NYUGATI HÍRLEVÉL
független elektronikus újság

Szerkesztô: Bika Julianna
Email: BikaJuli@aol.com
Efax: 508-437-2661

21. szám 2000. október 1.

NÉMETORSZÁG

1999-karácsonyán a budapesti Kapu-Könyv gondozásában jelent meg a Németországban élõ publicista, Hollai Hehs Ottó "SKIZOFRÉN VILÁGUNK" címû könyve. A könyv publicisztikai írások válogatása, magyarországi és romániai magyar újságok 1990-1999 között.

A könyv kapható magyar könyvesboltokban, vagy a szerzônél
E-mail: hollai@aol.com
Tel.: 49 8131 539 591


Karlsruhe

A Nagyváradi Kiss Stúdió Karlsruheban bemutatja: Madách Imre AZ EMBER TRAGÉDIÁJA darabját. A fõszerepekben: Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó.

Az elõadás 2000.október 1-én, vasárnap lesz.

- Karlsruhe, Volkshochschule Kaiseralle.
Info : Hrivnyák Zoltánné, tel. 0721-37 55 84


USA

New York és környéke

Kiállítás

TERRA

Magyar Köztársaság New Yorki Fõkonzulátusa 11 magyar keramikus mûvész közremûködésével kiállítást rendez. Október 4-13 között, reggel 9:30 és délután 4:00 óráig megtekinthetõ kiállításon Fekete László , Fusz György, Füzesi Heierl Zsuzsa, Geszler Mária, Horváth László, Kungl György, Molnár Sándor, Nagy Márta, Schrammel Imre, Szalai László és Szekeres Károly keramikusok mûvei szerepelnek.

227 East 52nd Street New York

Tel: (212) 752-0669

Tánc

Október 14-én, szombaton, 8-kor, a Duquesne Egyetem világhírû Tamburitzans kelet-európai tánc és zeneelõadása lesz a Fashion Institute of Technology Haft Auditóriumában 227 West 27 nd St..

Információ: Az Amerikai Magyar Folklór Centrum
Tel: (201) 836-4869 vagy Email: magyar@magyar.org

New York-i Magyar Ház programjai

Minden péntek este nemzetközi táncház a.
Információ (angolul): ginbirch@mindspring.com

Október 21-én, szombaton, 5-tól 7-ig magyar tánctanulás Információ: Judy Kropf (845) 739-8146 judynoel@bestweb.net vagy Claire Bright (718) 263-1974 brightclaire@hotmail.com

7:30-kor, magyar táncház tánctanítás és élô zene az Életfa együttessel.
Információ: Ifj. Magyar Kálmán Email: kalmanmagyar@yahoo.com

New Yorki Magyar Színház

Október 15-én, vasárnap du. 3-kor, a Wagner Iskola Színháztermében a New

York-i Magyar Színház bemutatja Claire Kenneth világsikerû regényének,

"Éjszaka Kairóban" zenés színpadi változatát. Információ: (212) 861-7981.


Connecticut

Október 8-án, délután fél 5-kor a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület ( HCSC , Hungarian Cultural Society of Connecticut) évi jótékonysági rendezvénye kerül megrendezésre. A Greenwich Symphony mûvészei kamarazene koncertet adnak elõ Haydn és más korabeli zeneszerzõk mûveibõl. Vacsora: Eszterházy rostélyos és Eszterházy torta. A jótékonysági vacsora bevételét a hazai árvízkárosultak és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár megsegítésére fordítják.

Információ: Dr. Somogyi Balázs (203) 272-3345 vagy Matolcsy Sára (203) 268-7369 smatolcsy@hotmail.com

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkiadásának egyik leggazdagabb erdélyi gyûjtõhelye. Közel kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok õrzõje. Két nagyobb könyvgyûjtemény, a 40000 kötetes Teleki Téka és az 80000 könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezik az állomány törzsanyagát. Ehhez került utóbb néhány töredékkönyvtár megszüntetett felekezeti iskolákból, egy ferences kolostorból és magánygyûjteményekbõl.


CALIFORNIA
Los Angeles

Október 13–19. között Los Angelesben, a Music hall moziban rendezik meg a harmadik Los Angeles-i Magyar Filmfesztivált. E mustrán hagyományosan a legfrissebb magyar filmtermésbol láthat válogatást a közönség. Gödrös Frigyes: Glamour, Timár Péter: 6:3, Enyedi Ildikó: Simon Mágus, Deák Krisztina: Jadviga párnája, Koltai Róbert: Ámbár tanár úr, Fonyó Gergely: Kelj fel Jancsi, Mundruczó Kornél: Nincsen nekem vágyam semmi, Lukáts Andor–Egressy Zoltán: Portugál, Gyarmathy Lívia: A mi gólyánk és Gothár Péter: Akasztottak címu alkotásain kívül Szász János holokausztról szóló dokumentumfilmjének világpremierjén is részt vehetnek a nézok. E film producere Steven Spielberg.


Chicago

A 2000. évi Salvatore Quasimodo Költõverseny elbírálása megtörtént és a zsûri az elsõ díjat a 90 esztendõs Faludy Györgynek ítélte. Különdíjas lett Szõcs Géza. A beérkezett 187 pályamûbõl választották ki a legjobb 12 mûvet. A Chicago-i Mózsi Ferenc is bejutott és elismerõ oklevélben részesült. Az ünnepélyes eredményhirdetés szeptember 9-én Balatonfüreden az Árkád Hotelben volt.


