Népszámlálás 2011 – mérföldkő az erdélyi magyarság életében

2011. október 20–31. között népszámlálás lesz Romániában. A korábbi, 2002 márciusában megtartott cenzus alkalmával az ország lakosságának 6,6 százaléka, azaz 1 437 377-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

A romániai, erdélyi magyarság számára különösen fontos, hány magyar él Erdélyben, hogy csökkent vagy nőtt a magyarok száma, illetve változott-e a magyarok aránya?

A népszámlálás az elkövetkező tíz évre meghatározza a magyar nyelv használatának „területét”, az iskolák, egyetemek, egyházak, kulturális intézmények sorsát. Mindez attól függ, hogy október végén hány magyart számolnak össze. Ezért mindennél fontosabb, hogy a romániai magyarok most is merjék vállalni saját és családtagjaik magyar nemzetiségét a számlálóbiztosok előtt!

Tovább »

Bocsánatkérésbe „menekülne” a Malina Hedviget meghurcoló és bántalmazóit megbüntetni képtelen szlovák kormány

Malina Hedvig

A szlovák kormánynak 2011. szeptember 30-ig kellett volna eljuttatnia az Európai Emberi Jogi Bírósághoz hivatalos állásfoglalását az öt éve húzódó Malina Hedvig ügyről. Tudatában annak, hogy egy esetleges perben a strasbourgi intézmény nagy valószínűséggel az öt évvel ezelőtt megvert magyar lány javára döntene, a pozsonyi kormány békés módon kívánja rendezni, s egy felettébb inkorrekt peren kívüli megegyezést ajánl Malina Hedvig számára. A bírósági egyezség értelmében azt ajánlották fel, hogy bocsánatot kérnek Hedvigtől, amiért sérültek emberi és állampolgári jogai, amennyiben ő cserébe visszavonja strasbourgi feljelentését, és nem kap kártérítést azért, amit az államtól elszenvedett. Médiainformációk szerint arról azonban nem szól az egyezség, hogy mi lesz a Hedvig ellen hamis tanúzasért emelt váddal, illetve, hogy mit tesz az állam annak érdekében, hogy megtalálja és megbüntesse a lány egykori támadóit. A kormány láthatóan kivár, és az ügy semmilyen részletét és fejleményét nem kommentálja, amíg Strasbourgban nem születik döntés, hogy elfogadják-e a békés rendezést.

A HHRF a kezdetektől figyelemmel követi Malina Hedvig ügyét, számos alkalommal vetette fel Washingonban és Brüsszelben a magyarellenes atrocitás áldozatául esett nyitrai diáklány esetét.

Legutóbb Józsa Péter, Alapítványunk budapesti igazgatója a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában ismertette a Malina-ügy emberjogi vonzatait. Tovább »

Karácsony közeledtével már most megrendelheti az Erdélyből származó hütőmágneseket. A kolozsvári Szent Mihály templomot és az előtte álló Mátyás király szobrot ábrázoló egyedi kivitelezésű iparművészeti tárggyal meglepheti szeretteit és egyúttal támogathatja Alapítványunk munkáját.

Szerbiában törvényerőre emelik a kollektív bűnösség elvét?

Boris Tadic szerb elnök 2011. október 3-án aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, mivel meggyőződése, hogy az egyéni felelősség elvét semmibe vevő törvény több ponton sérti az alkotmányt, továbbá összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel.

Pásztor István VMSZ-elnök az alkotmánybíróságtól kéri a törvény hatályon kívül helyezését

Pásztor István elnök közölte, a VMSZ elnöksége megbízta a párt parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék az alkotmánybíróságnál a kollektív bűnösség elvét megerősítő jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. A VMSZ elnöke szeptember 27-én levélben fordult Tadic elnökhöz arra kérve az államfőt, hogy tagadja meg a restitúciós törvény kihirdetését, s azt újratárgyalásra küldje vissza a szerb képviselőháznak. A törvény nagyrészt kizárná a vajdasági magyarságot a második világháború után kisajátított vagyon visszajuttatásából, illetve a kárpótlásból.

