HHRF		   Elkobzott egyházi ingatlanok adatbázisa
       
 
Az adatbázisról
Épületek
Keresés
Dokumentumok
Bejelentkezés
 


Az adatbázis elkészítését
a HTMH támogatta.
 
Az adatbázist a
Hungarian Human Rights Foundation készítette és tartja karban.
Copyright 2004 by HHRF
   
 

Miért jött létre
az Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázisa?
   
  A román kommunista rendszer 2140 ingatlant kobozott el az erdélyi magyar történelmi egyházaktól. A négy felekezettől - római katolikus, református, evangélikus és unitárius - jogtalanul kisajátított épületek visszaszolgáltatása nélkül az egyházak képtelenek ellátni azt a hitéleti tevékenységet, amelyet évszázadok óta felvállaltak az erdélyi magyarság megmaradása és gyarapodása érdekében. Bár az 1989-es forradalom óta több román kormány is ígéretet tett a probléma rendezésére kormányrendeletek és törvény útján, a tényleges birtokbavétel még az egy százalékot sem éri el.
   
  A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) 28 éve a fáradozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő mintegy 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán. Az elmúlt tizenöt évben kiemelt figyelemmel követte a romániai restitúciós folyamatot, és minden lehetséges nemzetközi fórumon sürgette a "restitutio in integrum" elv szerinti visszaszolgáltatást. Legutóbb 2004. május 6-án Tom Tancredo Colorado állam republikánus képviselője határozati javaslatban sürgette a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a washingtoni Képviselőházban. A javaslathoz eddig 14 amerikai képviselő csatlakozott. Ez azonban nem első eset volt arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozása figyelmet szentelt a kérdésnek. 2002 októberében a NATO bővítését megelőző kongresszusi vitában, Tom Lantos képviselő, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának rangidős tagja, továbbá Tancredo és Robert Matsui képviselők bírálták Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. "Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a demokratikus társadalom mércéjének," szögezte le Tom Lantos.
   
 

2002 áprilisában Hámos László, a HHRF elnöke személyesen fejtette ki Adrian Nastase román miniszterelnöknek: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése nehezíti az ország euró-atlanti integrációját. 2002 decemberében a HHRF tárgyalássorozatot kezdeményezett Randy Bell nagykövettel, az amerikai Külügyminisztérium akkori restitúciós ügyekért felelős biztosával, hogy ismertesse az erdélyi magyar egyházak aggályait az egyházi ingatlanok elhúzódó visszaszolgáltatása miatt. 2003 tavaszán, a HHRF washingtoni látogatássorozatot szervezett Antal Jánosnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetőjének, aki a restitúciós biztos mellett találkozott a Kongresszus Emberjogi Frakciójának munkatársaival, és több amerikai testvéregyház vezetőivel. Mindeközben az Alapítvány számos helyzetjelentést adott közre a Kongresszusban, többek között, tanúvallomást nyújtott be a Helsinki Bizottsághoz 2003 szeptemberében.
   
  E lépések legfontosabb következtetése az volt, hogy szükség van egy olyan fórumra, amely biztosítja a felek folyamatos és pontos tájékoztatását. Így jött létre 2004 januárjában az a Restitúciós Munkacsoport (RM), amelyben az érdekelt erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosai, a román kormány által létrehozott Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) képviselője és a HHRF munkatársai állandó információcserét folytatnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező 2001/501-es törvény végrehajtásáról. A rendszeres, interneten keresztül lebonyolított tanácskozások lehetőséget teremtenek a restitúciós folyamat gyakorlati problémáinak megbeszélésére: az egyes egyházak jogtanácsosai választ kaphatnak a munkájuk során felvetődő kérdésekre, a KRB munkatársa tudomást szerezhet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását nehezítő akadályokról, a HHRF munkatársai pedig a nemzetközi döntéshozók tájékoztatásához nélkülözhetetlen pontos adatokhoz juthatnak. Így jött létre az Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázisa.
   
   
 

Hogyan működik
az Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázisa?
   
  A Restitúciós Munkacsoport üléseinek legfontosabb tanulsága, hogy a rendkívül sokrétű folyamatban való tisztánlátáshoz elengedhetetlen egy olyan adatbázis, amely összesíti az erdélyi magyar egyházaktól elkobzott 2140 ingatlant. Az egyházakkal közösen összeállított adatlap - rendszeres frissítés esetén - pontos képet nyújt az egyes épületek restitúciójának aktuális fázisáról. Adatvédelmi okokból és a restitúciós folyamat biztonságos lefolytatása érdekében a nagyközönség csak a KRB által papíron már visszaszolgáltatott ingatlanok listájához fér hozzá. Ennek ellenére a restitúciós folyamat aktuális állásáról mindenki pontos képet kaphat a teljes adatbázisból generált statisztikák megtekintésével. Az adatbázisba beépített kereső segítségével az egyházak, megyék, az épület besorolása stb. szerint listázhatók az ingatlanok, ezzel is könnyítve a helyzet áttekintését.
   
  A bukaresti kormány által megrendelt kimutatás szerint a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanok értéke eléri az ország egy éves bruttó nemzeti össztermékének (GDP) értékét. A restitúciós folyamat lépésenkénti megismerése mellett az adatbázis célja felmérni az épületek jelenlegi állagát, a felújításhoz szükséges költségeket, így ugyanis az adományozók, a társfinanszírozó szervezetek, alapítványok pontos képet kaphatnak az igényekről. Az óriási érteket jelentő ingatlanok iránti érdeklődés további növekedése várható Románia uniós csatlakozásának közeledtével. Esélyt kell adni a történelmi magyar egyházaknak, hogy nemzetépítő tevékenységüket az uniós csatlakozás minden lehetőségét kihasználva tudják ellátni.