Washington állam
Magyar Amerikai Egyesület

Szüret Magyarországon címmel koncertet tartanak Vasárnap Október 1. Délután 3 órakor, Carlson Theater of Bellevue Community College, Bellevue, Washington

A mûsorban fellépnek különbözõ népzenekarok és néptánccsoportok az Esoterics ,a Névtelen , Bokréta és a Kisbetyárok Family Dancers csoportja.

Info: Lucy Fuerész , Tel: 206-232-6575 vagy Sue Isely tel 425-670-2396 Email: misely@juno.com


Washington DC

Utak és tervek
Washingtontól Vámosújfaluig

A Magyar–Amerikai Koalíció, a húszezer embert összefogó civil szervezet fennállásának kilenc éve alatt tevékenységével nemcsak az amerikai magyarság és a washingtoni politikai élet színterein vívott ki ismertséget és elismertséget, hanem hazánkban és a határainkon túli magyarság demokratikus szellemiségû köreiben is. A Magyar Nemzet rendszeresen beszámolt elért eredményeikrõl. Kilenc évvel megalakulásuk után igazán van mire visszatekinteniük, ugyanakkor számos teendõ áll elõttük. Az Egyesült Államokban zajló elnökválasztás eseményei sem hatástalanok tevékenységükre. Minderrõl a koalíció két meghatározó személyiségével, Lauer Edittel, az igazgatótanács elnökével és Szekeres Zsolt kincstárnokkal beszélgettünk.

– Úgy érzem, az elmúlt évek munkájának egyik vezérfonala, hogy az amerikai magyarság érdemben hozzá tudott járulni és aktívan támogatta azokat az egyetemes magyar érdekeket, amelyek a jelen hihetetlenül pozitív változásaihoz vezettek – mondja Lauer Edit.

– Nem gondolja, hogy a távolság túlságosan "szépít"?

– Elég sok idõt töltök Magyarországon és a környezõ országokban a legkülönbözõbb foglalkozású emberek között, hogy lássam a valóságot, és a nyomasztó gondokról is tudjak. Ugyanakkor Amerikában élve megismerhettem a szabadság, a demokrácia által nyújtott lehetõségeket. Nyomon követem az itteni gazdasági és politikai történéseket, tehát az optimizmusomnak megvan az alapja.

– Mi az, ami továbbra is meghatározó lesz tevékenységükben, és miben szeretnének változást?

– Továbbra is arra törekszünk, hogy az amerikai döntéshozó fórumok és a nyilvánosság figyelmét ébren tartsuk Magyarország és a határain kívül élõ kisebbség helyzete iránt.

– Nyilván kérdezték már önöktõl: miért "avatkozik" bele egy civil szervezet a hivatalos információs csatornák munkájába, hiszen az USA-nak igazán mindenütt vannak diplomatái.

– Szó sincs róla, hogy szereptévesztésben lennénk. Csak a hiányzó információs láncszemeket szeretnénk pótolni.

– Mondana erre példát?

– Romániában az amerikai követségnek kevés magyarul beszélõ munkatársa van. Miután nem ismerik Erdély speciális történelmi hátterét, nem igazán értik, hogy mi indokolja ott egy magyar nyelvû egyetem létrehozását. Igen lényeges, hogy ezt õk is megismerjék, és az amerikai közvélemény és döntéshozatal pontos információkat, ismereteket kapjon a valós indokokról. Mi ebben a megértési folyamatban igyekszünk segíteni. Ugyanebbõl a célból tesszük közzé a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, az ott felmerülõ problémákat egy kéthavonta megjelenõ angol nyelvû kiadványunkban. Ezt százötven jelentõs fórumhoz juttatjuk el. Továbbra is figyelemmel kísérjük a Vajdaságban élõ magyarsággal összefüggõ folyamatokat.

– Mit mutatnak az események?

– Úgy látjuk, hogy a "türelmes várakozás" Milosevics kisebbségi politikájának javulásával kapcsolatban nem hozott eredményt. Így keresnünk kell azokat az utakat, módszereket, amelyek célravezetõbbek lehetnek. Konferenciánk, amelyet novemberben közösen rendezünk a Center for Strategic International Studiesszel (Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Központja), ezzel a témával foglalkozik. Az egyik fõ szempont az autonómia kérdése, továbbá a demokratikus ellenzék összefogásának és a gazdasági támogatások lehetõségeinek megvitatása, újragondolása.

– Amerikában az elnökválasztás áll az események középpontjában. Hogyan lehet a mi problémáink iránti érdeklõdést fenntartani?

– Különleges figyelmet fordítunk arra, hogy ebben az idõszakban mindkét elnökjelölttel megismertessük törekvéseinket. Többek között a gazdasági felemelkedésre és a civil szervezetek, projektek anyagi támogatására gondolok. Megjegyezném, hogy tavaly megszüntették az utóbbiaknak szánt segélyalapokat, azok most Boszniába, Romániába irányulnak. Ennek egyfelõl pozitív kicsengése van, hiszen ez azt jelenti, hogy úgy találták, Magyarország elég erõs már. Ugyanakkor mi naponta szembesülünk azokkal a tervekkel, amelyekhez a meglévõ vagy létrehozandó civil szervezetek anyagi támogatást kérnek. Lehetõségeink e téren sajnos korlátozottak.