Tovább »

Romániában megkezdődött az egyházi ingatlanrestitúció „koncepciós pere”

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium

2011. október 4-én a buzăui törvényszéken megkezdődött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása nyomán indított per, amelyben a restitúcióról döntő bizottság tagjai a vádlottak. Az első tárgyaláson döntés született arról, hogy a korábbi román kormány két minisztériumát, valamint az Erdélyi Református Egyházkerületet (EREK) is bevonják a perbe. A tárgyaláson először jelent meg ügyvédeivel együtt a per három vádlottja, Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, Marosán Tamás, az EREK volt jogtanácsosa, valamint Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogtanácsosa. Ellenük nagy értékű hivatali visszaélés címén emeltek vádat a korrupcióellenes ügyészek, akik azt állítják, hogy a restitúciós bizottság tagjaiként érvénytelen dokumentumok alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak, s ezáltal 1,3 millió lej (400 ezer amerikai dollár) kárt okoztak az államnak. Ezért az ügyészek kérésére zárolták a vádlottak vagyonát. A három vádlott tagja volt annak a bizottságnak, amely 2002-ben a Sepsiszentgyörgy leghíresebb iskolájának otthont adó ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött.

Markó Attila és Marosán Tamás ügye felkeltette az amerikai törvényhozás figyelmét is, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) megkeresésére Jean Schmidt Ohio állambeli republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy „tartsa szemmel” a Buzăuban folyó pert.

Tovább »

Leszedték a magyar helységnévtáblát a csallóközi Gútán

Gúta 10 ezer lakosának 80%-a magyar

Eltávolították a csallóközi Gúta/Kolárovo magyar helységnévtábláját, Halász Béla független megyei képviselőt pedig közúti tábla engedély nélküli kihelyezése miatt feljelentették – írta 2011. szeptember 28-i számában az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. A megyei képviselő a táblát szeptember 2-án szerelte fel a Révkomárom felé vezető útnál, a szlovák helységnévtábla alá saját költségén. Az újság úgy tudja: a rendőrség névtelen bejelentés alapján rendelte el a magyar tábla leszerelését. Gúta mintegy 10 ezer lakosának több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű.

Tovább »

Vajdaságban folytatódik a magyarellenes agresszió és vandalizmus

A csillárra feldobált székek a művelődési központ nagytermében

A legutóbbi hírlevelünkben beszámoltunk a február-március táján elszaporodott vajdasági magyarellenes, félelmetkeltő provokációsorozatról, mely szeptember végére ismét majdhogynem mindennapossá vált számos tartományi magyarlakta településen, köztük Újvidéken, Szabadkán, Topolyán és Temerinben. Ezúttal azonban súlyosabb pusztítások és személyi sérülések is történtek az etnikai indíttatású incidensek során.

Az utóbbi időben elszaporodott magyarellenes provokációk és a magyar intézmények ellen a megfélelmlítés céljával elkövetett durva, vandál támadások jogos aggodalomra adnak okot a térségben, és állandó nyomonkövetést ígényel alapítványunk részéről. Mint ismeretes, 2004-2005-ben majdhogynem napi rendszerességgel követtek el magyarellenes atrocitásokat a Vajdaságban. A HHRF részletes, angol nyelvű tájékoztatókban dokumentálta az eseteket és járt közben annak érdekében, hogy mind a washingtoni Kongresszus, mind pedig az Európai Parlament határozatban ítélje el a megfélemlítő akciókat.

