A Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Budapesten, „A Magyarország és a határon túli magyarság" c. rendezvény keretében 1996. július 4-5-én találkoztak a határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezetei, a magyar kormány, valamint a magyarországi parlamenti pártok képviselôi. A konferencián megvitatták Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatának politikai-stratégiai kérdéseit, megfogalmazva közös álláspontjukat.

A résztvevôk

– a világ magyarságának nemzeti összetartozásából kiindulva,

– szem elôtt tartva Magyarország és a határon túli magyar közösségek együttes érdekeit, azaz a magyar nemzet érdekeit,

– a határon túli magyar közösségek helyzetének minden érintett fél számára megnyugtató, tartós rendezésére törekedve,

– a Magyarország és a vele szomszédos államok közötti jó viszony elômozdításának és kialakításának szándékával,

– a térség biztonsága és stabilitása növelésének érdekében,

– Magyarország és a térség országainak euro-atlanti integrációs folyamata elôsegítésének szándékával jelen nyilatkozatban megerôsítik a következôket:

1.

A határon túli magyar közösségek iránti felelôsség elvének, amelyet a Magyar Köztársaság alkotmánya rögzít, maradéktalanul érvényesülnie kell a Magyarország és a szomszédos országokban élô magyar közösségek közötti viszony alakításában.

2.

A kétoldalú államközi kapcsolatokban a nemzet érdekeinek hatékonyabb érvényesítéséhez szükséges a magyarországi politikai pártok, a magyar kormány, illetve a határon túli magyar közösségek politikai szervezetei közötti minél teljesebb politikai egyetértés kialakítása.

3.

Megerôsítik, hogy a határon túli magyarok identitása megôrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlôdésének, valamint a szülôföldön való megmaradásának alapvetô kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a mûködô európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével. Összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelô autonómia-törekvéseit, mint helyzetük alkotmányos egyenjogúságon alapuló rendezésének eszközét. A magyar kormány ezzel kapcsolatos nemzetközi fellépésén túlmenôen kiemelt jelentôséget tulajdonítanak a nemzetközi pártközi fórumokon és a nem-kormányzati szervezetekben végzett ilyen jellegû munkának.

4.

Egyetértenek azzal, hogy Magyarország és a magyar nemzet jövôje szempontjából meghatározó fontosságú az euro-atlanti integrációs szervezetekhez való mielôbbi csatlakozás. Ez a Kárpát-medence különbözô országaiban élô valamennyi magyar érdeke, a magyarság egymásra találásának esélye. Megerôsítik annak szükségességét, hogy a Magyar Köztársaság külpolitikájában az euro-atlanti integrációs célok mellett egyidejûleg és azonos súllyal legyen képviselve a szomszédsági kapcsolatok fejlesztése. Ezen külpolitikai törekvések nem szoríthatják háttérbe a határon túli magyar nemzeti közösségek alapvetô érdekeit.

5.

Támogatják mindazon Magyarországgal szomszédos államoknak, melyek ezen szándékukat kinyilvánították, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történô csatlakozását abban a meggyôzôdésben, hogy a felvételi követelmények teljesítésével az érintett államokban a demokrácia és a piacgazdaság intézményeinek zavartalan mûködésén túl az ott élô magyar közösségek sajátos jogállásukkal kapcsolatos törekvései is érvényesüljenek, összhangban az EU-tagállamok pozitív gyakorlatával.

6.

A résztvevôk elítélnek minden olyan politikát, amely szembeállítja Magyarország és a határon túli magyar közösségek érdekeit.

7.

A magyar kormány és a magyarországi politikai pártok partnernek tekintik a határon túli legitim magyar szervezeteket, és támogatják jelenlétüket a nemzetközi fórumokon.

8.

A magyarországi politikai pártok szorgalmazzák a kapcsolatok elmélyítését a szomszédos országok demokratikus erôivel, a kölcsönös elônyökön alapuló együttmûködést az ottani szervezetekkel és intézményekkel. Ez a törekvés megegyezik a határon túli magyar szervezetek szándékával. Ugyanakkor elengedhetetlen az érintett államok kormányai, valamint a kisebbségi közösségek legitim képviselôinek párbeszéde és megegyezése is.

9.

A magyarországi parlamenti pártok vállalják, hogy törvényalkotó tevékenységük során konzultálnak a határon túli magyar szervezetekkel a közösségüket érintô kérdésekben.

10.

A résztvevôk egyetértenek azzal, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg.

11.

A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttmûködés érdekében a résztvevôk szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést. A résztvevôk elhatározták, hogy még az idén találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit.

Budapest, 1996. július 5.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: Kovács László

Miniszterelnöki Hivatal: Tabajdi Csaba

Határon Túli Magyarok Hivatala: Lábody László

Magyarországi pártok

Magyar Szocialista Párt: Molnár Gyula

Szabad Demokraták Szövetsége: Eörsi Mátyás

Független Kisgazda–, Földmunkás és Polgári Párt: Lányi Zsolt

Kereszténydemokrata Néppárt: Dr. Surján László

FIDESZ - Magyar Polgári Párt: Németh Zsolt

Magyar Demokrata Fórum: Csapody Miklós

Magyar Demokrata Néppárt: Jeszenszky Géza

Határon túli magyar szervezetek

Romániai Magyar Demokrata Szövetség: Markó Béla

Együttélés Politikai Mozgalom: Duray Miklós

Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom: Bugár Béla

Magyar Polgári Párt: A. Nagy László

CSEMADOK: Bauer Gyôzô

Vajdasági Magyar Szövetség: Szecsei Mihály

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség: Kovács Miklós

Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség: Tóth Mihály

Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség: Pozsonec Mária

Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége: Pasza Árpád

Horvátországi Magyarok Közössége: Csörgits József

[Vissza az Pro Minoritate honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]