– Májusban a Magyarország 2000 rendezvényén szólt arról, hogy az amerikai magyarságnak a természetes asszimiláció éppoly veszély, mint másutt kultúránk erõszakos elsorvasztása. Milyen jelenségek adtak okot az aggodalomra?

– A mi szervezetünk alapjait azok az amerikai magyar egyesületek és egyházi közösségek teremtették meg, amelyek közel száz éve mûködnek az Egyesült Államokban. Ezen a hatalmas területen az õ fennmaradásukat és aktivitásukat segítette az az utánpótlás, frissítés, amelyet a nagyobb számú, csoportos kivándorlás, emigráció jelentett. A jövõben várhatóan sem politikai, sem gazdasági okokból nem kényszerülnek magyar emberek megválni hazájuktól.

– Hányan vallják magukat magyar származásúaknak az USA-ban?

– Ez a szám egymillió-hétszázezer. Közülük valójában 160 ezer ember használja családi körben az anyanyelvét. Azoknak a városoknak a lakossági összetétele is változik, ahol közösségeink nagyobb létszámban éltek. Sokan elköltöznek, s a nagy távolságok miatt még nagyobb erõfeszítésbe kerül "egymást" megtalálni. Ismerek olyan családot, ahol a szülõk hetente több száz kilométert utaznak azért, hogy gyermekeiket elvigyék abba a közösségbe, ahol a magyar történelmet megismerhetik, és a nyelvet gyakorolhatják. S ha erre az áldozatvállalásra nem is mindenki képes, de azért tapintható az igény, vonzódás a gyökerek iránt. Ezt kellene motiválni, erõsíteni.

– Mit kell tenni ennek érdekében?

– Két éve szorgalmazzuk a magyar kormánynál egy átfogó felmérést az amerikai magyar szervezetek állapotáról, összetételérõl. Ebbõl kiderülne, melyek a közös céljaink, melyek a prioritások és a hiányok a fennmaradást, továbblépést illetõen. Az informatika eszközeivel pedig egyesíteni lehetne a gondolatokat, s így a szétszórt nemzetet.

Idevágó tapasztalatairól elmondja, hogy gyakorta itt, Budapesten találkozik neves, Amerikában élõ magyar származású kutatóval, orvossal, akik önzetlenül adják át tapasztalataikat, módszereiket egy-egy intézménynek. Ez örömteli dolog, csak mindig eszébe jut: ha ezek a szálak összefutnának és többet tudnának egymásról... Ebbe a gondolatkörbe tartozik, hogy a koalíció csaknem három éve szorgalmazza a Duna Televízió sugárzásának kiterjesztését Észak- Amerikára. Megjegyzi, hogy több Amerikában élõ nemzetiség, így a lengyelek, ukránok, románok és szlovének számára elérhetõk anyaországi programjaik.

– Miben látná a hazai adás kiterjesztésének jelentõségét?

– Hogy a magyar szó emocionális és szellemi értelemben mit jelent, azt hiszem, nem kell magyarázni. De ha az identitást nézzük, az észak-amerikai magyarnak nincs módja a millenniumi rendezvényeket látni. Nem ismerhette meg a közvetítések által a tiszai árvíz okozta helyzetet sem, holott, ha erre módja van, nyilván több nagyszabású segélyakció indul el. A magyar nemzetstratégia szempontjából is létfontosságú ügyrõl van szó. Az angol feliratos hírek, tudósítások és a kulturális programok sok ezer amerikai érdeklõdését kelthetik fel Magyarország iránt.

– A Békeszolgálat program keretében több ezer fiatal angol nyelvtanár tartott kurzusokat magyar településeken. Mit tudnak róluk?

– Most szeretnék pontos adatokat kapni róluk. Önszántukból vállalták a feladatot, s személyiségükben, világlátásukban feltételezhetõen nyomot hagyott az itt töltött idõ. Ez újabb köre lehet az amerikai–magyar civil kapcsolatoknak. Pozitív fejlemény az is, hogy a magyar állam húsz amerikai fiatalnak nyújt ösztöndíjat. Ok hungarológiai és magyar nyelvi tanulmányokat folytatnak majd. Nagyon fontos lenne egy átfogó nyelvi oktatási program elindítása magyar tankönyvekkel, tanárokkal az USA-ban.

A Magyar–Amerikai Koalíció nemrégiben nyolcvanezer dollárt szavazott meg az árvíz sújtotta felsõ-tiszai Vámosújfalu megsegítésére – ennyi a hír. Szekeres Zsolt így beszél az elõzményekrõl:

– Egy magyar származású amerikai polgár adományáról van szó, aki névtelen kíván maradni. A felajánlás egyébként Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében történt. A késõbbiekben ránk hárult a feladat, hogy megtaláljuk a helyszínt, ahol ez a pénz a legtöbbet segíthet. Nem volt könnyû, de Lauer Edittel nem sajnáltuk a fáradságot a tájékozódáshoz. Jártunk jótékonysági szervezeteknél, az amerikai nagykövetségen, végül több lépcsõben tárgyaltunk magyar árvízvédelmi államigazgatási szakemberekkel. Így jutottam el Vámosújfaluba.

– Milyen kép fogadta?

– A víztõl megrongálódott, használhatatlan polgármesteri hivatal épülete. Egy lakókocsi és egy sátor, ahol a falu vezetõi és tisztviselõi az emberek ügyes-bajos dolgait intézték. Érzékeltem, hogy a maguk erejébõl megtesznek mindent, amit csak tudnak.