Tovább »

Nem indítanak rendőrségi nyomozást a vereckei honfoglalási emlékműre szerelt ukrán címer miatt

A vereckei honfoglalási emlékmű szúrja az ukrán nacionalisták szemét

Nem indít nyomozást az ukrán rendőrség a vereckei magyar honfoglalási emlékmű augusztus 24-én történt rongálása ügyében, mert hatósági vélemény szerint az ukrán állami címer felszerelése az emlékjelre nem minősül rongálásnak. Az ukrán rendőrség hivatalos jelentése szerint „a járási rendőrség nyomozócsoportja a helyszínen az emlékmű semmiféle sérülését nem állapította meg, ezért beszüntették a bejelentés nyomán kezdett vizsgálatot”. A vereckei magyar honfoglalási emlékmű tetejére az ukrán függetlenség napján a szélsőséges Szvoboda párt tagjai szerelték fel az ukrán állami címert. Mint a párt kárpátaljai szervezetének sajtószóvivői irodája a zakarpattya.net.ua ungvári hírportálon közzétett nyilatkozatában közölte: a Szvoboda „a Kárpát-Ukrajnát védők kivégzésének helyszínén emlékezett meg az ukrán hősökről”. Az ünnepi rendezvény keretében a résztvevők „a hágó legmagasabb pontján elhelyezték Ukrajna állami címerét”.

Tovább »

Újabb matricák a magyar nyelv védelmében Szlovákiában

Magyar felíratot követelő matricák Somorján

Újabb, a magyar nyelv használatát szorgalmazó matricák jelentek meg 2011. augusztus 22-én a dél-szlovákiai Somorján. „A legújabb matricák kimondottan Somorja részére készültek. Minőségi matricákról van szó, magyar színekkel körvonalazott szívben szerény, de sokatmondó felirat: Somorja a mi városunk” – olvasható a felvidek.ma című szlovákiai magyar hírportálon.

Oriskó Norbert, az írás szerzője valószínűnek tartja, hogy a három hónapja kezdődött „matrica-hadjárat” újabb fordulójáról van szó. Úgy véli: miután a matricák minősége, grafikai megoldása, gyártásuk helye különbözik egymástól, feltételezhető, hogy különböző csoportosulások állnak a kezdeményezés mögött.Az „ellenmatricák” kiragasztását a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) hirdette meg honlapján. Az „Állítsuk meg őket, testvérek!” elnevezést viselő kampány kezdetén az SHO mintegy 5000 szlovák kettőskeresztes matricát küldött szét aktivistáinak, hogy azokat ragasszák ki a dél-szlovákiai magyar feliratokra.

Tovább »

Felvidéken továbbra is csak szlovák lehet a településrészek névtáblája

Továbbra is csak szlovákul írható ki a szlovákiai településrészek neve. Annak ellenére, hogy sok dél-szlovákiai magyarlakta településen sok lakónegyednek nincs hagyományos szlovák neve, a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a települések neveinek kiírását szabályozó táblatörvényhez készülő kormányrendelet nem rendelkezik a településrészek tábláiról – írja 2011. augusztus 22-i számában a Pozsonyban megjelenő Új Szó című napilap.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény eredeti javaslatában szerepelt a településrészek nevének kiírása, a tárcaközi egyeztetésre elküldött dokumentumból azonban kimaradt ez a rész – nyilatkozta a lapnak Juhász László, a szlovák kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy belügyminisztériumi rendelet szabályozza a városrészek névtábláit.

Az Új Szó cikkéből kiderül, hogy magyar nyelvű településrész-tábla kihelyezése egyelőre csak magánterületen lehetséges. A lap példaként említi a Komáromi járásban található, Dunaradványhoz tartozó Zsitvatőt, ahol a település első lakóházának kerítésén helyezték el a magyar elnevezést.

Forrás: Új Szó

Minisztériumi átirattal érvényesítik a marosvásárhelyi orvosi egyetem multikulturalitását

A magyar diákok egyenlőséget kérnek a MOGYE-n

Hivatalos átiratban szólította fel 2011. október 5-én a román oktatási minisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségét, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget az intézmény egyetemi chartájában. A tanügyi tárca által kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ennek megalapításához szükséges különálló intézetek létrehozásának és működésének feltételeit.

