Ki a szabadegyetem magyarországi szervezôje?

A FIDESZ által 1991-ben alapított Pro Minoritate Alapítvány, amely független, non-profit intézményként kívánja elôsegíteni a nemzeti és etnikai kisebbségek identitásának védelmét és fejlôdését. Mint ahogyan a népek viszonyaiban megkerülhetetlen a kisebbségi kérdés, hasonlatosan a kisebbségi kérdéstôl logikus út vezet a közép – európai nemzetek egészének jövôje iránt viselt felelôsséghez. Ennek jegyében jelenik meg a Pro Minoritate folyóirat ill. adjuk ki a Pro Minoritate könysorozat köteteit .

Mi a szabadegyetemi program elôzménye?

1989 decemberében a romániai forradalom forró napjaiban Kézdivásárhelyen, egy felhevült házibuli során született meg a gondolat , hogy fórum nélkül nem lehet párbeszédet folytatni. A Smaranda Enache asszony által alapított Pro Európa Liga és a romániai magyar fiatalok szervezete, a FIAD által idén már nyolcadik alkalommal ,míg az ukrajnai Kárpátalján, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel egyetemben idén ötödik alkalommal rendeztünk nyári szabadegyetemet. Szándékunk szerint a szlovákiai rendezvény némileg megkésve ugyan, de ebbe a folyamatba illeszkedik. Szeretnénk ha erényeit örökölné és hibáit korrigálná.

Mi a célja ?

Eredetileg az elképzelés nem tûzött ki többet mint azt, hogy párbeszédet kezdeményezzen közös dolgainkról. Azt gondoltuk 1990-ben hogy a kommunizmusnak vége, jön a polgári demokrácia , a szociális piacgazdaság és az euro-atlanti integráció. És azt hittük , hogy természetszerûleg mindebben a fiatal nemzedékeknek fontos szerepe lesz . A közép-európai rendszerváltó társadalmaknak az elmúlt hét év során sok illúzióval keserûen le kellett számolniuk. A szlovák-magyar interetnikus párbeszéd 1997-ben, a nagypolitikában parodisztikus. Horn Gyula és Vladimir Meèiar el akarja hitetni a magyar és a szlovák néppel, hogy kettejük barátsága egyenlô a két nemzet közeledésével, és azt is, hogy ennél nagyobb célt kitûzni irreális. Holott a vak is látja , hogy a két nép viszonya történelmi mélypontokhoz közelít. A szabadegyetem elsôre szerény de valójában nagyívû célja, hogy az elakadt magyar-szlovák ôszinte politikai párbeszédnek újabb lendületet adjon. Nem feledve, hogy a szemléletváltás mellett szükséges a politikai generációváltás is.

Miért Dél-Szlovákiában?

Azért mert a politika szándékától függetlenül a szlovákiai magyaroknak, de némileg a magyarországi szlovákoknak is központi és közvetítô szerepe van a magyar-szlovák kapcsolatokban. A hányatott sorsú kisebbségeknek ezt a szerepet szimbólikusan és a gyakorlatban is meg kell kapniuk. A szabadegyetemeink tapasztalata nyomán a kisebbségi fiatalok hátrányos helyzete pillanatok alatt behozhatatlan elônnyé változik. A két nyelv, a két politika, a két jogrend, a két kultúra ismerete mellett mindez olyan gyakorlati elônyökben is megnyilvánul, hogy ôk bármelyik pincértôl meg tudják vásárolni a sört és borovicskát, vagy hogy nincs szükségük különösebb mutatványokra vagy éppen fejhallgatóra és tolmácsberendezésre a kommunikációhoz. Ennek a helyzeti elônynek a kiaknázása csak annyit igényel, hogy a számbeli többség a jogegyenlôséget biztosítsa a számukra. Ennek intézményes formáinak kidolgozása másodlagos az erre irányuló szándék meglétéhez viszonyítva. A szándék kinyilvánításának egyik formája pedig az lehet , hogy felkeressük azt, aki a szándék tárgya.

Kik az elôadók és a résztvevôk ?

Olyan poltikai erôket, akadémiai mûhelyeket és személyiségeket hívtunk a táborba, akik a témaválasztás alapjául szolgáló problémára, a posztkommunizmus nyomorúságára választ kívánnak és képesek adni. Ennek megfelelôen a spektrum annyira széles, amennyire lehetséges. Annak érdekében, hogy a magyar és a szlovák nemzet a kétoldalú kapcsolatrendszer demokratikus eszközeivel elkerülje a posztkommunisták által állított történlemi csapdát. A résztvevôk között a politika iránt fogékony, vagy pártokhoz vagy egyetemi mozgalomhoz kötôdô fiatalok nagyobb számát a politikai generációváltás igénye indokolja. Az esti kulturális program meghívottjai a résztvevôk szórakoztatásának nemes feladatán túl azt hivatottak demonstrálni, hogy az irodalom, a népi és könnyûzene és a mûvészetek egyéb ágai példát adnak az interetnikus kapcsolatépítésben a politikának.

Mi a témaválasztás oka?

Közép Európa országaiban a poszkommunista determináció hét évvel a kommunizmus összeomlása és a szovjet csapatok kivonulása után evidenciának minôsül. A piacgazdaság és demokrácia keretei között a posztkommunisták hatékonyan aknázzák ki a megszokott kapcsolatrendszer és mûködési mechanizmus adottságait. Ha erre a helyzetre nem ad adekvát választ a térség antikommunista, európai értelemben véve polgári politikai elitje, félô, hogy országaink újabb hosszabb távú kényszerpályára kerülnek. Ez a kényszerpálya azt jelentené, hogy az ezredforduló nem az euro-atlanti térséghez való fölzárkózásunkat hozná el, hanem végleges leszakadásunkkal a latin-amerikai típusú társadalmakhoz hasonulnánk. Ebben az esetben nemcsak az integrációs folyamat torpanna meg beláthatalan idôre, hanem népeink kapcsolatai is tartósan befagynának. Aki szerint ez rossz lenne azt várjuk és üdvözöljük az elsô, de remélhetôleg nem utolsó dél-szlovákiai nyári szabadegyetemünkön.