Azzal váltunk el, hogy megteszem a javaslatomat, de az igazgatótanács dönt majd. A továbbiakban ragaszkodtunk ahhoz, hogy csak akkor adható oda az összeg, ha biztosítékunk van arra, hogy ami abból megépül, azt a következõ idõben nem viszi el ismét az árvíz. Sikerült elérnünk, hogy a falu megkapja azt az új védõgátat. Ennek fedezetét az itteni kormány állja. Célunk az, hogy egy éven belül tetõ alatt legyen a polgármesteri hivatal és mindaz, amire ennek a kis közösségnek szüksége van. Úgy tudom, a munkák jó ütemben haladnak.

Az építkezés kapcsán szóba kerül az a felelõsség és precizitás, amellyel a koalíció az odaítélt összeg felhasználását – egy felkért cégen keresztül – nyomon követheti. Az adományozás menetéhez a gazdasági kontroll is hozzátartozik. Ha már itt tartunk, érdemes Szekeres Zsoltot arról is faggatni, hogyan tudja magát fenntartani a szervezetük?

– Meghatározott, éves költségvetésünk van, amelynek kétharmada a tagság hozzájárulásából folyik be – mondja. – A további egyharmadot elõ kell teremtenünk. Ez különféle projektek, rendezvények által sikerül, és vannak nagy cégek, amelyeknek a támogatása pozitívan befolyásolja a mérlegünket. Vannak olyan vállalatok, amelyek szponzorként évi több tízezer dollárral támogatnak minket. További lényeges forrásunk a szellemi tõkében rejlik. Egy-egy program kidolgozását magasan kvalifikált tagjaink ingyen végzik. Végeredményben ezeknek az erõknek köszönhetjük, hogy fennállásunk alatt a megtervezett programjainkat – egy téma kivételével – meg tudtuk valósítani. Mi magunk is számos magyar vonatkozású alapítványt, szervezetet támogatunk.

– Ön, aki ismert gazdasági szakember, mennyi idõt tölt a koalíció ügyeinek intézésével?

– Heti tizenöt órát biztosan. De ha sûrûsödnek a tennivalóink, ez a kétszerese lehet.

– Több munkára számít?

– Rengetegre. Az elnökválasztás utáni helyzetre a koalíciónak is fel kell készülnie. A legnagyobb kihívás számunkra az a váltás, amely ilyenkor végbemegy az amerikai politikai életben, a kongresszusban és más döntéshozatali szinteken. Ezeken a területeken új emberekkel kell megismerkednünk, kapcsolatokat kezdeményeznünk, érdeklõdést ébreszteni bennük Magyarország iránt. Ez a munka szívósságot és türelmet igényel, és sok pénzbe kerül, ám új lehetõségeket jelent számunkra. Az amerikai politikai élet elsõ vonalában biztosítani a nyilvánosságot a Kárpát-medencében élõ magyarok számára, egy-egy politikussal megértetni, hogy Magyarországnak a térségben milyen integráló szerepe lehet. Ez nem látványos, de hallatlanul fontos feladat. Szívesen végzem a pénzügyekkel kapcsolatos teendõket is, de a legnagyobb örömöm, ha az amerikai kongresszusban sikerül elindítanunk egy új törvényjavaslatot, amely Magyarország segítségére szolgál, mint az legutóbb a Vajdasággal kapcsolatosan megtörtént.

Kormos Valéria


LOUISIANA
Dr. Jeszenszky Géza Látogatása Louisiánában

Dr. Jeszenszky Géza a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövete elõadást tart a University of New Orleans Könyvtárában . Az angol nyelvû elõadás a volt kommunista országok közötti etnikai konfliktussal foglalkozik

UNO Lakefront
2000 október 5, 19:00 óra 407 terem

Másnap a World Trade Centerben a magyar nagykövet gazdasági szakembereknek tart Magyarország gazdasági, politikai fejlõdését ismertetõ beszámolót Ten Years after the fall of the Communist Dominoes címmel.

Október 6 péntek 12:00 órakor
Ambassador Room, Plimsoll Club
World Trade Center
2 Canal Street New Orleans, LA
Információ: (504)286-1487
Email: bikajuli@aol.com


ÁRPÁDHON
Hungarian Settlement
Szüreti mulatság

Október 7-én, szombaton rendezi az Árpádhoni Kulturális Egyesület évi szüreti mulatságát. A millennium évében az amerikai magyar Dr. Jeszenszky Géza nagykövet tiszteli meg látogatásával az USA legnagyobb mezõgazdasági magyar települését , mely még Louisanában is forgalomtól félreesõ, elhagyatott telepedésnek számít. A mûsorban a helyi és több louisianai néptánccsoport lép fel , s már ötödik éve a New York- i Életfa jön el, hogy muzsikájukkal a távoli magyarok szüreti mulatságát eredeti magyar hagyományos ízekkel töltse meg.

Információ: Tel: ( 225)-567-9670
Email: jking@I-55.com

Szamóca földek a magyar gyarmaton

Az 1896-ban alakult Árpádhon magyar településre északi ohioi és pennsylvaniai favágók , bányászok jöttek a Charles Brakenridge fûrésztelepre dolgozni, hogy a kivágott fák helyére eperföldeket létesítsenek és azon gazdálkodjanak.

