Egyesült Államok kormányzatát - áll a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelôs nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetôjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette washingtoni partnereivel a romániai restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak az illetékes bukaresti bizottságtól, így a tulajdonképpeni visszaszolgáltatás megmagyarázhatatlan okok miatt tovább késlekedik. Hámos László, a HHRF elnöke azt kérte az amerikai restitúciós nagykövettôl, hogy támogassa az érdekelt felek részvételével működô csoport felállítását. Az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak, az egyesült államokbeli testvéregyházak, civil szervezetek küldötteit tömörítô szervezet feladata a restitúciós folyamat ellenôrzése lenne. Hangsúlyozta, erre azért van szükség, mert éreztetni kell a bukaresti kormánnyal, hogy a világ szeme rajtuk van, s azonnal el kell kezdeni az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatását. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban van a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Nehezményezte, hogy a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetôséget adnak az érintett helyi hatóságoknak az ügyintézéshez szükséges okmányok kiadásának megtagadásával a visszaszolgáltatás késleltetésére és akadályozására. A sajtóközlemény szerint Bell elmondta: Mircea Geoana román külügyminsztertôl legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért a restitúció ügyében. Pataky István/Magyar Nemzet
|
| Látogatók
száma 2003. április 18. óta:
|