Romániában minden egyetem köteles volt új egyetemi chartát elfogadni a január 1-jétől hatályba lépett új oktatási törvény értelmében. A jogszabály három multikulturális egyetemet nevez meg, ezek közül az egyik a MOGYE, amelyben a jogszabály szerint létre kellett volna hozni a magyar intézeteket. Az intézetek lényegében az egykori tanszékek, a különbség annyi, hogy az intézetek nagyobb oktatásszervezési hatáskörrel rendelkeznek az új törvény szerint mint a régi tanszékek. A jogszabály szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatás szerint külön tagozatot kell létrehozni, amelynek alapját ezek az intézetek képezik.

Tovább »

A román kormány jóváhagyta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját

Az EMTE központi székhelye a kolozsvári Bocskai-házban

Egy lépéssel közelebb került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a teljes jogú felsőoktatási intézményként történő elismeréséhez, miután legutóbbi, 2011. augusztus 31-i ülésén a román kormány elfogadta az akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet. A tervezet ezután a parlament két házába kerül végső elfogadásra. A Sapientia akkreditálása azt jelenti, hogy az egyetemet teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerik el, és joga lesz többek között államvizsgát szervezni, ugyanakkor a román állam is támogathatja.

Tovább »

Gyakornokváltás a HHRF-csapatban!

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) örömmel jelenti, hogy 2011 októberében új taggal bővült munkaközössége, ugyanis Vincze Máté ekkor kezdte meg New York-i irodánkban egy éves gyakornokságát. A tekintélyes Hungarian American Enterprise Scholarship Fund (HAESF) ösztöndíját megnyerő Máté a rendelkezésre álló több tucat szervezet közül a HHRF-et választotta gyakornoksága színhelyéül, és váltja az időközben Magyarországra hazatérő Mészáros Dórát.

Új gyakornokunk, Vincze Máté így nyilatkozott a HHRF Hírlevél számára:

„Már főiskolai – később egyetemi – tanulmányaim alatt is részt vettem olyan hazai és nemzetközi, kormányzati és európai uniós programok megvalósításában és kidolgozásában, amelyek célja egyes kisebbségek joggyakorlásának elősegítése, illetve társadalmi-gazdasági integrációjának, valamint kulturális hagyományőrzésének támogatása. Vagyis az, hogy a szociokulturális kisebbséget alkotó közösségek önmagukat, gyökereiket megőrizve, de társadalmilag sikeres csoportként jelenjenek meg. Különösen nagy megtiszteltetés számomra, hogy munkámat a következő időszakban a határon túli magyarok érdekében végezhetem egy olyan nagyszerű és eredményes szervezetnél , mint a HHRF. Nem csak, mint erdélyi felmenőkkel rendelkező, hanem mint anyaországi (budapesti) magyar, szomorú szívvel tapasztalom, hogy noha Magyarország és a környező országok több mint 20 éve a demokrácia útjára léptek, a HHRF áldozatos feladatvállalására még mindig egyre nagyobb szükség mutatkozik, részben a határon túli magyarokkal szemben elkövetett jogtiprások magas száma, részben a magyar identitástudat gyengülése miatt.

A HHRF értékteremtő és szerteágazó tevékenységi körébe a jó célért küzdés inspiráló örömével kapcsolódom be.”

A HHRF 1984-ben tevékenysége hatékonyságának növelése, valamint az Alapítvány fiatalon tartása érdekében hozta létre gyakornoki programját, az Ellenpontok című romániai szamizdat kiadvány egyik munkatársáról, Kertész Attiláról elnevezett ösztöndíjalap keretein belül. A program eddig összesen 62, a világ különböző részéről érkező fiatalnak -1989 óta 34 Kárpát-medencei magyarnak – biztosított lehetőséget, hogy egy évig a HHRF New York-i irodájában dolgozzon.

Köszönjük munkádat, Dóri,
Isten hozott, Máté!

2011. október 13.