Bruskay Gyula, Zboray Tivadar és Mocsáry Ádám volt az elsõ három telepes, akik buzdítottak az északi magyarokat Ohio és Chicago környékérõl a déli olcsó föld lehetõségével, mely megszabadítaná a magyar parasztokat a bánya és a fûrésztelep nehéz ipari munkájától. 500 tallér évi tiszta hozomány, egy aker szamócából jó évben a magyar gyarmaton Louisiánában . A legnagyobb magyar gazdasági egyesület a Nagy Amerikában az Árpádhoni. Így szólt az 1910-es hirdetés a clevelandi Szabadság újságban .

Így 1900-ban 17, s 1910-ben már 65 magyar család telepedett le a környéken. A fûrésztelepen dolgozó munkások kölcsönbõl vásárolták a földet és kedvezményes tápszereket is kaptak. Minthogy az elsõ telepesek 1896-ban jöttek a magyar telepet a honfoglalás emlékére Árpádhonnak nevezték el.

A telepesek nehéz munkája meghozta gyümölcsét , egyre többen és többen hallottak sikerükrõl.

1906-ban alakult az elsõ magyar újság a környéken, hamarosan kialakulnak a katolikus és református közösségek, s megépülnek a magyar közösségi élet központjai, a két templom.

Elsõként 1908-ban református templom építéséhez fogtak a Brakenridge Fûrésztelepi kölcsönbõl , s 1916 március 15 én avatták fel ma is álló épületet. Több mint ötven évig csak magyarul folyt az istentisztelet ebben a templomban, melynek temetõje az amerikai magyar emlékek egyik fontos állomása. Többek között ebben a temetõben található a falu bábájának Bika néninek a sírja, kirõl egy kis közt neveztek el a reformátusok örök pihenõjében. A jó félezer magyar sír felirata izgalmas etnográfiai tanulmány. A sírok születési felirat arról árulkodik, hogy a telepesek többsége Észak -Kelet Magyarországról vándorolt Amerikába , s de találni itt marosvásárhelyi születésû magyarok sírjait is.

A névváltozások a legszembetûnõbbek, az amerikai olvasztótégely történelem könyvének egy-egy fejezete tudná csak elmagyarázni, hogyan lett Taylorrá a Szabó család s Kinggé a Király.

A Szent Margit templom építését a katolikusok Juhász József és felesége adományából 1910-ben kezdték. A katolikus hitûek valamivel többségben voltak az Árpádhoniak között.

A húszas években mind a két templom mellé a hívõk közösségi épületet emeltek .

Kezdetekben a magyarok csak magyarokkal házasodtak, s bizony nem igen tanultak a kelletinél több angolt, ami a környék nemtetszését keltette.

1935-ig növekedett a magyar családok száma akkor 200 család összesen 1500 ember élt Árpádhonban. A telep története nem lehet teljes Alex Bartus református említése nélkül. A tiszadobi szegény részesbérlõ családból származó fiatalembert a falu küldte el a Bloomington, NJ teológiára tanítatni. Alex Bartus 1925- tõl látta el lelkészi feladatát a magyar településen s hatvan éven keresztül Árpádhon lelkésze a magyar iskola igazgatója, tanítója, az epertermesztés és a helyi földmûvelés- környezetvédelem, a település életének erõs kezû vezetõje volt. Ma csak a falu idõsei tudnak már magyarul, s mind tõle a strawberry preacher, Árpádhon eperfarmer prédikátorától tanulták meg a magyar nyelvet. A nyolcvanötéves korában elhunyt Alex Bartusnak az Amerikai Magyar Alapítvány halálának évében 1977-ben jelentõs poszthumusz kitüntetést adományozott.

1916-ban a fûrésztelep megszûnt, s ez gyengítette, majd a vonathálózat is hanyatlásnak indította a gazdaság fejlõdését a faluban. A közeli város, Hammond és Baton Rouge között épült vasút ugyanis elkerülte a települést, a közelben 2 mérföldre lévõ Albany Louisiánában lévõ vonatmegálló köré gazdag kereskedelmi központ épült, mely elszívta Árpádhon lakosságát.

Ma összesen háromszáz magyar leszármazott él a telepen: a két templom már angol nyelvû szertartásokkal mûködik. Az Árpádhoni Kulturális szervezet a lelkes tagokból áll, lehetõségeikhez mérten a legnagyobb erõfeszítéssel védik s próbálják , megtartani gyökereiket. Ünnepeikre az asszonyok magyarul sütnek, magyar ételekkel csalogatják a település ritka látogatóit. A faluban eperbor pincészet és egy kolbászüzem várja a látogatókat.

Bika Juli


ROMÁNIA

SZÉKELYUDVARHELY
Református Diákotthon

A Székelyudvarhelyen anyagi nehézségekkel küszködõ Református Diákotthon megsegítéséért keresett meg az iskola egyik tanárnõje Kusztos Judit. A Diákotthon alapítványként mûködik, elnöke Dobai László református lelkipásztor, aki jóformán egyedül, illetve családja segítségével végzi e komoly áldozatokat kívánó munkát. A levélíró maga is alapító tag és akit 24 éves tanári tapasztalat gyõzött meg arról, hogy milyen könnyen elkallódnak azok a tehetségek, akik a család anyagi nehézségei miatt kénytelenek abbahagyni tanulmányaikat. A 7-18 éves, elemi és középiskolai tanulmányaikat végzõ gyerekek tanulmányi eredményeik függvényében a bentlakás belsõ törvényei követelményeinek is eleget téve, részleges vagy teljes ösztöndíjat kapnak.

Az alapítvány célja, alapszabályzata, elért eredményei a levélírótól. megkaphatók.

Kusztos Judit Kanadában élõ leánya Email címén.

Email: zsuzsa@sprint.ca


Marosvásárhely
Könyvsegély

A Marosvásárhelyen mûködõ Bay Zoltán Angol Nyelvû Könyvtárnak szüksége lenne "Hastings" Anatómia Atlaszra és angol nyelvtanuláshoz "Headway" kezdõ és haladó kazettás angol könyvekre.


MAGYARORSZÁG

Mit ér a magyar, ha külföldi?

Gervai András interjú könyve "EMIGRÁNS VAGYOK A FÖLDÖN" SORSVÁLTOZATOK Argumentum Kiadó, Budapest, 1998.

Könyvem hõsei különbözõ idõben és különbözõ okok miatt hagyták el hazájukat. Elmentek, mert szabadabb, emberibb életre vágytak. Szerencsét akartak próbálni, biztosabb megélhetést szerettek volna találni. Vagy egyszerûen csak hajtotta õket a kalandvágy, a kíváncsiság. Másoknak menniük kellett, vitték õket. Sokfelé szóródtak a világban, sokféle pályát futottak be, beilleszkedtek választott új hazájukban, vagy kívülállók maradtak: a különbségek ellenére mégis sok az azonosság, hasonlóság a sorsukban.

Életük, pályájuk meghatározó állomásairól, az indíttatásról, gyökerekrõl, az emigráció okairól, a beilleszkedés nehézségeirõl, az otthoni emlékekrõl, anyanyelvrõl, magyarságról, honvágyról, identitásról, az új hazáról, annak társadalmi, politikai, kulturális sajátosságairól, tradícióiról, álmokról, vágyakról beszélgettem velük. Sorsukba zárva – reményeim szerint – tulajdonképpen az elmúlt bõ fél évszázad magyar történelme is megjelenik a lapokon.

A beilleszkedés "ára" az emigráció problematikájának talán legnehezebb, legbonyolultabb kérdése, amivel a könyvben többen is foglalkoznak. A legtöbb könyvbeli magyar emigráns eltérõ mértékben, ösztönösen vagy nagyon is tudatosan, de nem hagyta, hogy választott, új hazája teljesen a maga képére gyúrja, formálja õt; bármennyire is gyökeret eresztettek, sok mindent megõriztek kelet-közép-európai mentalitásukból, gondolkodásukból, szokásaikból és tradícióikból. Magyarország a génjeikbe ívódott. Van, aki gyorsan és fájdalommentesen asszimilálódott, s csak évtizedek múlva, szinte akaratlanul döbbent rá, hova tartozik.

Ahány sors, annyiféle változat az emigrációra.

Gervai András

A könyv hamarosan felkerül a világhálóra, s ezúton is talán akadnának emigránsok, akik vállalkoznának a szerzõvel való E-mailes interjúra, vagy visszajelzéseket adnának könyvérõl.

Email: gervai@matavnet.hu


Új programok nyugati magyaroknak

Az Oktatási Minisztérium két új programot indít olyan nyugati magyar származású fiataloknak, akik nem beszélnek magyarul – jelentette be Gál András Levente, a tárca közigazgatási államtitkára.

Mindkét programot a Magyar Nyelvi Intézet szervezi, a hallgatók havi 16 ezer forint ösztöndíjat kapnak. Az egyikben 20 fiatal vesz részt a kétmilliós nyugati magyarságból, nyelvi képzésben részesülnek, valamint a magyar kultúrával ismerkednek. A másikat 21 olyan fiatalnak rendezik, akik felsõfokú tanulmányaikat is hazánkban kívánják folytatni.

A Kárpát-medence magyarságából évente 1300-1400-an tanulnak Magyarországon.

Utánuk a hallgatói normatíva háromszorosát kapják az intézmények, ebbõl õk emelt összegû állami ösztöndíjban részesülnek.

MTI

BUDAPEST
Képek az amerikai hátországból

"Részben mennyország, részben pokol, részben valóság, részben illúzió" - ez a Midwest, azaz a Középnyugat, a legamerikaibb amerikai vidék, ahová a keleti partvidék lakosságát az Édenkert ígéretével csábították a XVIII. században.

A Kortárs Mûvészeti Múzeum - Ludwig Múzeum (Budavári Palota A épület) kiállításán a látogatók olyan mûveket láthatnak, amelyek megkísérlik bemutatni ennek a közel Európa nagyságú térségnek a kultúráját. A kiállítás rendezõi a történeti anyagon túl négy kortárs mûvész (M. Cochran, M. Lin, M. Lucier, K. J. Marshall) szerepeltetésével kapcsolatot teremtettek a Középnyugat jelene és múltja között.

A kiállítás az 1920-as évektôl az 1940-es évek végéig keletkezett mûveken keresztül mutatja be, miként változott a hagyományosan mezôgazdasággal foglalkozó térség komoly ipari régióvá, s azt, hogyan született meg éppen itt az amerikai életforma máig érvényben lévô archetípusa: az Amerikai Álom. A november 26-ig látogatható kiállítás anyaga az Interneten is megtalálható a www.heartlandproject.org címen.


OLASZORSZÁG

Magyar koncert a pápának

A magyar nép kereszténység iránti ezeréves elkötelezettségét méltatva a pápa reményét fejezte ki, hogy az új évezredben az ország és általában a világ vezetõi az emberek javára munkálkodnak majd. II. János Pál beszéde végén magyarul köszönte meg a jelen lévõ Mádl Ferenc államfõnek, kíséretének, a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekarnak és külön Héja Domonkos karmesternek a õ tiszteletére adott koncertet. Közel hatezer ember – elõtt adta elõ a zenekar a Magyar Nemzeti Énekkar több neves szólistájának közremûködésével Liszt Ferenc Esztergomi mise címû mûvét. A mûsorfüzet köszöntõjében Mádl Ferenc köztársasági elnök kiemelte: a szentatya tiszteletére adott koncerttel hazánk megköszöni a Vatikánnak a II. Szilveszter pápa által elsõ királyunknak, Szent Istvánnak küldött koronát is.

Magyar Nemzet szeptember 24.
Stier Gábor (Róma)


INTERNET

Kiadatlan Határ Gyõzõ-regény az Interneten

Határ Gyõzõ ez idáig kiadatlan mûve, a Darályvilág Buzdugániában címmel szeptember elejétõl hozzáférhetõ a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján. A könyv eredetileg 1938-ban íródott, de az akkori politikai és közéleti viszonyok között nem jelenhetett meg, sõt kézirata a negyvenes években bûnjelként szerepelt az író elleni perben. A 2000. május 31-e óta mûködõ virtuális irodalmi akadémián - amelyen 51 kortárs szerzõ jelenleg közel kétszáz kötete olvasható, másolható - most elõször fordul elõ, hogy nyomtatásban meg nem jelent írást tesznek közzé.

A Digitális Irodalmi Akadémia honlap címe: www. irodalmiakademia.hu.


A tizenkétkötetes The Anatomy Project Series Deborah Hastings-Nield , Panthenon Publ. Group kiadványa CD-ROM is kapható, megrendelhetõ az Interneten

www. amazon.com honlapon.

Információ: Email: gyorffy@erols.com , Gyõrffy Ilona


AUSZTRÁLIA

KARDOS BÉLA BESZÁMOLÓJA

Az olimpiai játékokon szereplõ magyarok két nagy csoportja szeptember 8-án és 13-án érkezett Sydneybe. Ez volt az elsõ alkalom, hogy a magyar légitársaság Malév gépe Ausztrália földjén landolt , több száz Sydneyben élõ magyar várta õket kisméretû nemzeti színû zászlókat lobogtatva és "Hajrá Magyarok" feliratú táblákkal. Ahogy feltûntek a kijárati ajtóban a magyar sportolók, edzõk és kísérõik, felzúgott a tömeg és egyenként ünnepelte õket.

A fogadó bizottságban ott volt Dr. Gyürk István nagykövet, Sági Gábor fõkonzul, jómagam mint a New South Wales-i (NSW) Magyar Szövetség elnöke, Molnár Zoltán csapatvezetõ, aki már napokkal elõbb érkezett, és Bárány Márta a helyi Olimpiai Bizottság elnöke, valamint Charody János olimpiai attasé.

Szeptember 9-én Schmitt Pál a MOB elnöke meghívására a fõkonzulátus és a NSW-i Magyar Szövetség tisztségviselõi, a helyi közösségi rádió vezetõi, Ilosvay Gusztáv és Katalin, v. Bányay László a "Magyar Élet" sportrovat vezetõje, valamint az SBS TV sportadás vezetõje Les Murray meghívást kaptak az Olimpiai Faluba a hivatalos zászlófelvonásra. Három ország: Magyarország, Lesotho és Törökország zászlófelvonását rövid, együttes ünnepség elõzte meg, melynek során az olimpiai falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket, majd a Gunyus aboriginal tánccsoport és a Homebush-Auburn elemi iskola növendékeinek kórusa adott rövid mûsort az egybegyûlteknek. Molnár Zoltán csapatvezetõ köszönte meg a polgármester által emlékül átnyújtott aboriginal ajándéktárgyat. A zászlók egyenkénti felvonásakor felhangzott a három ország egymást követõ himnusza, amit mind az egyenruhába öltözött sportolók, mind a meghívott vendégek meghatódottan énekeltek.

Szeptember 22-én volt az elsõ nagy nap amikor a versenyzõk, az edzõk és a MOB vezérkara kirándult az Olimpiai Faluból, hogy eleget tegyen a NSW-I Magyar Szövetség meghívásának és részt vegyenek a tiszteletükre rendezett fogadáson. A Sydneyben mûködõ magyar szervezetek vezetõi és tagjai a meghívott magyar versenyzõk és kísérõik zsúfolásig megtöltötték a Magyar Központ elsõ emeleti nagytermét. Deutsch Tamás ifjúsági sport miniszter feleségével együtt jelent meg. A Magyar Olimpiai Delegáció tagjai: Schmitt Pál a MOB elnöke, Molnár Zoltán csapatvezetõ, a két helyettes csapatvezetõ, Babati Lajos és Török Ottó, Vad Dezsõ szóvivõ, Charody János attasé és

számos aranyérmes olimpiai bajnok Darnyi Tamás, Kárpáti György, Zsivotzky Gyula vezették be ifjú sportolóinkat élükön a Sydneyben elsõ aranyérmet nyert párbajtõrös Nagy Tímeával. A nagy éljenzéssel fogadott versenyzõk megérkezése után az alábbi szavakkal üdvözöltem az egybegyûlteket és adtam tájékoztatást a nap jelentõségérõl:

Az elhangzott köszöntök és bemutatások után rövid mûsor következett, amit Rozgonyi Magdi a Magyar Kultur Kör elnöke állított össze, majd a finom magyaros ételek és italok fogyasztását követõen baráti beszélgetés alakult ki a helybeli és a Magyarországról érkezett vendégek között. Számos fénykép készült a fogadás emlékére a megjelent versenyzõkkel. Babati Lajos a fogadás végén amikor búcsút mondtak megemlítette, hogy bizony ez az elsõ eset, hogy a magyar csapat tagjai az Olimpiai Faluból a versenyek ideje alatt valaha is kijött a tiszteletükre rendezett magyar-magyar kapcsolatokat erõsítõ

fogadásra. No, persze csak azok jöttek ki, akik már versenyeztek, vagy akik majd csak napok múlva kerülnek sporttudásuk megméretésére. A sportolókkal beszélgetve megtudtuk, hogy mennyire figyelmes az ausztrál rendezõség velük szemben. Az Olimpiai Faluba hozzájuk beosztott rendõr magyar származású, a szállításukra kirendelt gépkocsik vezetõi, de még a takarító személyzet is beszél magyarul. Ausztrália többkultúrájú nemzetté alakult át az elmúlt 50 esztendõben, s ebben mi magyarok sokat segítettünk.

Szeptember 26-án a kora hajnali órákban Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor érkezett meg, s személyében elõször magyar miniszterelnök Ausztrália földjére látogatott. A miniszterelnök boldogan újságolta, hogy a Qantas légitársaság gépén fiatal magyar származású pilóta szállította Sydneybe, akivel magyarul tudott beszélgetni. Kiderült, hogy a fogadó bizottságban levõ alelnök, Sörös Ferenc fia a pilóta ki itt született Sydneyben, de járt Magyar Iskolába és cserkészetbe, s ezért beszél magyarul.

Aznap déli 12 órakor a rookwoodi temetõ r. kat mauzóleumában rendezett rövid ökonomikus istentiszteleten vett részt Orbán Viktor és kísérete. A templomot zsúfolásig megtöltötte a sydneyi magyarok gyülekezete. A szertartást Szakony Ferenc r. kat lelkész vezette. Közremûködött: Breglec Árpád evangélikus, Kalló István és Péterffy Kund református lelkész. A küldöttség megkoszorúzta a magyar hõsök emlékkeresztjét és Csik Tibor sírját. Csík Tibor a 1948-as londoni olimpia aranyérmes ökölvívója, aki 56-os szabadságharcosként hagyta el hazáját, és 1976-ban hunyt el Sydneyben.

Következõ nap a fõvárosban, Canberrában magyar nagykövetségen a miniszterelnök ünnepélyes keretek között a millenniumi zászlót nyújtotta át az ausztráliai magyaroknak.

Deák Kör rendezésében Sydney Egyetem dísztermében a magyar miniszterelnöki delegáció tiszteletére fogadást tartottak. A kör tagjai fõleg a Sydneyben élõ egyetemet végzett hivatásos emberek, akik úgy érezték ez a hely a legalkalmasabb a találkozóra. A miniszterelnököt Professzor Ábel András üdvözölte. Az egyetem rektorának üdvözlõ szavai után Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte az egybegyûlteket. Ezt követõen Mátéffy István köszöntõje, majd Ábel Andrea a magyar ifjúság nevében elhangzott hitvallása következett. Soós Miklós szavai után átnyújtották a kör ajándékát, Marosszéky Rozália sportjeleneteket ábrázoló festményét. Ezt követõen Schmitt Pál mutatta be a fogadásra meghívott magyar olimpiai versenyzõket, akiket nagy ovációval fogadott a közel 300 résztvevõ.

Szeptember 28-29-30-án a Miniszterelnöki Hivatal Országimage Központja rendezésében Magyar Millenniumi Kulturális Napok szervezõdtek Magyarországról érkezett nép-, ipar- és képzõmûvészekkel, zenészekkel, énekesekkel és bábszínházi elõadókkal, valamint a Kárpátia Vendéglõ szakácsaival a Rose Bay-i RSL Klubban és annak szomszédságában levõ Lyne Parkban. Az elsõ nap este a magyar miniszterelnök és MOB elnöke fogadást adott a klub nagytermében, mikoris köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítettek az olimpiai elõkészületekben és a millenniumi év során a magyar image felmutatásában. Bemutatták az eddigi három aranyérmes sportolónkat: Nagy Tímeát (párbajtõr), Kovács Ágnest (mellúszás) és Csollány Szilvesztert (gyûrû). A fogadáson megjelentek szövetségi kormány képviselõi is, valamint a politikai- és közélet számos ismert tagja, többek között a magyar származású Nick Greiner volt NSW-i miniszterelnök és a szövetségi parlament egyetlen magyar származású képviselõje Alex Somorjay.

Kardos Béla

Kérem az olvasókat a világ minden tájáról, hogy az olcsó és rendszeres kapcsolattartás érdekében küldjenek magyar híreket s további érdekeltek, érdeklõdõk email címét. Leveleiket, utazásaikkal kapcsolatos rövid magyar élményeiket is szívesen közlöm. Amennyiben valamely címzett kétszer kapná az anyagot vagy le kíván kerülni a listáról, úgy jelezzen vissza BikaJuli@aol.com Email címre.


Copyright © Nyugati Hírlevél - 2000